Középkori és kora újkori magyar csaták (nem törökök elleni)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
3 920
13 715
113
Sagan Broca agya kötetében olvasom a következőt, de rákeresve nem találok hozzá semmi infót;

Történelmünk korábbi szakaszában csupán néhány gyors hírközlési
módszer létezett, például zászló- vagy füstjelekkel, de egy-két alka-
lommal megpróbálkoztak jeltornyok rendszerének kiépítésével is,
amelyek tetején tükrökkel irányították a Nap vagy a Hold fényét
egyiktől a másikig. Amikor például a magyar seregek visszafoglalták a

törököktől Győr várát, akkor ezt a hírt „holdfénytávirat” formájában
ezekkel a berendezésekkel továbbították II. (Habsburg) Rudolf császár-
nak. A rendszer, amely John Dee angol asztrológus találmánya volt,
Győr és Prága között tíz, egymástól negyven kilométerre lévő reléállo-

másból állt.

Tud erről valaki valamit?
 
  • Tetszik
Reactions: Nemerson

Loki19

Well-Known Member
2019. március 21.
259
343
63
Sagan Broca agya kötetében olvasom a következőt, de rákeresve nem találok hozzá semmi infót;

Történelmünk korábbi szakaszában csupán néhány gyors hírközlési
módszer létezett, például zászló- vagy füstjelekkel, de egy-két alka-
lommal megpróbálkoztak jeltornyok rendszerének kiépítésével is,
amelyek tetején tükrökkel irányították a Nap vagy a Hold fényét
egyiktől a másikig. Amikor például a magyar seregek visszafoglalták a

törököktől Győr várát, akkor ezt a hírt „holdfénytávirat” formájában
ezekkel a berendezésekkel továbbították II. (Habsburg) Rudolf császár-
nak. A rendszer, amely John Dee angol asztrológus találmánya volt,
Győr és Prága között tíz, egymástól negyven kilométerre lévő reléállo-

másból állt.

Tud erről valaki valamit?

Nekem is kimaradt ez a történet, de van róla cikk:

Pirovits Aladár: A holdfény felhasználása távírásra Győr várának a törököktől való visszafoglalásakor 1598-ban.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_GYMS_Gysz_1933/?pg=86&layout=s
 

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
871
4 851
93
Inkább itt válaszolok.
Ez jól hangzik Éppen csak nem igaz.Kivaltsagos harcos nepretegek fent tudták tartani a tudjuk,hogy a székely lovasíjászok a 16.szazad második feléig léteztek,ha egyre csökkenő létszámban is.A lengyel panzernyik meg a 18.szazad elejéig.A 17.szazadban a felszerelésük kiegészült a pisztollyal,de egyébként tipikus lovasíjászok voltak.Dzsidaval, íjjal,szabályaival és fokossal,vagy lovas barddal felszerelve.Pedig nem nomadizaltak,koznemesek voltak, többnyire.
A sztyeppei, nomád lovasíjász - az sztyeppei, nomád lovasíjász. Ég és föld a különbség közte és azon íjjal fölfegyverzett lovas katonák között, akiket alapvetően letelepedett, földművelő, feudális államok hadereinek segédcsapataként állítanak ki. Mindegy, hogy hegyvidéki, erdő- és mezőgazdasági munkából élő székelyek, vagy balkáni kecskepásztorok ülnek lóra és ragadnak íjat, már eleve az, hogy életterük (az erdős, sziklás hegyvidék) nem teszi lehetővé magasan fejlett, hadászatilag is tökélyre emelt lovaskultúra létrejöttét, jelzi, hogy nem említhetőek egy lapon pl. a honfoglaló magyarokkal, vagy a későbbiekben a mongol-tatár sztyeppei lovasíjászokkal.
(Ahogyan pl. a prériindiánok sem.)

Továbbá a konnyulovasokat nagyon is be tudták tagolni hadrendbe.Be is tagoltak őket,ha éppen az volt a helyes,avagy szükséges lépés.
Tudták, de a portyázókat alapvetően nem tagolták be. (Vadászpilótákat és szakácsokat is be lehet éppen állítani a lövészárokba, ha a szükség úgy kívánja, de az ilyesmi már nem jó ómen.)

És Mohácsrol meg van török leírás,ami zárt rendben rohamozo huszarokat ír le.Eppen csak nem nevezi őket huszarnak,hanem gyaur magyar lovasoknak.De a mód,ahogy a támadást leírja,az egyértelműen huszarokat ír le.
És tudjuk, mire mentek vele.
 
