Hiperszonikus csapásmérő eszközök fejlesztése

[speziale]

Mer a fordulósugár ugyanakkora egyetlen foknyi fordulás esetén is, és azt az átlag fórumozó jobban átérzi.
Következő lépés lenne modellezni - kiszámolni a találati pont áthelyezésének mértékét, majd utána lehetne megmondani, hogy a lérak le tudja-e ezt követni.
Persze ennyi energiát senki sem fog ebbe feccölni, mert akik a cikk-cakkolásban erősen hisznek azok majd jönnek a "nemtudhatjuk" érvvel, és úgysem hajlandók sem végiggondolni, sem végigolvasni a levezetést.

azt nem értem továbbra sem, hogy mégha egy ilyen cikk-cakkal képes is a Kinzal olyan helyzetet előállítani, hogy az elfogó ne tudja már elérni (ehhez persze kb. egy tökéletes időzítés szükséges), de egy ilyen pár fokos manőver nem fogja attól megmenteni, ha szalvóban pár mp-es időközzel jön 2-3 elfogó...

 

[dudi]

Patriotnál biztosan nem (hajófedélzeti cuccokat nem ismerem), a nagysebességű cél felderítése, követése, azonosítása, illetve megsemmisítése teljesen automatikus, kezelői beavatkozást nem igényel. A TCA és TCO szerepe itt csak a tüzelési engedély előzetes megadása (Engagement Mode - Auto).

A döntés csak olyan helyzetekben releváns amikir nincs elòre elrendelve telhes harckészültség.

 

[Negan]

Ez lenne a lényeg.



Majd ha nagyon ráérek. Az legközelebb január fele lesz előre láthatóan

Lendület.Tökmindegy,hogy mekkora mértékben változtatsz irányt,mert nem az számit.Az irányváltoztatás szögsebessége számit.Ráadásul mikor "riszálni" akarsz,akkor a forduló test oldalirányú lendületét is ellensúlyoznod kell.Ahogy növekszik a sebessége a testnek,négyzetesen nő a lendület energia.Növekszik a manőverezéshez szükséges energia.Honnan veszel hozzá energiát?A manöver időbe kerül,és közben hiperszonikus sebességgel haladsz.Lesz idód visszafordulni?És a legfontosabb,ha olyan gyorsan akarsz "riszálni",hogy az az elfogónak problémás legyen,mekkora túlterhelés éri közben a rakétádat?Tömör gyémántbol kéne lennie,hogy kibirja a manőver túlterhelését.
Egyszerű a képlet.Ha éles kanyart akarsz,nem mehetsz gyorsan.Ha gyorsan mész,ne akarj éles kanyarokat.

 

[Törölt tag 3933]

Szia,

Leginkabb akkor, ha szereznek egyet a masik rendszerebol, es le tudjak tesztelni.
A 90-es evekben erre jo esely volt (marmint hogy az USA/NATO szerezzen az oroszoktol), de ez reg volt, es azota rengeteget fejlodhettek az oroszok is.

Ez is egy lehetoseg meg az is amit az oroszok csinalnak. Rarepulnek a hadihajora egy ASM profillal hogy ha lehet akkor beinditsak az automatikus vedelmi rendszert es kozben vagy a celt repulo gep vagy masik a hatterben meri a parametereket.

Ezen kivul ott vannak a tengok meg a muholdak amik minden oldalon argus antennakkal figyelik a potencialis ellenseg minden gyakorlatat teszteleset.

 

[Törölt tag 3933]

A hiperszonikus fegyvereknel az igazi problema a sebesseguk. Minden esetben tobb raketat inditanak egy celra mert egy raketa nem raketa. Leloheto esetleg mas celra lockol vagy szimplan ha be is talal meg nem eleg a sikerhez. Azonban minnel gyorsabb egy raketa annal nehezebb osszeszervezni hogy egyidoben TOT Time On Target erkezzenek a celhoz. Ezt altalaban ugy oldjak meg hogy a tuzvezeto szamitogep kiszamolja az inditasok kozotti taolsagkulonbseget es az elso masodik harmadik raketat egy hosszabb palyan inditja hogy igy egyszerre erkezzenek a negyedik raketaval a celhoz. Raadasul ott van az a tenyezo is hogy a hiperszonikus raketanak mar jo koran fel kell kapcsolnia a radarjat hogy megtalalja kivalogassa a celpontjat es idot biztositson maganak a celpont eltalalasahoz. Ez altalaban minimum 30 masodperc de inkabb tobb.

