[HUN] Tüzérség fejlesztése: Vontatott vagy önjáró tüzérség?

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
15 350
18 942
113
plussz ottvannak az állományon bellülüli (bocsánat a kifejezéssért himihumi helyen levők) pár éve még pakolta a malacot és talpalt ma 14. matróz egy AN naszádon pl... simán kerül vissza 14. matróznak meg megy valami tarcsis... ainek valószínűleg több köze lessz a hajózáshoz mint a TÜZÉRNEK mert az még tüzér. persze amég béke van had hajókázzon majd ha a késszenléti szint emelkedik néha néha tüzérkednie kell hogy ne érje sokként és szinten maradjon... ez igaz a VV raktáros sok éve lövészekre is pl. és a sok altiszt és tiszt akik viselik a vörös barettot tüzér jellvénnyel de mindenhol vannak csak az osztálynál nem. nem véletlen kaptak képzést...
 

Filter

Well-Known Member
2021. január 7.
2 545
14 216
113
Ez az a pont,amire azt mondom,hogy mostanában nem lesz.Nincs miböl és kiböl felállitani egy ilyen minőségű tartalékos sereget,ami feltőltené azt a védvonalat.Ami reális lehetőség területvédelmi erő,az meg szerintem nem tud mit kezdeni a nehéztüzérséggel.Szerintem nincs más lehetőség,mint a kicsinke manővererőinket a lehető legjobban felszerelni,és mobil harcászatot folytatni.
Szerintem.
Mai állapotokat nézve tény amit írsz.
De ebben az irányban is megy a fejlesztés, növelni akarják a tartalékos létszámot.
Sajnos tratalékosok nélkül nem megoldható még minimális szintem sem a honvédelem.
Ahogy az ő létszmuk fejlődik, fejleszteni kell hozzájuk a tüzérséget is.
Sajnos ma nincs más opció, ennyire futná a büdzséből.
Rentábilis, fenntartható módon sem légierőt, sem harckocsi csapatokat, sem forgószárnyasokat, sem önjárókat elégséges mennyiségben nem fogunk tudni rendszeresíteni.
Ez van sajnos.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
11 706
17 130
113
Mai állapotokat nézve tény amit írsz.
De ebben az irányban is megy a fejlesztés, növelni akarják a tartalékos létszámot.
Sajnos tratalékosok nélkül nem megoldható még minimális szintem sem a honvédelem.
Ahogy az ő létszmuk fejlődik, fejleszteni kell hozzájuk a tüzérséget is.
Sajnos ma nincs más opció, ennyire futná a büdzséből.
Rentábilis, fenntartható módon sem légierőt, sem harckocsi csapatokat, sem forgószárnyasokat, sem önjárókat elégséges mennyiségben nem fogunk tudni rendszeresíteni.
Ez van sajnos.
Szerintem az arra alkalmas műveleti tartalékosokat simán felszivják háború esetén a manővererők.A területvédelmi tartalékosok meg alkalmatlanok nyilt konvencionális harcra.
Másik az,hogy ki ellen kellene egy ilyen gyaloghadsereg?A környező örszágok ugyanabban a cipőben járnak,mint mi.Oroszok ellen meg úgy sem tudunk elég nagy haderőt kiállitani-felesleges velük tömeghadseregben versenyre kelni.
Tömeg(ecské)ben csak területvédelmi jellegű erőt tudunk kiállitani.Nekik csak nyűg lenne a nehéztüzérség.Manővererőinknek meg muszáj minnél mobilabnak lennie,nekik meg önjáró kell.Némi légimozgatható vontatott kiegészitésre van csak szükségük.
És ami azt illeti,én továbbra is ugy látom,hogy a fejlődő technika is a tömeges vontatott tüzérség rendszeresitése ellen szól.Ahogy a hk-nál is az elektronikai fölény ma már meghatározó,úgy a tüzérségnél is az.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
16 329
27 317
113
Mai állapotokat nézve tény amit írsz.
De ebben az irányban is megy a fejlesztés, növelni akarják a tartalékos létszámot.
Sajnos tratalékosok nélkül nem megoldható még minimális szintem sem a honvédelem.
Ahogy az ő létszmuk fejlődik, fejleszteni kell hozzájuk a tüzérséget is.
Sajnos ma nincs más opció, ennyire futná a büdzséből.
Rentábilis, fenntartható módon sem légierőt, sem harckocsi csapatokat, sem forgószárnyasokat, sem önjárókat elégséges mennyiségben nem fogunk tudni rendszeresíteni.
Ez van sajnos.
105 mm vontatott. Olcsó rá a képzés. Olcsó a fenntartás. Bármikor mehetnek róla komolyabb űrméretre...
:cool:
 