  • Tetszik
Reactions: SirHiggins

SirHiggins

Well-Known Member
2018. november 13.
14 623
21 310
113
Tudták, de a portyázókat alapvetően nem tagolták be. (Vadászpilótákat és szakácsokat is be lehet éppen állítani a lövészárokba, ha a szükség úgy kívánja, de az ilyesmi már nem jó ómen.)
Én részemről a szakácsokkal nem mernék bszakodni :D
 
  • Vicces
Reactions: ZeiG

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
17 783
30 563
113
A sztyeppei, nomád lovasíjász - az sztyeppei, nomád lovasíjász.
d58cab6b6c4deefe325117f1adcc2c21--armour-war-horses.jpg
b32e950767f84ea8e04846e2a0e07edc.png

Lengyel és krimi tatár lovasijászok a 17.századbol.Egymással,és a hasonló orosz lovasokkal hadakoztak.És a lengyel köznemes lovasijász ugyanúgy gyermekkorátol erre lett nevelve,mint a nomadizáló nogáj tatár.(aki egyébként nemzetiségét tekintve mongol)
Tudták, de a portyázókat alapvetően nem tagolták be.
Hát mikor éppen portyáztak,akkor nem is.De ha nyilt csata megvivása volt a feladat,akkor igen.Saron is kiküldte portyázni a tankjait,amik elötte a Kinai farmnál csatáztak.....
És tudjuk, mire mentek vele.
Éppenséggel elég sikeresek voltak.Az oszmán sereg létszámfölénye döntötte el a csatát.
A török lovasságnak (hangsúlyos az echte török kitétel,mert az oszmán seregben voltak igen szép számmal balkáni huszárok) pont az öklelő lovasság harcmódja egy elég komoly probléma volt.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
871
4 851
93
d58cab6b6c4deefe325117f1adcc2c21--armour-war-horses.jpg
b32e950767f84ea8e04846e2a0e07edc.png

Lengyel és krimi tatár lovasijászok a 17.századbol.Egymással,és a hasonló orosz lovasokkal hadakoztak.És a lengyel köznemes lovasijász ugyanúgy gyermekkorátol erre lett nevelve,mint a nomadizáló nogáj tatár.(aki egyébként nemzetiségét tekintve mongol)
Lengyelország a 17. században kb. egymillió négyzetkilométeren terült el, és délkeleti harmada (határvidéke = u-krajna) konkrétan a sztyeppeövezetbe tartozott. Ahogyan jelentős orosz területek is + a Krími tatár kánság egésze. Sztyeppei lovasíjászok - a sztyeppén.

Hát mikor éppen portyáztak,akkor nem is.De ha nyilt csata megvivása volt a feladat,akkor igen.Saron is kiküldte portyázni a tankjait,amik elötte a Kinai farmnál csatáztak.....
Egy portyázásra optimalizált egység (értelemszerűen) a portyázásban bizonyul a leghatékonyabbnak. Persze használható sáncmunkára, várostromra vagy díszelgésre is, de az ilyen rögtönzések általában már azt jelzik, hogy "sz@r van a palacsintában".
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
17 783
30 563
113
Lengyelország a 17. században kb. egymillió négyzetkilométeren terült el, és délkeleti harmada (határvidéke = u-krajna) konkrétan a sztyeppeövezetbe tartozott. Ahogyan jelentős orosz területek is + a Krími tatár kánság egésze. Sztyeppei lovasíjászok - a sztyeppén.


Egy portyázásra optimalizált egység (értelemszerűen) a portyázásban bizonyul a leghatékonyabbnak. Persze használható sáncmunkára, várostromra vagy díszelgésre is, de az ilyen rögtönzések általában már azt jelzik, hogy "sz@r van a palacsintában".
Dupla nem.Lengyel-Litvan unió a 17.dzazsfban alig volt aSsztyrppeovben.Kijev már az erdotegioban van.
Konnyulovassag meg kap szerepét a nyílt csatában is.Oszman csatarendben is megvolt a hagyományos helyük az akindzsiknak.Es ahogy az angol példa mutatja,szerepeltek nehezlovasok is portyakban.De ami azt illeti,amíg volt magyar nehezlovassagi,a nagyobb portyakban nálunk is részt vettek.Mohacs után meg pont az elnehezulo huszárok vettek át a helyüket.Bar ez időben a lovagi nehezpancelos lovassag mindenütt kikopott.
 

