Haderőszervezés és haderőalkalmazás elmélete

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

kamm

Well-Known Member
2019. február 23.
11 042
14 740
113
Ezt hogy érted?
Mit változtat azon hogy 3 perc a röpidő, és egy perc az adaátvitel + irányzás? Összesen 4 perc.
3 perc a limitidő, odébbállni, kb minden európai hadseregben.
Kivancsisagbol visszakerestem es Jol emlekeztem, konkretan par masodperccel inditas utan megadta a ballisztikus roppalyat illetve pontos celpontot szolgaltatott real-time a foldi csapatoknak kifejezeseket hasznaljak az izraeliek:


Most ebbol mi lenne a realitas, az persze mas kerdes, de egy networked rendszerben a fentiek szerint joval 3 perc alatt lehet a valaszcsapas (ugye nem nullarol tor ki az ellensegeskedes, akkor eleve kb tudjuk, hol lehetnek, akkor az iranyzas sem akkora ido, ugy masfel perces reakciot is el tudok kepzelni.)
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
12 661
17 912
113
Csak te rossz kontextusban használtad. A C-RAM sem mint adott eszköz sem mint funkció nem csapat légvédelem. Innentől kezdve nehogy én legyek már a hülye, mert nem tudtam kitalalni, hogy mire gondolt a költő.
Akkor elárulod nekem, hogy milyen mozaikszóval tudod azt kifejezni, ha egy rakéta vagy csöves légvédelmi eszköz alkalmas "counter rocket, artillery and mortar" funkcióra?
Ha valami le tud lőni egy nyomorult repülő gránátot, akkor arra azt mondod, hogy : counter rocket, artillery and mortar.
Aminek mi a rövidítése?
Na, meg tudja mondani nekem valaki, gyerekek?
De tudod mit íme az egyszerű embereknek mit mond a wiki:
Counter rocket, artillery, and mortar, abbreviated C-RAM or counter-RAM, is a set of systems used to detect and/or destroy incoming rockets, artillery, and mortar rounds in the air before they hit their ground targets, or simply provide early warning.
És nédda! Ott emlegetik - többek között - az Iron Dome-ot, valamint a Mantist, mint C-RAM-ot!
De ha nekem, meg a Wikinek nem hiszel, akkor látogass el a NATO ezen kiadványának linkjére.
Ez már eléggé autentikus forrás?

Szóval, ha azt tisztáztuk, hogy a C-RAM az nem csak egy konkrét US Army által alkalmazott típus, hanem egy képesség, akkor beláthatjuk, hogy attól, hogy valami C-RAM, attól még nem árultuk el, hogy azt milyen módon alkalmazzuk.
És pont erre irányul a fenti NATO program is, hogy olyan gyorsan telepíthető, értsd a csapatokkal együtt mozgó C-RAM képességet fejlesszenek, ami ellátja a csapatlégvédelmet.
Ezért rakták fel a MANTIS (pontvédelmi rendszer) ágyúját a Boxerre, és lett belőle csapatlégvédelmi eszköz. És ezért fejleszt a RM hozzá az arab rakétából C-RAM rakétás rendszert a SkyKnight-ot.
Hogy ezeket az eszközöket hogyan hasznalják, az csak az integrátor akaratán múlik.
A 60 darabos konténer semmivel sem kevésbé tehető mobillá, mint a MANTISról levett Skyranger ágyú.
Nincs a konténerben mozgó alkatrész.
 
  • Tetszik
Reactions: kamm

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
33 222
31 589
113
Akkor elárulod nekem, hogy milyen mozaikszóval tudod azt kifejezni, ha egy rakéta vagy csöves légvédelmi eszköz alkalmas "counter rocket, artillery and mortar" funkcióra?
Ha valami le tud lőni egy nyomorult repülő gránátot, akkor arra azt mondod, hogy : counter rocket, artillery and mortar.
Aminek mi a rövidítése?
Na, meg tudja mondani nekem valaki, gyerekek?
De tudod mit íme az egyszerű embereknek mit mond a wiki:

És nédda! Ott emlegetik - többek között - az Iron Dome-ot, valamint a Mantist, mint C-RAM-ot!
De ha nekem, meg a Wikinek nem hiszel, akkor látogass el a NATO ezen kiadványának linkjére.
Ez már eléggé autentikus forrás?