kamm

Well-Known Member
2019. február 23.
15 098
21 358
113
Mondom ezt úgy hogy az elmúlt 2 évben, valóban a mai technológiával elérhető maximális gyártásminőségű, legmodernebb eszközöket kezeltem.
Reszelni kell rajta? Igen. Ott voltak a mérnökök, jegyeztek mindent, csapatmunka volt? Igen.
Azt is hozzá kell tenni hogy a technológia fejlődésével fejlődik a harcászat is, mind a támadó, mind a védekező szekció.
Ha maga az elektronikai rendszer preciz es megbizhato, akkor ma mar kizarolag a szoftveren kell "reszelni", az viszont a gyakorlatilag minden modern platform altal ma mar alapbol tamogatott CD/CI integracio miatt teljesen trivialis, akar naponta ketszer is mehet ki 'updated' verzio, akar kozvetlenul field-deployable platforma ill appra is.
 
  • Tetszik
Reactions: Wilson

kamm

Well-Known Member
2019. február 23.
15 098
21 358
113
105 mm vontatott. Olcsó rá a képzés. Olcsó a fenntartás. Bármikor mehetnek róla komolyabb űrméretre...
:cool:
Hat, en pont naluk megint csak valami olcso onjarora szavaznek (lehet akar ilyen kaliberu is, mindegy)...

Szerintem az arra alkalmas műveleti tartalékosokat simán felszivják háború esetén a manővererők.A területvédelmi tartalékosok meg alkalmatlanok nyilt konvencionális harcra.
Másik az,hogy ki ellen kellene egy ilyen gyaloghadsereg?A környező örszágok ugyanabban a cipőben járnak,mint mi.Oroszok ellen meg úgy sem tudunk elég nagy haderőt kiállitani-felesleges velük tömeghadseregben versenyre kelni.
Tömeg(ecské)ben csak területvédelmi jellegű erőt tudunk kiállitani.Nekik csak nyűg lenne a nehéztüzérség.Manővererőinknek meg muszáj minnél mobilabnak lennie,nekik meg önjáró kell.Némi légimozgatható vontatott kiegészitésre van csak szükségük.
És ami azt illeti,én továbbra is ugy látom,hogy a fejlődő technika is a tömeges vontatott tüzérség rendszeresitése ellen szól.Ahogy a hk-nál is az elektronikai fölény ma már meghatározó,úgy a tüzérségnél is az.

Bingo. Pont azert, mert a tartalekosokat egybol beemelnek az aktiv harcolo erok koze, kellene nekik is onjaro, meg ha esetleg egy joval olcsobb, kevesbe potens (pl nem pancelozott, 6x6-on avagy akar 4x4-en gurigazo, 105-120 mm) onjaro loveg - lasd pl ezeket:

4.25.17-AM-General-Camp-Atterbury-01-1.jpg



A fentiek mellett a lengyeleknel elvileg van 155-os is, szerintem ennek nincs ertelme, sokkal dragabb a loveg, mar kell hozza a legfejlettebb elektronika es networked BMS stb:
Kryl_155mm_Poland_most_modern_6x6_self-propelled_howitzers_analysis_925_001.jpg


Valami hasonlo, de olcsobb, kisebb stb kaliberrel...

