Kínai pilóta nélküli repülőgépek

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Fade

Well-Known Member
2010. április 20.
3 665
3 515
113
Elmész te is a búsba :D. Milyen gépek ellen és milyen körülményekkel van az F-15 nek 102 : 0 A2A statisztikája, te nagyon objektív :D?

Mig-21, Mig-23, Szu-22, és Mi-8 a zöme, a maradék elenyésző számú komolyabban vehető az is Mig-29 de úgy, hogy orbitál létszámhátrányból és/vagy tudatlan arabok repülték őket. Hagyjuk már az F-15 sérthetetlenségi legendáját, ezt ne nekem próbáld már itt eladni, mert nem az átlagos civil aranysas olvasgató vagyok...

A Szu-27 sosem volt gombokért árulva, sőt volt időszak, mikor nem is nagyon favorizálták szemben a Mig-29 el az exportját. Ezzel együtt szerintem miután a Mig-29 valóban nem kellett a kutyának sem, a Szu-27 és öröksége gépeinek exportja szerintem sikeresnek mondható, nem egy Észak Afrikai ország, Ázsia legjelentősebb hatalmai azért csak bevásároltak belőle elég szép számmal.

Az arabok közül aki anyagilag megtehette volna hogy azt vegyen, az DURVÁN gazdasági függésben volt az USA-tól, azért vettek mindenből nyugatit, főleg amerikait, britet.

Emberi jogok miatt nem kapnak nyugatról fegyvert :D?

Te megint madárnak nézel, mint ha nem lenne TELJESEN hozzáférhető adat, hogy SZA legjelentősebb fegyverszállítója az USA volt sokáig, s most az utóbbi években ez úgy változott hogy ez Nagy Britannia lett. Nem Kína, és nem Oroszország. Katart, és a többi gazdag öbölmenti olajost is végig lehet nézni, a Rafale beszerzésekkel, F-16/18 akkal.

Komolyan mondom olyan szinten tolod a csúsztatást, hogy az már fáj...


"Mig-21...."

és? Akkor az volt az Orosz legleg. Igen F-15öt 82ben már exportálva, rendszeresítve volt. Su-27et 85ben kedték nagyon alacsony ütembe rendszerbe állítani Szuban. Exportálni? Döntő fölény1generáció difi? Az. Csusztatás a 100+:0? Nem. Egen ennyivel jár előrébb a NYi haditechnika, ez van, ha tetszik ennyit ért a Szovjet.

De uez van most is. F-22 rendszerbe állt 2005ben, 2009ben az utolsó 187.is legyártódott. PakFa? US féle IOC talán 2025ben. 20év a difi? Igen újra leírhatod, hogy elmehetek a búsba, meg inkorrekt, meg csúsztatás, hogy F-22 mérek Orosz 4genhez, de hát pont uaz a helyzet mint F-15nél. Ami szembe jöhet 1gennel le van maradva.


Az arabok is uezt látták. Hogy tök8, hogy 73, 82... a Francia, US gépek kb lemészárolják a Szovjetet még akkor is ha Szovjet piloták ülnek benne. Hogya maga a rendszer az ő kezükben is nagyon jól müködik, legyen szó Líbiáról vagy Jemenről. Hogy a Szu selejtest szállítunk drágán mert araboknak az is jó lesz esetekről ne ejtsünk szót...

"Emberi jogok miatt nem kapnak..."

Pontossan ezen bukott el a Német Leo2 export és pont ezt hozták fel a reaper export ellen. SzA megkapja a totál surviliancet Jemen felett és nem fog függeni senkitől. És ehez már nem kell US, EUs technika mert Kína szállít.
 
  • Tetszik
Reactions: therob

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
16 423
44 113
113
"Mig-21...."

és? Akkor az volt az Orosz legleg. Igen F-15öt 82ben már exportálva, rendszeresítve volt. Su-27et 85ben kedték nagyon alacsony ütembe rendszerbe állítani Szuban. Exportálni? Döntő fölény1generáció difi? Az. Csusztatás a 100+:0? Nem. Egen ennyivel jár előrébb a NYi haditechnika, ez van, ha tetszik ennyit ért a Szovjet.