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
871
4 851
93
Dupla nem.Lengyel-Litvan unió a 17.dzazsfban alig volt aSsztyrppeovben.Kijev már az erdotegioban van.
No, ezt igazán könnyű eldönteni:
steppe-forest-steppe-europe.jpg


Konnyulovassag meg kap szerepét a nyílt csatában is.Oszman csatarendben is megvolt a hagyományos helyük az akindzsiknak.Es ahogy az angol példa mutatja,szerepeltek nehezlovasok is portyakban.De ami azt illeti,amíg volt magyar nehezlovassagi,a nagyobb portyakban nálunk is részt vettek.Mohacs után meg pont az elnehezulo huszárok vettek át a helyüket.Bar ez időben a lovagi nehezpancelos lovassag mindenütt kikopott.
A könnyűlovasság nem egyenlő a portyázó lovassággal. Lásd pl. Mátyás seregében: Nehézlovasság, könnyűlovasság, portyázó lovasság. Utóbbi nem szerepel a hadrendben (tehát a csatára felvonuló, felsorakozó sereg felállításában), mert feladata a felderítés, üldözés, rajtaütés, megtévesztés, nyugtalanítás - portyázás... Ettől függetlenül kaphat szerepet a nyílt csatában. Véletlenül, vagy vészmegoldásként. Naná. Még a civilek is kaphatnak szerepet a csatában (pl. egri nők) - de alapvetően nem ott van a helyük.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
17 783
30 563
113
No, ezt igazán könnyű eldönteni:
steppe-forest-steppe-europe.jpg



A könnyűlovasság nem egyenlő a portyázó lovassággal. Lásd pl. Mátyás seregében: Nehézlovasság, könnyűlovasság, portyázó lovasság. Utóbbi nem szerepel a hadrendben (tehát a csatára felvonuló, felsorakozó sereg felállításában), mert feladata a felderítés, üldözés, rajtaütés, megtévesztés, nyugtalanítás - portyázás... Ettől függetlenül kaphat szerepet a nyílt csatában. Véletlenül, vagy vészmegoldásként. Naná. Még a civilek is kaphatnak szerepet a csatában (pl. egri nők) - de alapvetően nem ott van a helyük.
Egen.Es akkor most vetisd rá a 17, századi határokat....Zaporozsjei Szőcs lóg csak be,ami már csak félig meddig volt lengyel fenhstosagu.
És leírtad az általános konnyulovas feladatkört.Ennyi.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
17 783
30 563
113
@ZeiG ,az a gond,hogy azt hiszed,a portyázó hadviselés valami speciális magyar,sőt,huszár dolog.Nem az.16.század második felében Németalföldön is ugyan úgy használták,még a kettős adóztatás is létezett,pedig egy szál huszárjuk se volt.Huszár abban egyedi,hogy egy öklelő tipusú könnyűlovasság.(nem teljesen,az angol semilancer is ilyen volt,kb a Mohács utáni már huszárvértet viselő huszárokhoz hasonlók).De pont emiatt alkalmasak voltak,és használták is őket csatalovasságnak.
 

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
871
4 851
93
@ZeiG ,az a gond,hogy azt hiszed,a portyázó hadviselés valami speciális magyar,sőt,huszár dolog.
Dehogy! Sehol nem is írtam effélét.

A vitánk onnan indult, hogy nem értünk egyet abban, hogy a "huszár" szó milyen alakulatokra értelmezhető.
Szerinted (de javíts ki, ha tévedek) a huszárság végső, ha úgy tetszik csúcsformáját a lengyel szárnyas huszárságban nyerte el, azaz páncélos, csatadöntő, a hadrend gerincét alkotó elemként, míg én úgy gondolom, hogy a huszárság létrejöttekor az alapvető cél egy hadrenden kívüli, extra-könnyű, portyázó lovasság felállítása volt - tehát a lengyel huszárok - ettől a szereptől teljesen eltávolodva, már csak a nevükben huszárok. Ezért gondolom úgy, hogy a XVI.-XVII. század sokszínű lovasalakulatainak kavalkádjából végül a XVII. század végére kikristályosodott és a XX. századig Európa-szerte elterjedt huszárság volt az, amit joggal nevezünk ma is (és neveztek akkor is) huszárnak.

Aztán a vitánk folytatódott azon, hogy szerinted a tipikus sztyeppei lovasíjász harcmodor megmaradt a magyar hadszervezetben, nem csak az Árpád-korban, hanem még azt követően is, és (ha jól értem, sok átalakulás után, bizonyos formában) a huszárságban élt tovább, míg szerintem a tipikus sztyeppei lovasíjász harcmodor nélkülözhetetlen alapja a jelentős számban tipikus, sztyeppei nomád életmódot folytató népesség. Tehát nem hiszem, hogy a magyarság életmódváltása és az utolsó, még nomád életvitelt folytató népek (besenyők, jászok, kunok) letelepedése után maradt a magyar hadszervezetben tipikus, sztyeppei lovasíjász elem.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
17 783
30 563
113
Dehogy! Sehol nem is írtam effélét.