Szóval, ha azt tisztáztuk, hogy a C-RAM az nem csak egy konkrét US Army által alkalmazott típus, hanem egy képesség, akkor beláthatjuk, hogy attól, hogy valami C-RAM, attól még nem árultuk el, hogy azt milyen módon alkalmazzuk.
És pont erre irányul a fenti NATO program is, hogy olyan gyorsan telepíthető, értsd a csapatokkal együtt mozgó C-RAM képességet fejlesszenek, ami ellátja a csapatlégvédelmet.
Ezért rakták fel a MANTIS (pontvédelmi rendszer) ágyúját a Boxerre, és lett belőle csapatlégvédelmi eszköz. És ezért fejleszt a RM hozzá az arab rakétából C-RAM rakétás rendszert a SkyKnight-ot.
Hogy ezeket az eszközöket hogyan hasznalják, az csak az integrátor akaratán múlik.
A 60 darabos konténer semmivel sem kevésbé tehető mobillá, mint a MANTISról levett Skyranger ágyú.
Nincs a konténerben mozgó alkatrész.
Nem érted, hogy az a gond, hogy te csapat légvédelemként hivatkozol rá.
 

mindenen kívül

Well-Known Member
2019. szeptember 18.
3 212
7 094
113
Miért ne tudna? Van itt egy tüzér aki leírta, hogy egy indító 1 focipályányi területet lő be. Sehová nincs leírva, hogy egy egesz osztály ne azt az 1 focipályányi területet lője, vagy teszem azt 4 focipályányit. Nem csak úgy tudnak lőni,hogy minden indító egy külön focipályányi területet támad.
Nem hiszem, hogy az iranyitatlan rakétával a 40 rakéta egy focipályán csapódik.
Az nagy baj lenne. Szerintem EGY rakéta kb. egy focipályányi területen okoz sérülést repeszeivel a nyíltan elhelyezkedő élő erőnek.
Én 30 M sugarú kört találtam a neten, de legyen.
Egy focipálya, egy rakéta. A szórás meg lőtávval aranyos, ezen is el lehet gondolkodni.
Az osztály lőhet TÖP-t, de ha egy pontba lőnek, akkor is nagyobb terület tüzet lő, mint 100 X 100 m.
Tehát nagyon nem úgy van, ahogy hinni szeretnétek.
Irányított rakétával nyílván más, de ahhoz még tű pontos koordináták, iszonyat jól és szerencsésen megválasztott tűzkiváltás kell.
MOZGÓ PÁNCÉLOSOK-ra!
Sok sikert!
 

