1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Hiperszonikus csapásmérő eszközök

Diskurzus a(z) 'Ballisztikus és taktikai nukleáris, biológiai és v' témában - Phoenix által indítva @ 2014. január 17..

  1. szittya88

    szittya88 New Member

    Off nektek az ijen fejlesztesek hallatan nincs olyan erzesetek mintha valami barbarok lennenk a romaiakhoz kepest /mondjuk/ :)

    Mt-lb license meg nem jart le? /bufff/
     
  2. szittya88

    szittya88 New Member

    Ez igaz elvileg bevetheto lehetne es valoban kiboviti a lehetosegeket /vegulis az atom is van mint eszkoz az maskerdes hogy nem vetik be/
    Igazad van ere is alkalmas lehet
     
  3. sondor961

    sondor961 New Member

    Kína sem hajtóművet, sem utasszállító gépet nem tud önállóan építeni - pedig ezekből több száz darabra lenne igény...!
    Akkor most mit akarnak ilyen hiperbaromsággal...?!?
     
  4. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Szükségtelen. Az F-15-ről is az ASAT erőlködés nélkül képes volt elérni a 1000 km-es pályamagasságú holdakat és tervezték majdnem 3000 km magasságot elérőt. Mindenzt úgy, hogy a rakéta komoly részben összelegózott elemekből volt, nem célspecifikusan kifejlesztett hajtóművekkel bírt.

    Azóta eltelt 30 év. Technikailag semmi akadálya hasonló rakétának és F-15-ből is lehet olyan platformot csinálni, ami a vadász sárkányát használja csak a F110-GE hajtóművel, tehát még feljebb tudja vinni a rakétát. Mindez fillérekben kerül egy hiperszonikus géphez képest és min. 1000 km-es magasság jó lenne. Ez bőven jó. Ennél magasabban GPS holdak és komm átjátszó holdak vannak, de minden fotofelderítő hold leszedhető. Nincs értelme csak azért egy gépnek. Sőt, hajóról is leszedhető legalább 400 km-es magasságig bármi, lásd a 2007 táján végrehajtott jenki indítást. Ez is filléres a hiperszonikus géphez képest.
     
  5. hiryu

    hiryu New Member

    khmm... a műholdleszedés: már a kínai kísérletnél is nagy sajtóvisszhangot kapott a keletkezett törmelék problémája,

    azaz le lehet szedni a cuccal talán műholdat, de ki tudja miket rongálnak meg utána a darabjai... és melyik országét...
     
  6. hiryu

    hiryu New Member

    tud önállóan hajtóművet építeni, csak épp...... vannak vele gondok..
     
  7. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Hiába van jó reakció időd, ha soha nem tudod, hogy ho la cél. Ha meg egyszer tudod, akkor csigalassú fegyverrel is kilőhető, ha a cél folyamatos nyomon követhető. Ez a hiperszonikus géphez képest szintén fillérekért mehet UAV-vel...
     
  8. Roni

    Roni Well-Known Member

    Valaki linkelne nekem az orosz "Cirkon" rakétáról valamit? mert még sose halottam róla.
     
  9. Montezuma

    Montezuma New Member

    Üdv Roni!

    Írd be a keresőbe pl. Zirkon hypersonic weapon kifejezést és találni néhány cikket, de semmi konkrétum nem ismert róla azon kívül, hogy évek óta fejlesztik.

    Más:

    Miután az USA, Kína és Oroszország gőzerővel fejleszti az űrfegyvereket valamint a hiperszonikus fegyvereket (a kettő sok területen összefügg), így értelmetlen azon polemizálni, hogy ezeknek az eszközöknek mi értelme van. Ha nem lenne értelme és oka, akkor egyik nagyhatalom sem erőlködne vele.
    A hiperszonikus, felszíni csapásmérésre optimalizált manőverező támadó fegyverek hadrendbe állítása gyakorlatilag lenullázza a világ összes mai rakétavédelmi rendszerét kivétel nélkül. Ilyen eszközök ellen hiperszonikus védelmi rendszerek kellenek majd minimum.
    Az új hadászati elgondolások szerint a „lopakodásnál” a hiperszonikus sebesség többet ér – persze ezen megint lehet vitatkozni, de a tényeken ez nem változtat.

