[HUN] Kerekes páncélozott harcjárművek beszerzése

[Szittya]

Ez amúgy mindaddig szép és jó amíg egy komolyabb gépesített ellenlökéssel nem próbálják meg a hídfőt felszámolni.

strykerekkel jöttek meg elyéseket küldtek akik az erdőség miatt csak távolabb tudtak földetérni. így nem sok vízet zavartak . a strykerek meg meg lettek fogva mind3 nap. az átkelés sikeres vólt a nagyobb erők átcsoportosítása megtörtént ezzel stabilizálva a hídfőt.

az utánna jövő részek máár a bakonyba lettek leszimulálva. ahova gumin mentünk és trailerekkel a nehezebb teknika. (azon része ami átjutott) a többi késöbb vonattal.

 

[Negan]

Te tényleg vak vagy és nem látod, hogy mi a következménye ha gyengén páncélozottak a harcjárműveid?

Ez megint összetett kérdés.Mi az,hogy gyengén páncélozott?Merthogy ez viszonylagos.
Ahol a hk ottpusztul,ott a GyHj is lehet akármilen páncélozott,ottpusztul.A harcászatot nem pótolhatod semmennyi páncéllal.

 

[Negan]

Ez amúgy mindaddig szép és jó amíg egy komolyabb gépesített ellenlökéssel nem próbálják meg a hídfőt felszámolni.

Fedezni kell a hidfőt,tüzérséggel,légierővel,ami van.

 

[Szittya]

mint beérkező erősítés. a híídfőből való kitörés nem vóólt bár egyszerű de ez az akkori technikai különbségeknek nagyban betudható vólt. sikeresek vóltak a kitörések is csak a veszteségek bár elfogadható kategóriába kerültek mégis a később beérkező (vasuton) előrenyomulásunk erősítésig átmenetileg elakadt. de nem írom le a teljes másfél hónapot.
jó vólt hegylakóztunk. én vóltam a mclód aztmódták nem kell kamikáznézni (meg akna se vólt csak 1 cg meg tömérdek kézi lőfeyver.)

 

[Negan]

A "nagykönyvbeli" erőszakos folyamátkelés menete.
1-Felderités.Felmérni a hadműveleti területen lévő ellen erejét,harcrendjét,állapotát,harcértékét,lehetséges szándékait.
2-Kijelőlni a megfelelő átkelőhelyet.Az átkelési szándékot,illetve annak helyét álcázni,megtévesztő műveletekkel elvonni az ellen figyelmét és csapatait.
3-Végrehajtani az átkelést,lehetőleg meglepetésszerűen (73ban Sharon a két egyiptomi hds között kelt átt előrevetett ejtőernyős-gyalogságbol álló osztaggal.Ez az elsőlépcsős átkelés teljesen zavartalanul történt,az arabok csak másnap fedezték fel-addigra meg kiépitették a védelmet).A hidfőt megerősiteni,illetve a lehető leggyorsabban biztositási övvel kiegésziteni.A mélyégi/légi/REH felderités feladata a kiépülő biztositási övvel együtt jelezni az ellen ellenlökéseit.Elsősorban a légierő és a messzehordó tüzérség feladata az ellenlökésre készülő ellent tüzcsapásokkal lefogni/akadájozni/megsemmisiteni.A biztositási övben tartozkodó erők lehetőség szerint halőgató harccal feltartják őket.Mind ezen erők,mind a tüzérség/légierő telepithat műszaki zárakat(szórt aknazár),akár megelőző jelleggel is.Az elsőlépcsős úszóképes járművekkel ellátott csapatoknak is rendelkezniük kell müszaki,légvédelmi,tüzérségi eszközökkel (na nem BAT-2 és PzH2000 a mérce).
4-A kialakitott hidfőbe el kell kezdeni a nehéz technikával való megerősitést (elösször hk-kal,kompal,vizalatti átkeléssel-bár utóbbirol nem tudok,hogy valaha is alkalmazták volna éles helyzetben).Ezek fedezetével lehet tágitani a hidfőt,megszilárditani azt.
5-hadihidat,pontonhidakat épiteni,ezeket megfelelően álcázni,védeni.Ezeken keresztűl pedig meg lehet kezdeni a hidfőböl való kitörést.