Emellett ugye ott a csillio D-30-ra epulo hekkelt megoldas, de azokra en egy kanyit nem koltenek mar.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
11 706
17 130
113
Pont azert, mert a tartalekosokat egybol beemelnek az aktiv harcolo erok koze, kellene nekik is onjaro, meg ha esetleg egy joval olcsobb, kevesbe potens (pl nem pancelozott, 6x6-on avagy akar 4x4-en gurigazo, 105-120 mm) onjaro loveg - lasd pl ezeket:
Nem igy értettem.Nem mint tartalékos szervezetű egység,hanem a kiképzett embert szivná fel háború esetén a manővererő.
Ha volna D30 megfelelő mennyiségben raktárkészletekkel,érdemes volna vele foglalkozni.Jugók gyártották liszenszbe,nekik van,meg löszergyártó kapacitás is hozzá.Nekik kézenfekvő pimpelni.De nekünk nincs,beszerezni meg nem érdemes.
 

Filter

Well-Known Member
2021. január 7.
2 545
14 216
113
Ha maga az elektronikai rendszer preciz es megbizhato, akkor ma mar kizarolag a szoftveren kell "reszelni", az viszont a gyakorlatilag minden modern platform altal ma mar alapbol tamogatott CD/CI integracio miatt teljesen trivialis, akar naponta ketszer is mehet ki 'updated' verzio, akar kozvetlenul field-deployable platforma ill appra is.
Hiába van egy stabil szoftver rendszer, ha a hardver nem képes feldolgozható adatszolgáltatásra.
Ebben az esetben nem feltétlenül csak a környezeti tényezők játszanak szerepet...
Egyszerű példa:
Max magasságra kitolt póznán, a 25km-es optika, az APU üzem melett sem tud értelmezhető adatot adni a vibráció miatt. Be kell iktatni egy giroszkópot. Több energia= nagyobb APU, és indul a mókuskerék...
Reszelni kell mindent...Nincs ezzel baj, csak nem kell ultimate weapon-nak gondolni eszközöket , mert nem azok.
Full csúcs kategóriás Vectronix egység eldobálta a jelet a pára miatt, viszont az 50 éves,mechanikus PAB2, vagy a MOTAS kifogástalanul működött.
Helyén kell kezelni ezeket az eszközöket. Modernek, hatásosak, de még van mit rajtuk faragni.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
11 706
17 130
113
Hiába van egy stabil szoftver rendszer, ha a hardver nem képes feldolgozható adatszolgáltatásra.
Ebben az esetben nem feltétlenül csak a környezeti tényezők játszanak szerepet...
Egyszerű példa:
Max magasságra kitolt póznán, a 25km-es optika, az APU üzem melett sem tud értelmezhető adatot adni a vibráció miatt. Be kell iktatni egy giroszkópot. Több energia= nagyobb APU, és indul a mókuskerék...
Reszelni kell mindent...Nincs ezzel baj, csak nem kell ultimate weapon-nak gondolni eszközöket , mert nem azok.
Full csúcs kategóriás Vectronix egység eldobálta a jelet a pára miatt, viszont az 50 éves,mechanikus PAB2, vagy a MOTAS kifogástalanul működött.
Helyén kell kezelni ezeket az eszközöket. Modernek, hatásosak, de még van mit rajtuk faragni.
Csakhogy megnövekedett az információ bemeneti pontok száma.Az integrált BMS rendszerben meg egy hibás,kieső elem feladatát valós időben átveheti egy másik.Felderitő,előretolt figyelő,hangbamérő,dedikált és multifunkci radarok,IR bemérők és leképezők,dronokra telepitett műszerek alkotnak egy integrált és redundáns rendszert.A taclink rendszer ezt már lehetővé teszi.Ma még teljes kiépitettségben nincs elterjedve.De terjed,és holnap már nekünk is számolni kell vele,saját kis pocsolyánkban is.
 
