Egy PZH 2000 alapvetően 30 km körüli lőtávval bír. Rakéta póthajtással növelhető ez, azok már nem annyira olcsó lőszerek. Nagy tömegnen tehát ilyen körrel tudsz számolni. Ezek ütegenként fognak a legtöbb esetben tevékenykedni, zászlóaljak harcait támogatva azok műveleti céljai szerint, vagy osztály szinten a dandár léptékében teszik ezt. Tehát még megosztottan, azaz ütegenként mozgatva is 30-50 km hatótávval számolhatsz amiből az 50 elég drága, ami a széthúzottság miatt lehet a dd műveleti területe miatt szélsődéges esetben 80 km szélesség. Igazán kíváncsi vagyok, hogy egy osztállyal hogyan is fogtad le a teljes román határszakaszt 2x-3x?Kötve hiszem, hogy egy Románia elleni háború esetén az első napokban ki tudnánk állítani 5 km-erenként egy dandárt. Majdnem 100 dandár az azért sorozással is izmos lenne.
Szerintem félre érted.
Azt mondtad, hogy ha Tata harcol Debrecenbe, akkor nekem sorkatonaként nem lesz támogatásom, ha az ellen behoz velem szemben pár szovjet időkből itt maradt csövest. Az én számításom szerint egyetlen tüzérosztály 2-3-szor lefedi a teljes magyar-román határszakaszt ebből a feladatkörből.
Te javasoltad, hogy inkább vegyünk használt 100 db vontatottat, mert nem lesz pénzünk úgy sem vásárolni HX3-on futó RM155-ös ágyút. Nekem ez sehogy sem jön ki. Ez a helyzet csak úgy állhat elő, ha nincs manőver erőnk a Köröstől délre. Ráadásul ha a vásárolt vontatottaknak nincs meg a lehetséges lőtávolsága vagy nem alkalmasak GPS vezérelt kilövésére, akkor nekem sorkatonaként továbbra is nagyon izzasztó a helyzetem, hogy kétszer több lövészt kellene tartanom úgy, hogy 8-szor több ágyú lő rám, mint mi az ellenre.
10 db RM155-es elegendő, hogy a teljes román szakaszon ha valahol megszólal egy vontatott, akkor válasz tüzet adjon három gránát becsapódásával. És lehet beszélni arról, hogy hány perc múlva érkezik meg a válasz, de abban szerintem egyet értünk, hogy percek kérdése.
A kérdésem, hogy ha a románok ellen készülünk, akkor miért nem vásárolunk 80 db RM155-ösöt és miért 100 db vontatottat javasolsz ellensúlyozni 800 db ellenoldali vontatottat?
-Mennyibe kerül 80 önjáró RM155? Ha 8 millával számolunk, Caesarból kiindulva ez nem egy elrugaszkodott érték szerintem, akkor 640 millió dollár. Remélem érted a problémámat. 200+ Lynxet veszünk 2 milliárd -RM prezi szerint ma már 3 milliárd- összértékben különböző verzióban. Sokan szükségesnek látnak egy új légi századot, ezt nem ússzuk meg 1 milliárd alatt. Leopárd2 hk-kat kell fizetnünk, ami a front egy kis részén lesz aktív. Ez a 80 teherautós nagyságrendileg aszem az a pénz, amit Kriss a gatyájára kér.
Jó lenne, ha nem csak én mondanék számokat. Mennyibe kerülne szerinted az általad javasolt 100 db használt vontatott? És miért nem lenne közel fél milliárd a teljes front tüzérségi támogatására, hogy ha valahol megszólal egy román vontatott, akkor 8*10-es rendszerre számoltam költségeket, pontosan 24 gránát robban a környékén? Ha ez fél milliárd és azt mondod, az általad javasolt az egy nullával kevesebb, akkor mi 50millió körüli értékben tudunk venni és utána letárolni amerikai 155-öst?
Abban egyetértek veled, hogy van egy csomó feladatotok még, amihez jól jönne a mennyiség. Katlan felszámolásánál a kutya nem bánt. Metropolisok ostrománál meg elengedhetetlen, Aleppón kívül Rakka és Moszul példája is jól mutatja. De nem vagyok meggyőzve arról a példádról, hogy nekünk nem lesz pénzünk teherautós RM155-ösökkel lefogni még a legnagyobb határszakaszainkat is tüzérségi ellencsapásra.
Miért nem lesz, ha ennek jóval többszörösét költjük egyetlen nehéz dandárra?
Mélységben megint lőszertől függően tudsz operálni a háttérbő lőve az ellenség frontvonalas egységeit, megfelelő információk esetében az utánpótlását, infrastruktúra objektumait amit használhatnak, illetve az ellenséges tüzérségtől függően azokat a lövegeket, amiket elérsz felderítés vagy bemérés alapján.
