1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Gerald R. Ford-osztály

Diskurzus a(z) 'Repülőgép-hordozók' témában - Tcat által indítva @ 2013. január 5..

  1. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Érdekes, hogy a kínai hajó elleni rakétától nem temetik. Ott mintha elfogadnák, hogy önmagában csak egy zavaró tényező.
     
  2. fip7

    fip7 Well-Known Member

    Ez csak egy magánvélemény lesz a részemről, de szerintem ma egy repülőgép hordozóra a legnagyobb veszélyt egy tengeralattjáró jelenti, abból is egy D+E.
    De ugye a D+E tengók nem rohangásznak a világtengereken , a hordozók meg nem hajókáznak a partok közelében így a találkozásuk elég valószínűtlen.
     
  3. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Annyira azért bőven közel azért vannak a partokhoz, hogy egy ilyen elérje őket.
     
  4. fip7

    fip7 Well-Known Member

    Hát itt igazából szerintem az a kérés, hogy mekkora a tiszta elektromos hatótávolsága egy ilyen tengeralattjárónak.
    Mert szerintem valós esélye akkor van ha tisztán csak az elektromos meghajtással halad, kavitáció mentes sebességgel.
    Bár ha jól tudom, (talán a németeknek) van olyan tengeralattjárója ami hidrogén-üzemanyagcellás. Annak mivel nincs dízel géphangja lehet rá esélye.
     
  5. fip7

    fip7 Well-Known Member

    Kicsit utána néztem, a német Type-212 biztosan elérne egy hordozó csoportot, a wikipedia szerint akár 3 hétig is elboldogul anélkül, hogy fel kellene jönnie a felszín közelébe. De ugye ez hidrogén-üzemanyagcellás járgány.
    A Type-214 hasonló tudású.

    Az orosz Lada/Amur párosnál is írnak egy AIP rendszerről, de nem tudom, hogy az mennyire hiteles. Ha jól emlékszem sok problémájuk volt vele.

    A "klasszikus" D+E Kilo osztálynál érdekes adatokat találtam.
    23.5 km-t képes megtenni 39 km/h-val csak elektromosan.
    740 km-t 5.6 km/h-val ha tisztán elektromosan halad.
    Ez utóbbi kicsit azért soknak tűnik, de ez alapján a régebbi D+E tengeralattjáróknak is van valós esélye arra, hogy a partoktól 100-200 km-re megtámadjanak egy hordozó csoportot tisztán elektromos módban.
     
  6. aquarell

    aquarell Well-Known Member

    Ha az egyik vas, akkor sehogy. Ha más, akkor tuti korrodál.

    </blockquote>

    Nincs szigetelès, hanem
    Ha az egyik vas, akkor sehogy. Ha más, akkor tuti korrodál.

    </blockquote>
    Hajóépitésnél anódàkat hasznàlnak, amik " áldozatként" elfogynak. Működési elv: làsd Wiki.
     
  7. Python

    Python Well-Known Member

    12,9 milliárd dollárba, vagyis 3547 milliárd forintba került a világ valaha volt legdrágább hadihajója, a USS Gerald R. Ford (CVN 78), amerikai repülőgép-hordozó – derült ki a szenátus fegyveres erőkért felelős bizottságának ülésén, ahol Sean J. Stackley helyettes államtitkár számolt be a hajó építésének előrehaladásáról.
    http://vs.hu/kozelet/osszes/szeptemberben-all-szolgalatba-a-vilag-legdragabb-hadihajoja-0408
     
  8. joker

    joker Well-Known Member

    Elektromágneses-katapult teszt a USS Gerald R. Ford hordozón.
     
  9. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Még kacsázott is :D
     
  10. Pocok75

    Pocok75 Well-Known Member

    Vízen!!!
    Bocsi, nagy képek lesznek!
    [​IMG]
    [​IMG]
     
  11. panoz

    panoz Well-Known Member

    Szép hajó, innen milyen kicsinek tűnik a torony. Tágasnak hat.
     
  12. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Ez a normális repülőgéphordozó építési mód - szerintem.
    A dupla tornyos/hidas/szigetes dizájn felfoghatatlan számomra.
     
  13. Pocok75

    Pocok75 Well-Known Member

  14. notaricon

    notaricon Well-Known Member

  15. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Hát, túl sokat nem állít és több helyen is téved. Az ASM-ek nagy része rohadtul nem sea skimming módban érkezett és érkezne, mert olyankor olyan kicsi HMZ adódna, ami lehetetlen indítási pozíciót feltételez. Ez kb. a Grántinál volt igaz, ami viszont már asszem kivontak szinte mindenről. Tengóról a legesélyesebb ez, mert az tud közel menni, mert a nem érkeli sem az E-2 sem a BARCAP, viszont 50-60 km-en túl nincs ASW.

    A toperdók hatótávolságát totálisan túlbecsüli, ez még futásteljesítménynek is sok. Ha a célpont meghallja a tengót vagy torpedót és fordul, akkor AAM terminológával a NEZ 15 km táján, ha van tudtommal.

    A szuperkavitáció szép, csak nuki nélkül szart sem ér, mert a torp sem hall semmit. Ha lassít, akkor meg "csak" annyit tud, hogy a megközelítési fázis gyors, de a végfázisban semmivel sem gyorsabb, mint egy átlag torp.
     
    notaricon and fishbed like this.
  16. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

  17. dudi

    dudi Well-Known Member

    Van még Granit az Oscar II-kön.
     
  18. Roni

    Roni Well-Known Member


    Azt már kiveséztük hogy pulykavadászat
     
  19. rudi

    rudi Well-Known Member

    Trumpnak tele van a töke az új EMALS katapult rendszerrel (gondolom a költségeivel)
    "Trump is insisting that the service return to installing steam catapults in place of the state-of-the-art Electromagnetic Aircraft Launch System (EMALS) that were developed for the Gerald R. Ford–class super carriers. The president is explicit in his directive—all future U.S. Navy carriers will revert to steam catapults."
    http://nationalinterest.org/blog/th...-navy-carriers-will-use-goddamned-steam-20611

    Mondjuk én nehezen tudom elképzelni hogy tényleg visszatérnek a gőzkatapulthoz...
     
  20. joker

    joker Well-Known Member

    Gondolom nem ugyanannyi hely kell a kettőnek, más bekötésekkel, vezetékekkel, formával stb. Elég fontos része a hordozónak ahoz, hogy valamilyen szinten köré legyen építve, de a médiában jól hangzik hogy drágállja és talán leveri kicsit az EMALS árát mint az F-35-ösökét.
     
    borisz likes this.

Ezen oldal megosztása