1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Középkori és kora újkori magyar csaták

Diskurzus a(z) 'Magyar hadtörténelem' témában - szpg9 által indítva @ 2017. szeptember 4..

  1. Kurfürst

    Kurfürst Well-Known Member

    Volt egy videó nemrég erről, szerintem arra gondol molni, még a számszeríj lövedéke is elég verziós volt azon a teszten, gyakorlatilag mint egy nagyon jó ballisztikai alakú harckocsi toronyról le tudott csúszni.

    Itt meg a sima kézi pisztoly/karabélyból kilőtt ólomgolyó is úgy ment át a mellvérten, mint libán a f*s, mintha ott se lenne. Ahhoz hogy megállítsa pedig embertelen páncélvastagság kellene. Nem csoda, hogy elég gyorsan el is hagyták nagyrészt amikor a könnyebb, jól hordozható muskéták és a szurony megjelent..
     
  2. dudi

    dudi Well-Known Member

    Arra lennék amúgy kívancsi,hogy egy modern pancelminősegű acél hogyan állna ellen az akkori fegyvereknek.Élek a gyanúperrel,hogy a videóban látható vért(meg az összes ilyen videóban) csak sima kazánlemez semmi nikkel,króm meg molibdén.Ráadásként én a páncél minőségű titánra is kíváncsi lennék,ha már lúd legyen kövér alapon.
     
  3. Kurfürst

    Kurfürst Well-Known Member

    Érdekes kérdés. Negan posztjában felül van egy könyv (tényleg baromi jó anyag) ott közölnek ilyen adatokat rendes modern osztrák katonai tesztek alapján, amit a grazi fegyvertár (Landeszeughaus Graz, ez egy kötelezően meglátogatandó hely egyébként, egy komplett fennmaradt XVI. sz.
    fegyvertár) eredeti fegyvereivel végeztek.

    Egyébként ha jól látom pontosan ezeket a teszteket imitálják a videóban is.

    Osztrák adatok alapján 2-3 mm páncélátütést írnak (gondolom páncélminőségű) acélra 30-mről, messzebbről kevesebb mert a nagy gömblövedék viszonylag gyorsan veszít a sebességből.

    Ha a lövedék tömegből, kinetikus energiából indulok ki, akkor szerintem nem vagyunk nagyon messze egy normál modern puhamagvas puskalőszer, az is kb. ez a szint.

    Kicsit olyan lehet ez, mintha a német 88-as meg a ruszki 152 milis pct. lövedékeket hasonlítod össze, tehát lehet, hogy az előbbi egy fejlettebb megoldás az adott feladatra, az utóbbi meg szimplán egy drabál megoldás de ugyanúgy működik.

    Zselatinos tesztet pl. láttam, a modern 8x57-el az ilyen .54-58 körüli a kicsit későbbi ‘vadászkaliberek’ gyakorlatilag egálban voltak puha szövetben kifejtett hatásukat tekintve, persze a modern lőszer sokkal távolabb is hatásos marad.
     
  4. dudi

    dudi Well-Known Member


    Az akkori pancelok 2-3mm vastagok voltak az olyan fontos helyeken mint a mellvért vagy a sisak de pl a hátlemez az csak 1-1,5mm.Az biztos,hogy ezek a nagy kaliberű nehez ólom golyók elkepeaztően pusztítak voltak.Es amit pl sokáig nem.is tudtam,hogy ezek nem a megszokott puha ólmok voltak mint amiket a horgászok is használnak hanem valamilyen természetes ötvözőt is tartalmaztak amitől elég kemények voltak(talan cink vagy ón,nem tudom pontosan).
     
    Hegylakó likes this.
  5. SilvioD

    SilvioD Well-Known Member

    Ha vkinek van egy kis ideje. A pozsonyi csatáról. Az angol feliratot magyarra forditja automatikusan.
     
    Pocok75 likes this.
  6. Negan

    Negan Well-Known Member

    tong djagbu likes this.
  7. Negan

    Negan Well-Known Member

    https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/93683/Phd_Toll_Laszlo_vedett.pdf
     
    Kurfürst likes this.
  8. dudi

    dudi Well-Known Member

    Leszokhatnál a nagyon zavaró linkelgetésről.Ez FÓRUM nem linkgyüjtemény.Mindenki aki akarja meg tudja találni a linkjeidet magától is.
     