mindenen kívül

Well-Known Member
2019. szeptember 18.
3 212
7 094
113
Rendben.
A hiteddel nem tudok mit kezdeni.
A technikai paramétereket egyszerűen ignorálod.
Azt mondtad van tüzér ismerősöd, beszélgess majd el vele erről a dologról.
Nem. Te ignorálod a valóságot.
Egy Ural 375 osztály 2-3 perc alatt nem vált, gatyát sem, nem, hogy körletet.
Gondold már végig:
1. A harci gépet tűz kész helyzetből menethelyzetbe kell tenni.
2. Be kell sorolni, oszlopokat megállítani.
3. Ha mindenki meg van el kell indulni, nyilván nem 300 m-re. Ha 2 km-re mész, az kb. 5 perc. (25 km/H átlag), de minimum 3-4.
4. Az új körletetben szetbontakozol, majd azonnal tüzkéssze teszed a komplexumod.
5. Meg is kellene tölteni a 40 csövet, 18 másik teherautónak.
6. Vagy bemérik az új TÁS pontos helyét, alapirányt, vizszintest állítanak. Vagy betáplálják a Glonassz koordinátákat a rakétákba.
Amit mindezen idők figyelembevételével egy csoda törzs prekob módjára megálmodott:
Hogy hol is lesznek MÉTER pontosan 2-3 perc múlva a 30-40-el száguldó oszlopok EGYES járművei!
Jó terv.
Szerintem inkább kérdezd meg te a tüzéreket, hogy is megy ez a valóságban.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
33 222
31 589
113
Nem hiszem, hogy az iranyitatlan rakétával a 40 rakéta egy focipályán csapódik.
Az nagy baj lenne. Szerintem EGY rakéta kb. egy focipályányi területen okoz sérülést repeszeivel a nyíltan elhelyezkedő élő erőnek.
Én 30 M sugarú kört találtam a neten, de legyen.
Egy focipálya, egy rakéta. A szórás meg lőtávval aranyos, ezen is el lehet gondolkodni.
Az osztály lőhet TÖP-t, de ha egy pontba lőnek, akkor is nagyobb terület tüzet lő, mint 100 X 100 m.
Tehát nagyon nem úgy van, ahogy hinni szeretnétek.
Irányított rakétával nyílván más, de ahhoz még tű pontos koordináták, iszonyat jól és szerencsésen megválasztott tűzkiváltás kell.
MOZGÓ PÁNCÉLOSOK-ra!
Sok sikert!
Én meg hiszek egy tüzér tisztnek.
 
  • Tetszik
Reactions: bel

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
12 661
17 912
113
Nem érted, hogy az a gond, hogy te csapat légvédelemként hivatkozol rá.

Miért, szerinted a Skyranger 35-öst, minek szánták? Megvetetnek egy 5-6M-ós alvázat kizárólag azért, hogy tábort őrizzenek vele? :rolleyes:
Nagy kavarok vannak a fejedben azért.
Tehát szerinted egy hálózati alapú légvédelmi rendszer, az nem lehet csapatlégvédelem?
Akkor a LeFaSys-t minek szánták szerinted? :)
 

mindenen kívül

Well-Known Member
2019. szeptember 18.
3 212
7 094
113
Én meg hiszek egy tüzér tisztnek.
Tévedésben vagy! Félre érted.
Egy 40 rakétás sorozat nem csapódhat EGY focipályán!
Mit nem értesz azon, hogy terület tűz?
30-40-kmre? 100 m?
A tüzér ezredes tollából beraktak, hogy hosszirányban a hatótáv kétharmadán
1 KM a szórás!
Akkor, hogy lősz 100x100 m-t hagyományos lövedékkel?
 

ijasz

Well-Known Member
2013. január 23.
1 685
2 335
113
Nem hiszem, hogy az iranyitatlan rakétával a 40 rakéta egy focipályán csapódik.
Az nagy baj lenne. Szerintem EGY rakéta kb. egy focipályányi területen okoz sérülést repeszeivel a nyíltan elhelyezkedő élő erőnek.
Én 30 M sugarú kört találtam a neten, de legyen.
Egy focipálya, egy rakéta. A szórás meg lőtávval aranyos, ezen is el lehet gondolkodni.
Kicsit bonyolultabb. Nyilván nem fog mind, max. lőtávon. A szórás egy a lőirányban nyújtott ellipszis (nem kör), mert az oldalirányú hatások kisebb befolyással bírnak, mint a hosszirányúak. A célpontra kilőtt lővedékek 50%-a csapódik a céltól olyan távolságra, ahol még kifejtheti a hatását. Speciel a Grad rakétájának nem tudom pontosan, de a 122 mm-s gránátoknak 50m-t állapítottak meg (legalábbis össztűznél a robbanópontok távolságánál ezzel kell számolni. Ha ezt figyelembe veszed, akkor egy Grad tényleg letarol egy kb focipályányi területet. Nyílván függg a lőtávtól ez is.

