1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Geotermikus energia hasznosítás

Diskurzus a(z) 'Kantin' témában - szpg9 által indítva @ 2018. március 10..

  1. szpg9

    szpg9 Well-Known Member

    Ezt a második részben leírom, nagy perspektíva van benne, de sok pénzt igénylő szeizmikus előkutatást igényel...
     
  2. drqv

    drqv Well-Known Member

    Engem a fenti résszel kapcsolatban az érdekelne, hogy akkor végülis egy kutat emberi léptékben számolva "bármeddig" megéri újrahasznosítani(feltéve persze, hogy nem lopták ki belőle az anyagot)?
    Vagy inkább máshogy fogalmazva, ha mondjuk holnap csinálnál egy kutató fúrást, ahol a megrendelőnek nincsen semmilyen extra igénye, te viszont olyan anyagokat használhatsz, amilyeneket akarsz(az ésszerűség keretein belül maradva persze), akkor azt a kutat megérné elővenni 50-100 év múlva?
     
  3. szpg9

    szpg9 Well-Known Member

    A válaszom, Is-is, néhány ilyen próbálkozás azért is volt bukóra ítélve, mert régi nem ilyen célra optimalizált küttal akarták megoldani .....
     
    andris.7 likes this.
  4. szpg9

    szpg9 Well-Known Member

    Valahogy így, igen, ha olyan lehetne csinálni ma, mint ami a világszínvonal, akkor az jó lenne, de ma magyarok, nyugaton furkálnak ilyen kutakat, és nem idehaza... Általában csak az olajipar csinál kutató fúrásokat. Még a jobb cégek is 5% -os sikerrátával dolgoznak, de a geotermikus és egyéb termálvízkutakat úgy kell megtervezni, hogy azok képesek legyenek termelni is. Ebben az iparrészben nincs akkora pénz, hogy a végén ne termelő létesítményt adjál át.
     
    blitzkrieg and drqv like this.
  5. szpg9

    szpg9 Well-Known Member


    Áruld el melyik létesítményre gondolsz melyik városból, mert akkor tudnék írni konkrét problémáról is. OKÉ!!!! Nem téged akarlak lenyomozni, de a témához jól jönne az általad feldobott hely konkrétuma...Lehet, még ismerem is a szorit. Bevallom, egy fürdős részt is akartam írni. Vegyétek ezeket az első részeket bevezetőnek, ilyen a MOLNI-féle légiharcos összefoglalóban is volt....
     
  6. szpg9

    szpg9 Well-Known Member


    Ez csak részben igaz szerintem, de majd segítetek.... Az a baj, hogy sok lobbi van és mindegyik a saját lovát dícséri, és elmegyünk a valójában kézenfekvő lehetőségek mellett. A hozzászólásokat, kérdéseket jegyzetelem és fel fogom használni a második részben a feldobott kérdéseket, mert igen lényegre törőek és azt mutatja, hogy nem igazán van jó szekmai sajtőja ezeknek a dolgoknak...
     
    2ndt and blitzkrieg like this.
  7. szpg9

    szpg9 Well-Known Member

     
  8. aquarell

    aquarell Well-Known Member

    Leegyszerüsitve, amit itt leirsz, az többé-kevésbé a magyarorszàgi "szocialista gazdasàg" története egy pèldàban bemutatva. :)
    Mi a legmélyebb fùràs a vilàgon?
     
    fip7 and blitzkrieg like this.
  9. szpg9

    szpg9 Well-Known Member

    Régen ezen is ment a kapitalist/szocialista "faszméregetés" az USA és a SZU között. Kb. 12 km, a SZU fúrta, de az araboknál is van hasonló, de a WIKI biztos kidobja.

    Értem, úgy tűnik, hogy amiről írtam, az egy letűnt kor "vívmánya", de egyszerűen ez csak azért tűnik ilyennek, mert maga a téma a "meddő CH kutak hasznosítása" volt. Néhány utalás volt már rá, de a magyar ipar azon szegmense, ami a geotermikus célú és a vízkutakat fúrja, bizonyos szempontböl rosszabb helyzetben van, mint a szocializmusban. Egyébiránt ezen a területen az igazi jó eredmények elérésének ez is gátja.
     