  • Tetszik
Reactions: kamm

kamm

Well-Known Member
2019. február 23.
15 098
21 358
113
Hiába van egy stabil szoftver rendszer, ha a hardver nem képes feldolgozható adatszolgáltatásra.
Ebben az esetben nem feltétlenül csak a környezeti tényezők játszanak szerepet...
Egyszerű példa:
Max magasságra kitolt póznán, a 25km-es optika, az APU üzem melett sem tud értelmezhető adatot adni a vibráció miatt. Be kell iktatni egy giroszkópot. Több energia= nagyobb APU, és indul a mókuskerék...
Reszelni kell mindent...Nincs ezzel baj, csak nem kell ultimate weapon-nak gondolni eszközöket , mert nem azok.
Full csúcs kategóriás Vectronix egység eldobálta a jelet a pára miatt, viszont az 50 éves,mechanikus PAB2, vagy a MOTAS kifogástalanul működött.
Helyén kell kezelni ezeket az eszközöket. Modernek, hatásosak, de még van mit rajtuk faragni.
Can tech reshape the Pentagon? from The Economist: https://www.economist.com/business/2022/08/08/can-tech-reshape-the-pentagon
 

kamm

Well-Known Member
2019. február 23.
15 098
21 358
113
Can tech reshape the Pentagon? from The Economist: https://www.economist.com/business/2022/08/08/can-tech-reshape-the-pentagon
Csakhogy megnövekedett az információ bemeneti pontok száma.Az integrált BMS rendszerben meg egy hibás,kieső elem feladatát valós időben átveheti egy másik.Felderitő,előretolt figyelő,hangbamérő,dedikált és multifunkci radarok,IR bemérők és leképezők,dronokra telepitett műszerek alkotnak egy integrált és redundáns rendszert.A taclink rendszer ezt már lehetővé teszi.Ma még teljes kiépitettségben nincs elterjedve.De terjed,és holnap már nekünk is számolni kell vele,saját kis pocsolyánkban is.
 
  • Tetszik
Reactions: pöcshuszár

Filter

Well-Known Member
2021. január 7.
2 545
14 216
113
Csakhogy megnövekedett az információ bemeneti pontok száma.Az integrált BMS rendszerben meg egy hibás,kieső elem feladatát valós időben átveheti egy másik.Felderitő,előretolt figyelő,hangbamérő,dedikált és multifunkci radarok,IR bemérők és leképezők,dronokra telepitett műszerek alkotnak egy integrált és redundáns rendszert.A taclink rendszer ezt már lehetővé teszi.Ma még teljes kiépitettségben nincs elterjedve.De terjed,és holnap már nekünk is számolni kell vele,saját kis pocsolyánkban is.
Egy BMS rendszer gyakorlaitlag használhatatlan egy Kongsberg, vagy Harrys rendszert üzemeltető szövetséges részére.
Aztán van még a Thomson, és egy féltucat más rendszer.
A BMS használhatatlan a germán elektronikai hálón kívül.
 
  • Tetszik
Reactions: Szittya

kamm

Well-Known Member
2019. február 23.
15 098
21 358
113
Egy BMS rendszer gyakorlaitlag használhatatlan egy Kongsberg, vagy Harrys rendszert üzemeltető szövetséges részére.
Aztán van még a Thomson, és egy féltucat más rendszer.
A BMS használhatatlan a germán elektronikai hálón kívül.
A BMS alatt mit értesz?

Ha általában bármilyen battle management system terméket, akkor ez biztosan nem igaz.

Ha valami specifikus BMS nevű terméket (ami egy a hasonló rendszerek közül), akkor a fejlesztőt kell valgba rúgni, hogy integrálja a különböző rendszereket. Nem ördöngösség ez.
 
  • Tetszik
Reactions: cirqle and Pogány

kamm

Well-Known Member
2019. február 23.
15 098
21 358
113
( Bocs , fizetős. Nem tudtam végig olvasni.....
Amúgy érdekelne.)
Business | Defence is the best offence

Can tech reshape the Pentagon?