    A hiperszonikus fegyvereknek mind harcászati, mint hadászati értelemben van értelme és létjogosultsága – gondoljatok bele egy Haarpon vs Brahmos párbajba két flotta között, ahol még csak szuperszonikus tartományról beszélünk.

    http://www.youtube.com/watch?v=cUVMsuLW2EE

    http://www.youtube.com/watch?v=a3zAolroOQs

    És egy indítás 1958-ból:
    http://www.youtube.com/watch?v=po2BPfbfKCc

    Egy hiperszonikus űrrepülőgép egy óra alatt „végigszáguld a világon” és képes akár műholdakat kiiktatni vagy földi célpontokat „bombázni” – ezerszer hatékonyabb lehet, mint egy MIRV ICBM.
     
  10. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    http://youtu.be/f4zVgNaw-OU
     
  11. desertfox

    desertfox New Member

    Én szurkolok , mert más nem tudok tenni , hogy ezt az Amerika felé billenő mérleghintát az Oroszok és Kínaiak közel az egyensúlyhoz visszatudják billenteni, mert ha nem akkor Good Game, a game of trones utolsó felvonását látjuk majd, csak élőben és nem a Tv-ben.
     
  12. Montezuma

    Montezuma New Member

    Üdv Desert!
    Szerintem ne aggódj, megkockáztatom, hogy az oroszoké lesz a legelső hadrendbe állított hiperszonikus fegyver megelőzve az USA-t és Kínát.
    A Brahmos-2 már hiperszonikus fegyver lesz, amit az indiaiakkal közösen fejlesztenek igencsak jó alapokról indulva.
    A stratégiai fejlesztések terén is bőséges előéletük van hozzá, a korábbi fejlesztések folytathatóak, nem a nulláról indulnak:
    http://anti-teror.ucoz.ua/news/pervaja_v_mire_manevrirujushhaja_giperzvukovaja_raketa_kh_90_koala_as_19_koala/2009-09-27-405
    Az a bizonyos "mérleghinta" már egy jó ideje mozgásban van, csak vannak , akik ezt nem akarják látni/elhinni.
     
  13. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Montezumat az a hiperszónikus nem ilyen hiperszónikus:))
    A Brahmos 1-2 hajó elleni rakéta, nem ilyen stratégiai akármi.

    Molni és Obranna, kimondottan nektek. Ezekből az anyagokból gondolom sok használhatót meg lehet tudni a kínai hiperszónikus jármű fejlesztésekről. A gond, hogy ha angolúl lenne akkor sem érteném.

    http://lt.cjdby.net/thread-1591640-1-1.html

    Ha más nem, de érdemes végiggörgetni a lapot az aljáig.
     
  14. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Montezuma, csak most olvasgatom az elöző hozzászólásodat. A hajó elleni szuperszónikus vs szubszónikus vitába szerintem felesleges nagyon belemenni. Attól, hogy valami szuperszónikus nem feltétlenül jelent akkora előnyt ami kompenzálni tudja a hátrányait.
     
  15. boki

    boki Well-Known Member

    Hajóelleni hiperszonikus rakéta, más néven Brahmos II (az indiaiknál)
     
  16. blaze

    blaze Active Member

    Mi lenne, ha a törzsbe süllyesztve hordozná a fegyverzetet és a rakétákat leoldás nélkül a sínből indítaná? Úgy képzelem el, hogy az egész gép hossában lenne egy (vagy több) vájat, mondjuk azt nemtudom hogy ez aerodinamikailag mennyire durva megoldás. :D
     
  17. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Apró hiba, hogy a történelem folyamán legalább egyszer fejlesztettek ki olyan fegyvereket nagyhatalmak, aminek sok értelme nem volt, cserébe jó sokba kerültek. Tehát hiába látszik ez jó érvnek, sajnos nem az. Legalábbis az én szememben...

