Jaszeny-osztály (Projekt 885)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
11 152
4 387
113
A nuki vagászok az óceán túlpartján való tevékenységre valók. Mondjuk akkor is 30 kellene belőlük.
Egy ellenséges búmerre három nuki vadász kellene. Legalább az amerikaiakra. Ellenséges SSBMből meg van vagy húsz. Inkább harminc, de most nincs kedvem utánanézni.
Petropavlovszkból csak az út két hét a bevetési területre. (San Diego)
 

arbalest

Well-Known Member
2011. január 11.
5 821
8 644
113
Amennyire én látom (remélem, az olvasottabb társak majd javítanak), a nagypályás (hangsúlyozott, hogy nagypályás) atomtengeralattjárós játékosok hárman vannak, három eltérő felfogással.
  1. USA
  • Az amerikaiak egyrészt SSN-nel kísérik a hordozó harccsoportjaikat, ami csoportonként minimum 1 SSN-t jelent, jelenleg ez minimum 10 SSN (plusz valószínűleg tartalék).
  • Az SSBN-ek a partoktól messze tevékenykednek, ha nem is kap mindegyik kíséretet, az amerikai SSN-ek másik fontos feladata a hazai SSBN-ek védelme. Ez követhetetlen mennyiségű tengót jelent, de valószínűleg minimum tucatnyi.
  • Az ellenséges (orosz, kínai, a jövőben akár indiai, pakisztáni, stb.) SSBN-ek, és lehetőleg SSN-ek követése, szemmel tartása, ez több tucatnyi SSN-t jelent,
  • Karbantartás, felújítás, az állomány 10-20 % valószínűleg állandóan dokkban áll, vagy dokk felé halad.
  • Az USA csak nukleáris tengeralattjárókat használ, az állományt valószínűleg 100 %-ban kihasználják a fent említett feladatok, a hazai partok védelmét a flotta felszíni hajóira, parti őrségre és tengeralattjáró elhárító repülőgépekre (P-3, P-8) bízzák.
2. Oroszország
  • Az oroszoknak nincsenek nagy harccsoportjai, a kisebb-nagyobb kötelékeket valószínűleg csak alkalmi jelleggel kísérik SSN-ek, amennyiben a feladat, nemzetközi feszültség megkívánja.
  • Az SSBN-ek jellemzően hazai vizek közelében, illetve az Északi Sark jégtakarója alatt tevékenykednek, ahol előbbi esetben a hazai partok közelsége (repülőgépek, hadihajók közelsége, szonárbója rendszerek) ad biztonságot, második esetben részben az előbbi kiterjesztett, bár kevésbé hatékony, megnövekedett reagálási idejű része, másrészt maga a jégtakaró, illetve a rengeteg búvólehetőség biztosít fedezéket.
  • Ha egy orosz SSBN mégis hosszú őrjáratra indul a partoktól messzire, garantáltan követi egy SSN.
  • Az orosz SSN-ek egyrészt igyekeznek követni az ellenséges, hosszú őrjáratokat végrehajtó amerikai (és feltehetően kínai) SSBN-eket, másrészt igyekeznek biztosítani az orosz partok közel-távoli részeit, illetve szükség esetén biztosítani a nagyobb flottillákat (valószínűleg nem rendelkeznek ehhez elég egységgel).
  • Az orosz partok védelme és közeli vizek ellenőrzése a rendelkezésre álló repülőgépek, helikopterek és felszíni hadihajók mellett elsősorban a dízel-elektromos tengeralattjárókra hárul, amikből komoly mennyiséget tartanak rendszerben.
3. Kína
  • Kína, amennyire kívülről talán megállapítható, az amerikai és orosz rendszer vegyítését használja
  • A kínai SSBN-ek az amerikaihoz hasonló hosszú, partoktól messzebb fekvő őrjáratokat teljesítenek.
  • Az SSN-ek biztosítják ezeket az őrjáratokat.
  • A kínai PLAN jelenleg rohamtempóban építi ki a kékvízi flottáját, a közeljövőtől kezdve a kínai repülőgép-hordozó harccsoportok szintén SSN kíséretet fognak kapni (a teszt kifutások alkalmával jelenleg is kapnak).
  • A kínai SSN-ek valószínűsíthető feladata az ellenséges SSBN-ek követése (az oroszokhoz hasonlóan jelenleg valószínűleg még nem rendelkeznek ehhez elég egységgel).
  • A kínai partok védelmét (hasonlóan az orosz rendszerhez) a repülőgépeken, helikoptereken és felszíni hadihajókon kívül dízel-elektromos tengeralattjárók látják el.
Fontos hozzátenni, hogy az Amerikai Haditengerészet jelenleg egyedül közel hasonló mennyiségű tengeralattjáró-elhárító repülőgéppel rendelkezik, mint a kínaiak és az oroszok együttvéve.
 