MOZGÓ PÁNCÉLOSOK-ra!
Sok sikert!
Azért elég nagy területet foglalnak, akár szétbontakozva, akár menetoszlopban, tehát nem pontcél. Ősidők óta lőnek ilyenre. A mozgó zárótüzekenél a tűzmegnyitási terepszakaszokat is a cél haladásái sebességének függvényében helyezik át. Nem biztos, hogy a terep lehetővé teszi a gyors kitérést, valamint az egész alegység gépeit irányítani kellenne a manőverben.
Sok sikert!

6. Vagy bemérik az új TÁS pontos helyét, alapirányt, vizszintest állítanak. Vagy betáplálják a Glonassz koordinátákat a rakétákba.
Amit mindezen idők figyelembevételével egy csoda törzs prekob módjára megálmodott:
Nem a tűzszakaszok mérik be az állásaikat, hanem az önbemérő csoport, ami teljesen függetlenül dolgozhat a TÁS körletben. Ők állapítják meg a beirányzáshos az irányszögeket, kitűzik az alapirányt stb. A harcigépeknek/lövegeknek "csak" be kell hajtani és beállni alapirányba, azt beirányozni, párhuzamosítani stb. Az új rendszerek ezt végzik el automatikusan, tehát nem kell a bemérő csoport (ha minden működik), gyorsabb az irányzás...
 

Filter

Well-Known Member
2021. január 7.
1 126
3 613
113
Kicsit bonyolultabb. Nyilván nem fog mind, max. lőtávon. A szórás egy a lőirányban nyújtott ellipszis (nem kör), mert az oldalirányú hatások kisebb befolyással bírnak, mint a hosszirányúak. A célpontra kilőtt lővedékek 50%-a csapódik a céltól olyan távolságra, ahol még kifejtheti a hatását. Speciel a Grad rakétájának nem tudom pontosan, de a 122 mm-s gránátoknak 50m-t állapítottak meg (legalábbis össztűznél a robbanópontok távolságánál ezzel kell számolni. Ha ezt figyelembe veszed, akkor egy Grad tényleg letarol egy kb focipályányi területet. Nyílván függg a lőtávtól ez is.


Azért elég nagy területet foglalnak, akár szétbontakozva, akár menetoszlopban, tehát nem pontcél. Ősidők óta lőnek ilyenre. A mozgó zárótüzekenél a tűzmegnyitási terepszakaszokat is a cél haladásái sebességének függvényében helyezik át. Nem biztos, hogy a terep lehetővé teszi a gyors kitérést, valamint az egész alegység gépeit irányítani kellenne a manőverben.
Sok sikert!


Nem a tűzszakaszok mérik be az állásaikat, hanem az önbemérő csoport, ami teljesen függetlenül dolgozhat a TÁS körletben. Ők állapítják meg a beirányzáshos az irányszögeket, kitűzik az alapirányt stb. A harcigépeknek/lövegeknek "csak" be kell hajtani és beállni alapirányba, azt beirányozni, párhuzamosítani stb. Az új rendszerek ezt végzik el automatikusan, tehát nem kell a bemérő csoport (ha minden működik), gyorsabb az irányzás...
Szia.
Ha visszaolvasod, próbálom megértetni velük, de nem megy.
Az alapokat nem értik. Olyat meg hogy függetlenül mozognak az ütegek gépei ( Amiről beszélgettünk együtt korábban, a túlelés megnövelésénél.) el sem bírják képzelni.
Sem az eszközök karakterisztikája, sem a tüzérség felepítése, működése,taktikája,stb ismeretlen számukra.
Nem fogják megérteni. De próbálkozz, hátha sikerrel jársz.
 

mindenen kívül

Well-Known Member
2019. szeptember 18.
3 212
7 094
113
Kicsit bonyolultabb. Nyilván nem fog mind, max. lőtávon. A szórás egy a lőirányban nyújtott ellipszis (nem kör), mert az oldalirányú hatások kisebb befolyással bírnak, mint a hosszirányúak. A célpontra kilőtt lővedékek 50%-a csapódik a céltól olyan távolságra, ahol még kifejtheti a hatását. Speciel a Grad rakétájának nem tudom pontosan, de a 122 mm-s gránátoknak 50m-t állapítottak meg (legalábbis össztűznél a robbanópontok távolságánál ezzel kell számolni. Ha ezt figyelembe veszed, akkor egy Grad tényleg letarol egy kb focipályányi területet. Nyílván függg a lőtávtól ez is.


