Kínai stratégiai és taktikai ballisztikus rakéták

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

rudi

Well-Known Member
2015. november 30.
6 351
12 950
113
Egy kis fotóelemzés a DF-21 rakéták Góbi sivatagban lévő "célhajóiról"
https://docs.google.com/file/d/0B2fLmu-Ko9AjSllPQTFsNExTTGs/edit

szerintem ez a kép a leg beszédesebb:

a beton mérete 200 x 45 m
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
35 182
45 727
113
A kínai DF-21? Vagy csak vaklárma?
Halkan kérdezném meg, hogy a DF-21 mi a frászkarikával fogj eltaláni egy 30 csomoóval mozgó célt pozicó update nélkül? Mert, hogy saját radarral biztosan nem, az ziher. Ahhoz ESA radar kéne a gyors pásztázáson és a hőterelést is megnézném, hogy mi bírja ki továbbá aerodinamikai manőverezés is kell. Még 6 perces repidővel számolva is - igen kis lőtáv - 5 km-nél többet mozog a célpont. A ballisztikus rakéta emelkedése meg tisztán látszik... A Vega indításokat nyomon követték 30+ éve...

Persze, ha rákúrnak egy 10 Mt-ás fejet, akkor problem solved. Halkan jegyzem meg, hogy a DF-21 is lelőhető M10 sebességgel, az AEGIS paraméterein belül van elvileg.
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
20 139
9 698
113
Halkan kérdezném meg, hogy a DF-21 mi a frászkarikával fogj eltaláni egy 30 csomoóval mozgó célt pozicó update nélkül? Mert, hogy saját radarral biztosan nem, az ziher. Ahhoz ESA radar kéne a gyors pásztázáson és a hőterelést is megnézném, hogy mi bírja ki továbbá aerodinamikai manőverezés is kell. Még 6 perces repidővel számolva is - igen kis lőtáv - 5 km-nél többet mozog a célpont. A ballisztikus rakéta emelkedése meg tisztán látszik... A Vega indításokat nyomon követték 30+ éve...

Persze, ha rákúrnak egy 10 Mt-ás fejet, akkor problem solved. Halkan jegyzem meg, hogy a DF-21 is lelőhető M10 sebességgel, az AEGIS paraméterein belül van elvileg.

Naigen, ez a legnagyobb kérdés az egész rendszerrel kapcsolatban. Egyáltalán, hogyan találsz meg egy hordozócsoportot a nyílt óceánon és főleg hogy követed nyomon, úgy, hogy céladatokat adj egy ilyen fegyvernek?
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat
T

torsen

Guest
Halkan kérdezném meg, hogy a DF-21 mi a frászkarikával fogj eltaláni egy 30 csomoóval mozgó célt pozicó update nélkül? Mert, hogy saját radarral biztosan nem, az ziher. Ahhoz ESA radar kéne a gyors pásztázáson és a hőterelést is megnézném, hogy mi bírja ki továbbá aerodinamikai manőverezés is kell. Még 6 perces repidővel számolva is - igen kis lőtáv - 5 km-nél többet mozog a célpont. A ballisztikus rakéta emelkedése meg tisztán látszik... A Vega indításokat nyomon követték 30+ éve...

Persze, ha rákúrnak egy 10 Mt-ás fejet, akkor problem solved. Halkan jegyzem meg, hogy a DF-21 is lelőhető M10 sebességgel, az AEGIS paraméterein belül van elvileg.

Nos, ezt nem tudom, de a Haditechnika 2017/1-es számában ezt írja Sárhidai Gyula és társai: "amely (DF-21D) a szakértők egybehangzó véleménye alapján az amerikai repülőgép -hordozók elsüllyesztésére is alkalmas". Ezért tettem fel a kérdést... Nem mellesleg még ez is le van írva: " az elfogása nehezen kivitelezhető, ezért a rakéta komplikált "ölési láncának" a megszakítására kell koncentrálni." Nem különösebben ismerem ezt a kínai eszközt, de az általam ismert infók szerint műholdas, AWACS és egyéb adatokat használ, amelyeket valahogyan eljuttatnak neki, gondolom folyamatosan frissítve...
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and zsolti