2 minutes

20220813_WBP501.jpg


Aug 8th 2022 | Palo Alto and Washington, DC

After a long break-up, Silicon Valley and the military-industrial complex are getting back together


Soon after Nancy Pelosi, speaker of America’s House of Representatives, left Taiwan on August 3rd, China launched a series of war games around the island, which it claims as its own. This was a furious response to Ms Pelosi’s intentionally provocative act. It was also a dry run for a bid to reunify Taiwan with the mainland by force, which China does not rule out. Troubling, then, for Taiwan and its Western backers, that in American simulations of the conflict the Chinese side often prevails. One congressional report in 2018 warned that America could plausibly face a “decisive military defeat” against China in a battle over Taiwan.

China has since kept chipping away at American military superiority, including its technological edge. Pushing that edge is therefore a priority for the Department of Defence (dod). And that would be easier if America’s world-beating software developers worked more closely with its equally formidable armsmakers, thinks Michael Brown, who heads the department’s Defence Innovation Unit. Katherine Boyle of Andreessen Horowitz, a venture-capital (vc) firm, observes that America’s largest weapons manufacturers lack top-flight programmers. Silicon Valley has them in spades—but has also long displayed an aversion to battlefield technology.

Now geopolitical strife, from Chinese bellicosity to Russia’s invasion of Ukraine, is suddenly making the defence sector look more moral in techies’ eyes. At the same time, technology is changing how wars are fought. And big tech and scrappy startups alike see the dod’s $140bn annual procurement budget, plus American allies’ smaller but cumulatively significant kitties, as ripe for eating into.

20220813_WBC440.png


Giants from Amazon to Microsoft are pitching for dod contracts. vc funding for American aerospace and defence startups tripled between 2019 and 2021, to $10bn (see chart). In the first half of 2022 such firms raised $4bn, down a bit from the last six months of 2021 but not as sharply as for startups overall. On August 8th Palantir, a listed data-analytics firm which works with soldiers and spooks, reported better-than-expected second-quarter revenues of $473m, up by 26% year on year. The estrangement between the crucible of America’s tech and the Pentagon may, in other words, be coming to an end. The rekindled bonhomie may reshape America’s mighty military-industrial complex.

The dod played a large role in seeding Silicon Valley’s early technologies, from radar to semiconductors. Lockheed once built missiles in Sunnyvale, wedged between Mountain View (now home to Google’s parent company, Alphabet) and Cupertino (home to Apple). The Vietnam war changed all that. Anti-war sentiment permeated Stanford University’s lecture halls and faculty lounges, and the garages of startup founders of the day. Protests against the conflict led Stanford to ban classified research and military recruitment on its campus in Palo Alto. In 2018 a protest by thousands of Google employees successfully stopped their employer from bidding for a Pentagon cloud-computing contract. The search giant’s guidelines for its artificial-intelligence (ai) projects explicitly rule out weapons-related work.

Now two forces are pulling the Valley closer to the Pentagon. The first is the mounting geopolitical risk. Even before Russia’s invasion of Ukraine reminded the West that big wars can still occur, a growing sense of insecurity was causing countries to beef up their defence budgets. Globally these exceeded $2trn for the first time in 2021. Citigroup, a bank, reckons that 2% of gdp will go from being a largely ignored target for defence spending among nato members to the alliance’s floor. That would expand the worldwide market for tech firms dabbling in defence. Christian Brose, strategy chief of Anduril, which makes anti-drone and other defence systems, says his firm will look to America’s allies to fuel growth. Since the start of the Ukraine war several European defence ministries have expressed interest in Palantir’s data analytics.

The second force is technology. Advanced computing, and in particular ai, is finding its way into weapons and the command-and-control systems that connect them to one another. The Pentagon is therefore looking beyond its usual contractors to places like Silicon Valley, whose machine-learning chops put to shame the “primes”, as defence giants such as Raytheon or Lockheed Martin are known. That is a big reason why Ash Carter, defence secretary under Barack Obama, created the Defence Innovation Unit in 2015. “Less of the tech the Pentagon needs is developed inside and more of it is becoming commercial and dual-use,” explains Mr Brown.

