Kémműholdak

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

Python

Well-Known Member
2010. augusztus 8.
26 855
8 602
113
A Legenda szovjet műholdas tengerészeti megfigyelő rendszer
http://techstory.blog.hu/2015/10/09/a_legenda_szovjet_muholdas_tengereszeti_megfigyelo_rendszer_1_resz


http://techstory.blog.hu/2015/10/12/a_legenda_szovjet_muholdas_tengereszeti_megfigyelo_rendszer_2_resz
 

Montezuma

Active Member
2010. április 23.
2 843
14
38
"A tábornok magyarázata szerint az űrfelderítő központ egyik legfőbb feladata az űreszközök követése a Föld körüli pályán, rendeletetésük és működésük, a keringésük vagy visszatérésük megfigyelése. Az űrfelderítő központ jelenleg több mint 20 ezer kozmikus eszközt tart megfigyelés alatt."

Szerintem ezeknek legalább 80%-a már űrszemét. Lassan kellene már valami nagy "űrporszívó".

Nem űrszemét. Mindegyik nagyhatalom terel, a világűr fel van fegyverezve.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
10 604
3 486
113
Készül a Liana utódja.
https://space.skyrocket.de/doc_sdat/pion-nks.htm
Én meg azon filóztam, mit fog kezdeni a Hurnyicsev a legyártott 14 Proton rakétával?.
Moscow. 4 September. INTERFAX-AVN - The progress of the design work on the production of the Pion-NKS spacecraft will be considered at a conference call at the Russian Defense Ministry, Army General Sergei Shoigu, the head of the military department, said on Tuesday.

Már most három év késésben van.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
37 674
31 332
113
A Liana(Legenda utódja) müholdas tengerészeti megfigyelő rendszer 2020. január 1-től hadrendbe áll. Még idén útnak indítják a rendszer két utolsó müholdját a Pion-NKSz-t. A rendszer első müholdját a Lotosz-Sz-t 2009-ben, a másodikat 2018-ban indították.


Pion-NKSz
 

Kulso_54

Well-Known Member
2010. június 14.
1 453
310
83
és ez mit figyel? mivel? optikai radar vagy mi van rajta? úgy nagyvonalakban amit tudni lehet
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
10 604
3 486
113
A Liana(Legenda utódja) müholdas tengerészeti megfigyelő rendszer 2020. január 1-től hadrendbe áll. Még idén útnak indítják a rendszer két utolsó müholdját a Pion-NKSz-t. A rendszer első müholdját a Lotosz-Sz-t 2009-ben, a másodikat 2018-ban indították.


Pion-NKSz
Az első pont lejárt, mire a másodikat indították.
Ez már nem atomos. Már elég a napelem is.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
10 604
3 486
113
A gugli ezt dobta ki az elsők között:
http://www.russianspaceweb.com/liana.html
Az első bekezdésben ELINT-et emlegetnek.
A Lotos rádiólehallgató és bemérő műhold.
A Pion radaros. 1 méteres cuccokat is lát, és három méteres pontossággal helymeghatározza őket.
A rendszer valószinűleg két Lotos és két Pion műholdból áll.
Az előző rendszer 250 kme helyett 1000 kmen keringenek.
 

Python

Well-Known Member
2010. augusztus 8.
26 855
8 602
113
Az amerikai hírszerzés és hadsereg már ma is bővelkedik a globális megfigyeléshez szükséges eszközökben, és ez csak egyre inkább így lesz. Eddig titkosított, a közelmúltban azonban nyilvánosságra hozott dokumentumokból egy mesterséges intelligenciára épülő új műholdas rendszer képe bontakozik ki. A titkos projektről még mindig keveset tudni, de annyi biztos, hogy példátlan megfigyelő gépezet jöhet létre, ha egyszer elkészül. Hogy ez mit jelent a személyes adatokra nézve, illetve hogy sikerül-e kiküszöbölni az adatokban rejlő torzítások átöröklését, még a szakértők is csak találgatják. Közben magáncégek már ma is meghökkentően kifinomult műholdas megfigyelőrendszerekkel rendelkeznek, ráadásul jóval kevesebb megkötéssel. És az ő adataik is könnyen az államnál köthetnek ki.
Képzeljenek el egy rendszert, amely műholdakkal figyeli a Földet, ömlenek bele a milliónyi forrásból származó, legkülönfélébb adatok, és ezeket olyan kifinomult módon képes feldolgozni, hogy megérti a múltbeli trendeket, sőt ezek alapján képes előrejelezni bizonyos jövőbeli történéseket is. Aztán képzeljék el, hogy ezt a rendszert az amerikai hírszerzés már évek óta fejleszti. Aztán képzeljék el, hogy mindez a valóságban is így van, és ennek a rendszernek a neve Sentient. A globális amerikai megfigyelésről és adatgyűjtésről általában az NSA vagy a CIA jut az emberek eszébe, de az Egyesült Államok Hírszerző Közösségébe tartozó 17 szerv között vannak olyanok is, amelyek jóval kevésbé ismertek és kevésbé kétes hírűek, de szintén fontos munkát végeznek. Ilyen a Nemzeti Felderítő Hivatal (National Reconnaissance Office, NRO) és a Nemzeti Térinformatikai Hírszerző Ügynökség (National Geospatial-Intelligence Agency, NGA) is. Az NRO felderítő műholdakat működtet, az ezekkel begyűjtött adatokat pedig továbbítja a társügynökségeinek. Például az NGA -nak, amely a feldolgozást és elemzést végzi. És ez a két ügynökség közösen fejleszti a Sentient (“érző”, “érzésekre képes”) nevű rendszert is. Ennek a létezéséről egészen mostanáig csak elvétve tett utalásokból lehetett tudni. De most eddig titkosított, nemrég közzétett dokumentumok némi betekintést engednek a program fejlesztésére és céljaira is.
Ez lehet minden idők legfélelmetesebb megfigyelő gépezete
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and gacsat