  10. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Ja, hogy a geotermikus fűtőműves összehasonlításhoz? A probléma az, hogy komoly kombiciklusú fűtőmű kevés épült itthon, a gázmotoros megoldások operáltak sok helyen. Nem túl rég volt egy projektem, annak a számait előáshatom, de igen speciális, mert nagyon szar szintézisgázt állítottak volna elő növényi alapanyagból és azt égették volna gázmotorban, de lakossági hőfogyasztással nem számoltak. Az üzem saját maga számára állított volna elő gőzt és villanyt meg eladásra a gridre, de lényegében zsinóráramként, deep valley visszaterheléssel a szarul fizető hajnali időszakban.

    Azt, hogy a "zöld" szél/ naperőműnél:
    1. Kötelező átvétel van. Ez önmagában olyan brutális támogatás, hogy a hasamat fogom a röhögéstől, amikor minden mással vetik őket össze, nemhogy zsinórárammal. Mutass még olyan terméket a világon amiből olyan szabályozás van, hogy XY termékét át kell venni, akkor is, ha éppen kurvára semmi szüksége nincs rá senkinek. Képzeld el ezt az egészet pékséggel, autókereskedéssel. A pékség, még viszonylag időérzékeny, mert az ember viszonylag gyakran eszik, de autót nem vesz minden nap. Namármost egy olyan iparnál, ahol 15, 60, napi, heti és havi termelési tervet adsz le és minden pillanatban egyensúly van a fogyasztás éstermelés között... Hát neharagudj, de a kapitalizmus alapeszméjének a megcsúfolása az egész és ezt egyesek még erényként is adják el. Hánynom kell az egésztől.
    2. A fenti rész azt jelenti, hogy ezen vackok árában nem jelenik meg, hogy mégis mi a frászkarika termel abban a 75-90% időben, amikor ezek nem termelnek eleget vagy úgy egyáltalán semmmit. Apró difi, hogy ezen felhúzása előtt megtermelte valami más is. Hoppácska. Tehát akkor felhúzol fajlagosan méregdrága szarokat, hogy cserébe ezeket tövényileg megtámogatva ezek termeljen, ha éppen termelnek.

      Tehát lényegében, ha megépülnek ezek, akkor más erőművek mutatóit rontják le úgy, hogy egy nevetséges ideológia mögá bujtatva annak fizetnek többet, aki szétcseszi a gridet és semmilyen menetrendet nem tud tartani? Mintha egy közlekedési társaság tűpontos buszszolgáltatásnál szólva odafentről valaki, hogy akkor jön egy új busztársaság, de az év 75-90%-ban teljesen megjósolhatalan, hogy lesz járata és kapacitása az új cégnek, hol nem, de neked, az alapszolgáltatónak kell megoldani ugyanannyiból, hogy mindig legyen járat. Mindet úgy, hogy a fenti cég a "szolgáltatását" 2-5-szörös áron adhatja el. (Németországban 15 éves fix áras szerződésekkel.
    És akkor még én vagyok helikopter, hogy ökölbe szorul ezen a kezem az egészen és ennek van olyan marha, aki tapsikol...? :eek::confused::confused::hadonaszos:
     
    fip7, sirdavegd, 2ndt and 1 other person like this.
  11. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Még egy kis kiegészítés ehhez, a gázmotorok száma és teljesítménye is szuboptimális lett volna és végül nem is döntöttek emellett a változat mellett, hanem hagyományos gőzkazános megoldást választották.
     