De ez azt is jelenti hogy csokken a hatotav mivel az elso raketa nem mehet direktbe a celpont fele illetve minnel gyorsabb a raketad annal pontotlanabb lesz ez az erkezes meg igy is. Raadasul a hiperszonikus raketak boszme nagyok igy tobb platform kell ugyanakkora szalvohoz vagy eppen nem lesz akkora a szalvo mert nincs annyi platformod. Hiperszonikus raketat ma sem lehetetlen hajokrol leloni zavarni megteveszteni. En jobban hiszek a lopakodo raketakban mint az LRASM vagy a Norveg NSM. A LRASM egyik extra kepessege hogy adott hajotipusnal beallithatod hogy mely reszeit akarod a hajonak eltalalni. Es itt jon az orosz hajok elonye ami hatrany. Az orosz hajok csurig vannak fegyverekkel raketakkal pakolva. Elol hatul kozepen. Gyakorlatilag mindegy melyik iranybol kozelitesz valahol mindig van egy loszerraktar. Az LRASM innentol mint egy detonator funkcional es maga valasztjaki hogy a hjo mely reszere repul ra.

 

[Törölt tag 3933]

A hiperszonikus fegyvereknel az igazi problema a sebesseguk. Minden esetben tobb raketat inditanak egy celra mert egy raketa nem raketa. Leloheto esetleg mas celra lockol vagy szimplan ha be is talal meg nem eleg a sikerhez. Azonban minnel gyorsabb egy raketa annal nehezebb osszeszervezni hogy egyidoben TOT Time On Target erkezzenek a celhoz. Ezt altalaban ugy oldjak meg hogy a tuzvezeto szamitogep kiszamolja az inditasok kozotti taolsagkulonbseget es az elso masodik harmadik raketat egy hosszabb palyan inditja hogy igy egyszerre erkezzenek a negyedik raketaval a celhoz. Raadasul ott van az a tenyezo is hogy a hiperszonikus raketanak mar jo koran fel kell kapcsolnia a radarjat hogy megtalalja kivalogassa a celpontjat es idot biztositson maganak a celpont eltalalasahoz. Ez altalaban minimum 30 masodperc de inkabb tobb.

De ez azt is jelenti hogy csokken a hatotav mivel az elso raketa nem mehet direktbe a celpont fele illetve minnel gyorsabb a raketad annal pontotlanabb lesz ez az erkezes meg igy is. Raadasul a hiperszonikus raketak boszme nagyok igy tobb platform kell ugyanakkora szalvohoz vagy eppen nem lesz akkora a szalvo mert nincs annyi platformod. Hiperszonikus raketat ma sem lehetetlen hajokrol leloni zavarni megteveszteni. En jobban hiszek a lopakodo raketakban mint az LRASM vagy a Norveg NSM. A LRASM egyik extra kepessege hogy adott hajotipusnal beallithatod hogy mely reszeit akarod a hajonak eltalalni. Es itt jon az orosz hajok elonye ami hatrany. Az orosz hajok csurig vannak fegyverekkel raketakkal pakolva. Elol hatul kozepen. Gyakorlatilag mindegy melyik iranybol kozelitesz valahol mindig van egy loszerraktar. Az LRASM innentol mint egy detonator funkcional es maga valasztjaki hogy a hjo mely reszere repul ra.

Meg annyit megjegyeznek hogy lattuk hogy Karabahban mire voltak kepesek a dronok koszonhetoen alacsony eszlelhetosegu kiviteluknek. No az LRASM es az NSM meg ennel is kisebb RCS el rendelkezik es raadasul cca 4szer gyorsabbak.