    Ezzel sem értek egyet. Ahol egy repülőgép képes manőverezni, ott rakéta is. Az Sz-200 egy kőkorszaki cucc, de még annak a rakétája is képes volt 40 km magasan manőverre. Na nem mintha olyan sok nagyon nagy hatótávolságú légvédelmi rendszer létezne. Patriot, Sz-300/400 család és a AEGIS különféle rakétákkal. Kb. ennyi, ha nem számolod az atomtöltetű orosz szárazföldi fix. telepítésű ABM-et.

    Nem. A jelenlegi légvédelmi rakéták, amik képesek ekkora magasságba fellőni kinematikailag képesek leküzeni ezeket elvileg. Persze ezek jellemzően hajókon vannak, de az Sz-300/400 család egyes specializált rakétai mai is képesek fellőni 30 km magasságába. Igen, a HMZ kisebb lehet, de közel sem leszedhetetlen célok. Leírva fúdeütős mondat, csak éppen nincs alátámasztava, hogy miért...

    Alma és körte esete. Hiperszonikus sebesség csak rohadt magasan érhető el, ellenben alacsony észlelhetőségnek nyilvánvalóan brutális előnyei vannak a mai harci gépek jellemző üzemi tartományában... Ha többet érne a sebesség, akkor kérlek magyarázd meg az F-35 alacsony maximális sebességét és azt, hogy miért van a '70-es évek óta minden vadászgép a med/high subsonic tartományra optimalizálva és miért B-2 épült B-70 helyett...?

    És milyeik részét nem értetted, hogy mivel végfázisban a fegyver lejön a célponthoz, semmivel sem tud többet a végfázisban, mint a hozzá képes filléres gépekről indított eszközöké...? A maximális indítási távolságon kívül semmi előnyt nem mutat fel. Viszont ahogy mondtam, egy konvencionális szubszonikus bombázó alsó hangon 10-20-szor annyit visz belőlük. Paff...

    Az YF-12 fegyverzete elvileg 3xAIM-47 lett volna, ami még az AIM-54 méretét sem érte le. A gép hányszor volt nehezebb és drágább az F-14-nél? Sokkal. Pedig arra akár 6 db AIM-54-et is rápakolhatták. Egyszerűen egy hiperszonikus gép fegyverzete a gép alapvető kialakítása miatt mindig kisebb lesz, mint egy konvencionális repülőgépé...

    Nem értem, hogy ilyen lózungok puffogtatása helyett miért nem műszaki/természettudományos szemmel közelíted meg a problémát...
     
  18. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Tévedés. Lásd az ASAT rakétát. Eszméletlen pontosan ott kellett lenni az indítási pontban, hogy a rakéta képes legyen a közeledő műhold elé állni. Egy ilyen hiperszonikus gépnél sem lenne máshogy a helyzet, "csak" a megsemmisítési magasság lenne nagyobb.

    A MIRV-ös ICBM-eknél tudtommal a célpontok akár több száz km-re is lehetnek egymástól. Tehát néhány ICBM egy magyarországnyi területen képes annyi célpontot lefedni, ahány robbanófejed van. Egy ilyen hiperszonikus gép meg képes lenne vinni néhány robbanófejet és azok manőverező képessége korlátozott és a végfázisban úgy lelassul, hogy bármelyik hagyomáyos légvédelmi rendszer képes leszedni. Egy visszatérő BM robbanófejet meg nagyon nem szed le akármi...
     
  19. Montezuma

    Montezuma New Member

    Üdv Mac!

    Köszönöm a pontosítást, de ha visszaolvasol, akkor én a hadászati és harcászati hiperszonikus fejlesztésekről írtam – ezek a fejlesztések és kutatások összefüggenek egymással.
    Az oroszoknál mindkettő folyik, Kína és az USA csak hadászati szinten foglalkozik ezzel.

