1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

EMBRAER KC-390

Diskurzus a(z) 'Szállító- és légi utántöltő repülőgépek' témában - Phoenix által indítva @ 2013. március 17..

  1. formosa1

    formosa1 Active Member

    Az A400M fejlesztésénél meg volt határozva, hogy a gép 1 "rétről", tehát szükségreptérről is bevethető legyen. Erre sokkal megfelelőbb a turboprop hajtás, így nem véletlen, hogy a taktikai szállítógépek zöme ezt használja. - Ellentétben az Embraerrel, ahol maradtak a civilben már jól bevált sugárhajóműnél. Japánban /C-2/ meg egymást érik a kiválóan megépített kisebb repterek, így rétek és szükségrepterek hiányában értelmetlen lenne a "drágább" turbopropot használni. /Ekkora terhek emelésére legalább 4 turboprop kell, de sugárhajtóműből 2 is elég.../
     
  2. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member





    Én úgy látom, hogy a C-17 hajtóműve magasabban van, mint az A400 lapátok alja a földtől...
     
    fip7 likes this.
  3. formosa1

    formosa1 Active Member

    Ám a KC-390-nél már nem így van. - És én nem olvastam, hogy a brazil gépnek "szükségrepteres képességei" lennének, ellentétben az A400M-mel...
     
  4. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    "...Ruggedized landing gear allows the KC-390 to take-off from or land on any hard and flat surface, including dirt airstrips typical of front line bases..."

    Ez valóban sok mindent jelenthet, valóban még én se láttam, milyen tipikus frontvonalbeli bázis körülményekre gondoltak a brazilok és valóban, az A400-nál vagy a C-17-esnél élesben is láttuk mire képes kifejezetten rossz minőségű felszállópályának nyilvánított terepekről.
    Gyanítom a KC-390-esnél valami előzetes tereprendezést megkövetelnek, ezt hívják "döngölt talajú" repülőtérnek.
     
  5. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    "...Lt. Col. Kono also underscored the aircraft’s capability of landing on short runways, even unpaved ones, enabling it to bring logistical support closer to the front lines..."
     
  6. formosa1

    formosa1 Active Member

    Hát ez nem túl meggyőző...!
    Persze mindkét gép /A400M vs. KC-390/ fejlesztésénél mások voltak a feltételek, így mások a képességek is.

    Szerintem az Atlasnál nem a hajtómű kiválasztása, hanem a hajtóműgyártó kiválasztása jelentette a gondot, mert a fejlesztő országok EU-s hajtóművet akartak. - Részben ez okozta a csúszásokat és a milliárdos költségtúllépést is. - Melynek nyomán lett 1 eladhatatlanul drága gép és 1 máshoz nem használható európai hajtómű.

    Az Embraer talán nem lesz eladhatatlan, de azt nem tudom, hogy mennyire lesz versenyképes a hasonló teherbírású taktikai gépekkel - pl a Herkyvel - szemben
     
  7. torsen

    torsen Well-Known Member

    1. Ne felejtsük el, hogy kifutott a C-17. Mit vehet az, aki hasonlóan nagy kategóriára vágyik jelenleg? Esetleg Atlas?
    2. Az EU-s hajtóműgyártónál és repgyártónál az elköltött milliárdokból mi lett a repcsin kívül(ami azért használható)? "Némi" mérnöki tudás. Inkább így basszuk el a közpénzt, mint közmunkával!
     
    fishbed likes this.
  8. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Mit? Hát egy szép nagy IJ kártyát...
    A C-17 azért lett sikeres, mert a középhatalmak számára a 80t maximum teher elég, nincs szükség C-5 szintű drabális gépre. Viszont nincs a piacon semmi hozzá hasonló. An-124-et tudtommal nem gyártják és amúgy is C-5 kategória. Az A400 röhejesen gyenge a C-17-hez képest, az IL-76-hoz képest korszerűbb, az utóbbi viszont nem légiutántölthető, nyugati fogalmak miatt emiatt nem stratégiai gép annak ellenére, hogy terhelhetősége A400 szint..
     