 

[ghostrider]

Szerintem már maga a kiindulási pont hibás. 20G-s pályamódosításokról (nem manőverekről) írnak, nem 100G-ről. Mit akarunk a fordulási sugárral kezdeni, amikor néhány fokos eltéréseket elegendő elérniük. Véleményem szerint a súlypontot változtatják előre-hátra, amitől a rakéta orra mozog le-fel. Azt nem tudom még hogyan csinálják, de szerintem lehetséges. Mivel a sebesség nagy, ezért már a pályamodell eleget változik ahhoz, hogy ne lehessen megmondani, hol lesz a becsapódás helye. Nem a Molni által számított macska-egér játék a fontos kérdés, mert ha rá tudnak időben indítani, akkor már régen fuccs a támadó rakétának. Azt kell elérni, hogy a védelmi rendszerek HMZ-t hazavágják, ezt pedig a követés nagy fokú megnehezítésével lehet elérni. A másik, hogy az adott célsebességek, HMZ-k csak ballisztikus rakéták esetén érvényesek, tehát azt alapul venni problémás. A hiperszonikus támadó fegyverek vezérléséről, működéséről vajmi keveset tudunk, csupán annyit, hogy pályamódosításokra képesek, milyen sebességekkel, milyen magasságokban tudnak repülni.
A hadászati ballisztikus rakéták elleni elhárító rendszerek is csak addig tudnak hatásos védelmet adni, amíg a manőverező MARV robbanó fej nem aktiválódik. Utána már cseszhetik.

 

[ogretankHU]

Nem is kell elkerülje az Aegis rombolókat a hiperszonikus rakéta, elég ha - mondjuk egy több tucatos egyidejű első hullámos indítással - túlterhelik a hagyományos rakétás elfogó rendszerüket. Aztán a második hullámmal tarolnak.
Persze ezt a túlterhelést ki lehet védeni USA részről egy lézerágyús megoldással, de per pillanat ez még nem olyan tökéletes, hogy megbízhatnának benne (ugyanis pár másodpercig kell a nyalábbal "égetni" a rakétát, hogy kiiktassák és mivel egy hajón ilyen ágyúból egy van, 10 rakéta egyidejű érkezése estén nincs idő mindegyiket 2-3 másodpercig "kezelgetni" lézerügyileg). Szóval ez még a jövő zenéje. Úgy, hogy még béke lesz egy ideig.

Még a hitvány drónokat is csak ideális időjárás mellett és sok-sok másodperc alatt égetik ki és nem megsemmisítik ! Akkor egy polírozott felületű sokszoros hangsebességű céllal mit tudna kezdeni ?

 

[molnibalage]

Szerintem már maga a kiindulási pont hibás. 20G-s pályamódosításokról (nem manőverekről) írnak, nem 100G-ről. Mit akarunk a fordulási sugárral kezdeni, amikor néhány fokos eltéréseket elegendő elérniük. Véleményem szerint a súlypontot változtatják előre-hátra, amitől a rakéta orra mozog le-fel.

Hát, ezzel komoly nagyságú erőt nem lehet generálni. Okkal van a repülőgépneken akkora kormányfelület, hogy a gépeket képesek legyen a saját súlypontja körül forgatni. Sok méteres erőkaron...

Na, akkor mekkora tömegek akarnál mozgatni, ami 100% holsúly, amit gyorsítani kell? És hol a búbánatban lenen a rakétában...?

Azt nem tudom még hogyan csinálják, de szerintem lehetséges. Mivel a sebesség nagy, ezért már a pályamodell eleget változik ahhoz, hogy ne lehessen megmondani, hol lesz a becsapódás helye.

Mi lenne, ha számolgatnánk akkor, hogy X sebeség, Y magasság 1 fok eltérés, akkor hány km távolság a becsapódási pontban?

Azt kell elérni, hogy a védelmi rendszerek HMZ-t hazavágják, ezt pedig a követés nagy fokú megnehezítésével lehet elérni.

Ameddig az elfogó rakéta elég G-t tud belerakni a rakéta addig a megadott HMZ-n belül elfogja a célt és pont.
Az, hogy az elfogó rakéták mire képesek kb. tudjuk. Mindig többre, mint a célpont. Mert a payload szinte semmi és a cél úgyis felé jön.

A hadászati ballisztikus rakéták elleni elhárító rendszerek is csak addig tudnak hatásos védelmet adni, amíg a manőverező MARV robbanó fej nem aktiválódik. Utána már cseszhetik.

Ez sem igaz ebben a formában. Pontosan erre készült a Sprint rakéta, hogy az esetleges felfújható célok lassulása után elkapja a fejet. Na persze nuki harci résszel...

