Valaszonline-s bejegyzés:
"
A SZANKCIÓ A HIBÁS?
Az Oroszország elleni gazdasági-technológiai büntetőintézkedések (köznyelven: szankciók) miatt szállt el a gázár, miattuk van recessziós veszély szerte Európában és Magyarországon, ez hibás politikai eszköz, ezért abba kell hagyni – szól a magyar kormányzati álláspont.
Négy megjegyzés ehhez.
1) A február 23. és július 21. között elfogadott 7 db EU-s szankciós csomag közül egyik sem érinti a gázkereskedelmet. Egyetlen ponton sem. A gázár azért ilyen magas, mert az oroszok a háború kitörése előtt hónapokkal elkezdték tudatosan szűkíteni a kínálatot, és azóta is hajtják fel az árakat. Tény, hogy ez a gazdasasági hadviselés része, vagyis az EU-s büntetőintézkedések nélkül ma nem csinálnák. De az is tény, hogy már fél évvel a háború előtt elkezdték. Részletek az augusztusi cikkünkben:
https://www.valaszonline.hu/.../oroszorszag-ukrajna-eu.../
2) A magyar kormányzat az összes eddigi szankciós csomagot megszavazta. Csak az „orosz nyersolaj és bizonyos kőolajtermékek uniós vállalkozások általi behozatalának, transzferének tiltását” is tartalmazó 6. csomagnál (2022. május 30. / június 3.) jelzett vétót, és végül más országok mellett ez alól mentességet kapott. Vagyis érvényesíthette az érdekeit az közös döntéshozatalban. (Az olajembargó egyébként még a többi ország esetében sincs érvényben.)
3) Aki az Oroszország elleni büntetőintézkedések ellen beszél, nem is annyira burkolt kódnyelven azt mondja: hagyni kell az oroszokat győzni. Mivel Moszkva imperialista területszerző háborút vív felmérhetetlen mennyiségű civil áldozattal, ez az álláspont elfogadhatatlan. Ukrajna függetlenségét feb. 24-ig 5 db nemzetközi szerződés (köztük a Budapesti memorandum) garantálta. Az oroszok az összeset megszegték. Oroszország háborús bűnös.
4) Az orosz vezetés nyilvános közlésekben fenyegeti Moldovát és beszél arról, hogy Kazahsztán északi területe nem is Kazahsztánhoz tartozik, hanem Dél-Szibéria történelmi része. Semmilyen garancia sincs arra, hogy ha a Nyugat most hagyja Oroszországot győzni, akkor az imperialista terjeszkedés megáll."
Ez ennél sokkal bonyolultabb, bár azt elhiszem, hogy az idő köde már belengi ezt a kérdést, pedig még nem is volt olyan régen.
Az eu közvetlen szankciókat nem vezetett be az orosz gáz ellen, de
közvetetteket igen.
Ugyanis miért is kellett áttérni a "rubel-alapú elszámolásra" számos területen, így a gáz területén is? Miért hoztak erről
döntést az oroszok?
Időrendben az orosz szankcióscsomagok:
A csomagok magyarázatánál ezt olvashatjuk:
"
Az EU emellett megtiltotta az euróban denominált bankjegyek Oroszországba történő eladását, szolgáltatását, átadását és kivitelét is. Ennek célja, hogy az orosz kormány, az Orosz Központi Bank, valamint az oroszországi természetes vagy jogi személyek csak korlátozottan férjenek hozzá eurókészpénzhez, a szankciók kijátszásának megakadályozása érdekében."
Oroszország Ukrajna elleni inváziójára válaszul az EU egyedi és gazdasági szankciókat vezetett be. Mit jelentenek ezek a gyakorlatban?
www.consilium.europa.eu
Megoldásként az jött, hogy végül is egy Gazprombank-nál vezetett számlára kellett befizetni az eredeti pénznemben, amit majd ez az orosz bank váltott át rubelra,
így megoldva azt, hogy az eu-s jogiszemélyek ne sértsék meg a sznkciókat. Persze eleinte zavaros volt az eu kommunikációja, így sokáig a különböző országok és cégek vezetői csak néztek egymásra, mint borjú az új kapura:
"
A kezdetektől nem volt világos, hogy ha ezzel együttműködnek a nyugati energetikai cégek, akkor megsértik-e a szankciókat, és ezzel kapcsolatban az EU sem adott ki világos állásfoglalást. A Bizottság által kiadott nem kötelező érvényű dokumentum arra figyelmeztette a kormányokat, hogy lehet, hogy megsértik vele a szankciókat. Azóta megjelent egy nyilvános állásfoglalás is, ami szintén nem fogalmazott egyértelműen, emiatt is írtuk április végén, hogy képmutatásban egymásra talált Moszkva és Brüsszel."