De uez van most is. F-22 rendszerbe állt 2005ben, 2009ben az utolsó 187.is legyártódott. PakFa? US féle IOC talán 2025ben. 20év a difi? Igen újra leírhatod, hogy elmehetek a búsba, meg inkorrekt, meg csúsztatás, hogy F-22 mérek Orosz 4genhez, de hát pont uaz a helyzet mint F-15nél. Ami szembe jöhet 1gennel le van maradva.


Az arabok is uezt látták. Hogy tök8, hogy 73, 82... a Francia, US gépek kb lemészárolják a Szovjetet még akkor is ha Szovjet piloták ülnek benne. Hogya maga a rendszer az ő kezükben is nagyon jól müködik, legyen szó Líbiáról vagy Jemenről. Hogy a Szu selejtest szállítunk drágán mert araboknak az is jó lesz esetekről ne ejtsünk szót...

"Emberi jogok miatt nem kapnak..."

Pontossan ezen bukott el a Német Leo2 export és pont ezt hozták fel a reaper export ellen. SzA megkapja a totál surviliancet Jemen felett és nem fog függeni senkitől. És ehez már nem kell US, EUs technika mert Kína szállít.
Csúsztatsz, mondom én... Az F-15 idejében a Mig-21 volt a SZU legleg? Azt megint elkummantottad, hogy amiből összejött ez a valóban szép szám, az Izraeli vs ARAB pilóták, illetve az Iraki és Szerb harcok voltak, amelyek mindennek voltak nevezhetőek, csak egyenlő méretű erők harcának nem. Leírtam már többször, hogy egy fél világ robotrepülős - F117 es első csapása után szétzilált Iraki légierőt földi irányítás, légtérellenőrző radarok nélkül amelynek a pilótái nagy része ráadásul inkább az Iránba való gépmenekítésben volt érdekelt mint a harc felvételében, nem tartok korrekt összehasonlítási alapnak a NATO + Arab liga ellen, ahogy mondjuk a Jugó polgárháborúban megtépázott maradék Szerb légierőt sem egy USA + Nyugat Eu kontingens ellen... Az hogy Izrael meg a Szovjet pilótákat mennyire mészárolta le, arról vannak információk nyugati, és keleti forrásból is, és köszönő viszonyban sincsenek egymással. Ami hozzám eljutott, és módomban állt elolvasni, méltó ellenfelei voltak egymásnak, de igaz ez Vietnamra, és Korea-ra is, hogy nem volt jellemző az amit állítasz, hogy bárhol "halomra mészárolták" volna a valóban SZU pilótákat...
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 188
13 468
113
Ha tovább offoltok, törlöm a kommenteket
Stay-on-topic.jpg
 

Roni

Well-Known Member
2010. június 30.
16 430
18 856
113
Azt hozzátenném hogy még molni is írta hogy az f-15 még nem volt export verziója mikor Izrael megkapta az a gépet.

Míg az arabok pedig erősen lebutított mig-21 volt 80-van után is.

Izrael volt az első aki üzemeltette a típust
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 917
13 018
113

A határfelületi repülésnek a nagyobb terhelhetőség és a kisebb fogyasztásból következő nagyobb hatótávolság lehet az előnye, de légvédelemmel szemben elsősorban hátrányai vannak.