Namost ha ezt sikerűl ilyen szép flottul megcsinálni,akkor mire az ellen komoly gépesitett ereje odaér,már a hidfőböl kitörő saját nehéz gépesitett erőkkel vivhat találkozóharcot.Csak ez a szép flottság általában nem szokott összejönni (pl Saron emlegetett hidfője 2 napig el volt vágva a megerősitéstől,addig tartott,mig 4 ho újra megnyitotta a közben lezárt rést az egyiptomi harcrendben)

 

[Szittya]

A "nagykönyvbeli" erőszakos folyamátkelés menete.
1-Felderités.Felmérni a hadműveleti területen lévő ellen erejét,harcrendjét,állapotát,harcértékét,lehetséges szándékait.
2-Kijelőlni a megfelelő átkelőhelyet.Az átkelési szándékot,illetve annak helyét álcázni,megtévesztő műveletekkel elvonni az ellen figyelmét és csapatait.
3-Végrehajtani az átkelést,lehetőleg meglepetésszerűen (73ban Sharon a két egyiptomi hds között kelt átt előrevetett ejtőernyős-gyalogságbol álló osztaggal.Ez az elsőlépcsős átkelés teljesen zavartalanul történt,az arabok csak másnap fedezték fel-addigra meg kiépitették a védelmet).A hidfőt megerősiteni,illetve a lehető leggyorsabban biztositási övvel kiegésziteni.A mélyégi/légi/REH felderités feladata a kiépülő biztositási övvel együtt jelezni az ellen ellenlökéseit.Elsősorban a légierő és a messzehordó tüzérség feladata az ellenlökésre készülő ellent tüzcsapásokkal lefogni/akadájozni/megsemmisiteni.A biztositási övben tartozkodó erők lehetőség szerint halőgató harccal feltartják őket.Mind ezen erők,mind a tüzérség/légierő telepithat műszaki zárakat(szórt aknazár),akár megelőző jelleggel is.Az elsőlépcsős úszóképes járművekkel ellátott csapatoknak is rendelkezniük kell müszaki,légvédelmi,tüzérségi eszközökkel (na nem BAT-2 és PzH2000 a mérce).
4-A kialakitott hidfőbe el kell kezdeni a nehéz technikával való megerősitést (elösször hk-kal,kompal,vizalatti átkeléssel-bár utóbbirol nem tudok,hogy valaha is alkalmazták volna éles helyzetben).Ezek fedezetével lehet tágitani a hidfőt,megszilárditani azt.
5-hadihidat,pontonhidakat épiteni,ezeket megfelelően álcázni,védeni.Ezeken keresztűl pedig meg lehet kezdeni a hidfőböl való kitörést.

Namost ha ezt sikerűl ilyen szép flottul megcsinálni,akkor mire az ellen komoly gépesitett ereje odaér,már a hidfőböl kitörő saját nehéz gépesitett erőkkel vivhat találkozóharcot.Csak ez a szép flottság általában nem szokott összejönni (pl Saron emlegetett hidfője 2 napig el volt vágva a megerősitéstől,addig tartott,mig 4 ho újra megnyitotta a közben lezárt rést az egyiptomi harcrendben)

kb ez történt velünk is gyakorlaton (egy egy lépés töbszöri szimulálásai során) annyi hogy az ejések nem velünk vóltak hanem az ellennel. elyések helyett napokkal korábban beszívárgó felderítő alegységek tevékenykedtek. meg hogy az előkészítő utász alegység a partoldalt meg robbantva lett kialakítva. (szentesiek csinálták) a röögtönzött hadiutak előkészítését meg láncfűrészes mergások (ptsz es és rocsós merga nélküliekkel) és müszaki utász BTR átusztatásával történt. ( a torony nélküli ládással) .

a hídfő kiépítése is zökkenőmentesen zajlott a légierő is besegített (igaz csak 1 gripen géppáral) erős hídfőt építettünk az ellentámadási kisérletek rendszerint elakadtak. A pontonunk az ellenséges (légierőnek és beérkező tüzérségének hatására) felszámolásra került. de addigra a hídfő több rétegű egymásra épülő öv védelemmel és egymástól független ön és körvédőképes előrretolt védelemmel kiépült. a kitöréshez szükséges teknika kijuttatása megtörtént. a késöbbi utánpótlást ptsz és különböző méretű csonakok biztosították. (a ponton ideiglenes szétszedése végett) a kitörés is kezdetben sikeresnek bizonyúlt a hídfőt sikerült jelentősen kiszélesíteni így az ellenséges tüzérséget kiszorítani a hatásos távólságából.) Az utánpótlás beérkezéséig ( a ponton újralétesítéséig ) a támadás elkatt. de még az elakadt támadás hatására is rendelkeztünk akkora erőkkel hogy a kialakúlt hídfőt tartósan védeni tudjuk ha szükséges. a kiszeéesített kimélyített hídfőt (ha rendelkezésre állt vólnamegfelelő mennyiségű forgószárnyas) nagy biztosnássággal táplálható lett vólna.