A Reutersnek nyilatkozó diplomaták szerint Brüsszelben olyan tanácsokat adtak, amit szándékosan lehetett többféleképpen is értelmezni.
444.hu
Három országról tudunk akik ezt nem lépték meg: Lengyeo., Finno., Bulgária (a bolgárok már meggondolták magukat).
Aki ebben kételkedik az emlékezzen vissza a (
remélhetőleg) még nem is olyan régi minket érintő olajszállítások leállítására...
És a történetnek itt nincs vége. Ugyanis bizonyos tagállamok az eu-s szankciókon felül még további szankciókat vezettek be. Így tett Lengyelország is, aki még a Gazprom-ot is szankcionálta, vagyánot befagyasztotta:
"
Lengyelország bejelentette, hogy a szankciós listán 50 orosz oligarcha és vállalat (köztük a Gazprom) szerepel, akik és amik újabb büntetőintézkedéssel, többek között lengyelországi vagyonuk befagyasztásával sújthatók egy, a hónap elején elfogadott lengyel jogszabály alapján. A lengyel szankciós törvény független az EU által közösen elfogadott büntetőintézkedésektől."
A lengyel állami gázcég bejelentette, hogy lépéseket fog tenni az orosz gázszállítás helyreállításáért. A cég szerződésszegésnek tekinti a gázszállítás felfüggesztését, és jogában áll kártérítést követelni.
444.hu
Ennek az lett a vége, hogy az oroszok többlet szankciókat vezettek be a lengyelekkel szemben. Eredménye -33 milliárd köbméter/év.
A döntés az egész eu-t érinti.
A teljesen elkészült északi-áramlat2 nem került átadásra, és erről már a háború előtt
két nappal döntés született. Eredménye -55 milliárd köbméter/év.
A döntés az egész eu-t érinti.
Az északi-áramlat1 esetén már a kölcsönösség jegyei fedezhetők fel. Először is a Kanadába javításra küldött turbinák a Kanada által kivetett szankciók miatt nem kerülhettek vissza. Majd 2 hónapig tartott mire eljutott a németekhez. Azóta
nem ismerjük a valós tényeket, csak az egymásra mutogatás megy az ügyben. Állítólag a Siemens készen áll arra, hogy segítse az NS-1 karbantartó munkálatait, a valóságban, pedig nem tudjuk, hogy a technológiai export milyen és mekkora részletekre terjed ki, tehát ha még a szakemberek oda is mennek, lehet egy gramm alkatrészt nem vihetnek magukkal, mivel az eu-s szankcióba ütközik.
A kérdést összegezve. Az eu valóban nem hozott közvetlen szankciókat a gázra, de tényként kijelenthető, hogy több szankciója közvetett formában alakította a gázhoz történő
hozzáférést, amivel
ténylegesen piaci turbulenciákat okozott.
Mivel a szankciókat kellő mélységében nem ismerem, azokat részleteiben nem olvastam, így nem tudom, hogy a különböző egyéb alkatrészek, melyek
csupán csak ahhoz szükségesek, hogy ezek a gázvezetékek működjenek egyáltalán exportálhatók-e.
Egyébként vélelmezem, hogy nem exportálhatók, s ugyanúgy érintik a gáz-, mint az olajszektort, de ha tud ilyen irányú kivételekről, akkor kérem azt ossza meg velem, mert ebben az esetben az NS-1 kapcsán igazat fogok adni.
Ennek a kapacitása 55 milliárd köbméter/év, így összesen érintett 143 milliárd köbméter
~38%-ról beszélünk.
), s tanulságos lenne az események alakulásával szembesülni, hogy mennyire logikusan, a közvalóság talaján állva gondolkodunk.