A 24 PZH dd alárendeltségben harcol. Nem fog leválni, hogy odébbguruljon 20 km-t támogatást adni egy random zlj harccsoportnak. A dd harcait támogatja a dd műveletu területén. Az ellenséges egységek alárendelt tüzérsége ugyanezt teszi az ellenünkben. Adott zónán belül manőverezik a magasabbegység igényei szerint.
A nagymozgékonyságú dandárainknak mindnek kell lennie saját zlj tüzérségeinek és saját dd tüzérségének, amikkel ezeket a célokat teljesíthetik. Három dandár egybefüggő vonalával, ilyen színvonalú tüzérséggel mindegyik esetében, létre tudsz hozni egy szélsőséges, tehá gyenge, széthúzott vonalakat támogató 240 km-es szélességet. Még mindig a határszakasz fele. Mivel esélyesen nem frontvonal jellegű az erők mennyiségi elégtelensége miatt az arcvonal, ráadásul a benne rendelkezésre álló erők ha a jelenleg ismert maximális mennyiségével számolunk is a technikai eszközöknek, jelentősen korlátolt műveleti szabadságot, tervezhetőséget jelentenek a súlypontképzésben. Ez kiszámíthatóságot jelent, ez az ellenséges tervezés megnövekedett lehetőségeit jelenti.
Ha a romulánoknál maradunk, ez a részükről a mi főerőinkkel szemben jóval nagyobb szabadságot jelent a számukra a gyengébb minőségű csöves tüzérségükre tekintve, mivel ezzel több páncéloséket, több súlyponti áttörést is le tudnak követni, szabadon mozgó egységeket képezni amikre ajelen ismeretünk szerint a szittya zászlóaljak rövidhatótávú kézi indútású eszközei lehetnek csak a válasz. Ezen felül mégha rövidebb hatótávúak is az eszközeik, tehát a mi tüzérségünk számára elérhető mélységből operálnak, a rakétatüzérségük mégis lehetővé teszi a számukra a viszonylagos mozgási szabadságot.
Szóval az egyik tétel, mindenképpen kell hadosztály léptékben tüzérseget felállítani, hogy legalább kiegyensúlyozódjon ez a hatótávbeli előnyük és az összes eszközük ugyanannyira veszélyeztetett legyen mint a mieink. Így már jelentősebb a lefogható vonal mind szélességében, mind mélységében. Ehhez MLRS kell a nagy hatótávhoz, még önjáró csöves tüzérség a gyors reagálású ellentüzekhez, területtüzekhez az ellenfél által nem előre kiszámítható irányokból.
A másidik tétel, hogy mindenképpen szükséges még páncéloserőket felállítani a műveleti tervezhetőség miatt is, hiszen több irányba is ugyanakkora erőkifejtést, vagy egy-két irányba jóval nagyobbat tud felmutatni a mostaninál a haderő.
A harmadik az akár aktív tüzérosztályok felállítása, akár a területvédelmi tartalékosok egy részének ilyen irányú képzése és felszerelése. Ha csak a honvédelemnél is maradunk, azaz a támadó fél hatol be a területeinkre, a kevés számú egységeink révén esélyesen bőven képes lesz komolyabb manőverekre mint mi. Átkaroló műveletekre, hogy katlanba záva az egységeinket felszámolják azokat. Ha csak vontatott tüzérséggel szerelt egységeknek viszont ilyen esetben a zónájába érnek, máris nem sétagalopp a dolog. Egy Fh 70-emberigénye magasabb mint egy pzh-nak, de a germán és japó letárolt többszázas készletek digitalizált tűzvezetéssel bírnak hálózatba köthetőek, alap lőszereikkel 24 km hatótávval ami nem rossz. A telepítése 1,5-2 perc, az elcsomagolása 2,5. Tömegesen olcsón megvehető, hatékonyan üzemeltethető eszközök. Négy osztály esetén az emberigényük kb. 600 fő lenne. Nem kivitelezhetetlen. Ez 96 ágyú. Plusz ágyú. Az összes fentieken felül. Melyikre koncentrálhatna a ho. dd. ött. tüzérségekből az ellenséges légierő(nekünk is van, lesz), lövedékeket leszedni képes légvédelem, tüzérség, nehezdandárok és könnyűdandárok? Ha leválik egy bekerítést végző egység mert lőjük ilyenekkel, biztos ezekre használják majd a nem olcsó eszközeiket a támogatóik? Ha leválva háat.mutatnak nekünk végük. Ha folytatják, ők kerülnek harapófogöba. Máris nincs jó választásuk.
És ezeket akár.mi is teherautóra szerelhetjük, de ez felesleges, hiszen saját előkészített állásokat használhatnak.