nem az átkelés és a hídfő kialakítása a rizikós (pláne ha jól elő van készítve) hanem a hídfőből való kitörés (ami már nem a foylami átkelés része hanem szárazfőldi művelet az esetben harcászat teintetébe mindegy hogy folyam van az ember hátamögött sok km re vagy sem...) bizonyos utánpótlási anyagok átjutatása akár gyorsan kiépített drótkötél pálya mentén is történhet ami nagymértékben rejtett és nagyon nehezen rombólható célpont.)

A PTSZ egyébként hatalmas előnyt jelent főleg a logisztika biztosítására a minél több TGK átjuttatása miatt amik száma ptsz nek hála ponton hiányába is lehetséges bizonyos keretek között.) az átusztatott BTR ek vagy az ideiglenes pontonon átkeltek egy részének beforgatása a logisztikába szintén hasznos dolog. ahogy a gyorstelepítésű tábori javítókészletek és műhelykocsik megléte is. (műhelykocsiból nem ártana még néhány új mert igen hasznos jószágok.)

 

[Negan]

kb ez történt velünk is gyakorlaton (egy egy lépés töbszöri szimulálásai során) annyi hogy az ejések nem velünk vóltak hanem az ellennel. elyések helyett napokkal korábban beszívárgó felderítő alegységek tevékenykedtek. meg hogy az előkészítő utász alegység a partoldalt meg robbantva lett kialakítva. (szentesiek csinálták) a röögtönzött hadiutak előkészítését meg láncfűrészes mergások (ptsz es és rocsós merga nélküliekkel) és müszaki utász BTR átusztatásával történt. ( a torony nélküli ládással) .

a hídfő kiépítése is zökkenőmentesen zajlott a légierő is besegített (igaz csak 1 gripen géppáral) erős hídfőt építettünk az ellentámadási kisérletek rendszerint elakadtak. A pontonunk az ellenséges (légierőnek és beérkező tüzérségének hatására) felszámolásra került. de addigra a hídfő több rétegű egymásra épülő öv védelemmel és egymástól független ön és körvédőképes előrretolt védelemmel kiépült. a kitöréshez szükséges teknika kijuttatása megtörtént. a késöbbi utánpótlást ptsz és különböző méretű csonakok biztosították. (a ponton ideiglenes szétszedése végett) a kitörés is kezdetben sikeresnek bizonyúlt a hídfőt sikerült jelentősen kiszélesíteni így az ellenséges tüzérséget kiszorítani a hatásos távólságából.) Az utánpótlás beérkezéséig ( a ponton újralétesítéséig ) a támadás elkatt. de még az elakadt támadás hatására is rendelkeztünk akkora erőkkel hogy a kialakúlt hídfőt tartósan védeni tudjuk ha szükséges. a kiszeéesített kimélyített hídfőt (ha rendelkezésre állt vólnamegfelelő mennyiségű forgószárnyas) nagy biztosnássággal táplálható lett vólna.

nem az átkelés és a hídfő kialakítása a rizikós (pláne ha jól elő van készítve) hanem a hídfőből való kitörés (ami már nem a foylami átkelés része hanem szárazfőldi művelet az esetben harcászat teintetébe mindegy hogy folyam van az ember hátamögött sok km re vagy sem...) bizonyos utánpótlási anyagok átjutatása akár gyorsan kiépített drótkötél pálya mentén is történhet ami nagymértékben rejtett és nagyon nehezen rombólható célpont.)

A PTSZ egyébként hatalmas előnyt jelent főleg a logisztika biztosítására a minél több TGK átjuttatása miatt amik száma ptsz nek hála ponton hiányába is lehetséges bizonyos keretek között.) az átusztatott BTR ek vagy az ideiglenes pontonon átkeltek egy részének beforgatása a logisztikába szintén hasznos dolog. ahogy a gyorstelepítésű tábori javítókészletek és műhelykocsik megléte is. (műhelykocsiból nem ártana még néhány új mert igen hasznos jószágok.)