 

[molnibalage]

Majd ha nagyon ráérek. Az legközelebb január fele lesz előre láthatóan

Akkor szokás szerint marad rám a házi feladat elejének megmutatása...
Csak így nem készül a következő videó....
Azt nem értem, hogy ha itt annyi nagytudású ember van, akkor egy ilyen alap számítás elvégzése miért nem megy...?

 

[fip7]

Azt nem értem, hogy ha itt annyi nagytudású ember van, akkor egy ilyen alap számítás elvégzése miért nem megy...?

Amit ozy csinált HGV számítást legutóbb azt ne nevezzük alap számításnak szerintem.
Van aki nagyon ráér erre van akinek meg nincs erre ideje. Ha van türelmed januárban megpróbálkozhatok vele

 

[kamm]

Nem erek ra most nagyon, de megint ugyanazokat a faraszto, tucatszor megtett koroket futjuk...

Minél eccerűbben próbáltam megmagyarázni hogy Mach20-nál nincs éles cikk-cakk manőver (amit egyes fórumtársak képzelnek) mert szétszakad az adott test az ahhoz szükséges túlterhelés miatt.

Hat egyszerunek tenyleg egyszeru lett, ezert inkabb egyszeruen nem is reagaltam ra.

Ezt ti probaljatok igy eloadni, ezert indultok ki mindig teves feltetelezesekbol - gyanitom azert, mert az utana igazolni latszik az alapveto tevedeseteket, hogy barmi eselye van a jelenlegi interceptoroknak az uj HOT ellen...

A cikk-cakk legpraktikusabban le es fel tortenik nagyreszt, az a legegyszerubb, mint mondtam lefele raadasul biztosan gyorsul is, viszont 20,000 km/oranal egy varatlan is boven eleg arra, hogy tobbszaz kilometerrel eltevessze barmilyen interceptor, mar ha egyaltalan kepesek lesznek inditani ra barmit, mire eszlelik - mert ugye egyelore meg a muholdas rendszer terve sincs keszen, nemhogy az uj szezorai le lennenek gyartva, a muholdakon fenn uzemelnenek, minden automatizalva mukodne. Nagyon messze vagyunk meg ettol.

Amerika eleg vilagosan 2030 kornyekere teszi az uzemszeru mukodeset egy elharitasra kepes rendszernek; kozben termeszetesen nonstop dolgoznak mindenfele mas otleten is.
Ebben is verhetetlenek vagyunk itt, ez az egyik keves elonye az iszonyu pazarlo military-industrial complex fenntartasanak, hogy minden a hibbantnal kicsivel kevesse orult otletre adnak egy alapveto fejlesztesre elegendo penzt, aztan majd a 3-4 avagy 30-40 ilyenbol lesz par, amire adnak nagy osszeget, majd vegul az is lehet, semelyik nem lesz igazan megoldas, de 1-2 esetleg reszleges vedelmet nyujthat 2030 elott is.
Ez egy ilyen mufaj.

A fentiek miatt logikusan fekudtek ra sokkal inkabb a sajat hypersonic manoverezo tamadofegyverek fejlesztesere tavaly ota, mert azokat sokkal gyorsabban be lehet fejezni es rendszerbe lehet oket allitani, legalabb a tamadokepessegben paritast elerve.

Lehet komoly modellezést is végezni, és kíváncsi is vagyok rá, hogy akkor szerinted Mach20-esetén, 100g túlterheléssel (függőleges /amit elhanyagoltam/ és vízszintes komponens eredője) mekkora lesz a forduló sugara (mennyivel nagyobb az általam számított 37km-hez képest).

Lehetne, de azt meg nem sikerult egyikotoknek sem @ozymandias kivul. Ez a tablazat peldaul gyakorlatilag irrelavans volt, senki nem akar fordulni sehova, ezt is magyarazzuk mar jo ideje.