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
35 182
45 727
113
Nos, ezt nem tudom, de a Haditechnika 2017/1-es számában ezt írja Sárhidai Gyula és társai: "amely (DF-21D) a szakértők egybehangzó véleménye alapján az amerikai repülőgép -hordozók elsüllyesztésére is alkalmas". Ezért tettem fel a kérdést... Nem mellesleg még ez is le van írva: " az elfogása nehezen kivitelezhető, ezért a rakéta komplikált "ölési láncának" a megszakítására kell koncentrálni." Nem különösebben ismerem ezt a kínai eszközt, de az általam ismert infók szerint műholdas, AWACS és egyéb adatokat használ, amelyeket valahogyan eljuttatnak neki, gondolom folyamatosan frissítve...
Aha. És oda írták, hogy milyen harci résszel?

Az AEGIS rendszerrel műholdat lőttek le, aminek célsebessége és paramétere messze egy "szutyok" M10 BM felett van és légkörön kívül repül. A DF21-ről tudni, hogy hova tart... A jenkik nem viccből forszrírozták a AEGIS eszement max. célsebességét.

Egyébként a BM-mel dobálózás meg vicces. Egy atomhatalom felől érkező BM-ről senki nem mondja meg, hogy akkor az HE/HEAT vagy nuki fej van rajta... Ergo nem szerencsés egy olyan fegyver használata, ami insta atomháborút indíthat el...
 

misinator

Well-Known Member
2011. október 5.
3 290
3 949
113
Halkan kérdezném meg, hogy a DF-21 mi a frászkarikával fogj eltaláni egy 30 csomoóval mozgó célt pozicó update nélkül? Mert, hogy saját radarral biztosan nem, az ziher. Ahhoz ESA radar kéne a gyors pásztázáson és a hőterelést is megnézném, hogy mi bírja ki továbbá aerodinamikai manőverezés is kell. Még 6 perces repidővel számolva is - igen kis lőtáv - 5 km-nél többet mozog a célpont. A ballisztikus rakéta emelkedése meg tisztán látszik... A Vega indításokat nyomon követték 30+ éve...

Persze, ha rákúrnak egy 10 Mt-ás fejet, akkor problem solved. Halkan jegyzem meg, hogy a DF-21 is lelőhető M10 sebességgel, az AEGIS paraméterein belül van elvileg.

Csak annyit fogadjunk el, hogy fizikát tanult mérnökök minden fejlesztő/rendszeresítő katonai nagyhatalomnál vannak.
Hidd el, ezeket a dolgokat ők is tudják.
Amit meg - még - nem tudnak megvalósítani, de a fizika engedi, azon meg dolgoznak...
 
  • Tetszik
Reactions: zsolti

rudi

Well-Known Member
2015. november 30.
6 351
12 950
113
Na, megtaláltam. Emlékeztem, hogy fellőttek geostacionárius pályára egy óceánfigyelő műholdat.
https://spaceflightnow.com/2015/12/29/china-launches-eagle-eyed-satellite-to-stare-down-at-earth/
Ha teljes Kill Chain-t nézzük azért van még egy pár dolog a tarsolyukban:
- Felderítés:
- Műholdak: A Jane's 2016 Május 15-én indították a 40. Yaogan típusú SAR / multispektrális optikai felderítő műholdjukat. Ez a mennyiség már bőven elég arra hogy naponta legalább egyszer az összes fontos katonai létesítményt ellenőrizzék a földön és kövessék a flották mozgását. A hálózaton belül a Yaogan-9-, -16, -17, -20, és 25-A, B, C műholdak állítólag külön klasztert alkotnak és dedikált feladatuk a flotta felderítés. Már fejlesztés alatt állnak a következő generációs Jilin felderítő műholdak amikkel a korábbi generációt váltják. 2030-ra Kína egy 138 műholdból álló hálózatot akar kiépíteni és a cél az hogy a föld bármely pontjáról tíz percenként ismételten optikai vagy radart felvételeket tudjanak készíteni.
- OTH (over-the-horizon) radarok: az oroszokhoz hasonlóana a Kínaiaknak is megvannak a saját horizonton túlra látó radarjaik és elkezdték kiépíteni ezeket a Spratly és Paracel szigeteken is. Ezek állítólag olyan 800-3000 km hatótávolságúak és tengeri célokat + / - 20 km-es pontossággal érzékelnek.
- Kína is kiépítette a partjai előtt a maga SOSUS rendszerét ami víz alatti hidrofonokból és elektronikus felderítő bólyákból áll.
- Kínának megvannak a saját fejlesztésű AESA radarral felszerelt USA Posidon kategóriájú tengeri felderítő UAV-i.
pl.: ő

