[Kantin] Magyarország

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Status
Not open for further replies.
M

molnibalage

Guest
Ha csak itt elolvasnak az illetekesek par oldalt, akkor azt is lathatjak, hogy a fegyvertorveny liberalizalasa egy oldalra kerul olyan hozzaszolasokkal amiben eppen a torvenyes hatalom elleni fegyveres fellepes van megemlitve. ...es nem ertik itt egyesek, hogy miert nem lehet fegyveruk. :rolleyes:
Az ugye megvan, hogy a mai politikai rendszerek elődjét egy részét fegyveres erővel döntötték meg, mert a népnek elege volt abból, hogy csak lehúzta őket a hatalom. Tudod, az USA született így...

Itthon már a törvényes hatalom szóhasználat önmagában egy vicc...

Az ovoda nem egy csomagmegorzo. Az ovodai pedagogusokkal beszelgetni is kell. Hogyan viselkedett a gyermek, hogyan erezte magat otthon, mit csinaltak az ovodan belul es azon kivul. Kik a baratai. Ki a legujabb szerelme. Mit szeret enni, mit nem szeret, mi az amit nem ehet. Mire van szukseg a foglalkozasokhoz. Mit tanult a foglalkozasokon, stb, stb.
Na de minden nap? A pedagógusnak rálátsa van minden gyerek otthonára, hogy ott mi történik? Amit a pedagógus nem lát, az nincs is?
 

Panzerfaust

Well-Known Member
2010. április 21.
6 145
5 000
113
Szülők eltartásának követelménye úgy, hogy a végrehajtás mögötte homályos illetve a kivételek megállapítása kit túlzással a nürbergi zsidó törvények megfontoltságát sem éri el...

Nem akarlak elkeseríteni, de az Alaptörvény nem tartalmaz(ott) soha végrehajtási rendelkezéseket ....
Íme a zsidótörvényekkel párhuzamba vont jogszabály fellelhetősége, konkrétan az új Ptk.13. cím, 20. fejezet. a rokontartás szabályai szerint.

A ROKONTARTÁS
XX. Fejezet

A rokontartás közös szabályai

4:194. § [A rokontartásra való jogosultság]

(1) Rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs.

(2) Érdemtelen a tartásra az a nagykorú, aki a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít vagy olyan életvitelt folytat, amely miatt tartása a kötelezettől – figyelemmel a jogosult és a kötelezett kapcsolatának jellegére és a kötelezett magatartására is – nem várható el.

(3) Ha a szülő a tartási, gondozási és nevelési kötelezettségének eleget tett, a gyermek a vele szemben tanúsított kirívóan súlyos magatartás esetén hivatkozhat a szülő érdemtelenségére.

4:195. § [A tartási képesség]

Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy a tartás sorrendjében a jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné.

4:196. § [A tartásra kötelezettek köre és a tartási kötelezettség sorrendje]

(1) A tartási kötelezettség – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az egyenesági rokonokat terheli egymással szemben.

(2) Tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a nagykorú gyermeknek a rászoruló szülőjével szemben.

(3) Ha a tartásra jogosult gyermeknek tartásra kötelezhető szülője nincs, eltartása távolabbi felmenőire hárul.

(4) Ha a tartásra jogosultnak nincs gyermeke, távolabbi leszármazói kötelesek őt eltartani.

(5) A tartásra jogosulthoz a leszármazás rendjében közelebb álló rokon tartási kötelezettsége a távolabbi rokonét megelőzi.

(6) A tartásra szoruló személy nem érvényesíthet tartási igényt rokonával szemben arra hivatkozva, hogy tartási jogosultságát érdemtelensége miatt a tartás sorrendjében közelebb álló rokonával szemben nem érvényesíthetné.

4:197. § [A testvértartás]

Azt a kiskorút, akinek tartásra kötelezhető egyenesági rokona nincs, nagykorú testvére köteles eltartani, feltéve, hogy ezt saját maga, házastársa, élettársa és tartásra rászoruló egyenesági rokonai szükséges tartásának veszélyeztetése nélkül képes teljesíteni.

4:198. § [A mostohagyermek tartása]

(1) A házastárs köteles háztartásában eltartani a vele együtt élő házastársának olyan, tartásra szoruló kiskorú gyermekét (a továbbiakban: mostohagyermek), akit házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba.

(2) A mostohaszülő tartási kötelezettsége nem érinti a vér szerinti szülő tartásdíj-fizetési kötelezettségét.

4:199. § [A mostohaszülő és a nevelőszülő tartása]

(1) A mostohagyermek a tartásra szoruló mostohaszülőjét akkor köteles eltartani, ha a mostohaszülő az ő eltartásáról hosszabb időn át gondoskodott.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételekkel köteles eltartani a nevelt gyermek azt a személyt, aki róla saját háztartásában hosszabb időn át ellenszolgáltatás nélkül gondoskodott, és nem vér szerinti-, örökbefogadó- vagy mostohaszülője (a továbbiakban: nevelőszülő).

4:200. § [A tartásra jogosultság sorrendje a vér szerinti és a tényleges családi kapcsolatokban]

Tartásra jogosult

a) a vér szerinti gyermek, a mostoha- és a nevelt gyermek egy sorban; illetve

b) a vér szerinti szülő és – ha a jogi feltételek egyébként fennállnak – a mostohaszülő és a nevelőszülő egy sorban.

4:201. § [A tartási kötelezettség megoszlása]

(1) Több egy sorban kötelezett között a tartási kötelezettség a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik és teljesítőképességük arányában oszlik meg.

(2) Ha a tartásra köteles személy a tartás alól mentesül, a rá eső tartás a vele egy sorban álló kötelezettekre, ilyen személyek hiányában a sorban utánuk következő kötelezettekre hárul.