    A harcászati hiperszonikus fegyvereknél szerzett tudás/tapasztalat átültethető a hadászati rendszerek esetébe is, pláne, ha nem űrfegyverről, hanem földi célpontok elleni csapásmérő eszközről van szó.
    Az amerikai illetve kínai hadászati eszközök visszatérő és manőverező egységeinek a végfázisa gyakorlatilag megegyezik a harcászati eszközök működésének teljes fázisával. A fő különbség annyi, hogy egy ballisztikus pályán érkező robbanófej sebessége 7-9 km/sec, ami 20 – 25 M körüli sebesség, a harcászati szinten bevetett eszközök esetében többnyire 5 – 10 M közötti a sebességtartomány.
    Ugyanakkor a fizika törvényei nem erőszakolhatóak meg, 20 M sebességnél a visszatérő fej manőverező képessége a végfázisban már szinte zéró, a kitérő manővereket korábban (nagyobb magasságon és még alacsonyabb sebességnél) el kell végeznie.

    Mivel a fejlesztések több területen párhuzamosan futnak, így azt is szem előtt kell tartani, hogy ezek az eredmények pozitív visszacsatolásként hatnak.

    Amit én látok, az három jól elkülöníthető vonal:
    - harcászati-hadműveleti hiperszonikus fegyverek (pl: Brahmos-2)
    - hadászati hiperszonikus fegyverek (pl: az amerikai prompt global strike program)
    - űrvédelmi rendszerek elemei (ami akár támadó eszközöket is jelenthet, pl: X-37)

    Ugyanakkor a jelenlegi orosz, amerikai és kínai technológia a jelen realitásává tette ezen eszközök bármelyikének a kifejlesztését. Itt nem új dolgokat találnak ki, hanem a korábbi technológiát finomítják és csiszolják.
    Az amerikai X-37 fejlesztés gyakorlatilag a világűrben manőverező automata űrrepülőgépet jelent, ami megfelel földi viszonylatban a mai csúcstechnikát képviselő drónoknak – csak ezek kicsit magasabban és gyorsabban fognak repülni.
    A mai számítástechnikai és műholdas rendszerek mellett ezek a korai interkontinentális cirkálórakéták továbbfejlesztésének számíthatnak – lásd Lavocskin-350, ami az 1950-es évekbeli szovjet technika volt. Ma 2014.-et írunk és ha jól látom, az oroszok sem visszafelé fejlődtek azóta a rakétatechnológia területén.
    Kínáról meg ne is beszéljünk, Kína technológiai fejlődése önmagában „hiperszonikus” a többi hatalom fejlődési üteméhez képest – még akkor is, ha „képtelenek bármit maguktól kitalálni”. ;D

    OFF:
    Ennyi erővel Japán sem volt képes egész történelme alatt a shinto valláson kívül bármi mást kitalálni magának, beleértve az írásjelektől kezdve az összes japán harcművészetig bezáróan. Ahhoz képest én nem nevezném szellemi fogyatékosoknak őket, mert bár az autót sem ők találták fel, de ehhez képest egészen jó kis masinákat tudnak csinálni.
    Más érdekesség: egy eddig ismeretlen kínai autógyártó szedánja érte el a legjobb európai törési teszt eredményt!!!!!
    http://asiaport.hu/index.php/gazdasag/kina/7856-kinai-autokat-gyartananak-szlovakiaban
    Kína fejlődése nem buborék, sokkal masszívabb társadalmi és kulturális alapjuk van ehhez, mint bármelyik hozzájuk képest nyugati hatalomnak, beleértve az oroszokat is.
     
  20. hiryu

    hiryu New Member

    <i>Ha meg egyszer tudod, akkor csigalassú fegyverrel is kilőhető, ha a cél folyamatos nyomon követhető. Ez a hiperszonikus géphez képest szintén fillérekért mehet UAV-v</i>

    már ha eléred az Uav-val...

    mert mondjuk a szomszédos piréz légierőnek és a többi szomszédnak nem teccik, hogy át akarsz repülni a légterén.
     

Ezen oldal megosztása