A kitörés problémája,hogy a logisztika és a megerősités egy ponthoz kötve jöhet,az átkelési ponton.Nagyon védeni/rejteni kell ezt a pontot.
Másrészt a felszabadult úszoképes erőket be lehet vetni elterelő műveletekre,a folyó más pontjain átúsztatva portyázó harcot kezdhet-és még kismillió variáció lehetséges,a lehetőségek száma végtelen.
Nem véletlen irtak könyvtárnyi könyvet az erőszakos folyamátkelésről.

 

[Szittya]

A kitörés problémája,hogy a logisztika és a megerősités egy ponthoz kötve jöhet,az átkelési ponton.Nagyon védeni/rejteni kell ezt a pontot.
Másrészt a felszabadult úszoképes erőket be lehet vetni elterelő műveletekre,a folyó más pontjain átúsztatva portyázó harcot kezdhet-és még kismillió variáció lehetséges,a lehetőségek száma végtelen.
Nem véletlen irtak könyvtárnyi könyvet az erőszakos folyamátkelésről.

igen meg gey katlanbólvaló kitörés mindi nay rizikóval jár. (mert ami nekünk hídfő az az ellen szemébe könnyen vállhat katlanba kerülésnek. ) hogy katlan vagy hídfő nézőpont és az épp aktuális harchelyzet kérdése vagyis hogy kinek a kezébe a kezdeményezés vagy van e eyáltalán mert kialakúlhat eggyensúlyi állapot is...)

 

[Negan]

igen meg gey katlanbólvaló kitörés mindi nay rizikóval jár. (mert ami nekünk hídfő az az ellen szemébe könnyen vállhat katlanba kerülésnek. ) hogy katlan vagy hídfő nézőpont és az épp aktuális harchelyzet kérdése vagyis hogy kinek a kezébe a kezdeményezés vagy van e eyáltalán mert kialakúlhat eggyensúlyi állapot is...)

Kb.A hidfő gyorsan katlanná válhat,ha elvágják az utánpótlási pont(ok)at.Saron átkelésével és a keleti mögöttes terület letarolásával pontosan igy járt a déli egyiptomi hds

 

[Vogon]

Csak az erőszakos vízi átkeléshez és a tűz alatti hídfő kialakításához és megtartásához nem árt ha van némi tűzerőd is.

Nekem ez az, ami homályos. Az oroszok mintha pont azt próbálták volna meg, hogy a számukra elérhető legvédettebb vasakat próbálták pontonnal átvinni, de szűk keresztmetszet és nem ért át elég mennyiség, az ukránok pedig T-72-k ellenére beletolták őket a vízbe.
De látni nem láttuk, hogy mi történik, csak hogy az orosz vasak nem jutottak messze a hídtól, szinte a másik parton 100 méteren belül megsemmisítették majdnem mindegyiket. Sok értékes hk meg nem is ért át, hanem a szétlőtt átkelő környékén a vízben hevert.

 

[dudi]

Nekem ez az, ami homályos. Az oroszok mintha pont azt próbálták volna meg, hogy a számukra elérhető legvédettebb vasakat próbálták pontonnal átvinni, de szűk keresztmetszet és nem ért át elég mennyiség, az ukránok pedig T-72-k ellenére beletolták őket a vízbe.
De látni nem láttuk, hogy mi történik, csak hogy az orosz vasak nem jutottak messze a hídtól, szinte a másik parton 100 méteren belül megsemmisítették majdnem mindegyiket. Sok értékes hk meg nem is ért át, hanem a szétlőtt átkelő környékén a vízben hevert.

Mi kell egy erőszakos partváltáshoz? Óriási fölény tűzerőben és a hídfő megtartásának képessége. Ez utóbbi csak nehéztechnikával valósítható meg. Nincs olyan, hogy a lószar páncélzatú APC-vel átmész a másik oldalra és ott kitartasz addig amíg elkészül a ponton és átérnek a jól páncélozott csapatok.