(3) Annak a tartásra kötelezettnek a javára, aki a tartásra jogosultat személyesen gondozza, az ezzel járó tevékenységet és egyéb terhet a tartási kötelezettség meghatározásánál figyelembe kell venni.

4:202. § [A tartásra való jogosultság sorrendje]

Ha valaki több jogosult eltartására köteles és mindegyiket nem képes eltartani, a jogosultság sorrendjében

a) a kiskorú gyermek a nagykorú gyermeket;

b) a gyermek a házastársat, a volt házastársat és a volt élettársat;

c) a házastárs, a volt házastárs és a volt élettárs – egymással egy sorban – a szülőt;

d) a szülők – egymással egy sorban – a többi rokont; és

e) a többi rokon közül a leszármazó a felmenőt és a leszármazás rendjében a közelebbi rokon a távolabbit megelőzi.

4:203. § [Eltérés a sorrendtől]

A bíróság kérelemre, indokolt esetben a tartásra való jogosultság és a tartási kötelezettség sorrendjétől eltérhet.

4:204. § [A tartás mértékének és módjának meghatározása]

A tartás mértékére és módjára vonatkozóan elsősorban a jogosult és a kötelezett megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a jogosult a tartás bírósági meghatározását kérheti.

4:205. § [A tartás mértéke]

(1) A bíróság a tartás mértékét a jogosult indokolt szükségletei és a kötelezett teljesítőképessége alapján határozza meg.

(2) A jogosult indokolt szükségletei körében megélhetésének indokolt költségeit kell figyelembe venni.

(3) A leszármazó és a kiskorú testvér eltartása a nevelés és a szükséges taníttatás költségeinek viselésére is kiterjed.

(4) Az idős kora, betegsége, fogyatékossága vagy más ok miatt gondozásra szoruló rokon tartásának kötelezettsége a gondozásának és ápolásának költségeire, továbbá az azokkal kapcsolatos más szükséges szolgáltatásokra is kiterjed.

(5) Ha a jogosult a tartásra részben szorul rá, tartáskiegészítés illeti meg. Ha a jogosult rászorultsága teljes, de a tartására elsősorban köteles rokonai nem képesek az indokolt szükségleteinek megfelelő tartást nyújtani, a sorban következő kötelezettektől kérhet tartáskiegészítést.

(6) A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme felét nem haladhatja meg.
 

rappali_

Well-Known Member
2016. szeptember 18.
3 512
15 736
113
. A mostani tanárképzés meg egyszerűen szörnyű...én mérnökként beültem az informatika tanárit elvégezni. Gyakorlatilag elvégeztem (diploma nincs) , de mikor, kijöttem klasszul ismertem a Turing-gépet, a szgép belső lebegőpontos számábrázolását, sokat tanultam a NASA-n
Zsolti te vagy az? :) Lehet egy helyre jártunk ;)
 

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
11 489
14 279
113
Nem akarlak elkeseríteni, de az Alaptörvény nem tartalmaz(ott) soha végrehajtási rendelkezéseket ....
Íme a zsidótörvényekkel párhuzamba vont jogszabály fellelhetősége, konkrétan az új Ptk.13. cím, 20. fejezet. a rokontartás szabályai szerint.

A ROKONTARTÁS
XX. Fejezet

A rokontartás közös szabályai

4:194. § [A rokontartásra való jogosultság]

(1) Rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs.

(2) Érdemtelen a tartásra az a nagykorú, aki a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít vagy olyan életvitelt folytat, amely miatt tartása a kötelezettől – figyelemmel a jogosult és a kötelezett kapcsolatának jellegére és a kötelezett magatartására is – nem várható el.

(3) Ha a szülő a tartási, gondozási és nevelési kötelezettségének eleget tett, a gyermek a vele szemben tanúsított kirívóan súlyos magatartás esetén hivatkozhat a szülő érdemtelenségére.

4:195. § [A tartási képesség]

Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy a tartás sorrendjében a jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné.

4:196. § [A tartásra kötelezettek köre és a tartási kötelezettség sorrendje]

(1) A tartási kötelezettség – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az egyenesági rokonokat terheli egymással szemben.

(2) Tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a nagykorú gyermeknek a rászoruló szülőjével szemben.

(3) Ha a tartásra jogosult gyermeknek tartásra kötelezhető szülője nincs, eltartása távolabbi felmenőire hárul.

(4) Ha a tartásra jogosultnak nincs gyermeke, távolabbi leszármazói kötelesek őt eltartani.

(5) A tartásra jogosulthoz a leszármazás rendjében közelebb álló rokon tartási kötelezettsége a távolabbi rokonét megelőzi.

(6) A tartásra szoruló személy nem érvényesíthet tartási igényt rokonával szemben arra hivatkozva, hogy tartási jogosultságát érdemtelensége miatt a tartás sorrendjében közelebb álló rokonával szemben nem érvényesíthetné.

4:197. § [A testvértartás]

Azt a kiskorút, akinek tartásra kötelezhető egyenesági rokona nincs, nagykorú testvére köteles eltartani, feltéve, hogy ezt saját maga, házastársa, élettársa és tartásra rászoruló egyenesági rokonai szükséges tartásának veszélyeztetése nélkül képes teljesíteni.

4:198. § [A mostohagyermek tartása]

(1) A házastárs köteles háztartásában eltartani a vele együtt élő házastársának olyan, tartásra szoruló kiskorú gyermekét (a továbbiakban: mostohagyermek), akit házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba.

(2) A mostohaszülő tartási kötelezettsége nem érinti a vér szerinti szülő tartásdíj-fizetési kötelezettségét.

4:199. § [A mostohaszülő és a nevelőszülő tartása]

(1) A mostohagyermek a tartásra szoruló mostohaszülőjét akkor köteles eltartani, ha a mostohaszülő az ő eltartásáról hosszabb időn át gondoskodott.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételekkel köteles eltartani a nevelt gyermek azt a személyt, aki róla saját háztartásában hosszabb időn át ellenszolgáltatás nélkül gondoskodott, és nem vér szerinti-, örökbefogadó- vagy mostohaszülője (a továbbiakban: nevelőszülő).