  12. ozymandias

    ozymandias Well-Known Member

    De a válasszal adós vagy, ha ezek nem, akkor mi.. Másrészt a víz is melegszik elég rendesen. Pár fúrófejet fel kellett hegeszteni, mindegyiken láttam futtatási színeket (az anyag különbözō hōmérsékleten más színű lesz) illetve egész komoly korróziós és mechanikai elhasználódásokat... Ezek alapján azt gondolom - és erre is írtam, hogy a határt az anyag szabja meg. Itt már 300-400 fok is ugrásszerű szilárdság-csökkenést okoz - ami egyidejűleg a keménységet is lecsökkenti... Szakmérnökin megkaptam feladatnak itt kint ezeknek a javítástechnológiáját - az anyagösszetételek nagyjából ebbe az irányba mutatnak...
     
  13. szpg9

    szpg9 Well-Known Member


    Én szoktam tapsikolni, azért is indult ez a téma, de maradjunk annyiban, hogy ma is felvetették nekem (egy polg. mest. szakmája szerint építészmérnök), hogy telepítsünk napelemeket. Persze nagy marhaság, mert van 500 kW igénye (villamos). Azzal, amit leírtál egyet tudok a széllel és a nappal érteni.
     
  14. szpg9

    szpg9 Well-Known Member

    Azért írtam, hogy a fém csak egy dolog, mert az még bírná, de az iszapparaméterek a leglényegesebbek. Az nem fogja bírja előbbi magas hőfokon... Az iszapnak sok szerepe van, hűti a szerszámot, elviszi a furadékot, a nyitott, éppen fúrt szakasz falát kitámasztja, ha kell és megakadályozza az iszappnak a kőzetek felé való elszivárgását. Ha meg áll a fúrás, akkor megakadályozza a szerszám szorulást -tixotróp jellege miatt-, no meg egy mélyebb fúrásnál nem a rudat forgatják, mert az elég sanszosan eltörne a kihajlás miatt, hanem az iszap forgatja meg a fúróturbinát.
     
    sirdavegd likes this.
  15. szpg9

    szpg9 Well-Known Member


    SHARID, ha már belökted ezt a témát, akkor kérlek nevezd meg a fürdőt és azt, hogy mit hiányolsz? A medencék vizét is gázzal fűtik, vagy csak az épületeket. az épületeket? Ezt tényleg komolyan kérdezem és szeretnék róla írni. Kérlek azt is írjad meg, ha nem akarsz reagállni, de egyet ne tegyél.. Ne csak találomra mondj valamit, hanem tényleg azt, amire gondoltál vagy ismered... Ne félja KGB sem annyira furmányos, a geotermikus topicon keresztül akarna téged személy szerint felderíteni... Ha így lenne, akkor jobban, gyorsabban születnének a bejegyzéseim, írásaim...
     
  16. Sharid

    Sharid Well-Known Member

    http://www.ng.hu/Tudomany/2003/11/Termalvizes_gazmotoros_energiarendszer_Zalaegerszegen
     
  17. szpg9

    szpg9 Well-Known Member


    Re.: köszi SHARID, célkeresztben vagy, a KGB beazonosított. Persze, eddig is tudták, hogy kb. hol vagy (hiszen már akkor elárultad magad, hogy Bakra mentél kirándulni), de most már jobb lesz félni, mint megijedni... Az egész geotermika projektnek ez volt a lényege. Putyin személyesen üzeni, ha nem térsz meg, halál a kémekre. Eddig azért vicc volt, de jó, ha a fontolóra veszed az aktualitását. Lásd: GB. Ki tudja mit rejt a jövő,.... Egyébiránt ZG-én 20 év óta több dolgot terveztem. (Ez a fedősztorim... Ábel ezredes is fényképész volt az USA-ban.) Senki se gondolja, hogy az amik fizetnek a legjobban... A medve jobban tejel....Pld. az AQUAPARK, a városi termálstrand, illetve a Köztársaság téri strand, illetve az új fedett uszoda, (vízgépészeti és geotermikus létesítményei)amely még csak lesz, (Biztos hallottál róluk!)létesítményeit. Ezen kívül az ottani termálkutakat, illetve az említett pózvai kúthoz tartozó vezetékhálózatot, illetve a ZG-4 jelű visszasajtoló kutat is.... Úgyhogy a válaszban benne lesznek a ZG-i tapasztalatok is, mert készül a folytatás..... Ha valaki még feldob egy-egy helyszínt, tegye meg, ha van olyan tökös
     