 

[Szittya]

Mi kell egy erőszakos partváltáshoz? Óriási fölény tűzerőben és a hídfő megtartásának képessége. Ez utóbbi csak nehéztechnikával valósítható meg. Nincs olyan, hogy a lószar páncélzatú APC-vel átmész a másik oldalra és ott kitartasz addig amíg elkészül a ponton és átérnek a jól páncélozott csapatok.

ha a ponton elkészültéi nem küldesz át semmit akkor a ponton hiányába hogy jut át a nehézteknika a vízalatt lécsővel? hogy alakítasz ki hídfőt a az átkeléshez nehézteknikával ha azt a nehézteknikát csak akkor tudod átjuttatni amikor a hídfő már valamilyen szinten elkészült. (kiépült) létesült)

 

[dudi]

ha a ponton elkészültéi nem küldesz át semmit akkor a ponton hiányába hogy jut át a nehézteknika a vízalatt lécsővel? hogy alakítasz ki hídfőt a az átkeléshez nehézteknikával ha azt a nehézteknikát csak akkor tudod átjuttatni amikor a hídfő már valamilyen szinten elkészült. (kiépült) létesült)

Harckocsi és IFV pl víz alatt.

 

[speziale]

Harckocsi és IFV pl víz alatt.

Vagy pl. légitámogatással is megoldható… már persze annak akinek ez megy… bár olyan értelemben nem értem a problémát, hogy egy hk miért ne tudta támogatást adni egy 20-30-50 méter széles folyó túlpartjáról

 

[Szittya]

Vagy pl. légitámogatással is megoldható… már persze annak akinek ez megy… bár olyan értelemben nem értem a problémát, hogy egy hk miért ne tudta támogatást adni egy 20-30-50 méter széles folyó túlpartjáról

mert a hídfő nem 20-30-40m mély hanem 5-10-15-20 km mély

 

[hózentróger]

Nekem ez az, ami homályos. Az oroszok mintha pont azt próbálták volna meg, hogy a számukra elérhető legvédettebb vasakat próbálták pontonnal átvinni, de szűk keresztmetszet és nem ért át elég mennyiség, az ukránok pedig T-72-k ellenére beletolták őket a vízbe.
De látni nem láttuk, hogy mi történik, csak hogy az orosz vasak nem jutottak messze a hídtól, szinte a másik parton 100 méteren belül megsemmisítették majdnem mindegyiket. Sok értékes hk meg nem is ért át, hanem a szétlőtt átkelő környékén a vízben hevert.

Az a helyszín pont úgy nézett ki, mintha várták volna őket. Sztem az ukránok pontosan tudták hol akarnak átkellni. Rejtély hol az orosz légierő, meg a felderítés.

 

[Negan]

Harckocsi és IFV pl víz alatt.

Mondj már egy nem úszóképes lövészszállitót,akármilyent,ami képes a viz alatti átkekésre.
És mondj már egy éles hadműveletet,ahol ténylegesen a gyakorlatban alkalmazták a viz alatti folyóátkelést.

 

[pela3]

Te tényleg vak vagy és nem látod, hogy mi a következménye ha gyengén páncélozottak a harcjárműveid?

Bennem erős kérdéseket vet fel a nézőpontod. Mire alapozod? Az Ukrajnai eseményekre? Bár nem követem nyomon, mert annyi fakeinfo van, hogy hihetetlen és van nagyobb gondom is, de azért kicsit másabb a terep mint nálunk, ha csak nem az Alföldnél akarnak megállni. Az úszójármű több helyen és gyorsabban képes átkelni ami nyilván pozitívum, ennek hozadéka a gyengébb páncélozottság, sokan meg a Lynx súlyával problémáztak. Volt 1 katona osztálytársam az egyik képzésen és hát nem volt hülyegyerek, sokat beszélgettünk.. ő inkább a mobilitást pártolta sok esetben a páncélozottsággal szemben. Ugye a nagyobb páncélzatt nehezebb átkelést feltételez. Viszont fent szoktak repkedni ilyen zümik, amik kamerásak és van rajtuk pár 10kilós konzervnyitó, ráadásul kamera is van rajtuk. Én úgy gondolom a drónoknak mindegy, hogy mennyire puhább az APC mint az IFV, lehet rajtuk akkora fegyver amivel akár a Lynxet is kinyitják. -de ha tévedek javítsatok ki.