- Command-control: elkezdték fellődözni a TianLian-1 katonai kommunikációs műholdjaikat amikről - bár sok infó nincs - de sejthető hogy az adatforgalomban van szerepük.
- Rakéták pontos navigációja a repülési pályán: érdekes hogy olyan hatalmas elvárások nincsenek a manőverező képességgel szemben. A DF-21D-k hatótávolsága állítólag 2000 km körül van ami azt jelenti (feltételezve hogy a rakéta olyan 10.000 km/h sebességet ér el) hogy a repülési idő olyan 12 perc. Ez idő alatt a hordozó csoport 30 csomós sebességgel olyan 6 mérföldre ( kb 11 km-re) tud eltávolodni az indításkori pozíciójától. Azt már az amik is elismerték hogy a Kínaiak valószínűleg megszerezték a terveit a Pershing II.es rakéták MARV harci részének és azt fejlesztették tovább (pl.: datalinket és GPS navigációt adtak hozzá. A kínaiak Beidou/Compass saját GPS rendszerük a 2. gen műholdakkal korlátozottan már most is üzemképes. Elkezdték fellőni a 3.gen GPS műholdjaikat is. A teljes 35 holdból álló rendszer 2020-ra lesz fenn. A rakéták tehát nem csak az inerciális navigációs rendszerükre támaszkodhatnak hanem a kínai GPS-re is.). Végfázisban állítólag aktív radar irányítású a harci rész, de erről semmi konkrétumot nem találni...

Az hogy hogyan jutnak át egy hordozó csoport rakéta védelmén már egy másik történet..(szerintem nehezen)
 
T

torsen

Guest
Úgy tudom, hogy csak hagyományos harci rész van hozzá.

Én valahol olvastam egy 300kt vagy 30kt-sról is. De lehet, hogy tévedek...Miután a körkörös szórást mozgó célra 300m-ben adták meg, szükség is lehet rá. Az említett HT-ban va egy légifotó egy Nimitz osztályú hajónak megfelelő célterületről, aminek a szélén ugyan, de a kontúron belül csapódott be a DF-21. De nyilván ez álló cél volt, a kilövés távolságát nem tudom, de gondolom érdemben nem változtat semmin az, hogy 500km, vagy 1500km.
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
12 847
20 566
113
Aha. És oda írták, hogy milyen harci résszel?

Az AEGIS rendszerrel műholdat lőttek le, aminek célsebessége és paramétere messze egy "szutyok" M10 BM felett van és légkörön kívül repül. A DF21-ről tudni, hogy hova tart... A jenkik nem viccből forszrírozták a AEGIS eszement max. célsebességét.