    fip7 likes this.
  9. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Az A400M hajtóművei alapvetően a Snecma M88-asának core, azaz gázgenerátor szekciójára épülnek. Ha innen nézzük, a moduláris tervezés terén máris bizonyítottak, hiszen így már egy hajtóműcsalád második darabjáról beszélhetünk.
    Ami érdekes, hogy pár évvel ezelőtt jött egy apró félhír, hogy a tervezők már dolgoznak a koax kialakításon, amit nyilván megelőzne egy teljesítménynövelő upgrade is.
    Azaz, az eredeti koax kialakításra mégis szükség lesz. Illetve beigazolódik, amit a jó öreg An-22-essel párhuzamba állítással írtam.
    Ennél azonban érdekesebb kérdés, hogy vajon mi miatt lett az első repülőképes prototípus is vagy 12 tonnával nehezebb, mint amit eredetileg terveztek? Ekkora gépnél a 12 tonnás hízás nagyon sok.
    Ilyen háttérrel azon is el lehetne - szimplán elméleti jelleggel - agyalni, hogy vajon mekkora tömegnövekedéssel járna például a KC-390-esnél egy esetleges futómű áttervezés, ha az A400M-el azonos "terepjáró képességet" akarnának? Egyátalán kell-e? Mennyire dobná meg a további költségeket, ha ezt ki kellene alakítani?
     
    fishbed likes this.
  10. dudi

    dudi Well-Known Member


    Mondjuk azt sosem értettem,hogy miért nem raktak rá egy "csövet".Egy végzős mérnökhallgató az éves kollégium díjért megtervezné 1 hét alatt.
     
  11. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Orbitális marhaságot sikerüt mondanod... Az A-50 esete nem rémlik az utántöltő szondával? Csekkold kérlek az A-50-es topikot...
     
  12. dudi

    dudi Well-Known Member

    Attól még a kérdés kérdés marad!Miért nincs az IL-76-on?Az,hogy az A-50-en van irreleváns mert nem az A-50-ről van szó(nyilván az üzemanyag rendszer azonos a két gépen szóval megtervezni sem kéne csak beépíteni).
     
  13. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Mert a pilótákat is ki kéne képezni rá, ehhez kéne sok-sok tankergép, ami nincs. Mivel az oroszok csak országon belül szállítanak és attól legfeljebb pár ezer km-re, nekik nincs szükségük olyan gépre, ami képes az egész világot átszelni leszállás nélkül.

    A hh alatt kb. Kuba volt a legmesszebb, ahova repülni kellett, de oda mehetettek Afrikán keresztül is.
     
    antigonosz and arbalest like this.
  14. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Az 1970-es földrengést követő perui légihíd, amit An-22-esekkel repültek, az volt talán a legmesszebb.
     
    fishbed likes this.
  15. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    De gondolom leszálltak útközben Kubában. Az Óceán átrepülése a szűk km. úgy, hogy ne érintsd az USA-CAN párost.
     
  16. dudi

    dudi Well-Known Member

    Szerintem a humanitárius jelleg miatt átrepülhettek.
     
  17. formosa1

    formosa1 Active Member

    Kezdjük a végén:
    Az eladhatatlan Atlas hajtóművének fejlesztésére és gyártására kreált cég tudtommal azóta sem rukkolt elő semmi újdonsággal. - Ennyit a "mérnöki tudásról"...

    Az Atlasnál jóval nagyobb C-17 telítette az amcsibarát piacot. Kínának és Oo-nak van hasonló teherbírású gépe, így rajtuk kívül szinte nem maradt piaca az akkora óriásoknak.
    Fizetőképes kereslet inkább az Atlasnál kisebb, egymással versengő taktikai szállítógépek iránt mutatkozhat.
     
  18. ghostface

    ghostface Well-Known Member

    [​IMG]
     
  19. svajcibeka

    svajcibeka Well-Known Member

    ez nem KC-390....
     
  20. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Valóban, hanem egy annál sokkal hétköznapibb, "civilebb" BAe-146-os, azaz Avro RJ valahányas. Ezért is jó példa, mert a KC-390-es eleve katonai, mi több, harcászati teherszállítógépnek és légiutántöltőnek készült.
     

Ezen oldal megosztása