 

[dudi]

Bennem erős kérdéseket vet fel a nézőpontod. Mire alapozod? Az Ukrajnai eseményekre? Bár nem követem nyomon, mert annyi fakeinfo van, hogy hihetetlen és van nagyobb gondom is, de azért kicsit másabb a terep mint nálunk, ha csak nem az Alföldnél akarnak megállni. Az úszójármű több helyen és gyorsabban képes átkelni ami nyilván pozitívum, ennek hozadéka a gyengébb páncélozottság, sokan meg a Lynx súlyával problémáztak. Volt 1 katona osztálytársam az egyik képzésen és hát nem volt hülyegyerek, sokat beszélgettünk.. ő inkább a mobilitást pártolta sok esetben a páncélozottsággal szemben. Ugye a nagyobb páncélzatt nehezebb átkelést feltételez. Viszont fent szoktak repkedni ilyen zümik, amik kamerásak és van rajtuk pár 10kilós konzervnyitó, ráadásul kamera is van rajtuk. Én úgy gondolom a drónoknak mindegy, hogy mennyire puhább az APC mint az IFV, lehet rajtuk akkora fegyver amivel akár a Lynxet is kinyitják. -de ha tévedek javítsatok ki.

Menj le a Tisza vagy a Duna-partra, alig találsz folyami átkelésre alkalmas terepszakaszt. Tudod valahol be kell menni a vízbe és ki is kell onnan jönni.

Semmi nem kilőhetetlen, csak nem mind1, hogy mivel lehet kilőni. Egy úszóképes járművet néhány kézi fegyver kivételével szinte bármivel, egy 40 tonnásat meg kizárólag azzal amivel egy harckocsit is. Ez óriási különbség.

 

[honved]

Bennem erős kérdéseket vet fel a nézőpontod. Mire alapozod? Az Ukrajnai eseményekre? Bár nem követem nyomon, mert annyi fakeinfo van, hogy hihetetlen és van nagyobb gondom is, de azért kicsit másabb a terep mint nálunk, ha csak nem az Alföldnél akarnak megállni. Az úszójármű több helyen és gyorsabban képes átkelni ami nyilván pozitívum, ennek hozadéka a gyengébb páncélozottság, sokan meg a Lynx súlyával problémáztak. Volt 1 katona osztálytársam az egyik képzésen és hát nem volt hülyegyerek, sokat beszélgettünk.. ő inkább a mobilitást pártolta sok esetben a páncélozottsággal szemben. Ugye a nagyobb páncélzatt nehezebb átkelést feltételez. Viszont fent szoktak repkedni ilyen zümik, amik kamerásak és van rajtuk pár 10kilós konzervnyitó, ráadásul kamera is van rajtuk. Én úgy gondolom a drónoknak mindegy, hogy mennyire puhább az APC mint az IFV, lehet rajtuk akkora fegyver amivel akár a Lynxet is kinyitják. -de ha tévedek javítsatok ki.

Maga a gondolat hibás szerintem, miszerint mennyire fontos a víziátkelés lábon. Legalább annyi idő felkészíteni az átkelésre az úszóképes harcjárműveket, legalább egy zlj méretben, mint egy komplett pontonhíd kiépítése és harcbiztosítása. Harcjárművenként le kell ellenőrizni és cserélni a tömítéseket, réseket zárni, stb. Úszóképesség csak akkor van ugyanis, ha nem süllyed el a folyó közepén, katonákkal együtt, a páncélos. Ehhez fel kell készíteni, az egyébként úszóképesnek dedikált harcjárműveket. Nincs kivétel. A másik dolog, amit dudi írt. Belemászni még csak, csak. De kimászni egy folyóból, hát nem lehet akár hol. Ott lehet csak kijönni, ahol a part ezt lehetővé teszi. Meg tud kapaszkodni a talajban és ki tud jönni egy harcjármű. Láttam BMP-1-et Győrnél, bent ragadni a vízi vezetési gyakorlaton. PTSZ húzta ki, nem bírt felmászni a parton. Pedig az egy kifejezetten vízi vezetési pálya volt, a harcjármű vezetőknek. Most képzeld el, harchelyzetben, ahol még lőnek is, keresni kel egy átkelésre alkalmas szakaszt. Vagy megvan, vagy nincs. Aztán a partot elérő alakulat harcjárműveit át kell nézni, mint írtam, ahol kell a tömítéseket cserélni, réseket zárni. stb. Hosszú órák mindez, lehet egy egész nap is. Ezalatt a területet, partot, biztosítani kell, az ellenséges behatás ellen. Egyszerűbb egy ponton híd, egy elfoglalt, biztosított szakaszon és ott átkelni. Nincs akkora jelentősége a harcjárművek úszóképességének mint sokan itt gondoljátok, láttam mi az, tapasztalatból merem írni. Borzasztó macerás történet és nagyon kétesélyes.