4:200. § [A tartásra jogosultság sorrendje a vér szerinti és a tényleges családi kapcsolatokban]

Tartásra jogosult

a) a vér szerinti gyermek, a mostoha- és a nevelt gyermek egy sorban; illetve

b) a vér szerinti szülő és – ha a jogi feltételek egyébként fennállnak – a mostohaszülő és a nevelőszülő egy sorban.

4:201. § [A tartási kötelezettség megoszlása]

(1) Több egy sorban kötelezett között a tartási kötelezettség a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik és teljesítőképességük arányában oszlik meg.

(2) Ha a tartásra köteles személy a tartás alól mentesül, a rá eső tartás a vele egy sorban álló kötelezettekre, ilyen személyek hiányában a sorban utánuk következő kötelezettekre hárul.

(3) Annak a tartásra kötelezettnek a javára, aki a tartásra jogosultat személyesen gondozza, az ezzel járó tevékenységet és egyéb terhet a tartási kötelezettség meghatározásánál figyelembe kell venni.

4:202. § [A tartásra való jogosultság sorrendje]

Ha valaki több jogosult eltartására köteles és mindegyiket nem képes eltartani, a jogosultság sorrendjében

a) a kiskorú gyermek a nagykorú gyermeket;

b) a gyermek a házastársat, a volt házastársat és a volt élettársat;

c) a házastárs, a volt házastárs és a volt élettárs – egymással egy sorban – a szülőt;

d) a szülők – egymással egy sorban – a többi rokont; és

e) a többi rokon közül a leszármazó a felmenőt és a leszármazás rendjében a közelebbi rokon a távolabbit megelőzi.

4:203. § [Eltérés a sorrendtől]

A bíróság kérelemre, indokolt esetben a tartásra való jogosultság és a tartási kötelezettség sorrendjétől eltérhet.

4:204. § [A tartás mértékének és módjának meghatározása]

A tartás mértékére és módjára vonatkozóan elsősorban a jogosult és a kötelezett megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a jogosult a tartás bírósági meghatározását kérheti.

4:205. § [A tartás mértéke]

(1) A bíróság a tartás mértékét a jogosult indokolt szükségletei és a kötelezett teljesítőképessége alapján határozza meg.

(2) A jogosult indokolt szükségletei körében megélhetésének indokolt költségeit kell figyelembe venni.

(3) A leszármazó és a kiskorú testvér eltartása a nevelés és a szükséges taníttatás költségeinek viselésére is kiterjed.

(4) Az idős kora, betegsége, fogyatékossága vagy más ok miatt gondozásra szoruló rokon tartásának kötelezettsége a gondozásának és ápolásának költségeire, továbbá az azokkal kapcsolatos más szükséges szolgáltatásokra is kiterjed.

(5) Ha a jogosult a tartásra részben szorul rá, tartáskiegészítés illeti meg. Ha a jogosult rászorultsága teljes, de a tartására elsősorban köteles rokonai nem képesek az indokolt szükségleteinek megfelelő tartást nyújtani, a sorban következő kötelezettektől kérhet tartáskiegészítést.

(6) A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme felét nem haladhatja meg.

Ez egy undorító jogszabály egy undorító kormánytól.
 
  • Tetszik
Reactions: wolfram

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
11 489
14 279
113
Hülye marad az mindig. A haverom érettségiztet és bár keveset buktat, olyan dilettáns feleletekért adott kettest, hogy majdnem sírva fakadt.
Ő - mint tanár - dolgozta ki a tételeket word-ben a vizsgázóknak két oldal terjedelemben, hogy könnyebb legyen nekik, de egyesek még azt sem tanulták meg.
Többen mondták, hogy nem normális, de inkább megcsinálta, mert anélkül égett volna az elnök és a diri előtt ...
A kollégái meg inkább átengedik, hogy ne kelljen bajlódni velük ... Aztán tovább a felsőoktatásba ....

Igen, sajnos ez a hozzáállás - inkább továbbengedem egy kettessel - az, ami nagyban hozzájárult a magyar oktatás devalválódásához.
 
T

torsen

Guest
Zsolti te vagy az? :) Lehet egy helyre jártunk ;)

A Zsolti nem stimmel...de amúgy KLTE.

Hülye marad az mindig. A haverom érettségiztet és bár keveset buktat, olyan dilettáns feleletekért adott kettest, hogy majdnem sírva fakadt.
Ő - mint tanár - dolgozta ki a tételeket word-ben a vizsgázóknak két oldal terjedelemben, hogy könnyebb legyen nekik, de egyesek még azt sem tanulták meg.
Többen mondták, hogy nem normális, de inkább megcsinálta, mert anélkül égett volna az elnök és a diri előtt ...
A kollégái meg inkább átengedik, hogy ne kelljen bajlódni velük ... Aztán tovább a felsőoktatásba ....

Véleményem szerint ez nem jó módszer. Ha tanuló a tananyag 10%-t hajlandó megtanulni, akkor a tanár által kiizzadt kivonat/vázlat esetében se lesz sokkal szorgalmasabb. A kivonat 10%-a meg már a béka segge. Izzadjon csak a tanuló, úgy a teljesített vizsgát is nagyobb sikernek éli meg.
A mai magyar szülők/tanárok legnagyobb baja szerintem éppen az, hogy mindent meg akarnak oldani a gyerek HELYETT, kinyalják a seggüket, nehézségek nélkül nőnek fel ami elveszi a stressztűrő/kudarctűrő képességüket, egyúttal sok sikerélménytől is megfosztja őket. Hogystílszerű legyek, ma megveszik a gyereknek a csili-vil játékpuskát, mi meg fából, csőből és olajos hal dobozából csináltuk a játék PPS-t...Közben megtanultál fúrni, fűrésuelni, szegelni, rácsaptál egy párszor az ujjadra és erősödött a karod.:)
 
  • Tetszik
Reactions: phaidros

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
11 489
14 279
113
A lehetőség az Alkotmánybíróság nevű fórumon megvan arra, hogy megtámadd.
Szakmailag azt tudom neked mondani - gyakorlati jelentősége nem nagyon van.
Objektíve pedig a jogszabállyal semmi baj nincs.