Az alacsony magasság miatt közelebb tud kerülni mielőtt radarhorizont fölé érne, de még így is kellő távolságból látszik ahhoz, hogy a légvédelemnek legyen ideje reagálni. Még 3 méter magasan repülve is 18-20 km távolságon már látszik egy Arleigh Burke romboló SPY-1D radarján (figyelembe véve a radar vízvonal feletti magasságát is). Csakhogy a végső fázisban a Brahmos is le tud menni 3-4 méterre. A gond az, hogy a határfelület-replőgépek általában nem a sebességükről híresek. Azt távot, amit légvédelem valós megsemmisítési zónájában kell megtenni, a Brahmos sokkal gyorsabban repüli le, mint ez a CH-X.
Ha pedig az ellenségnek van repülőgép hordozója és arról radargép üzemel, akkor az jóval távolabbról is kiszúrhatja. Nem olyan távolról, mint a magasabban repülő célokat, mert ez szinte egybe olvad a tengerfelszínnel, de azokon az üzemmódokon, ahol felszíni járműveket is észlelni tudnak ezt a gépet is kiszúrják. Ha időben észrevették, akkor pedig az a döntő, hogy melyik a nehezebb célpont. A Brahmos a sebessége miatt sokkal nehezebb célpont, mint ez.
A határfelület-repülő elméleti előnye lehetne, hogy olyan alacsonyan repül, ahol a radarvezérlésű rakéták irányítása is megbízhatatlan és a közelségi gyújtó sem megbízható a felszíni visszaverődés miatt. De ugyanilyen alacsonyan majdnem minden hajó elleni robotrepülő is képes röpködni végső fázisban és azok lelövése is megoldott. Az infra vezérlésű rakétákat, valamint a gépágyúkat, ágyúkat pedig egyáltalán nem zavarja a cél alacsony magassága. Egy ilyen lassú és méretes célpont csemege nekik.
A legtöbb robotrepülőhöz képest ez a kínai nagyságrenddel nagyobb keresztmetszettel rendelkezik, ami növeli a radarvezérlés, a közelségi gyújtó és az optikai célbefogás esélyeit ellene. A gépágyú/ágyú találati esélyét is arányosan növeli a nagyságrenddel nagyobb célfelület.
Ilyen alacsony magasságon, határfelületi repülésre kihegyezett aerodinamikai kialakítással és ilyen aerodinamikai felületekre jutó fajlagos tömeggel (szárny felületi terhelés, ha a szárny fogalmát nagyon tágan értelmezzük) a manőverezőképessége meglehetősen korlátozott lehet. Így e szempontból is könnyebb célpontot nyújt.
A nagyon alacsony magasság erős szélnél, hullámzó tengernél rendkívül kockázatos, illetve kivitelezhetetlen. De még jó időjárási körülmények közt is rejt kockázatot végig ilyen magasságon vezetni a gépet egy előre programozott robotpilótának. Nem véletlen, hogy a hagyományos robotrepülők utazó magassága néhány tíz, vagy néhány száz méter és csak a közelében mennek le pár méterre.
Az alacsony magasság miatt kisebb távolságon kerül radarhorizont fölé. Ez a légvédelemmel szemben ugyan előny, de a hajó felderítése szempontjából hátrány. 18-20-km célfelderítési távolság esetén, ha korábban 1-1,5 órát programozottan, vagy időnkénti célhelyzet frissítéssel repült a cél felé, könnyen felderítési szögtartományon kívülre kerülhet a célnak kiválasztott hajó. Ebből a szempontból mindegy, hogy radart, vagy optikát használ.

Jó lenne többet tudni róla, de így első ránézésre több hátránya van, mint előnye. A határfelületi repülés elmélete egy évszázada ismert és gyakorlatban megvalósult gépek is vannak több mint fél évszázada, csak nem terjedtek el (okkal). Talán nem véletlen, hogy mások még nem próbálkoztak ilyen konstrukcióval hajó elleni fegyverként.

Elsőre inkább azt látnám előnyének, hogy esetleg elég olcsó ahhoz, hogy nagy számban indítsák túlterheléses támadás keretében. De ezt olcsó, hagyományos robotrepülőkkel is meg lehet tenni.
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 188
13 468
113
Egy kihegyezett légvédelem bármit leszed. A nagy sebesség már nem jelent akkora előny. A BRAHMOS-szal a legnagyobb gond a kicsi hatótáv. Nagyon közel kell menni a célponthoz, ezt meg szinte az óceán mási partjáról lehet indítani.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 790
75 839
113
Egy kihegyezett légvédelem bármit leszed. A nagy sebesség már nem jelent akkora előny. A BRAHMOS-szal a legnagyobb gond a kicsi hatótáv. Nagyon közel kell menni a célponthoz, ezt meg szinte az óceán mási partjáról lehet indítani.


