1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Fényképészet és ami hozzá tartozik

Diskurzus a(z) 'Kantin' témában - Mackensen által indítva @ 2016. március 25..

  1. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Na meg azért nem is nyomtatták hú de jó minőségben.
     
  2. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    És nem csak az. Ugyanannyira fontos, hogy elérhetővé vált a tudás is. Régen elég kevés embernek adatott meg a lehetőség, hogy fotókurzusra járjon, vagy szakikkal találkozzon akik segíteni tudnák. Jelenleg rengeteg minőségi oktatóvideó van a youtubon, csak győzze az ember végignézni őket. A digitális technológiának hála meg tudod nézni a képeket, amit egy adott géppel készítettek. Tehát a te esetedben vásárlás előtt rá tudsz keresni képekre, amiket azzal a modellel lőttek és meg tudod nézni, úgy, hogy esetleg az adott gép nem is volt a kezedbe. Ha pl kiválasztasz kb 3 modellt, ami tetszik, akkor tudsz mintafotókat keresni stb. stb.
    Ilyesmiről régen álmodni sem mertek.
    Ugyanúgy léteznek fotós fórumok is, ahol taláncsot tudsz kérni, érdeklődhetsz stb. stb.
    A fórum mint eszköz egy hihetettlenül erős tanulási felület.
     
    Kurfürst and molnibalage like this.
  3. Kurfürst

    Kurfürst Well-Known Member

    Adott volt, ahogy Mack mondja. Vettél egy tekercs filmet (24 vagy 36 kocka! ha jól emlékszem), rá volt írva hogy ISO 100, 200, meg biztos voltak ennél jobbak is csak azokat szerintem a cocializmusban nem nagyon lehetett elérni. Alapvetően azt határozta meg, hogy a filmréteg milyen gyorsan reagált a fényre kémiailag (ma ennek egy "kamu" változata van, az ISO a digitális gépeket tulajdonképpen csak az elektromos jel erősítésének mértéke, és az elektromos interferencia adja a zajt).

    Amilyen tekercs volt benn, azzal lőttél, de a gépeken be lehetett állítani, hogy milyen ISO érzékenységű film van a gépben, egy táblázatból az automatika a fénymérés figyelembevételével ehhez igazította a blende és zársebesség értékeket (nagyobb fényérzékenységű film - kisebb blende és/vagy gyorsabb záridő), ez lényegében ma is így van. Alapvetően ezzel nincs gond, mert nem csak film fényérzékenysége adta meg, hogy sötét vagy világos a kép, hanem a záridő is. Borult időben is vidáman végig lehetett fényképezni egy repnapot, volt elég fény (nekem sikerült egy csomó kissé sötét képet csinálnom Apache-ról anno, mert béna voltam és túl magasra raktam a záridőt, 1/2000-re, de "szépen", tűélesen álltak a képen a forgó rotorlapátok a képen). Ha nagyon sötét van, ott kezd megborulni a dolog mert a záridő már olyan hosszú lesz, hogy a kezed és a céltárgy mozgása miatt elkezd homályos lenni a kép. De repnapra alapvetően untig elég az ISO 200 ma is, hiszen fényes nappal van.

    Szerintem a poszterek gagyisága mögött inkább a béna (de olcsó) nyomdatechnika lehetett.. a filmmel nem volt gond. Szerintem minőségben a digitális fotózás most kezdi nagyjából megközelíteni a 20-30 évvel ezelőtt kommersz (!) filmes gépekkel készített fotókat zajosodásban, meg dinamikatartományban. A film viszont drága volt, mind megvenni, mind elő hívatni.

    Az objektívekkel sem volt gond, sőt. Kedvencem az elmebeteg Kubrick, aki annyira ragaszkodott ahhoz, hogy a kosztümös Barry Lyndonnál ne legyen a beltéri felvételeknél mesterséges világítás, csak gyertyafény, hogy képes volt a jelenetek felvételéhez ezt a csodát elkunyizni - 50mm / F 0.7 !!!

    [​IMG]

    [​IMG]
     
    molnibalage and Mackensen like this.
  4. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Mindezt abban a korban, mikor egy rakás nappali felvételnél is hatalmas lámpákkal világították meg az alanyokat (kinyitották a szájukat és lebarnult a mandulájuk).
    [​IMG]
     
  5. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Tehát az eredeti képek olyan szépek is lehetettek, mint pl. ez a kettő, csak az egyszeri user a nyomda drágasága miatt kapott egy színben és minden másban gyengébb tömegterméket?

    Ilyesmikre gondolok.