Azért elég nagy területet foglalnak, akár szétbontakozva, akár menetoszlopban, tehát nem pontcél. Ősidők óta lőnek ilyenre. A mozgó zárótüzekenél a tűzmegnyitási terepszakaszokat is a cél haladásái sebességének függvényében helyezik át. Nem biztos, hogy a terep lehetővé teszi a gyors kitérést, valamint az egész alegység gépeit irányítani kellenne a manőverben.
Sok sikert!


Nem a tűzszakaszok mérik be az állásaikat, hanem az önbemérő csoport, ami teljesen függetlenül dolgozhat a TÁS körletben. Ők állapítják meg a beirányzáshos az irányszögeket, kitűzik az alapirányt stb. A harcigépeknek/lövegeknek "csak" be kell hajtani és beállni alapirányba, azt beirányozni, párhuzamosítani stb. Az új rendszerek ezt végzik el automatikusan, tehát nem kell a bemérő csoport (ha minden működik), gyorsabb az irányzás...
Köszönöm a kiegészítésed. A TÁS váltásból le lehet vonni a szöszölés egy részét, biztos, hogy úgy van, ahogy mondod.
A MEZT és MOZT (lehet, hogy nem így rövidítik, nagyon régen tanultam), mi a 152-es gránát esetében számoltunk 25, illetve 50 m-t csovöenként. Így osztály 900 m széles merev, vagy 450 m széles mozgó záró tüzet lőhet.
Nem tudom, de a 122 mm-es grad eseteben sem gondolom, hogy nagyon eltérnek a hatásadatai.
A különbség, hogy gyorsabb, viszont cserébe biztos, hogy nagyobb a szórása, mint a csovesnek.
Emiatt túlzásnak gondolom, hogy 720 rakéta 50%-a célt talál.
Ezek páncélozott járművek, harckocsik. Nagyon közeli, szerintem közvetlen találat kell egy Lynx vagy Leopard elpusztításához.
Hiába nagy terület, a 14 jármű sérülékeny felülete, kb. 14 X 15-20 m2. Matematikailag igen nagy tűzsürűséget kell elérni hagyományos rakétával. A kazettás résztoltetek is inkább csak akadályozzák a támadást.
Az intelligens, öníranyitott kazettás résztöltetek ellen meg egy Puma, Pzh eleve viszonylag védett. Mert azok meg kicsi robbanótöltettel rendelkeznek, illetve gyújtásuk akadályozott.
A német sem hülye.
 

ijasz

Well-Known Member
2013. január 23.
1 685
2 335
113
Szia.
Ha visszaolvasod, próbálom megértetni velük, de nem megy.
Az alapokat nem értik. Olyat meg hogy függetlenül mozognak az ütegek gépei ( Amiről beszélgettünk együtt korábban, a túlelés megnövelésénél.) el sem bírják képzelni.
Sem az eszközök karakterisztikája, sem a tüzérség felepítése, működése,taktikája,stb ismeretlen számukra.
Nem fogják megérteni. De próbálkozz, hátha sikerrel jársz.
Pedig Te többet látott ember vagy! Bár elég összetett dolog, nehéz annak megérteni aki nem volt benne.