Jah csak nem mind1,hogy az összeset leszedi vagy csak egy részét a bejövő célpontoknak.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 790
75 839
113
A lapon az áll,hogy 1,5 h ami nálam 1,5 órát jelent.Éles elmével ez nem lehet más mint a repülési idő tehát nincs olyan hű de nagy hatótávja mert marha lassú(ha 600km/h a repülési sebessége akkor is csak kb a duplája a hatótáv mint egy BrahMosnak az meg lófasz tekintve,hogy csiga lassúságú és gyakorlatilag manőverképtelen).
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
46 790
75 839
113
Ennél 1000x többet ér egy 3M54T mert nagy a hatótávja(660km) ráadásul marha gyors is végfázisban(M 2.9).
 

wolfram

Well-Known Member
2011. július 30.
5 852
4 132
113
A határfelületi repülésnek a nagyobb terhelhetőség és a kisebb fogyasztásból következő nagyobb hatótávolság lehet az előnye, de légvédelemmel szemben elsősorban hátrányai vannak.

Az alacsony magasság miatt közelebb tud kerülni mielőtt radarhorizont fölé érne, de még így is kellő távolságból látszik ahhoz, hogy a légvédelemnek legyen ideje reagálni. Még 3 méter magasan repülve is 18-20 km távolságon már látszik egy Arleigh Burke romboló SPY-1D radarján (figyelembe véve a radar vízvonal feletti magasságát is). Csakhogy a végső fázisban a Brahmos is le tud menni 3-4 méterre. A gond az, hogy a határfelület-replőgépek általában nem a sebességükről híresek. Azt távot, amit légvédelem valós megsemmisítési zónájában kell megtenni, a Brahmos sokkal gyorsabban repüli le, mint ez a CH-X.
Ha pedig az ellenségnek van repülőgép hordozója és arról radargép üzemel, akkor az jóval távolabbról is kiszúrhatja. Nem olyan távolról, mint a magasabban repülő célokat, mert ez szinte egybe olvad a tengerfelszínnel, de azokon az üzemmódokon, ahol felszíni járműveket is észlelni tudnak ezt a gépet is kiszúrják. Ha időben észrevették, akkor pedig az a döntő, hogy melyik a nehezebb célpont. A Brahmos a sebessége miatt sokkal nehezebb célpont, mint ez.
A határfelület-repülő elméleti előnye lehetne, hogy olyan alacsonyan repül, ahol a radarvezérlésű rakéták irányítása is megbízhatatlan és a közelségi gyújtó sem megbízható a felszíni visszaverődés miatt. De ugyanilyen alacsonyan majdnem minden hajó elleni robotrepülő is képes röpködni végső fázisban és azok lelövése is megoldott. Az infra vezérlésű rakétákat, valamint a gépágyúkat, ágyúkat pedig egyáltalán nem zavarja a cél alacsony magassága. Egy ilyen lassú és méretes célpont csemege nekik.
A legtöbb robotrepülőhöz képest ez a kínai nagyságrenddel nagyobb keresztmetszettel rendelkezik, ami növeli a radarvezérlés, a közelségi gyújtó és az optikai célbefogás esélyeit ellene. A gépágyú/ágyú találati esélyét is arányosan növeli a nagyságrenddel nagyobb célfelület.
Ilyen alacsony magasságon, határfelületi repülésre kihegyezett aerodinamikai kialakítással és ilyen aerodinamikai felületekre jutó fajlagos tömeggel (szárny felületi terhelés, ha a szárny fogalmát nagyon tágan értelmezzük) a manőverezőképessége meglehetősen korlátozott lehet. Így e szempontból is könnyebb célpontot nyújt.
A nagyon alacsony magasság erős szélnél, hullámzó tengernél rendkívül kockázatos, illetve kivitelezhetetlen. De még jó időjárási körülmények közt is rejt kockázatot végig ilyen magasságon vezetni a gépet egy előre programozott robotpilótának. Nem véletlen, hogy a hagyományos robotrepülők utazó magassága néhány tíz, vagy néhány száz méter és csak a közelében mennek le pár méterre.
Az alacsony magasság miatt kisebb távolságon kerül radarhorizont fölé. Ez a légvédelemmel szemben ugyan előny, de a hajó felderítése szempontjából hátrány. 18-20-km célfelderítési távolság esetén, ha korábban 1-1,5 órát programozottan, vagy időnkénti célhelyzet frissítéssel repült a cél felé, könnyen felderítési szögtartományon kívülre kerülhet a célnak kiválasztott hajó. Ebből a szempontból mindegy, hogy radart, vagy optikát használ.

