1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Kísérleti repülőgépek, prototípusok

Diskurzus a(z) 'Egyéb katonai repüléssel, légi harcászattal kapcso' témában - Phoenix által indítva @ 2013. február 26..

  1. arbalest

    arbalest Well-Known Member

    Elvileg mai kép. Úgy tűnik, lehet, hogy a japánok mégis rendszeresítik az OH-1-est.

     
    fishbed likes this.
  2. jani22

    jani22 Well-Known Member

    Légi dodzsem. Fú de ronda, de milyen lehetett vezetni? :)





     
    fishbed likes this.
  3. jani22

    jani22 Well-Known Member

    fishbed likes this.
  4. ghostrider

    ghostrider Well-Known Member

  5. jani22

    jani22 Well-Known Member

  6. jani22

    jani22 Well-Known Member

  7. megazez

    megazez Well-Known Member

    Van még 1 pár ilyen érdekes gép:
    Focke Wulf FV42
    Henschel Hs132
    BV141
    Lippisch DM1 (ennek a Lippisch-nek elég meredek repülőgép tervei voltak)
     
    Rotten878 and jani22 like this.
  8. jani22

    jani22 Well-Known Member

  9. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Nem tudom volt-e már.
    Asszem ez még nem volt.
     
  10. arbalest

    arbalest Well-Known Member

  11. arbalest

    arbalest Well-Known Member

    A J-10 előtt fejlesztett J-9 modellje. A formavilág a J-20-asnál is visszacseng.

    [​IMG]
     
    Roni, fishbed, Rotten878 and 2 others like this.
  12. jani22

    jani22 Well-Known Member

  13. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Feltaláltam valamit. Nézegetem ezeket a Fenestron faroklégcsavarokat, főleg a vadiúj H145M és H160 kapcsán, mely utóbbinál megmelítik, hogy bizony a néha RAH-66 Comanche volt az ötletadó a 12 fokkal megdöntött Fenestron sík alkalmazásával. A Fenestronok előnye, hogy nagy sebességnél kevesebbet vesznek el a forgószárny teljesítményéből, de függeszkedésnél és kis sebességnél pont, hogy többet, mint a hagyományos faroklégcsavar. A döntött beépítéssel olyan függőleges erőkomponens keletkezik, ami emeli a farokrészt, ezzel kompenzálva annak alapvetően nehezebb kialakítását.

    Az én ötletem viszont az, hogy kell egy olyan relatíve nagy átmérőjű, a forgószárnnyal ellentétesen forgó Fenestron, ami akár 90 fokig is elfordítható, teljes függőleges emelőerőt létrehozva. Viszont a forgó kerete két szabadságfokú lenne. Egyrészt a gép hossztengelye mentén elforoghatna a ventillátor vízszintesen lefelé, másrészt a gép haladási sebességének növekedésével ez a Fenestron visszaállna előbb függőlegesbe, majd a függőleges tengelye mentén 45 fokban elforogva részleges tolóerőt is adna.
     
    fip7 likes this.
  14. misinator

    misinator Well-Known Member

    Jó ötlet!

    Amúgy meg:(:

    Áááá...nekem is szoktak lenni találmányaim..aztán mindig kiderül, hogy mások már rég feltalálták, csak valamiért nem véletlen, hogy mégsem terjedt el.

    Az egyik ilyen khm...találmányomat a a Concorde és a Tu-144 egyik - aerodinamikai elrendezéséből fakadó - hátránya inspirálta.
    A külön vízszintes vezérsík nélküli deltaszárnyas elrendezésa ugye hangsebesség alatti repülést (különösen a felszállás és a leszállás esete ugye) nagyobb állásszöggel tudja abszolválni, mint a hagyományos elrendezés. Mirage III kontra MiG-21
    Ha jól rémlik, valami ismeretterjesztő füzetecskében azt olvastam, hogy a Concorde az üzemanyagának igen-igen jelentős részét használta el az utazómagasságra, sebességig jutásáig.
    A Tu-144 esetébe már bele se merek gondolni...
    De mivel még mindig szívügyem az, hogy hogyan lehetett volna a Tu-144-en segíteni (Egyik kollégám mondaná erre: Egyelek meg, milyen empatikus vagy:rolleyes:), ezért szoktam a problémán agyalgatni. (Átérzem, átégettem magamban kérem, mint Besenyő Pista bácsi az otthonszülés problémáját).

    A megoldást a valamikor tervezett Tu-444 magassági kormányfelületének kialakítása inspirálta:
    [​IMG]

    Én ezt a lapot a (Tu-144) szárnyvégtől előre-hátra mozgathatóvá tenném: Hangsebesség alatt attól hátra eltolva (így az sem lenne gond, hogy a belépő éle nyilazásmentes lenne).
    A transzonikus határ átlépése előtt visszahúzva pedig - akár szorosan - illeszkedne a kilépőélhez.
    Természetesen kéne(?) lehetne egy nem is túl trükkös mechanizmus, ami hangsebesség felett a magassági kormányfelület belépőélét "tekintené" elfordítási tengelypontnak, a hangsebesség alatt pedig kb. a középvonalát, mint a klasszikus szuperszonikus repülőgépeknél.
    Hangsebesség felett megmaradna a "tiszta deltaszárny előnye, alatta pedig alacsonyabb állásszög, s annak minden pozitív hozadéka.
    Szerintem ez kisebb hátránnyal járna (tömegközéppont vándorlás, felhajtóerő vándorlás), mint amennyi előnye lenne.
    Az FBW korában meg ugye már gyerekjáték lenne ennek menedzselése.
    Na, mi a véleményetek?

    Ui:
    Boki; szóljál már a TsAGI-nak, meg a Tupoljevnek, hogy az ötletért én nem kérnék sokat, csak lökjenek már egy (nekik) kis koncot, mert a közalkalmazotti minimálbér elég karcsú...:(
     
    Rotten878 likes this.
  15. arbalest

    arbalest Well-Known Member

    Na, erről sem hallottam még. Érdekes koncepció volt.

     
    fishbed and therob like this.
  16. Terminator

    Terminator Well-Known Member

  17. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    A Szu-47-es Berkut (ami először Sz-32, majd Sz-37 koncepció jelzést kapott) egyik őse, az Sz-22-es, 1983-ból. Ez egy teljes, 1:1 méretarányú mock up, az akkor már kitalált szögletes, vektorálós fúvócsövekkel, amelyeket a nagyvilág a Lockheed/GD/Boeing trió YF-22-esein láthatott először élőben, 1990-ben:

    [​IMG]
     
  18. misinator

    misinator Well-Known Member

    Érdekes, hogy az C-22 kódnevet újra elővették 1959 után.

    http://www.airwar.ru/enc/fighter/su7b.html

    Amúgy teljesen ledöbbentem, főleg az 1983-as évszámon.
     
  19. fip7

    fip7 Well-Known Member

  20. ghostrider

    ghostrider Well-Known Member

Ezen oldal megosztása