Köszönöm a kiegészítésed. A TÁS váltásból le lehet vonni a szöszölés egy részét, biztos, hogy úgy van, ahogy mondod.
A MEZT és MOZT (lehet, hogy nem így rövidítik, nagyon régen tanultam), mi a 152-es gránát esetében számoltunk 25, illetve 50 m-t csovöenként. Így osztály 900 m széles merev, vagy 450 m széles mozgó záró tüzet lőhet.
Nem tudom, de a 122 mm-es grad eseteben sem gondolom, hogy nagyon eltérnek a hatásadatai.
A különbség, hogy gyorsabb, viszont cserébe biztos, hogy nagyobb a szórása, mint a csovesnek.
Emiatt túlzásnak gondolom, hogy 720 rakéta 50%-a célt talál.
Ezek páncélozott járművek, harckocsik. Nagyon közeli, szerintem közvetlen találat kell egy Lynx vagy Leopard elpusztításához.
Hiába nagy terület, a 14 jármű sérülékeny felülete, kb. 14 X 15-20 m2. Matematikailag igen nagy tűzsürűséget kell elérni hagyományos rakétával. A kazettás résztoltetek is inkább csak akadályozzák a támadást.
Az intelligens, öníranyitott kazettás résztöltetek ellen meg egy Puma, Pzh eleve viszonylag védett. Mert azok meg kicsi robbanótöltettel rendelkeznek, illetve gyújtásuk akadályozott.
A német sem hülye.
Így rövidítik. A zárótűz esetén valóban a 152-nél adtak meg 50 m-t, én írtan rosszul. A 122-nél 25 m-t, bár a hatása nagyobb, mint a fele a 152-nek.
A cikk, amit @Filter belinkelt, megtörtént, tehát lehetséges ilyen arányú veszteségokozás páncélozott járművekben, ráadásul az USArmy is tesztelte a Szovjet doktrínák szerinti tüzérség alkalmazását (egyszer újra előkaparom).
 
  • Tetszik
Reactions: bel and krisss

Filter

Well-Known Member
2021. január 7.
1 126
3 613
113
Pedig Te többet látott ember vagy! Bár elég összetett dolog, nehéz annak megérteni aki nem volt benne.


Így rövidítik. A zárótűz esetén valóban a 152-nél adtak meg 50 m-t, én írtan rosszul. A 122-nél 25 m-t, bár a hatása nagyobb, mint a fele a 152-nek.
A cikk, amit @Filter belinkelt, megtörtént, tehát lehetséges ilyen arányú veszteségokozás páncélozott járművekben, ráadásul az USArmy is tesztelte a Szovjet doktrínák szerinti tüzérség alkalmazását (egyszer újra előkaparom).
Este ha van időm lerajzolom, aztán feldobom.
Hátha úgy korrektebb, érthetőbb lesz.
Oszlop, front-cél.
 

mindenen kívül

Well-Known Member
2019. szeptember 18.
3 212
7 094
113
Pedig Te többet látott ember vagy! Bár elég összetett dolog, nehéz annak megérteni aki nem volt benne.