Attól, hogy valami alkotmányos, még lehet undorító vagy szégyenletes.
 

Panzerfaust

Well-Known Member
2010. április 21.
6 145
5 000
113
És te ezt véded. Gratulálok.
Mihez is ? A jogszabályok betartására esküdtünk fel.
A világ országainak (és az unióban) zömében - a fegyvertartást korlátozzák, szabályozzák - szigorúan.
Nem alkotmányos alapjog, tehát nem überelheti a hatósági rendelkezéseket.
Ha erre van szükséged, nyerj választást, változtass Alaptörvényt, tedd azzá, és már lehet is :)
Nem olyan bonyolult ....
De mint mondottam volt legott érdemes előtte a brüsszeli traktákat is elolvasni .... Mivel nemcsak a magyar állam a jogszabály-alkotó manapság ....
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and eevil
T

torsen

Guest
Az oktatásügyhöz még egy utolsót...
Két idézet egy cikkből, hogy ki írta és hol, nem írom le, mert kiveri a biztosítékot...
Tehát

"Megkapta a bizonyítványt a magyar oktatási rendszer, mindjárt kettőt is. Az egyik, a TIMSS eredménye az, hogy a tantervi jellegű tudással nincsen semmi baj. Büszke is rá az államtitkárság, és kissértődötten jegyzi meg, hogy a PISA-teszt, amely ezzel szemben siralmas állapotokat mutat, voltaképpen idegen a néplélektől, de az oktatási rendszertől meg végképp.Az ugyanis nem az anyagot kéri számon, hanem hogy életszerű problémákra képes-e a tanuló alkalmazni mondjuk a matekot. Kiszámolni egy lakás alapterületét, vagy hogy egy áruházi akción mennyit takarít meg"

Kicsit később
"Ebben az a jó hír, hogy sem a gyerekek, sem a tanárok nem hülyék; nem ette meg az agyukat a kóla meg a chemtrail. Ami a tankönyvben van, azt vérrel-verejtékkel megtanulják és megtanítják, a tudás átadásának csatornái nem dugultak el. ..... Irdatlan munka és szenvedés árán verünk a fejükbe egy csomó mindent, de azt nem, hogy azokkal hogyan és mit lehet kezdeni. Annak a csomó mindennek jelentős részével egyébként semmit; viszont cserébe nem tanítjuk meg, hogyan találják meg azt az információt, amire épp szükségük van."
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
M

molnibalage

Guest
Az oktatásügyhöz még egy utolsót...
Két idézet egy cikkből, hogy ki írta és hol, nem írom le, mert kiveri a biztosítékot...
Tehát

"Megkapta a bizonyítványt a magyar oktatási rendszer, mindjárt kettőt is. Az egyik, a TIMSS eredménye az, hogy a tantervi jellegű tudással nincsen semmi baj. Büszke is rá az államtitkárság, és kissértődötten jegyzi meg, hogy a PISA-teszt, amely ezzel szemben siralmas állapotokat mutat, voltaképpen idegen a néplélektől, de az oktatási rendszertől meg végképp.Az ugyanis nem az anyagot kéri számon, hanem hogy életszerű problémákra képes-e a tanuló alkalmazni mondjuk a matekot. Kiszámolni egy lakás alapterületét, vagy hogy egy áruházi akción mennyit takarít meg"

Kicsit később
"Ebben az a jó hír, hogy sem a gyerekek, sem a tanárok nem hülyék; nem ette meg az agyukat a kóla meg a chemtrail. Ami a tankönyvben van, azt vérrel-verejtékkel megtanulják és megtanítják, a tudás átadásának csatornái nem dugultak el. ..... Irdatlan munka és szenvedés árán verünk a fejükbe egy csomó mindent, de azt nem, hogy azokkal hogyan és mit lehet kezdeni. Annak a csomó mindennek jelentős részével egyébként semmit; viszont cserébe nem tanítjuk meg, hogyan találják meg azt az információt, amire épp szükségük van."
A műtét sikerült, csak a beteg halt meg...
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 917
13 018
113
Visszakanyarodva a PISA és a TIMSS tesztek eredményéhez:


A PISA teszten a kombinált sorrend, ha a 3 készség átlagát nézzük, akkor az első 10 sorrendje: Szingapúr, Hongkong, Japán, Makaó, Észtország, Tajvan, Kanada, Finnország, Dél-Korea és 4 kínai város és tartomány összesítve (Peking, Sanghaj, Csiangszu, Kuangtung). A TIMSS teszten a 8. évfolyamosoknál az első 10 sorrendje: Szingapúr, Japán, Tajvan, Dél-Korea, Szlovénia, Hongkong, Oroszország, Anglia, Kazahsztán, Írország.


A ki mit rontott el, melyik kormányt kell jobban gyűlölni politikai acsarkodás helyett építőbb lenne megnézni, hogy ezeknek az országoknak az oktatási rendszerében mik azok a közös, vagy soknál előforduló jellemzők, amik eltérnek a mi oktatási rendszerünktől és amikre legnagyobb valószínűséggel az eredményesség visszavezethető.


