Kifogy a tüzérségi lövedékből Ukrajna, Brüsszel vad ötletelésbe kezdett
2023. március 7. 9:20Havi 250 ezer tüzérségi lövedéket követel az EU-tól Ukrajna, hogy „megfordítsa a háború menetét”. Brüsszel koncepciótlan tervezgetésbe kezdett, bár sem konkrét összegek, sem kapacitások nem állnak rendelkezésre. De azért megígéri Kijevnek, amit kell.
A háború első éve nem csak a konkrét fegyverrendszerek gyártásának óriási globális problémáit fedte fel, de az azokhoz tartozó lövedékek kritikus hiányát is. Az ukrajnai háborúban a tüzérségé a főszerep, a legnagyobb kincsként kezelt 155 mm-es lövedékek azonban olyan ütemben fogynak, hogy azt sem az USA, sem az Európai Unió nem tudja pótolni. Nem csoda. Ukrajna egyetlen hónap alatt lövöldözi el az Egyesült Államok éves gyártási kapacitását, a tartalékok pedig annyira vészesen fogynak, hogy néhány hete a Pentagon már saját izraeli vésztartalékát is megcsapolta, hogy abból tudjon 300 ezer darab tüzérségi lövedéket küldeni Kijevnek.
Nincs jobb helyzetben Európa sem. Bár a háborúpárti országok mindent megtesznek Ukrajna lőszerellátása érdekében, a probléma az EU-ban is állandósult: nincs elegendő készlet, az ukrajnai lőszerfogyasztást egyszerűen képtelenség követnie a gyártásnak. (Azt a kérdést valamiért mindenki elengedi a füle mellett, hogy egy váratlan eszkaláció esetén az európai államok mivel fognak beszállni a háborúba, amikor minden mozdítható készletet Ukrajnának ajándékoznak.)
Adj többet, sokkal többet!
Reznyikov védelmi miniszter pillanatnyilag azzal érvel, hogy a tüzérségi rendszerek, amelyeket országa a Nyugattól kapott, ötször ennyi lőszert lennének képesek kilőni, ezért arra kéri az EU-t, biztosítson a jelenlegi mellé pluszban minimum havi 250 ezer darabot a lövedékekből. „Ha nem korlátozna bennünket a rendelkezésre álló tüzérségi lövedékek mennyisége, akkor havi 594 ezret tudnánk kilőni” – mondta, kompromisszumos megoldásként felajánlva, hogy a kért mennyiség 60 százalékával, vagyis havi 356 ezer lövedékkel is beérik. De az a minimum.Az ukránok nyitott kapukat döngetnek a felszólításukkal, csak éppen a kapu mögött újabb zárt terület várja őket. Bár a háború egyik leglelkesebb propagálója, Észtország már a hetekben javasolta, hogy az EU költsön el 4 milliárd eurót az Ukrajnába küldendő tüzérségi lövedékekre, a realitás talaján maradt maroknyi ország igyekszik lehűteni Kaja Kallas miniszterelnök lángoló homlokát. A miből és a hogyan kérdések nem igazán foglalkoztatják az észteket, azonban Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pontosan érzi, hogy a jól bevált kalapozásnál ezúttal többre lesz szükség. Ennél tovább azonban még ő sem jutott.
Borrell egy három elemből álló tervet dolgozott ki, két apró szépséghibával: egyrészt nem kalkulált ütemtervekre alapuló finanszírozási összegekkel, másrészt a három pontból kettőt úgy összemosott, hogy azzal azonnal lelepleződött az ötlettelenség.
Az általa jegyzett dokumentum szerint ugyanis az EU létrehozna egy 1 milliárd eurós csomagot, amelyet azon tagállamok között osztanának szét, amelyek tüzérségi lövedékkel látják el saját készletükből Ukrajnát. Ez első pillantásra jól hangzik – leszámítva azt az apróságot, hogy pontosan erre a célra hozták létre a szebb napokat látott Európai Békekeretet, amelynek összegét éppen a közelmúltban kezdték el újra növelni. Miután Borrell hárompontos tervében a második az Európai Békekeret lehetőségeit is fókuszba helyezi, nem egészen érthető, miért akar ezen felül külön zsebet létrehozni, és miért választja szét a két finanszírozási lehetőséget, amikor az gyakorlatilag egy és ugyanaz.