Python

Well-Known Member
2010. augusztus 8.
26 855
8 602
113
A hidegháború időszaka a két nagyhatalom közötti folyamatos kémkedéssel (is) telt. Időnként persze megbuktak a kémek, ilyenkor kicserélték őket, például a Glinickei hídon, aztán minden ment tovább. Berlinben a CIA lehallgatta a szovjeteket, mire azok beszerveztek pár kémet a lehallgatóállomásról, az FSB-ről. A szovjetek a lehallgatóállomásaikat egy a fal alatt elvezetett vezetékkel kötötték össze, mire a CIA alagutat ásott az alagúthoz, és így csapolta meg a kábel tartalmát. A szovjetek elsüllyedt tengeralattjáróját speciális hajóval emelték ki a tenger mélyéről, és a Berlinben lezuhant vadászgép titkos radarját is a tó mélyén szerelték le a roncsról. Míg a KGB archívumai mélyen hallgatnak, a CIA dokumentum-tárai lassan megnyílnak, és egyre több, érdekes történettel színesítik tovább a hidegháború legendáinak sorát. Például az ellopott műhold esetével. Pontos időpontot nem lehet tudni, az eset valamikor 1959 és 1960 környékén történt. A szovjetek a Luna programjukkal, az 1959-ben felbocsátott Luna–1 (E–1) lett az első, Nap körül keringő mesterséges bolygó, miután a szovjet irányítás eredeti tervei szerinti Holdba csapódást elvétette, és az Nap körüli pályára állt. A kapcsolatot a műholddal 62 órán keresztül sikerült fenntartani, aztán az akkumulátora kimerült. A szintén ’59-ben indított Luna–2 (E–1–6) ezzel szemben már elérte a Hold felszínét, a Palus Putredinis régióban csapódott be.
A CIA lopott műholdja
 

Python

Well-Known Member
2010. augusztus 8.
26 855
8 602
113
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb tartalmát lehet ingyenesen böngészni az Arcanum Digitális Tudománytár térképes szolgáltatásán, a Mapire-en. Az Interspect Kutatócsoport 2016-ban készítette el és a napokban ingyenesen böngészhetővé tette az amerikai hírszerzés, a CIA által az 1960-as években Magyarországról készített kémműhold felvételek egységes térképi változatát. A hazánk nagy részét lefedő hidegháborús műholdkép gyakorlatilag sok száz, űrből fényképezett panorámafelvétel térképi feldolgozásából és egységes képpé alakításából született meg, egy tucat ember több havi munkájával. És most valószínűleg sokan fölkapják a fejüket: Micsoda? A CIA hat évtizeddel ezelőtt végigfotózta az űrből a szocialista Magyarországot? Igen, így történt, az Interspect Kft. által összefűzött és georeferált felvételek eredetileg az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége (CIA) számára készültek, és a titkosítás 1995-ös feloldásáig nem is tudott a világ a létezésükről. Ez nem is csoda, hiszen a katonai hírszerzés ütőkártyái az USA és a Szovjetunió hidegháborús játszmájában a legféltettebb "ne tudd meg, hogy mit tudok" lapok közé tartoztak. Amerikai részről a kezdetben Discoverer fedőnéven futó Corona volt az első műholdas hírszerző program, aminek kidolgozását a repülőgépekről végzett fényképes felderítés korlátai indokoltak (a CIA számára kifejlesztett Lockheed U-2 repülőgépekkel végzett kockázatos küldetésekre kell itt elsősorban gondolni). A Corona (amit később az Argon, a Lanyard, a Gambit, a Hexagon kódnevű kémműholdas programok követtek) 1959 júniusától 1972 májusáig tartott, és két elsőséget is begyűjtött általa az Egyesült Államok az űrversenyben a szovjetek orra előtt.
Majdnem az egész országot lefotózta a CIA, most térképen böngészhetjük a kémfotókat