Az például feltűnő, hogy több ázsiai ország és város (Szingapúr, Japán, Tajvan, Hongkong, Dél-Korea) mindkét teszten kiemelkedően szerepel. Ez nem újkeletű dolog. A 3, 6, 9, 12 évvel korábbi teszteken is látványosan jól teljesítettek ezek az országok. Ezeknek az országoknak az oktatási rendszere néhány tekintetben egyértelműen eltér miénktől:

- A diákok terhelése sokkal nagyobb. Rendkívül nagy arányban járnak különórákra. Kifejezetten jellemző, hogy késő délutánig, estig klubfoglalkozások és különórák, majd éjszaka az otthoni tanulás és a házi feladat köti le a gyereket. A vizsgák is keményebbek. Nem állítom, hogy az a terhelés, amit az ottani diákok kapnak nincs kissé eltúlozva, de azt tudomásul kell venni, hogy az eredményhez munkát kell befektetni és követelményeket kell támasztani.
- A tanítási napok száma magasabb, mint Magyarországon és nemrég még Japánban és Koreában is szombaton is ment a tanítás. A tanítási napokon felül és nem azok terhére sok iskolai rendezvény. kirándulás, sportnap van. Az egy tanítási napra eső tanórák száma is némileg magasabb. Ezt egészítik ki a különórák.
- Rendre, fegyelemre, szorgalomra, felelősségvállalásra vannak szoktatva. Ők takarítják minden nap az iskolát. Állandó osztálytermük van, amit ők tartanak rendben. Utálják az egyenruhát, de legalább nem változik divatbemutatóvá az iskola. Azzal foglalkoznak, amiért ott vannak. A menza kosztot ők osztják ki és szedik össze a csetrest, szemetet. Mindent meg kell enniük. A szemetet szelektíven gyűjtik (tényleg, nem csak elméletben). Állatokat gondoznak, ami gyakorlati ismereteket is ad és felelősségre, rendszerességre nevel. Általában van tankert is. A tankonyhán sem csak főzni tanítják a gyerekeket, hanem azért is végeztetnek el velük minél több munkát, hogy megtanulják értékelni a munkát és csapatban dolgozni. Elég jellemző, hogy "társadalmi munkát" végeztetnek velük. A szemétgyűjtés például rendszeres az iskola környékén.
- A diákvezetőknek számottevő hatalma van, de csak olyan lehet a diáktanács elnöke, alelnöke, sőt még tagja is, vagy osztályelnök, illetve klub elnöke, akinek jó a tanulmányi eredménye. Nem a lustaság, a tanulást elutasító "lázadás", a tanároknak való ellenszegülés a menő. Azért irigylik egymást hogy a másik jobban teljesít, nem pedig lenézik és kiközösítik a "strébereket". Versenyszellemre szoktatják őket, de a verseny nem abban nyilvánul meg, hogy ki mennyire meri megszegni a szabályokat és nem a bandázásban, hanem a tanulásban,. sportban. A szülők is megkövetelik a minél jobb eredményt és a jó magatartást. Ha a gyerek rosszul teljesít és/vagy helytelenül viselkedik, akkor a szülő is megszégyenül.
- Tisztelet kell tanúsítaniuk a tanáraik és a felsőbb évesek felé. A tanár arrafelé a társadalomban is egy elismert, köztiszteletben álló, jobban megfizetett foglalkozás. Nem az megy tanárnak, akinek jobban fizető pályához nem volt elég a felvételi eredménye. A tanároktól elvárják, hogy tényleg foglalkozzanak a gyerekekkel. Klubtevékenységekben vegyenek részt, korrepetáljanak, neveljenek, a szabadidejüket, hétvégéjüket is feláldozzák, ha szükséges. A nyári (téli, tavaszi) szünetben is megy a felzárkóztató oktatás. Cserébe nem csak a gyerekek, de a szülők is feltétlen tiszteletet tanúsítanak a tanárok iránt.
- A magas elvárások miatt nagyon ritka, hogy egy gyerekből legalább a középiskola elvégzését ne verjék ki. Dél-Korea a világelső a középiskolát végzettek arányában, de Japánban is 90 % felett van ez a mutató. Persze ez azzal jár hogy a gyengébb képességűek szenvednek és aki nem tudja hozni az elvárt eredményt az a szülei, a társai az egész társadalom szemében megszégyenül. A szülők rengeteget költenek a különórákra és ez a gyerekekre nagy felelősséget ró. Nem véletlen, hogy mind Japán, mind Dél-Korea világelsők között van a fiatalok öngyilkossági arányában. De ez egyben azt is mutatja, hogy milyen a hozzáállásuk. Nálunk hány rossz tanuló ugrik a vonat elé?
- Az oktatásuk gyakorlatiasabb. Egy csomó háztartási ismeretet tanulnak. Egészségügyi alapokat. Állatokat gondoznak, kertészkednek. Nagyon sok kísérlet van. Általában elég jó az iskolák szertári és labor felszerelése.
- Az iskolák 90 %-ának van jól felszerelt tornaterme. Általában nagy udvaraik vannak sport célokra (annak ellenére, hogy Japánban is és Koreában is kevés a hely). Japánban nagyon magas az úszómedencével rendelkező iskolák aránya, de ez részben abból is adódik, hogy Japán szigetország, tehát illik mindenkinek megtanulnia úszni. Minden esetre az iskolai sportra nagy hangsúlyt helyeznek, ami szintén fegyelemre és szorgalomra nevel.