    Ennél a fókusz és a színek csodásak, bár biztos van utómunka a képeken. Viszont belenagyítva ezen is van zaj, de csak akkor látszik.
    https://upload.wikimedia.org/wikipe...con_Preflight_Checks_-_100223-F-3431H-281.jpg

    Ilyet filmre lőpni. Hát, anno talán 1000-ből egyszer sikerülhetett. Ma teli van ilyen képekkel a Net.
    https://stmed.net/wallpaper-168916

    Mert ellenpélda számomra az ehhez hasonló képek. Nagyítás nélkül is látni, hogy zajos. Vagy ez is butított kép? Mert ilyen zajos poszterképekre emkékszem fiatalkoromból. A nyomdatechnika zajt is generál? (Ehhez sem értek.)
    https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/1a/YF-16_and_YF-17_in_flight.jpg

    Sajnos nekem ezek a számok nem mondanak semmit, nem értek hozzá. Az átjön, hogy képes volt olyan körülmények között filmezni, hogy az ma is durva lenne. Mondjuk látni is a zajt a képen.

    féll OFF

    Engem az egész digitális világ előtti képszerkesztés, kiadványszerkesztés, fotózás elbűvől, hogy micsoda hardver és tudásigénye volt annak, ami ma egyetlen ember (!!) megcsinál otthon a számítógépén és a digigépével. Kb. a nyomdai kiadáshoz kell még egy vagy kettő.

    Ha ez végre elérhető lesz, akkor sanszosan megveszem.
    http://www.graphicmeans.com/

    ON
     
  6. Mike

    Mike Well-Known Member

    Nem csak a nyomdán múlik a régi fotók minősége, a technika és/vagy a fotós kevés volt hozzá ha xar a kép (jó példa az utolsó A2A kép, az első szimplán félig van szerkesztve és nincs leméretezve.


    Ezt pl filmessel tuti nem csináltam volna meg, ha sokkal jobban értenék a fotózáshoz, akkor sem.
    http://imgproc.airliners.net/photos/airliners/1/9/5/2707591.jpg?v=v40
     
    fishbed likes this.
  7. Mike

    Mike Well-Known Member

    A gondolat eleje igaz, viszont az átlagembert nagyon kell érdekelje a téma ha le akar gyártani egy "kész" fotót. Pl a spotterek 95% marhára igénytelen tökmindegy mi van a kezében.

    Példa, nagyjából hasonló szög, (tudom hogy toperczer nem spotter, de kicsit régóta fotózik és A2A fotózik is).
    http://www.topidoc.hu/uploads/web_DSC0383.jpg
    saját

    Évtizedes tapasztalti előny toperczernél (én ekkor 2 éve fotóztam)...
     
    fishbed and Mackensen like this.
  8. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    A raw vs jpeg témában egy szemléletes videó. Ha valaki beleölt pénzt egy nagyobb szenzoros gépbe (mindegy, hogy kompakt vagy DSLR), vétek ha nem raw-ban fényképez.
     
  9. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Ez a kép szénné van editálva. Kővári egyik tökátlagos fotójából is csinált egyszer valaki valami ilyesmit asszem.
     
  10. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Topi féle a képet a szutyok kompaktommal is lövök...
     
  11. Mike

    Mike Well-Known Member

    Attól függ mit hívsz annak. A gép a nap előtt van, milyen legyen ha nem brutál kontrasztos? A színekhez meg soha nem nyúlok.
    Az eredeti expó ugyanígy néz ki csak a gép nem tudta jól belőni az értékeket (alapból overexpo és fakó, ezért is jó a raw) ami nem ritka szembenapos képeknél.
     
  12. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    A színekhez való hozzányúlással kacsolatba. Ugyebár elkészítesz egy fényképet, amit aztán rámásolsz a számítógépedre. Itt egy képfeldolgozó programmal hozzányúlhatsz a szinekhez és mindenféle csúszkákkal állítgathatsz tajtuk. Ebben az esetben beszélhetünk arról, hogy szénné editáltad.
    Nade! Megteheted azt is, hogy a lencsék elé (lencsékre) felszerelsz filtereket (mint valamilyen napszemüvek).
    Képek a cikkből:
    [​IMG]
    [​IMG]
    Ebben az esetben ugyanaz a hatáv viszont egy újjal sem nyúltál hozzá a képhez képfeldolgozóval.
    Az igazság az, hogy akik ilyen képekre szakosodnak szépen befektetne néhány szett fényszűrőbe és nem képfeldolgozókkal pepecselnek.
    Témához kapcsolódó cikk:
    https://pixinfo.com/cikkek/objektiv-szurokrol-egyszeruen/
     