Így rövidítik. A zárótűz esetén valóban a 152-nél adtak meg 50 m-t, én írtan rosszul. A 122-nél 25 m-t, bár a hatása nagyobb, mint a fele a 152-nek.
A cikk, amit @Filter belinkelt, megtörtént, tehát lehetséges ilyen arányú veszteségokozás páncélozott járművekben, ráadásul az USArmy is tesztelte a Szovjet doktrínák szerinti tüzérség alkalmazását (egyszer újra előkaparom).
Senki nem vonja kétségbe az ukrán tapasztalatokat. De illik megvizsgálni a körülményeket, segít a tisztánlátásban.
Ha karambolos autókról mutogatunk képet, az nem azt jelenti, hogy mindenki meghal ugye?
A sorozatvető (kedvenc tűztámogató eszközöm) a leghatékonyabb tüzér cucc.
De ne tévedjünk el, vannak korlátai. Ezeket ismerni kell, különben harcban mi húzzuk a rövidebbet.
Az ukrán siker miatt mindenhatónak gondolni naivitás.
Ha hibázik, az ellenfél tüzérsége végez vele.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
12 661
17 912
113
Azért elég nagy területet foglalnak, akár szétbontakozva, akár menetoszlopban, tehát nem pontcél. Ősidők óta lőnek ilyenre. A mozgó zárótüzekenél a tűzmegnyitási terepszakaszokat is a cél haladásái sebességének függvényében helyezik át. Nem biztos, hogy a terep lehetővé teszi a gyors kitérést, valamint az egész alegység gépeit irányítani kellenne a manőverben.
Sok sikert!
A hangsúly elsősorban a "páncélosokon" volt.
Tehát egy buta 122-es rakétával, csak nagy mázlival lehet telitalálatot elérni mozgó célpontra. Ugye azt meg feltételezzük, hogy egy STANAG 4+ jármű esetén csak egy közvetlen találat esetén esne komoly baja a bent ülő élőerőnek.
Szerintem itt lenne az idő, hogy felelevenítsük az eredeti problémát!
Mert a tüzérségi szórások problémája csak részletkérdés. És közben meg elmentünk ebbe az irányba.
Tehát az eredeti probléma az volt, hogy egy Skynex jellegű (de mobil) többféle effektorral (C-RAM képes csöves és rakétával rendelkező) csapatlégvédelem mennyire hatékony.
Ha csak a beérkező rakéták felét képes a rakétás és a csöves légvédelem együttesen semlegesíteni, akkor is drasztikusan kisebb lesz a veszteség.

@Filter:
A védelem gazdasági részéhez, tegyük fel:
Egy 18x40 (720db) buta rakétát indítanak egy zászlóaljra. Ha ebből 70% a célterületen belül landol, akkor az egy elfogadható pontosság buta rakétás tüzérség esetén, igaz?
Azaz 504 (720x0,7) potenciális rakétával kell számolnunk. Ha ebből lelőnek rakétával és csövessel, mondjuk 60%-ot (ugye az Iron Dome 90%-kal dicsekszik), akkor már csak 201,6 rakéta fog a célterületre becsapódni. Hogy ebből a 201-ből mennyi lesz telitalálat, azt nem tudom, de ha csak egyetlen Lynx-szel kevesebb fog elpusztulni, akkor már szerintem pozitív lesz a mérlege.
Az Iron Dome esetén valahol 50 és 100.000 USD között van egy rakéta. A Halcon Skyknight esetén szerintem meg kell álljon olyan 15-25.000USD között.
Azaz egy konténerben (60 rakéta) olyan 1,5M USD összegű rakéta lenne.
Egy Lynx IFV valahol 9-10M USD között fog megállni. ÉS akkor azt még nem vetted, hogy ezzel a katonák életét is véded, valamint azt, hogy akármennyire is mi fogjuk gyártani, maga a pótlás idő.
Szerintem még 40-50.000-es rakétaárral is megérné a dolog.
 

ijasz

Well-Known Member
2013. január 23.
1 685
2 335
113
A hangsúly elsősorban a "páncélosokon" volt.
Tehát egy buta 122-es rakétával, csak nagy mázlival lehet telitalálatot elérni mozgó célpontra. Ugye azt meg feltételezzük, hogy egy STANAG 4+ jármű esetén csak egy közvetlen találat esetén esne komoly baja a bent ülő élőerőnek.
Szerintem itt lenne az idő, hogy felelevenítsük az eredeti problémát!
Mert a tüzérségi szórások problémája csak részletkérdés. És közben meg elmentünk ebbe az irányba.
Tehát az eredeti probléma az volt, hogy egy Skynex jellegű (de mobil) többféle effektorral (C-RAM képes csöves és rakétával rendelkező) csapatlégvédelem mennyire hatékony.
Ha csak a beérkező rakéták felét képes a rakétás és a csöves légvédelem együttesen semlegesíteni, akkor is drasztikusan kisebb lesz a veszteség.