  18. szpg9

    szpg9 Well-Known Member

  19. szpg9

    szpg9 Well-Known Member


    UI. 2.: ha majd látsz a belváros közelében egy mélyfúró berendezést, kb. 33 . magasat, mármint Zalaegerszegen, akkor kérlek gondolj rám. ha szerencsés vagy, nem a közelben laksz, mert hangos lesz. főleg éjszaka... (az Ady és a Köztársaság u. sarkán). De ha szólsz előre, megszervezhetünk egy HTKA-s bejárást is.....

    UI.3: ja még annyit a helyismeretről, bár ahol lakok se az utcanevek után tájékozódom, kb.. 20 éve voltam ZG-én tagja -külsősként- az önkormányzat közbeszerzési bizottságának...
     
  20. szpg9

    szpg9 Well-Known Member


    Kedves SHARID nagyon jó volt a helyszín kiválasztás és a a cikk is, mivel igen tanulságos sztorit elevenít fel. amellyel bővebben kell majd egy kicsit foglalkozni. Remélem még a héten sikerül írni egy esettanulmányt erről az ügyről. Mert valóban, vannak jó adottságok ott, de vannak az egész történetnek árnyoldalai is, amelyek szólnak a jó értelemben vett (városi) érdekeltség megteremtése hiányáról illetve, arról is, hogy azért vannak olyan objektív korlátok is, amelyek ezt a témát kérdésesebbé teszik. Ha már megpróbálunk geotermikázni, akkor ezért sincsen ZG-én termálvizes fűtőrendszer. (Lásd az alábbi cikk részletét!) De az talán még fontosabb, hogy az egészet úgy akarták a város torkán lenyomni, hogy a költséget is a város állja, aztán a kockázatokat is mind viselje a kutatás során. Ha meg siker lett volna, Hát a CO2 kibocsájtás csökkentés oltárán lehetett volna áldozni úgy a városnak, hogy nem volt arra garancia, hogy ez valaha az áldozaton kívól megtérült volna? Szerintem jól döntött a város, de a részletekről egy kicsit később.... Mert igazából azt látom, ott se mindig valósulnak meg a projektek, ahol lehetne műszakilag keresni valamit.. Ennek pedig társadalmi okai vannak (De hát nekem ez az egyik vesszőparipám, mert mondjuk egy legalább jelentős, részleges vállalkozói kockázat vállalás esetén ésszerűbb lett volna a helyzet, és akkor lehetett volna máshogy is dönteni. A cikkel kapcsolatosan csak annyit, ki (ÉS MIÉRT!) akart valaha komoly gázmotoros projektet Zalaegerszegen, mikor gyakorlatilag égethető gázmentes ott a víz???? A történet sánta eléggé, de van egy olyan mondás is, hogy "ok nélkül senki sem hülye". Zalaegerszeget kedvelem, és sajna már másfél évtizede elkedvetlenítették ettől a projekttől. Ja és nem a gűzmotoros részre gondoltam...



    Geotermikus kutak mélyítési tapasztalatai Zalaegerszegen

    A pózvai szanatóriumnál került sor a TT-1 jelű termálvíz termelő kút fúrására, geotermikus energia beszerzési célból. A kút a csácsbozsoki Csá-1 kúthoz hasonló szerkezeti helyzetben mélyült, de az andráshidai A-2 jelű kútnál jelentősen magasabb szerkezeti helyzetben. A felső és alsópannon képződmények alatt a korábban bemutatottakhoz hasonló miocén rétegek találhatóak, amelyek alatt igen jelentősen karsztosodott felsőkréta mészkő található, amelyből 92 C°-os, 1500-2100 liter/perc mennyiségű termális karsztvíz nyerhető ki.