Ez azért nagyon mást mint amilyen iránya az elmúlt évtizedekben a magyar oktatás elment. Az "átkosban" a csúnya, rossz poroszos oktatási rendszerünkben a magyar diákok sokkal jobban teljesítettek (akkor még nem PISA teszten, hanem mondjuk diákolimpiákon). De mióta az oktatásunk liberálisabbá vált és tömegtermelésre, fejkvóta gyűjtésre állt át. Mióta nem igazán szűrő az érettségi (majdnem mindenkit átrugdalnak, hogy ne rontsa a statisztikát), de már a felviteli se, mert az a lényeg, hogy minél több diák után felvegyék a fejpénzt és minél nagyobb legyen a diplomás arány, függetlenül attól hogy ez mennyire értékeli le a diplomákat. Szóval amióta nem olyan erős a szűrés és a követelményeket a minél magasabb bevétel eléréséhez igazították azóta látványosan csökkent a tudásszint is. Mióta a cél nem az, hogy használható tudása legyen a gyereknek, hanem az hogy a következő vizsgán (vagy érettségin, felvételin) megfeleljen a statisztika és a diák boldogulása érdekében, azóta valahogy egyre kevésbé tudják alkalmazni a tanultakat és ha a begyakorolttól eltérő feladatokat kapnak, akkor leblokkolnak, nem használják a józan paraszti eszüket. Mióta a gyerekek a jogainkkal nagyon tisztában vannak, de a kötelességeikkel kevésbé és mióta a tanárok kezében alig van fegyelmező eszköz, azóta a szorgalom sem olyan eget verő. Mióta a szülők nem nevelik a gyereküket, sőt a tanárral szemben a szegény lurkó pártjára állnak, ha a tanár próbálkozik némileg korrigálni a szülő nevelési hibáit, azóta a tanárok tekintélye elég pocsék lett és ez a tanulási kedvet is negatívan befolyásolja. És ez nem egyik vagy másik kormány egyedüli hibája, hanem a szemléleté. Meg persze a tanerők átlagos színvonala sem feltétlenül felfelé mozdult el. De mit várunk egy rosszul fizetett alacsony presztízsű pálya esetén, aminek a fő előnye, hogy nem kel megszakadni. Jó sok a szünet.
 

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
11 489
14 279
113
Visszakanyarodva a PISA és a TIMSS tesztek eredményéhez:


A PISA teszten a kombinált sorrend, ha a 3 készség átlagát nézzük, akkor az első 10 sorrendje: Szingapúr, Hongkong, Japán, Makaó, Észtország, Tajvan, Kanada, Finnország, Dél-Korea és 4 kínai város és tartomány összesítve (Peking, Sanghaj, Csiangszu, Kuangtung). A TIMSS teszten a 8. évfolyamosoknál az első 10 sorrendje: Szingapúr, Japán, Tajvan, Dél-Korea, Szlovénia, Hongkong, Oroszország, Anglia, Kazahsztán, Írország.


A ki mit rontott el, melyik kormányt kell jobban gyűlölni politikai acsarkodás helyett építőbb lenne megnézni, hogy ezeknek az országoknak az oktatási rendszerében mik azok a közös, vagy soknál előforduló jellemzők, amik eltérnek a mi oktatási rendszerünktől és amikre legnagyobb valószínűséggel az eredményesség visszavezethető.


Az például feltűnő, hogy több ázsiai ország és város (Szingapúr, Japán, Tajvan, Hongkong, Dél-Korea) mindkét teszten kiemelkedően szerepel. Ez nem újkeletű dolog. A 3, 6, 9, 12 évvel korábbi teszteken is látványosan jól teljesítettek ezek az országok. Ezeknek az országoknak az oktatási rendszere néhány tekintetben egyértelműen eltér miénktől:

- A diákok terhelése sokkal nagyobb. Rendkívül nagy arányban járnak különórákra. Kifejezetten jellemző, hogy késő délutánig, estig klubfoglalkozások és különórák, majd éjszaka az otthoni tanulás és a házi feladat köti le a gyereket. A vizsgák is keményebbek. Nem állítom, hogy az a terhelés, amit az ottani diákok kapnak nincs kissé eltúlozva, de azt tudomásul kell venni, hogy az eredményhez munkát kell befektetni és követelményeket kell támasztani.
- A tanítási napok száma magasabb, mint Magyarországon és nemrég még Japánban és Koreában is szombaton is ment a tanítás. A tanítási napokon felül és nem azok terhére sok iskolai rendezvény. kirándulás, sportnap van. Az egy tanítási napra eső tanórák száma is némileg magasabb. Ezt egészítik ki a különórák.
- Rendre, fegyelemre, szorgalomra, felelősségvállalásra vannak szoktatva. Ők takarítják minden nap az iskolát. Állandó osztálytermük van, amit ők tartanak rendben. Utálják az egyenruhát, de legalább nem változik divatbemutatóvá az iskola. Azzal foglalkoznak, amiért ott vannak. A menza kosztot ők osztják ki és szedik össze a csetrest, szemetet. Mindent meg kell enniük. A szemetet szelektíven gyűjtik (tényleg, nem csak elméletben). Állatokat gondoznak, ami gyakorlati ismereteket is ad és felelősségre, rendszerességre nevel. Általában van tankert is. A tankonyhán sem csak főzni tanítják a gyerekeket, hanem azért is végeztetnek el velük minél több munkát, hogy megtanulják értékelni a munkát és csapatban dolgozni. Elég jellemző, hogy "társadalmi munkát" végeztetnek velük. A szemétgyűjtés például rendszeres az iskola környékén.
- A diákvezetőknek számottevő hatalma van, de csak olyan lehet a diáktanács elnöke, alelnöke, sőt még tagja is, vagy osztályelnök, illetve klub elnöke, akinek jó a tanulmányi eredménye. Nem a lustaság, a tanulást elutasító "lázadás", a tanároknak való ellenszegülés a menő. Azért irigylik egymást hogy a másik jobban teljesít, nem pedig lenézik és kiközösítik a "strébereket". Versenyszellemre szoktatják őket, de a verseny nem abban nyilvánul meg, hogy ki mennyire meri megszegni a szabályokat és nem a bandázásban, hanem a tanulásban,. sportban. A szülők is megkövetelik a minél jobb eredményt és a jó magatartást. Ha a gyerek rosszul teljesít és/vagy helytelenül viselkedik, akkor a szülő is megszégyenül.
- Tisztelet kell tanúsítaniuk a tanáraik és a felsőbb évesek felé. A tanár arrafelé a társadalomban is egy elismert, köztiszteletben álló, jobban megfizetett foglalkozás. Nem az megy tanárnak, akinek jobban fizető pályához nem volt elég a felvételi eredménye. A tanároktól elvárják, hogy tényleg foglalkozzanak a gyerekekkel. Klubtevékenységekben vegyenek részt, korrepetáljanak, neveljenek, a szabadidejüket, hétvégéjüket is feláldozzák, ha szükséges. A nyári (téli, tavaszi) szünetben is megy a felzárkóztató oktatás. Cserébe nem csak a gyerekek, de a szülők is feltétlen tiszteletet tanúsítanak a tanárok iránt.
- A magas elvárások miatt nagyon ritka, hogy egy gyerekből legalább a középiskola elvégzését ne verjék ki. Dél-Korea a világelső a középiskolát végzettek arányában, de Japánban is 90 % felett van ez a mutató. Persze ez azzal jár hogy a gyengébb képességűek szenvednek és aki nem tudja hozni az elvárt eredményt az a szülei, a társai az egész társadalom szemében megszégyenül. A szülők rengeteget költenek a különórákra és ez a gyerekekre nagy felelősséget ró. Nem véletlen, hogy mind Japán, mind Dél-Korea világelsők között van a fiatalok öngyilkossági arányában. De ez egyben azt is mutatja, hogy milyen a hozzáállásuk. Nálunk hány rossz tanuló ugrik a vonat elé?
- Az oktatásuk gyakorlatiasabb. Egy csomó háztartási ismeretet tanulnak. Egészségügyi alapokat. Állatokat gondoznak, kertészkednek. Nagyon sok kísérlet van. Általában elég jó az iskolák szertári és labor felszerelése.
- Az iskolák 90 %-ának van jól felszerelt tornaterme. Általában nagy udvaraik vannak sport célokra (annak ellenére, hogy Japánban is és Koreában is kevés a hely). Japánban nagyon magas az úszómedencével rendelkező iskolák aránya, de ez részben abból is adódik, hogy Japán szigetország, tehát illik mindenkinek megtanulnia úszni. Minden esetre az iskolai sportra nagy hangsúlyt helyeznek, ami szintén fegyelemre és szorgalomra nevel.