Rather than buy isolated “platforms”—aircraft, tanks and other advanced systems—the dod would like to build more networks of cheaper battle units. Last year Israel demonstrated how this might work by deploying swarms of connected drones in Gaza. The Pentagon hopes to do something similar through its Joint All-Domain Command and Control (jadc2) system, which enables data-sharing among sensors and battle units in real time. This has led to a shift in how the Pentagon views technology, says Raj Shah of Shield Capital, a military-focused vc firm. The future of warfighting is “software first”, reckons Seth Robinson of Palantir.

This is good news for software pedlars. Big tech already equips the armed forces and law enforcement with cloud storage, databases, app support, admin tools and logistics. Now it is moving closer to the battlefield. Alphabet, Amazon, Microsoft and Oracle are expected to divvy up the $9bn five-year contract to operate the Pentagon’s Joint Warfighting Cloud Capability (jwcc). Last year Microsoft was awarded a $22bn contract to supply its HoloLens augmented-reality headset to simulate battles for army training for up to ten years. It is also helping develop the air force’s battle-management system, which aims to integrate data sources from across the battlefield. In June Alphabet launched a new unit, Google Public Sector, which will compete for the dod’s battle-networks contracts. In a departure from Google’s earlier wariness of the Pentagon, its cloud chief, Thomas Kurian, has insisted: “We wouldn’t be working on a programme like jwcc purely to do back-office work.”

Smaller firms, too, spy an opportunity. In January Anduril secured a contract to build anti-drone defences worth $1bn over ten years. The following month another startup, Skydio, won one to sell the us Army $100m-worth of drones. Palantir is one of several tech firms with contracts to flesh out the jadc2 vision. In July c3.ai, a software firm that went public in 2020, was picked by Raytheon to develop ai for a long-range precision-targeting system. Steve Walker, chief technology officer of Lockheed Martin, says that his company is also looking to work with such firms.
Tech’s conquest of warfare is far from assured. The tech giants’ earlier sorties into defence have a mixed record. Little appears to have come out of a big dod programme from 2015, joined by Apple, to develop battle-ready wearables. The jwcc project was revived after an earlier version, called jedi, was cancelled amid lawsuits from Amazon, which had lost the contract to Microsoft. The HoloLens deal has been plagued by delays and criticised as wasteful. Despite robust revenue growth, Palantir reported another loss last quarter, disappointing investors who were expecting the 18-year-old firm to make money at last. Its share price tumbled by more than 10%.
Among the upstarts, Anduril and Skydio remain exceptions in having won big contracts. Most smaller startups, says Ms Boyle, are “waiting to see if they are going to get a major contract”. A fraction of the $1trn that America has spent on defence procurement since 2016 has gone to non-conventional defence contractors. As that share rises, the primes, which retain a lot of power (and armies of lobbyists) in Washington, may become less welcoming of the newcomers.
Such obstacles may yet be overcome. That appears to be in the interests not just of the tech disrupters but of the Pentagon, too. In late 2020 America at last defeated China in one of the dod’s war games. The winning move was not more and better hardware. It was the roll-out of clever software-enabled systems like JADC2. ■

For more analysis of the biggest stories in business and technology, sign up to The Bottom Line, our weekly newsletter.

This article appeared in the Business section of the print edition under the headline "Can tech reshape the Pentagon?"
 
  • Tetszik
Reactions: cirqle

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
11 706
17 130
113
Egy BMS rendszer gyakorlaitlag használhatatlan egy Kongsberg, vagy Harrys rendszert üzemeltető szövetséges részére.
Aztán van még a Thomson, és egy féltucat más rendszer.
A BMS használhatatlan a germán elektronikai hálón kívül.
A BMS alatt mit értesz?

Ha általában bármilyen battle management system terméket, akkor ez biztosan nem igaz.

Ha valami specifikus BMS nevű terméket (ami egy a hasonló rendszerek közül), akkor a fejlesztőt kell valgba rúgni, hogy integrálja a különböző rendszereket. Nem ördöngösség ez.
Én általánoságban értem,mint integrált információs és harcvezető rendszert.Nem egy konkrét tipust.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány and kamm