Nem rossz elképzelés, de a folyó medrét használni egy tömeges átkeléshez, elég kockázatos. Főleg úgy, hogy pl. a Kamianske tározót rájuk tudják robbantani. Ezzel pedig, ha az átkelést nem is akadályozza az orosz, de azt eléri, hogy az árkelt ukrán csapatokat elvágja az utánpótlástól. Onnan kezdve, az átdobott erőknek annyi. Márpedig egy erőmű zsilipkapuját szétlőni, nem nagy kunszt, ahogy láttuk nemrégiben. Pár darab Kindzsál és annyi a nagy átkelésnek. Még ha le is vonul az ár pár nap alatt a felázott iszapos mederben egy jó darabig nem lehet ismét közlekedni. Addig pedig az oroszok felőrlik az utánpótlás nélkül maradt ukránokat. DE az is tény, hogy nincs nagyon választása az ukrán hadvezetésnek. Szemből nem tudják áttörni az orosz védelmi vonalakat.
Igen kockázatos, de ha hiszünk az orosz számoknak hogy naponta 1000 ukrán hal meg, illetve amit nem nagyon lehet vitatni az a rengeteg kilőtt eszköz, akkor még mindig megéri kockáztatni egy eséllyel kecsegtető megoldást.
Amúgy logikus lépés lett volna ukrán részről ( ha ők robbantottak ) hogy a fenti tározók vizét is teljes kapacitáson elkezdik leengedni, de talán ezt meg is tették korábban, ezzel a száraz nyári hónapokban tartalékkapacitást képezve a felsőbb tározókban hogy teljesen kitudják szárítani a medret pár napig vagy hétig nyár közepén. Nem ismerjük a meder tulajdonságait, de ilyen körülmények között maximum pár tócsa/ folyás marad,nekem iszapos hordalékos folyónak tűnik, de lehet vannak kavicsos padok, de az iszap gyorsan szárad és keményre, ráadásul semeddig nem tart járhatóvá tenni rőzsével csapásokat.
A cél nem a sok tíz tonnás vasak átjuttatása hanem gyorsan mozgó gyalogos és dzsihádmobil megoldással közlekedő egységek átküldése és szétspriccelése a területen, adott esetben orosz egyenruhában is. Ha az átkelés előtt teljes erővel rákapcsolnak máshol is akkor a légierőt leköthetik, ráadásul ha nincsenek nagy és lassú konvojok, akkor célpontok sincsenek, pár száz terepjáró, és pár ezer katona olyan zavart és fogócskát okoz, és olyan gyorsan tud mozogni ami okozhatja azt hogy az oroszok nem tudják lereagálni, tehát egyre több erő kelhet át a mederben, addig amíg nem kerül veszélybe az orosz védvonal háta.
Ezzel a módszerrel elkerülhetik hogy zsíros célpontot adjanak a tüzérségnek, légierőnek, kihasználhatják az orosz létszámproblémákat azzal hogy nagy területre terjesztik ki az akciót, és nem kiépített vonalak ellen kell menni, ha vannak is megerősített részek azok kikerülhetőek, mert itt nem építettek olyan védelmet az oroszok, és ez rengeteg gyorsan mozgó katonát igényelne részükről is.
Ha pedig a gyors mozgás az orosz tüzérség hátrébb vonását eredményezi már meg is van a hídfő, ahol mehetnek a nagy vasak, és fel lehet törni a védvonalat a bekerítés veszélyével, mészárlás nélkül.
Ha csak pár napig átjárható a meder már az is elég lehet, ha a pár nap alatt megnyitják a védelmi vonalat hátulról, vagy olyan hídfőt hoznak létre amit az ár ellenére is használni tudnak ha rájuk robbantják a tározót, ugye az kisebb és a víz is szétterül szélesebb mederben.
Nem nagyobb öngyilkosság ez mint szemből nekimenni az acélfalnak, és ez megadja az esélyt az orosz légierő és tüzérség hatásosságának csökkentésére. Nem nagyon tudok más megoldást kitalálni amivel minimalizálható a veszteség, és ennyire ellensúlyozható az orosz tüzérség és légierő, összetett de mégsem annyira bonyolult mert a cél a káosz, tehát nem kell tökéletesen begyakoroltan nagy egységeknek együtt harcolni.
Viszont mivel nem ismerem a területet betéve,és hogy hogyan helyezkednek el az oroszok, mennyi a reakcióidejük, és katonai tapasztalatom sincs lehet irdatlan nagy naiv baromság egy ilyen terv.
Így néz ki most a Kahovka-tározó, amely a Kakhovskaya vízerőmű gátjának lerombolása után gyorsan kiszárad.
Jelenleg néhány terület még gyaloglásra is alkalmas.
This is how the Kakhovka reservoir looks now, rapidly drying up after the destruction of the dam of the Kakhovskaya hydroelectric power station. At the moment, some areas are even suitable for walking.
t.me