Ez azért nagyon mást mint amilyen iránya az elmúlt évtizedekben a magyar oktatás elment. Az "átkosban" a csúnya, rossz poroszos oktatási rendszerünkben a magyar diákok sokkal jobban teljesítettek (akkor még nem PISA teszten, hanem mondjuk diákolimpiákon). De mióta az oktatásunk liberálisabbá vált és tömegtermelésre, fejkvóta gyűjtésre állt át. Mióta nem igazán szűrő az érettségi (majdnem mindenkit átrugdalnak, hogy ne rontsa a statisztikát), de már a felviteli se, mert az a lényeg, hogy minél több diák után felvegyék a fejpénzt és minél nagyobb legyen a diplomás arány, függetlenül attól hogy ez mennyire értékeli le a diplomákat. Szóval amióta nem olyan erős a szűrés és a követelményeket a minél magasabb bevétel eléréséhez igazították azóta látványosan csökkent a tudásszint is. Mióta a cél nem az, hogy használható tudása legyen a gyereknek, hanem az hogy a következő vizsgán (vagy érettségin, felvételin) megfeleljen a statisztika és a diák boldogulása érdekében, azóta valahogy egyre kevésbé tudják alkalmazni a tanultakat és ha a begyakorolttól eltérő feladatokat kapnak, akkor leblokkolnak, nem használják a józan paraszti eszüket. Mióta a gyerekek a jogainkkal nagyon tisztában vannak, de a kötelességeikkel kevésbé és mióta a tanárok kezében alig van fegyelmező eszköz, azóta a szorgalom sem olyan eget verő. Mióta a szülők nem nevelik a gyereküket, sőt a tanárral szemben a szegény lurkó pártjára állnak, ha a tanár próbálkozik némileg korrigálni a szülő nevelési hibáit, azóta a tanárok tekintélye elég pocsék lett és ez a tanulási kedvet is negatívan befolyásolja. És ez nem egyik vagy másik kormány egyedüli hibája, hanem a szemléleté. Meg persze a tanerők átlagos színvonala sem feltétlenül felfelé mozdult el. De mit várunk egy rosszul fizetett alacsony presztízsű pálya esetén, aminek a fő előnye, hogy nem kel megszakadni. Jó sok a szünet.

Erről van szó.


Gondolom az sem mellékes, hogy az élmezőnyben Kanadán és Szingapúron kívül mindegyik kb. homogén nemzetállam, szó nincs multikultiról meg integrált oktatásról.

Szingapúr is ugye ha nem is nemzetállam, de a sikeres diktatúra mégiscsak valamennyire összekovácsolta a sok tekintetben hasonló kultúrális alapú helyieket.

Kanada pedig - bár a tendenciák nem jók - mégiscsak jóval fehérebb, mint a jenkik.
 