    Az AQUAPARK mellett elhelyezkedő Zg-4 jelű termálvíz visszasajtoló kút a TT-1-es kút mélyítésénél megismert rétegsort tárt fel, de a felsőkréta karsztosodott tető a terveknek megfelelően, a TT-1-esnél mélyebb szerkezeti helyzetben jelentkezett. A kút majdnem az A-2 kút szerkezeti helyzete szerint helyezkedik el.

    A TT-1, Zg-4 kútpár további érdekessége, hogy a Zg-4 kút a hasonló rétegsort feltáró TT-1 kútnál jóval rosszabb víztermelési paraméterekkel rendelkezik. Ezeket a rosszabb víztermelési paramétereket egyáltalán nem indokolja a Zg-4 kút által feltárt felsőkréta mészkő a TT-1-ben megismerthez képest rosszabb kőzetfizikai tulajdonságai. Sőt, a Zg-4 kútban kimutatható volt egy jól fejlett karsztos üreg harántolása, amely oka lehetett volna annak, hogy a Zg-4 víztermelési perspektívái is hasonlóak legyenek a TT-1 kútéhoz. Annak az oka, hogy ez nem így van, az, hogy a Zg-4 kút szelvényében a karsztosodott felsőkréta mészkő üreg (barlang) jól bizonyíthatóan ki volt töltve miocén transzgressziós üledékekkel. Megítélésünk szerint ez is az egyik oka annak, hogy a Zg-4 kút teljesítménye jóval kisebb a TT-1 kúténál. (A Zg-4 kút kivitelezése során több mint 100,0 m3 miocén üledékanyag került kikompresszorozásra a felsőkréta mészkőben lévő karsztos üregből.) A másik okot igazolni közvetlen adatok segítségével nem tudjuk. Valószínűnek tartjuk a geotermikus adatok alapján, hogy a Zg-4 kút kréta mészköve feküjében felsőkréta márgát, míg a TT-1 köt szelvényében, a felsőkréta mészkő alatt a nóri fődolomitot találnánk meg. (Ez a különbség is okozhatja a két közeli térrész felfűtöttségében megmutatkozó különbségeket.)

    Az előzőek bemutatását azért tartottuk fontosnak, hogy rávilágítsunk a következőkre. Az úgynevezett „másodlagos porozitású” képződmények vízföldtani perspektíváinak vázolásakor nem elegendő, ha egy potenciális vízadó képződményt találunk a rétegsorban, hanem arról is meg kell (analógiák alapján) győződni, hogy kialakult-e az alapvetően rossz porozitású képződményekben (mint amelyek a mezozóos dolomitok, mészkövek általában) a másodlagos porozitás (karsztosodás vagy éppen tektonikai úton), illetve volt-e később olyan természetes folyamat, amely a korábban kialakult kedvező paramétereket lerontotta?

    Az előző kérdésekre válaszolni nem könnyű, mivel ehhez igen részletesen kellene ismerni az egyes részterületek önálló fejlődéstörténetét, amelyre a felszín alatt (adott esetben) több mint kétezer méteres mélységben lévő, ritkán feltárt képződmények esetében előre ritkán, sokszor csak a (költséges) fúrásos feltárást követően utólag kerülhet sor.

    Az előzőekben leírtak alapján látható, hogy a medencealjzati képződmények feltárása jelentős kutatási kockázattal bír, hiszen pontosan nem ismerjük, hanem csak valószínűsítjük a múlt eseményeit, főleg olyan részletességig, amint azt az előbb jelzett kérdésekre adandó válasz megadásához szükséges lenne. A TT-1, Zg-4 kutak kiképzése pont Zalaegerszegen világított arra rá, hogy kis, előre nem látható különbségek nagy változásokat tudnak okozni az egyes kutak víztermelésében, illetve ezen a bonyolult felépítésű területrészen, kis távolságon belül is várhatóak nagyobb változások akár az egyes egymástól tektonikai elemek által elkülönült rögök földtani felépítésében.
     
    sirdavegd, 2ndt and drqv like this.

Ezen oldal megosztása