  13. kelepisti

    kelepisti Well-Known Member

    Azért gondolom nem lepődtök meg, hogy akár a Nemzetközi, akár a hazai repülős újságokban közlölt képeket - függetlenül a DLSR, kompakt, MILC - kategóriától, bizony eredetileg is kistömörítésű, vagy éppen tömörítettlen JPG-ban lötték, és nem utolagos RAW konvertálással. Az Airliners, Jetphotos stb. lapokra viszont az utóbbiak a jellemzőek.
    A képformátumot és a feldolgozást is az határozza meg, hogy kik és milyen célért fotóznak... A RAW egy lehetőség, gyakorlatilag szinte nem kell foglalkozod a beállításokkal, mert a feldolgozóprogramban sokat tudsz utána módosítani a képen :).. Persze túloztam. Elfelejtitek, hogy a hobbyfotosok nagy része, alap DLSR-el, és viszonylag rossz minőségű "müa." objektívparkkal dolgozik... Amit leírtok itt ahhoz egy repülőgépfotósnak, kvázi 1 milla körül kell, ha 4-500mm-es 4+ obit akar és még nagyobb sorozatot is a vázzal..

    A képek feldolgozása pedig - már bocsánat - de van aki dokumentumfotós, és alig nyúl hozzá, mások pedig éppen művészi alkotást hoznak létre a fényképezőgép képéből. Mindkettő lehet értékes. Az is különleges, egyéni látásmód, hogy bizonyos effektekkel kiemelek valamit, egyénileg akár full átalakítom a képek (kvázi elektronikus festészet), és az is, hogy egy faszán elkapott pillanat, amely úgy nézi ki ahogy a képen ténylegesen. Sőt sima egyáltalán nem különleges kép, csak épp az esemény egyedi és ott van. (Pld. egy lajstromjelről leszedik a fedőfőliát, vagy landol az első Gripen magyarországon..
     
    Mackensen likes this.
  14. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Értem, hogy jpeg, de akkor minek ölnek anyit felszerelésbe? Akkor vegyenek a jobb bridge gépet oszt joccakát. Nikon P900 és lefényképezed a szaturnusz gyűrüit.
    Nekem az a határozott véleményem, hogy ami APS-C fölött van =RAW és eddig még senki nem tudott az ellenkezőjéről meggyőzni.
     
  15. Mike

    Mike Well-Known Member

    Nem lepődünk meg, mert látszik miből készülhetett:) Az hogy ki milyen célért fotózik szerintem nem kizáró tényező, alap minőség akkor is illő ha sima leszálló gép, akkor is ha akciófotó és akkor is ha a végén művészi kép készül belőle. Mert szarból várat ugye nem lehet... (Egy nappali fotót ha vki nem tud Av módban F8 / iso 100-n normális minőségben megcsinálni, annak a kezébe kár DSLR) DSLR-el aki fotózik azért törekedjen minél jobbat csinálni mert kútba dobott pénz az egész. Én EOS 350D-vel is tudtam megfelelő minőségű képet gyártani Ez pl teléstől kb 140k Ft technikával készült
     
  16. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Amit a szaturnusz gyűrüiről mondtam, nem vicc volt vagy túlzás. Nikon P900 tényleg rájuk lehet zoomolni. 2000 mm lencsének megfelelő optika van a gépen és ráadásul nem is olyan drága. Ha elég a jpeg akkor mire dslr gépbe ölni pénzt?
     
    Kurfürst and rappali_ like this.
  17. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Ez nekem bőven elég lenne. Milyen objektívval? Az mennyi volt hozzá? 25-30k-ért van használtan. Az igen. Videózni mit lehet vele?
     
  18. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    DSLR gépeknél ha jól tudom a videó időtartama le van korlátozva. Szinte soha nem videóztam az enyémmel, talán egyszer pár másodpercet, hogy kipróbáljam. Ennek köze lehet talán a szenzor melegedéséhez, vagy valami ilyesmi. De ha jól tudom napjainkban DSLR gépek sok helyen kiszorították a kamerákat. Talán a House sorozat utolsó évadát valamilyen Nikonnal filmezték végig. Videoklippek jó része is asszem DSLR gépekkel készülnek.
    Szóval ha rövidebb pár perces snittekről van szó, akkor jó lehet a DSLR, de ha valamilyen iskolai ünnepséget kell végigfilmezni megszakítás nélkül, akkor nem a legjobb.
     
  19. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

  20. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Röplabda mérközést és max. repnap demót vennék fel vele.
     

Ezen oldal megosztása