  • Tetszik
Reactions: minszk2 and vilmoci
A

altx

Guest
laiki, szerbia pl reszt sem vett a PISA teszten, alitolag a miniszteriumbol nem kuldtek el "idoben" a papirokat/eredmenyeket.
ez szerintem nagyobb szegyen mint hogy utolsok lettunk volna.
de tele van fel sajto azzal hogy koszovo az utolso, pedig a szerbia is mindig ott valahol volt, egyszeruen a politikusok lattak hogy szar az eredmeny es nem akartak hogy megtudodjon.
nem jol fest a tvn. fontosabb eltusmakolni az egeszet, mint a gyerekekel foglalkozni!

szingapuron nem csodalkodom, ok nagyon sok penzt, odafigyelest adnak az oktatasnak.
tudjak hogy a tudas a legfontosabb.
neztem egy musort az oktatasukrol. tobb fele suli van. vannak kulon sulik azoknak akik jol tanulnak meg akik nem.
ha rosszak a jegyeid mesza masik suliba, es ott egy osztalyban van 5-10 tanulo, es mindegyikre kulon idot szakitanak a tanarok.
tanitjak oket, az onbizalmukat nevelik stb..

es a suli vegen, hasonlo az eredmeny a jobb es a "rosszabb" tanulok kozott.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

rappali_

Well-Known Member
2016. szeptember 18.
3 512
15 736
113
A gond az általánossal kezdődik; alap készségeket nem fejleszt. Ha rajtam múlna, a kicsik egész 8-ig csak magyar törit és magyar irodalmat tanulnának (persze a többi tárgy maradna). A felszabaduló óraszám (világtöri, világirodalom) adna terek komprehenzív vagy fejlesztő órákra.
A középsuli már lehet szakos (igen, szomorú de nem mindenkiből lehet orvos), itt már lehetne óraszámokat igazítani a differenciált oktatáshoz. Fontos, hogy ne a kémia és biosz órák rovására menjen minden ilyesmi.
Az egyetem és fősuli már kifejezetten a csapásirány szerinti tudásanyag átadásáról szóljon.

Mi hasznát veszi egy villanyszerelő annak, hogy irgalmatlan óraszámban tanult Voltairről vagy a francia forradalomról? Semmit. Annak viszont igen, hogy "némán" a kis ügyes Jedlik István (Ányos) fedezte fel a villanymotor elődjét.
Egyébként sajnos a pedagógus tüntetéseken látszott, hogy mennyire birka sok tanár és mennyire buta egyes témákban (kedvenc irodalomtanárnőm pl. nem is hallott Harsányiról, holott kiváló életrajzíró és sorolhatnám). :(
 

szuvorov

Well-Known Member
2014. május 16.
7 359
22 890
113
Az az egyik baj az oktatással, hogy a középiskolák egy része tulajdonképpen felsőoktatási előkészítő (a reál gimnáziumokban a jövő mérnökei és orvosai, a humán gimnáziumokban a jövő jogászai, tanárai tanulnak, jó esetben), de nem mindenki megy tovább, rengeteg olyan dolgot tanulnak meg a középiskolások aminek a való életben (kivéve persze ha nem tanulnak tovább) soha nem veszik hasznukat. Az USA-ban nem nagyon tanulnak a gimnáziumban logaritmust, sőt még a szinusz tételt sem (mondjuk ezt pont tanítanám!). De az egyetemen nem lehet (nincs rá idő) mindent az alapoktól kezdeni.
Megmaradtunk a poroszos oktatási modellénél, hatalmas tárgyi tudás, gyakorlati tudás nélkül. A professzorom mondogatta mindig, nem kell megtanulni ezt a sok felesleges adatot, arra vannak a könyvek, meg a könyvtár, alkalmazni kell tudni őket.
Valahol össze kellene hozni a kettőt.......
 

beta

Well-Known Member
2011. október 26.
5 368
8 535
113
Hülyeség.
Semmi köze a jelenlegi helyzetnek ehhez.
Szokásos indexes egyoldalú vetítés, annak szól akinél ez az ún, irányadó sajtó ... ( a múltkor beszéltem egy 25 éves gyerekkel, mit olvas index,hvg,444 .... huba+.. és még ő nézett engem műveletlennek ..., de azt észre sem vette mennyire egyoldalú a világlátása ...)
Az összefüggés sokkal régebbről eredeztethető, és sokkal összetettebb.
A tanárokkal, azok képzésével, a szülői mentalitással, hozzáállással,a magyar társadalom általános morális állapotával van a legfőbb gond. A gyerekek pocsék eredményei éppen ezekből fakadnak.
Most komolyan mit várunk azoktól a tanároktól, diákoktól akik egy sztálin-hívő kommunista terrorista nevének megtartása mellett tüntetnek iskolanév gyanánt .... (..?) (Ságvári-Spitzer)

Alapvetően nincs gond az Indexszel. Nyilván nem egy Reuters, de általános információszerzésre jó. De az a helyzet, hogy máshonnan nem is nagyon tudsz tájékozódni. Az információforrások 90%-a kormánykézben van, és azok nem hogy elfogultak, de információtartalmuk 90%-ban nettó hazugság vagy ferdítés.

A tanárok, szülők és a társadalom változásával meg az a gond, hogy akkor már korábban indult volna el egy - akár erős - hanyatlás, nem pedig egy 200 utáni hirtelen meredek lejtő.
 

beta

Well-Known Member
2011. október 26.
5 368
8 535
113
Tippem szerint a cigányszaporulat fokozódó növekedése a legfőbb ludas a dologban, de tény, hogy belejátszhatnak a kúrmány elprolisítási törekvései is.

Ez alapján pl. a gyerekek negyede funkcionáis analfabéta, ami tippem szerint kb. megegyezik a duce által rejtett erőforrásnak tekintett cigányok diákság közti arányával.

A magyar gyerekek negyede funkcionális analfabétaként fejezi be az iskolát
http://index.hu/tudomany/2016/12/07/pisa_felmeres_eredmenyek_elemzes_tanulsagok/

A tegnapi cikkek alapján a hozzánk hasonlóan elcigányosodott országokban (Szlovákia, Románia) hasonlóan sz*rok a tendenciák, míg a kb. CMÖ-nek számító lengyeleknél szemmel látható a fejlődés.

A cigányság részarányának növekedése okozhatna egy romló tendenciát, de nem ilyen hirtelen.

Amúgy érdekes felvetés az etnikai összetétel. Ha valaki az eredmények mellé rakná az országok etnikai összetételét is lehet nem épp PC eredmény jönne ki :)
 
Status
Not open for further replies.