Jó lenne többet tudni róla, de így első ránézésre több hátránya van, mint előnye. A határfelületi repülés elmélete egy évszázada ismert és gyakorlatban megvalósult gépek is vannak több mint fél évszázada, csak nem terjedtek el (okkal). Talán nem véletlen, hogy mások még nem próbálkoztak ilyen konstrukcióval hajó elleni fegyverként.

Elsőre inkább azt látnám előnyének, hogy esetleg elég olcsó ahhoz, hogy nagy számban indítsák túlterheléses támadás keretében. De ezt olcsó, hagyományos robotrepülőkkel is meg lehet tenni.

Feltételezem ,a kínaiak azzal számolnak, hogy föld(víz)háttérben az AEGIS (vagy bármilyen más, akár légi, vagyis AWACS, E-2) radarja nem annyira hatékony, mint égháttérben. És egy ilyen cucc szinte a teljes útvonalán vízháttérben repül még az AEGIS-hez képest is. Persze, ha komolyan gondolják, akkor alacsony észlelhetőségűre kell csinálniuk.
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 188
13 468
113
Jah csak nem mind1,hogy az összeset leszedi vagy csak egy részét a bejövő célpontoknak.

Ők abból indulnak ki, hogy az összeset leszedi.

A lapon az áll,hogy 1,5 h ami nálam 1,5 órát jelent.Éles elmével ez nem lehet más mint a repülési idő tehát nincs olyan hű de nagy hatótávja mert marha lassú(ha 600km/h a repülési sebessége akkor is csak kb a duplája a hatótáv mint egy BrahMosnak az meg lófasz tekintve,hogy csiga lassúságú és gyakorlatilag manőverképtelen).

Abbúl indulnak ki, hogy akár csigalassú, akár gyors egy AEGIS rendszer így is úgy is le fogja szedni.

Feltételezem ,a kínaiak azzal számolnak, hogy föld(víz)háttérben az AEGIS (vagy bármilyen más, akár légi, vagyis AWACS, E-2) radarja nem annyira hatékony, mint égháttérben. És egy ilyen cucc szinte a teljes útvonalán vízháttérben repül még az AEGIS-hez képest is. Persze, ha komolyan gondolják, akkor alacsony észlelhetőségűre kell csinálniuk.

A kínaiak azzal számolnak, hogy egy hordozócsoportot, amit több AB romboló véd nem lehet "elegánsan" lekűzdeni. Nem hisznek a rendszer "kicselezésében" szuperszónikus, mittoménmilyen manöverekre képes hajó elleni megoldásokkal. Arra gyúrnak, hogy túlterhelik a rendszert. Ez magyarán mondva valami olyasmit jelent, hogy több hajó elleni rakétát indítanak, mint ahány légvédelmi rakéta összesen megtalálható a kötelékben (vagy amennyit ez egyszerre képes kezelni).
Ha mondjuk egy AB robmolón van 100 légvédelmi rakéta, akkor indítanak ellene 120 hajó elleni rakétát.
Ha így közelítesz a dolgokhoz, akkor már egyáltalán nem olyan lényeges, hogy 600 vagy 800 km/h repül a hajó elleni robotrepülőd.
 
  • Tetszik
Reactions: Roni