Szerintem már maga a kiindulási pont hibás. 20G-s pályamódosításokról (nem manőverekről) írnak, nem 100G-ről. Mit akarunk a fordulási sugárral kezdeni, amikor néhány fokos eltéréseket elegendő elérniük. Véleményem szerint a súlypontot változtatják előre-hátra, amitől a rakéta orra mozog le-fel. Azt nem tudom még hogyan csinálják, de szerintem lehetséges. Mivel a sebesség nagy, ezért már a pályamodell eleget változik ahhoz, hogy ne lehessen megmondani, hol lesz a becsapódás helye. Nem a Molni által számított macska-egér játék a fontos kérdés, mert ha rá tudnak időben indítani, akkor már régen fuccs a támadó rakétának. Azt kell elérni, hogy a védelmi rendszerek HMZ-t hazavágják, ezt pedig a követés nagy fokú megnehezítésével lehet elérni. A másik, hogy az adott célsebességek, HMZ-k csak ballisztikus rakéták esetén érvényesek, tehát azt alapul venni problémás. A hiperszonikus támadó fegyverek vezérléséről, működéséről vajmi keveset tudunk, csupán annyit, hogy pályamódosításokra képesek, milyen sebességekkel, milyen magasságokban tudnak repülni.
A hadászati ballisztikus rakéták elleni elhárító rendszerek is csak addig tudnak hatásos védelmet adni, amíg a manőverező MARV robbanó fej nem aktiválódik. Utána már cseszhetik.

Pontosan errol van szo.
Nem veletlenul panikolnak itt Amerikaban ilyen szinten es nem veletlenul aggodnak sokkal inkabb a kinaiak miatt.
Egyreszt az o technologiai szintjuk elkepeszto utemben fejlodik, masreszt ott gyakorlatilag nincs epkezlab hirszerzese mar az amerikaiaknak, Hong Kong volt az utolso bastya, de egy ideje mar ott is szo nelkul csukdos le mindenkit a rendorallam.
Masreszt az oroszokat azert ismerjuk es azok, akarmennyire is keletiek bizonyos szinten, azert feher emberek, akik csak a maguk kornyeken akarnak birodalmat, nem agymosott, vilagbirodalomrol almodozo azsiai kommunistak, akiknel barmikor johet egy hibbant vezetes, ortodox fordulat stb.

Akkor szokás szerint marad rám a házi feladat elejének megmutatása...
Csak így nem készül a következő videó....
Azt nem értem, hogy ha itt annyi nagytudású ember van, akkor egy ilyen alap számítás elvégzése miért nem megy...?

A problema szerintem ott van, hogy te keptelen vagy elfogadni, hogy sokkal tobb az ismeretlen, mint ahogyan gondolod, ezert aztan ujra es ujra ugyanazzal a kozepiskolas matekkal probalod megmagyarazni azt, amit sajat magad feltetelezel es aztan nem erted, miert nem ert egyet veled senki.

 

[kamm]

Itt egy friss cikk arrol, amit feljebb irtam a surgos tamadoparitas kapcsan:

Biden to Speed Development of Hypersonic Weapons | Arms Control Association

www.armscontrol.org

"The Pentagon requested $3.8 billion for projects related to research and development of hypersonic weapons in the budget submission published on May 28, including two new hypersonic cruise missile programs for the Air Force and Navy.

The request also includes funding for initial procurement of the Air Force’s Advanced Rapid Response Weapon (ARRW) system, the continued development of the Navy’s Conventional Prompt Strike (CPS) program, the addition of the CPS to Zumwalt-class destroyers, and the procurement of additional batteries of the Army’s Long-Range Hypersonic Weapon (LRHW) system."

"The Air Force requested $238 million for continued R&D on the ARRW system, an air-launched hypersonic glide vehicle, a $40 million increase over the Trump administration’s projected request in last year’s budget documents. The request is nearly $150 million less than Congress’ fiscal year 2021 appropriation for R&D, the Air Force stated in its budget documents, “due to near program completion and transition to early operational capability” in 2022.

The service requested an additional $161 million for the system’s production and rapid fielding. The Air Force most recently conducted the first booster flight test of the system in April, but it failed. (See ACT, May 2021.)

The Air Force also asked for $200 million for the new Hypersonic Attack Cruise Missile program to design, develop, and test “a prototype that will demonstrate the viability of a multi-mission weapon concept to be fielded as a long-range prompt strike capability.” The request was included as part of the Pacific Deterrence Initiative, which Congress created last year to boost deterrence against China in the Indo-Pacific region.