Egyébként a BM-mel dobálózás meg vicces. Egy atomhatalom felől érkező BM-ről senki nem mondja meg, hogy akkor az HE/HEAT vagy nuki fej van rajta... Ergo nem szerencsés egy olyan fegyver használata, ami insta atomháborút indíthat el...
Nyilván amikor már szuperhordozó kötelékre megy a BM, ott atomháború kezdete van, vagy zajlik. Nem kell belemászni hordozó kötelékkel olyannak az arcába, akinek van ilyen kaliberű rakétája és mellé atomhatalom. Én így látom.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
10 943
4 038
113
Ha teljes Kill Chain-t nézzük azért van még egy pár dolog a tarsolyukban:
- Felderítés:
- Műholdak: A Jane's 2016 Május 15-én indították a 40. Yaogan típusú SAR / multispektrális optikai felderítő műholdjukat. Ez a mennyiség már bőven elég arra hogy naponta legalább egyszer az összes fontos katonai létesítményt ellenőrizzék a földön és kövessék a flották mozgását. A hálózaton belül a Yaogan-9-, -16, -17, -20, és 25-A, B, C műholdak állítólag külön klasztert alkotnak és dedikált feladatuk a flotta felderítés. Már fejlesztés alatt állnak a következő generációs Jilin felderítő műholdak amikkel a korábbi generációt váltják. 2030-ra Kína egy 138 műholdból álló hálózatot akar kiépíteni és a cél az hogy a föld bármely pontjáról tíz percenként ismételten optikai vagy radart felvételeket tudjanak készíteni.
- OTH (over-the-horizon) radarok: az oroszokhoz hasonlóana a Kínaiaknak is megvannak a saját horizonton túlra látó radarjaik és elkezdték kiépíteni ezeket a Spratly és Paracel szigeteken is. Ezek állítólag olyan 800-3000 km hatótávolságúak és tengeri célokat + / - 20 km-es pontossággal érzékelnek.
- Kína is kiépítette a partjai előtt a maga SOSUS rendszerét ami víz alatti hidrofonokból és elektronikus felderítő bólyákból áll.
- Kínának megvannak a saját fejlesztésű AESA radarral felszerelt USA Posidon kategóriájú tengeri felderítő UAV-i.
pl.: ő

- Command-control: elkezdték fellődözni a TianLian-1 katonai kommunikációs műholdjaikat amikről - bár sok infó nincs - de sejthető hogy az adatforgalomban van szerepük.
- Rakéták pontos navigációja a repülési pályán: érdekes hogy olyan hatalmas elvárások nincsenek a manőverező képességgel szemben. A DF-21D-k hatótávolsága állítólag 2000 km körül van ami azt jelenti (feltételezve hogy a rakéta olyan 10.000 km/h sebességet ér el) hogy a repülési idő olyan 12 perc. Ez idő alatt a hordozó csoport 30 csomós sebességgel olyan 6 mérföldre ( kb 11 km-re) tud eltávolodni az indításkori pozíciójától. Azt már az amik is elismerték hogy a Kínaiak valószínűleg megszerezték a terveit a Pershing II.es rakéták MARV harci részének és azt fejlesztették tovább (pl.: datalinket és GPS navigációt adtak hozzá. A kínaiak Beidou/Compass saját GPS rendszerük a 2. gen műholdakkal korlátozottan már most is üzemképes. Elkezdték fellőni a 3.gen GPS műholdjaikat is. A teljes 35 holdból álló rendszer 2020-ra lesz fenn. A rakéták tehát nem csak az inerciális navigációs rendszerükre támaszkodhatnak hanem a kínai GPS-re is.). Végfázisban állítólag aktív radar irányítású a harci rész, de erről semmi konkrétumot nem találni...

Az hogy hogyan jutnak át egy hordozó csoport rakéta védelmén már egy másik történet..(szerintem nehezen)
A hordozócsoport rakétavédelme szerintem jórészt kamu. Legalábbis még senki se próbálta ki. Kivéve a Falklandi homokozót. Egy olyan számítógép-rendszer, ami nincs ezerszer élesben kipróbálva, erősen kétséges. Az elbizakodottság meg vereséghez vezet. Az, hogy nagynéha lelőnek egy EGY céltárgyat, qúúrwára semmi gyakorlati következtetésre nem ad elég infót.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
10 943
4 038
113
Én valahol olvastam egy 300kt vagy 30kt-sról is. De lehet, hogy tévedek...Miután a körkörös szórást mozgó célra 300m-ben adták meg, szükség is lehet rá. Az említett HT-ban va egy légifotó egy Nimitz osztályú hajónak megfelelő célterületről, aminek a szélén ugyan, de a kontúron belül csapódott be a DF-21. De nyilván ez álló cél volt, a kilövés távolságát nem tudom, de gondolom érdemben nem változtat semmin az, hogy 500km, vagy 1500km.
Én is sokat agyaltam rajta, hogy hogyan működhet, de elképzelni sem tudom. Ettől még simán működhet. (A DF-21)