arbalest

Well-Known Member
2011. január 11.
5 821
8 644
113
Amennyire én látom (remélem, az olvasottabb társak majd javítanak), a nagypályás (hangsúlyozott, hogy nagypályás) atomtengeralattjárós játékosok hárman vannak, három eltérő felfogással.
  1. USA
  • Az amerikaiak egyrészt SSN-nel kísérik a hordozó harccsoportjaikat, ami csoportonként minimum 1 SSN-t jelent, jelenleg ez minimum 10 SSN (plusz valószínűleg tartalék).
  • Az SSBN-ek a partoktól messze tevékenykednek, ha nem is kap mindegyik kíséretet, az amerikai SSN-ek másik fontos feladata a hazai SSBN-ek védelme. Ez követhetetlen mennyiségű tengót jelent, de valószínűleg minimum tucatnyi.
  • Az ellenséges (orosz, kínai, a jövőben akár indiai, pakisztáni, stb.) SSBN-ek, és lehetőleg SSN-ek követése, szemmel tartása, ez több tucatnyi SSN-t jelent,
  • Karbantartás, felújítás, az állomány 10-20 % valószínűleg állandóan dokkban áll, vagy dokk felé halad.
  • Az USA csak nukleáris tengeralattjárókat használ, az állományt valószínűleg 100 %-ban kihasználják a fent említett feladatok, a hazai partok védelmét a flotta felszíni hajóira, parti őrségre és tengeralattjáró elhárító repülőgépekre (P-3, P-8) bízzák.
2. Oroszország
  • Az oroszoknak nincsenek nagy harccsoportjai, a kisebb-nagyobb kötelékeket valószínűleg csak alkalmi jelleggel kísérik SSN-ek, amennyiben a feladat, nemzetközi feszültség megkívánja.
  • Az SSBN-ek jellemzően hazai vizek közelében, illetve az Északi Sark jégtakarója alatt tevékenykednek, ahol előbbi esetben a hazai partok közelsége (repülőgépek, hadihajók közelsége, szonárbója rendszerek) ad biztonságot, második esetben részben az előbbi kiterjesztett, bár kevésbé hatékony, megnövekedett reagálási idejű része, másrészt maga a jégtakaró, illetve a rengeteg búvólehetőség biztosít fedezéket.
  • Ha egy orosz SSBN mégis hosszú őrjáratra indul a partoktól messzire, garantáltan követi egy SSN.
  • Az orosz SSN-ek egyrészt igyekeznek követni az ellenséges, hosszú őrjáratokat végrehajtó amerikai (és feltehetően kínai) SSBN-eket, másrészt igyekeznek biztosítani az orosz partok közel-távoli részeit, illetve szükség esetén biztosítani a nagyobb flottillákat (valószínűleg nem rendelkeznek ehhez elég egységgel).
  • Az orosz partok védelme és közeli vizek ellenőrzése a rendelkezésre álló repülőgépek, helikopterek és felszíni hadihajók mellett elsősorban a dízel-elektromos tengeralattjárókra hárul, amikből komoly mennyiséget tartanak rendszerben.
3. Kína
  • Kína, amennyire kívülről talán megállapítható, az amerikai és orosz rendszer vegyítését használja
  • A kínai SSBN-ek az amerikaihoz hasonló hosszú, partoktól messzebb fekvő őrjáratokat teljesítenek.
  • Az SSN-ek biztosítják ezeket az őrjáratokat.
  • A kínai PLAN jelenleg rohamtempóban építi ki a kékvízi flottáját, a közeljövőtől kezdve a kínai repülőgép-hordozó harccsoportok szintén SSN kíséretet fognak kapni (a teszt kifutások alkalmával jelenleg is kapnak).
  • A kínai SSN-ek valószínűsíthető feladata az ellenséges SSBN-ek követése (az oroszokhoz hasonlóan jelenleg valószínűleg még nem rendelkeznek ehhez elég egységgel).
  • A kínai partok védelmét (hasonlóan az orosz rendszerhez) a repülőgépeken, helikoptereken és felszíni hadihajókon kívül dízel-elektromos tengeralattjárók látják el.
Fontos hozzátenni, hogy az Amerikai Haditengerészet jelenleg egyedül közel hasonló mennyiségű tengeralattjáró-elhárító repülőgéppel rendelkezik, mint a kínaiak és az oroszok együttvéve.
A karbantartási, felújítási számítás a másik két flottára ugyanúgy vonatkozik!
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
40 293
39 091
113
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
2 792
9 107
113
Most azt találgatják, hogy a rövidebb test (és a jelek szerint az orr oldalán lévő első oldalra néző szonárpár hiánya) jobb technológiák alkalmazásának, avagy a költségcsökkentésnek köszönhető-e...
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
6 767
11 441
113
Teljesen igazad van, elnéztem, viszont a magyar nyelvű oldalakon teljesen rosszul, K-329-nek írják több helyen. Az orosz nyelvűn jól írják, K-560.
 
  • Tetszik
Reactions: borisz