The Navy asked for $1.4 billion for the CPS program, an increase of about $600 million from last year’s appropriated amount and $70 million above the Trump administration’s projection. The Navy attributed the increase in part to the need to add the weapons system, which uses the common hypersonic glide body, to Zumwalt-class destroyers starting in fiscal year 2025.

The Navy is also seeking $57 million for its new Offensive Anti-Surface Warfare Increment II weapon, a high-speed, long-range, air-launched weapons system aimed at addressing “advanced threats from engagement distances allowing the Navy to operate in, and control, contested battle space in littoral waters and [anti-access and area denial] environments.”

The Army requested $412 million for the LRHW system, which also uses the common hypersonic glide body, for costs that include funding for additional LRHW batteries. That was a decrease of $114 million from the Trump administration’s projection, which the Biden administration attributed in part to reallocating funding to sdevelop ground-launched missile capabilities.

It is not clear what if any effects the proposed budget cut would have on the LRHW program.

The Army requested $286 million to develop a conventional, ground-launched, midrange missile capability. The service announced in November its selection of the Navy’s Standard Missile-6 (SM-6) and Tomahawk cruise missile to serve as the basis for the new capability. (See ACT, January/February 2021.) This effort “will leverage existing SM-6 and Tomahawk missiles for ground launch, to provide a responsive, highly accurate, deep strike capability designed to destroy high value, high payoff targets,” according to the Army’s budget documents.

Both the SM-6 and Tomahawk missiles would have been prohibited under the 1987 Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty, from which the United States withdrew in August 2019. (See ACT, September 2020.)"

 

[molnibalage]

A cikk-cakk legpraktikusabban le es fel tortenik nagyreszt, az a legegyszerubb, mint mondtam lefele raadasul biztosan gyorsul is, viszont 20,000 km/oranal egy varatlan is boven eleg arra, hogy tobbszaz kilometerrel eltevessze barmilyen interceptor

Idiág olvastam.
Nettó faszság.
Ha már a trigonometria sem megy, akkor hova magyarázzon az ember...?

 

[Negan]

Mi lenne, ha számolgatnánk akkor, hogy X sebeség, Y magasság 1 fok eltérés, akkor hány km távolság a becsapódási pontban?

Rosszul közelited meg.Hajó a célpont-tudjuk,hogy hol a becsapódási pont.A hajón.Kérdés az,hogy a támadó HGV képes e olyan kitérőmanőverre,hogy ugy összeomlassza az elháritó rakéta HZMjét,hogy
A-kibirja a szerkezete a manővert (most azt hagyjuk,hogy technikailag mivel csinálja a manővert-bár az is jó kérdés)
B-a kitérőmanőver végén képes legyen eltalálni a célpontját.
Szerintem mindkettőre nem a válasz.De ti vagytok a mérnökök

 

[speziale]

Rosszul közelited meg.Hajó a célpont-tudjuk,hogy hol a becsapódási pont.A hajón.

ez szerintem nem ilyen egyszerű...ha van ugyanis egy szétbontakozott CSG-d, amit több tucat HGV támad, akkor miért veszed biztosra, hogy mind a carrier-t támadja? mi van ha a felük az AB-ket/Tico-kat támadja?

 

[Negan]

ez szerintem nem ilyen egyszerű...ha van ugyanis egy szétbontakozott CSG-d, amit több tucat HGV támad, akkor miért veszed biztosra, hogy mind a carrier-t támadja? mi van ha a felük az AB-ket/Tico-kat támadja?

Attol még egy hajó lesz a célpont.Mivel ma az összes hajó lehet egy hálózatban,az a hajó inditt,amejik a legjobb pozicióban van az elfogáshoz.
Hordozónak meg nincs saját HVG elháritó rendszere.Vagyis az elháritó rendszert hordozó hajó(k)nak olyan szoros kötelékben kell lenniük a hordozóval,hogy az elháritó fegyver szempontjábol az pontvédelemnek számitson.Ekkor meg lényegtelen,hogy a HVG konkrétan melyik hajót támadja.
HVG igazábol a kisérőhajó mennyiségi igényt növeli meg.Most a hordozó ellenük való védelmére kell egy szorosabb kiséret (hogy ez mennyire szoros,az az elháritófegyver képességétől függ.Pontvédelmi jellege mekkora távon érvényesül )