A vitánk onnan indult, hogy nem értünk egyet abban, hogy a "huszár" szó milyen alakulatokra értelmezhető.
Szerinted (de javíts ki, ha tévedek) a huszárság végső, ha úgy tetszik csúcsformáját a lengyel szárnyas huszárságban nyerte el, azaz páncélos, csatadöntő, a hadrend gerincét alkotó elemként, míg én úgy gondolom, hogy a huszárság létrejöttekor az alapvető cél egy hadrenden kívüli, extra-könnyű, portyázó lovasság felállítása volt - tehát a lengyel huszárok - ettől a szereptől teljesen eltávolodva, már csak a nevükben huszárok. Ezért gondolom úgy, hogy a XVI.-XVII. század sokszínű lovasalakulatainak kavalkádjából végül a XVII. század végére kikristályosodott és a XX. századig Európa-szerte elterjedt huszárság volt az, amit joggal nevezünk ma is (és neveztek akkor is) huszárnak.

Aztán a vitánk folytatódott azon, hogy szerinted a tipikus sztyeppei lovasíjász harcmodor megmaradt a magyar hadszervezetben, nem csak az Árpád-korban, hanem még azt követően is, és (ha jól értem, sok átalakulás után, bizonyos formában) a huszárságban élt tovább, míg szerintem a tipikus sztyeppei lovasíjász harcmodor nélkülözhetetlen alapja a jelentős számban tipikus, sztyeppei nomád életmódot folytató népesség. Tehát nem hiszem, hogy a magyarság életmódváltása és az utolsó, még nomád életvitelt folytató népek (besenyők, jászok, kunok) letelepedése után maradt a magyar hadszervezetben tipikus, sztyeppei lovasíjász elem.
Az EREDETI huszárság végső,vagy inkább utolsó formája a lengyel huszár.
A többi már egy tévedésen alapul.Hogy csak a sztyeppei lovasok lehetnek ijász lovasság.Hát nem.A késő római hadseregnek is voltak nem sztyeppei ijász lovasai.Bizánci kataraftának is volt ija.Maga a portyázó harcmodor meg máig fentmaradt.Mindig is volt,létezett,ismerték.Nem is kötődik csapatnemhez szorosan.Bár kevésbé alkalmasak rá,de nehézlovasság,de megfelelő harctéri viszonyoknál gyalogsággal is csinálták.Manapság a könnyű gépkocsizó gyalogság tipikus harcmódja,de Saron portyázó tankjai a hk csapatokkal való alkalmazás példája.
 

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
871
4 851
93
Az EREDETI huszárság végső,vagy inkább utolsó formája a lengyel huszár.
Nem. Az eredti huszárság hadrenden kívüli, ultrakönnyű, portyázó lovasság volt - lengyel huszár már messze nem az. De ezt már kb. negyedszer írom le, többet nem fogom. (Ha nevük miatt gondolod, hogy ők képviselik a huszárság végső, utolsó formáját, akkor sincs igazad, mert e néven ma is működik vagy kéttucatnyi alakulat - köztük a Bercsényi Huszárezred.)

A többi már egy tévedésen alapul.Hogy csak a sztyeppei lovasok lehetnek ijász lovasság.Hát nem.A késő római hadseregnek is voltak nem sztyeppei ijász lovasai.Bizánci kataraftának is volt ija.
Sőt, Ülő Bikának meg Őrült Lónak is volt íja.
Sehol senki nem állította, hogy csak a sztyeppei lovasság lehet íjász lovasság.
Azt állítom, hogy csak a sztyeppei, nomád életmódot folytató népek voltak képesek a lovasíjász harcmodort a tökélyre fejleszteni, félelmetes hatásfokú csata-, sőt, háborúdöntő elemmé tenni, és hogy az életmódváltással ez a képesség minden letelepedő népnél (a magyarságnál is) néhány nemzedék alatt eltűnt. A sztyeppei, nomád lovasíjászokhoz képest az egyéb lóra ültetett, íjjal felfegyverzett, ilyen-olyan alakulatok nem sok vizet zavartak a hadtörténelemben - mert a képzettségük nagyságrendekkel maradt el azon pusztai harcosokétól, akik gyakorlatilag az egész életüket a nyeregben töltötték.

Maga a portyázó harcmodor meg máig fentmaradt.Mindig is volt,létezett,ismerték.Nem is kötődik csapatnemhez szorosan.Bár kevésbé alkalmasak rá,de nehézlovasság,de megfelelő harctéri viszonyoknál gyalogsággal is csinálták.Manapság a könnyű gépkocsizó gyalogság tipikus harcmódja,de Saron portyázó tankjai a hk csapatokkal való alkalmazás példája.
Ezt nem is vitatta senki.