@Filter:
A védelem gazdasági részéhez, tegyük fel:
Egy 18x40 (720db) buta rakétát indítanak egy zászlóaljra. Ha ebből 70% a célterületen belül landol, akkor az egy elfogadható pontosság buta rakétás tüzérség esetén, igaz?
Azaz 504 (720x0,7) potenciális rakétával kell számolnunk. Ha ebből lelőnek rakétával és csövessel, mondjuk 60%-ot (ugye az Iron Dome 90%-kal dicsekszik), akkor már csak 201,6 rakéta fog a célterületre becsapódni. Hogy ebből a 201-ből mennyi lesz telitalálat, azt nem tudom, de ha csak egyetlen Lynx-szel kevesebb fog elpusztulni, akkor már szerintem pozitív lesz a mérlege.
Az Iron Dome esetén valahol 50 és 100.000 USD között van egy rakéta. A Halcon Skyknight esetén szerintem meg kell álljon olyan 15-25.000USD között.
Azaz egy konténerben (60 rakéta) olyan 1,5M USD összegű rakéta lenne.
Egy Lynx IFV valahol 9-10M USD között fog megállni. ÉS akkor azt még nem vetted, hogy ezzel a katonák életét is véded, valamint azt, hogy akármennyire is mi fogjuk gyártani, maga a pótlás idő.
Szerintem még 40-50.000-es rakétaárral is megérné a dolog.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
33 222
31 589
113
Tévedésben vagy! Félre érted.
Egy 40 rakétás sorozat nem csapódhat EGY focipályán!
Mit nem értesz azon, hogy terület tűz?
30-40-kmre? 100 m?
A tüzér ezredes tollából beraktak, hogy hosszirányban a hatótáv kétharmadán
1 KM a szórás!
Akkor, hogy lősz 100x100 m-t hagyományos lövedékkel?
Nagyon egyszerű. Nem szoktak így lőni (én is csak az elvi lehetőégét írtam ennek le) ez tény. De ha 1 indító képes 1 focipályányi területre lőni akkor 10 meg 100 indító is képes.

Azt meg ne velem beszéld meg, hogy hogyan jön ki ez z egy focipálya, itt van Íjász majdő elmondha neked.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
33 222
31 589
113
Miért, szerinted a Skyranger 35-öst, minek szánták? Megvetetnek egy 5-6M-ós alvázat kizárólag azért, hogy tábort őrizzenek vele? :rolleyes:
Nagy kavarok vannak a fejedben azért.
Tehát szerinted egy hálózati alapú légvédelmi rendszer, az nem lehet csapatlégvédelem?
Akkor a LeFaSys-t minek szánták szerinted? :)
A C-RAM nem csapat légvédelem. Sem a feladatrendszer sem az eszköz. A Skyranger alkalmas SHORAD és C-RAM feladatra is.
 

krisss

Well-Known Member
2014. február 21.
15 734
47 334
113
A C-RAM nem csapat légvédelem. Sem a feladatrendszer sem az eszköz. A Skyranger alkalmas SHORAD és C-RAM feladatra is.
A C-RAM egy feladatrendszer/képesség. Amilyen képessége lehet a csapatlégvédelemnek. A MANTIS nem C-RAM rendszer, hanem fix telepítésű VSHORAD AAG, ami C-RAM képességgel rendelkezik. Míg az Skyranger pedig C-RAM képes SHORAD/VSHORAD (rakétája válogatja)kombinált rendszer.
Nem minden bogár rovar, ha érted mire gondolok.
 

mindenen kívül

Well-Known Member
2019. szeptember 18.
3 212
7 094
113
A C-RAM egy feladatrendszer/képesség. Amilyen képessége lehet a csapatlégvédelemnek. A MANTIS nem C-RAM rendszer, hanem fix telepítésű VSHORAD AAG, ami C-RAM képességgel rendelkezik. Míg az Skyranger pedig C-RAM képes SHORAD/VSHORAD (rakétája válogatja)kombinált rendszer.
Nem minden bogár rovar, ha érted mire gondolok.
Akkor minden rovar bolgár?
:)
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0