 

[speziale]

A problema szerintem ott van, hogy te keptelen vagy elfogadni, hogy sokkal tobb az ismeretlen, mint ahogyan gondolod, ezert aztan ujra es ujra ugyanazzal a kozepiskolas matekkal probalod megmagyarazni azt, amit sajat magad feltetelezel es aztan nem erted, miert nem ert egyet veled senki.

szerintem meg az a baj, hogy te meg azt vagy képtelen elfogadni, hogy attól, hogy ezek az egyszerűsítések nem adják meg, hogy pontosan mire képes a HGV, bizonyos határokat kijelöl...

azért a topik még úgy indult, hogy itt így-úgy.amúgy manőverező HGV-ről beszélt mindenki....most meg már eljutottunk oda, hogy mindenki már csak arról beszél, hogy 1-2 fokos kitérés, "bukdácsolás" stb....

és ez az ami nagyon nem mindegy...egy HGV repül olyan 5 km/sec-el . Tegyük fel, hogy a HGV 10mp-el azelőtt, hogy az elfogó rakéta elérné, csinálna mondjuk egy 20 fokos kitérést. Ki lehet számolni, hogy akkor ezelatt a 10 mp alatt mennyivel is tevődik át a becsapódási pont helye. ebben az esetben könnyen elképzelhető, hogy az elfogó rakéta akár HMZ korlát, vagy a szükséges kitérő manőver G értéke miatt egyszerűen nem tudná már eltalálni a HGV-t....
na, de ha ez a kitérési képesség nem 20 fok, hanem csak 1-2 fok...na akkor már nagyon más a helyzet...persze így is elképzelhető, hogy létezik egy olyan nagy szűk időablak, amiben ha pont akkor csinélja a kitérést a HGV, akkor előállhat a fenti szituáció...csak ehhez a HGV-nek kurva pontosan kellene időzíteni, úgy, hogy a HGV nem tudja, hogy éppen támadják...

 

[speziale]

Attol még egy hajó lesz a célpont.Mivel ma az összes hajó lehet egy hálózatban,az a hajó inditt,amejik a legjobb pozicióban van az elfogáshoz.
Hordozónak meg nincs saját HVG elháritó rendszere.Vagyis az elháritó rendszert hordozó hajó(k)nak olyan szoros kötelékben kell lenniük a hordozóval,hogy az elháritó fegyver szempontjábol az pontvédelemnek számitson.Ekkor meg lényegtelen,hogy a HVG konkrétan melyik hajót támadja.
HVG igazábol a kisérőhajó mennyiségi igényt növeli meg.Most a hordozó ellenük való védelmére kell egy szorosabb kiséret (hogy ez mennyire szoros,az az elháritófegyver képességétől függ.Pontvédelmi jellege mekkora távon érvényesül )

szerintem ez nagyon nem így van....ha van egy szétbontakozott flottád, miért is ne lőhetne az carriertől 20-30km-re hajózó AB/Tico már a glide-ing fázisba a HGV-re? miért várnák meg a terminal phase-t?

 

[Negan]

szerintem ez nagyon nem így van....ha van egy szétbontakozott flottád, miért is ne lőhetne az carriertől 20-30km-re hajózó AB/Tico már a glide-ing fázisba a HGV-re? miért várnák meg a terminal phase-t?

Miért ne lóhetné?Ha HMZjében van,lelőheti-az a dolga.Viszont a hordozónak szüksége lesz közvetlen kiséretre is,mert saját HVG védelmi rendszere nincs-vagyis több kisérőhajó kell.
De ha a Tico "pontvédelem" képessége kiterjed 20km sugarú körre,akkor nincs feltétlen szükség a közvetlen kiséretre.De ezt én nem tudom megitélni.
Az egész HVG védelem többrétegű.Elsó réteg,hogy valamiképpen meg kell(ene) tudni akadályozni az ellent,hogy behatárolja a flottakötelék helyét.Végsó vonal meg a közvetlen fedezet-ami viszont lehet egy megtévesztő csali is,ami tévútra viszi a HGV irányitórendszerét.73ban egyetlen Styxet sem lőtt le a zsidó haditengerészet,mindet REH eszközökkel háritótták el.
Szóval,(ez sem) egyszerű kérdés.