  9. tarzaan

    tarzaan Well-Known Member

  10. Negan

    Negan Well-Known Member

    Elég lenne egyszer is belinkelni egy irást-ha elolvasnátok.
    Jó,oké.Egy többszáz oldalas tanulmányt elolvasni,megemészteni nem 2perc,
    De összefoglalom neked.A teljes lemezvért kialakulásának fő hajtóereje a nyil elleni védelem igénye volt.Bukását meg a muskéta megjelenése okozta.
    Ebben a tanulmányban nincs benne,de mások foglalkoztak a további fejleményekkel.Habsburgok németalföldi és magyarországi hadseregeinek felszerelési igénylistáin egész a 18.századig erősebb és kiterjedtebb páncélozást igényeltek a katonáknak a magyar hadszintérre..Vagyis addig,amig az ij nagy tömegben jelen van az Oszmán hadszervezetben.
    A napoleoni háboruk alatt ismét előtérbe kerül a vértes lovasság,mivel a nehéz muskétát kiszoritja a könnyebb puska,ami ellen megint lehet értelmes súlyú páncélzatot rendszeresiteni.És ismét van lándzsás lovas,az ulánusok/dzsidások.Ennek a késői reneszánsznak a vontcsövű fegyverek elterjedése vet véget.
     
    Kurfürst and Hegylakó like this.
  11. dudi

    dudi Well-Known Member

    Akkor mit is akarsz ezzel mondani?Mi köze van ennek ahhoz amiről beszélgettünk?
     
  12. Kurfürst

    Kurfürst Well-Known Member

    Galthran likes this.
  13. Negan

    Negan Well-Known Member

    Szivesen.Az igazság az,hogy elő kellene keresnem a továbbiakat feldolgozó tanulmányokat,és végiggondolva levonni a tanulságot.A nehéz páncélzatnak csak addig van értelme,mig a harcmezőn sűrűbben előforduló fegyverekkel szemben megbizható védelmet nyujt.Mihelyst ez nem áll fent,a mozgékonyság fontosabbá válik a páncélzatnál.Ez főleg a napoleoni lovassági hadviselésnél tanulságos,ahol már a tűzerő,mozgékonyság és a védettség kiegyensúlyozásának kérdése is szépen előjön,a hadsereg szervezés és ellátás kérdéseivel együtt.
     
  14. Wilson

    Wilson Well-Known Member

  15. tong djagbu

    tong djagbu Well-Known Member

    A legjobb és legrészletesebb tanulmány a pozsonyi csatáról. Én egy helyen szállnék vele vitába, a sereglétszámokat szerintem egy kissé alábecsüli. A bajor-keleti frank hadseregnél 500-1000 főben maximalizálja a gyalogság létszámát, holott a Karoling kori analógiák alapján feltételezhetően a gyalogság létszáma körülbelül kétszerese a teljes lovasságénak. Egy Nagy Károlyi capitulare alapján feltételezhető, hogy a bajor heerbann teljes offenzív ereje(tehát gyalogság és lovasság egyaránt) részt vett a hadjáratban; Svábföld esetében az offenzív erők egyharmada(lovasság és a válogatott gyalogság); míg a többi német törzsi hercegség(Frankföld, Szászföld, Lotharingia) kisebb lovassági kontingensekkel vehetett részt a hadjáratban. Igy a létszámuk 3-4 ezer lovasra és 6-8 ezer gyalogosra tehető).
    A magyar oldalról csak az etelközi 20 ezer arányos részével számol Torma, holott a KM-ei lakosság katonai elitje eddigre betagolásra került a honfoglalók hadrendjébe. A lakosságszám alapján(1-1.5 millió fő) ez további 30 ezer lovast(ebből 10 ezer az offenzív műveletekre használható) jelenthetett a steppe állam szintjén. Az ütközetek első szakaszában(jún 26-júl 5 között) a határőrizetes gyepüőrség és a nyugat-kárpát-medencei csapatok vehettek részt(kb 10-12 ezer fő) míg az Ennsburgnál vívott csatánál még ennél nagyobb seregünk is lehetett, a folyamatosan beérkező mozgósított erők révén. Általánosságban elmondható noha kezdetben a halogató harcot folytató magyar seregek létszámhátrányban lehettek, a keleti-frank-bajor sereg időben és térben megosztott felvonulása révén, a mozgósított csapataink fokozatos előrevonása révén helyi erőfölényt kialakítva részenként semmisítették meg az ellenséges haderőt.
     
    Pogány and Negan like this.

Ezen oldal megosztása