1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Kis amerikai harckocsi névmutató

Diskurzus a(z) 'Harckocsik' témában - Terminator által indítva @ 2013. január 4..

  1. Terminator

    Terminator Well-Known Member

  2. independence

    independence Active Member

    Hát ennek se találtam alkalmas topicot...

     

    Egy jó kis cikk:

     

    http://fegyverlabor.com/822_a-meg-se-szuletett-harckocsi-generacio.html
     
  3. gaborv

    gaborv Member

    A cikk érdekes kis összeálítás és a lényegre koncentrál (emiatt néhol egyszerűsít de ez itt inkább erény)

    Véleményem:
    1- a könnyű harcjárműves hadsereg fixaideálja úgy vérzett el Irakban, mint a tyúk margit néni hátsó udvarában: Szánalmasan rúgkapálva
    2- a 120-as ágyú ma egy fétis, amit nem akarnak elengedni (mint az APC-knél az úszóképesség idiotizmusa a védelem feláldozása árán). A jövőben egy BMPT vagy BMP-3 jellegű kombinált fegyverzetet célravezetőbbnek érzek, mint a "minél nagyobb ágyú" fetsizálását <del>(kompenzálják a saját "ágyújuk" méretét?)</del>
    3- A cikk nem tért ki rá, de a kerekes harcjármű-családok is jó nagy buktát éltek meg, a 8 kerekes gépsárkányok terepjáró képessége ugyanis afgánoknál és a balkáni missziókban tapasztaltak szerint pocsék, a beígért "szinte lánctalpas" szlogen helyett a "ahol a landrover meg az L200 elakad ott ez is" lett az eredmény. A legújabb elmézések tudtommal pont azt mondták ki hogy a kerék addig jó amíg a gép 80%-ban kiépített műúton és 20%-ban földúton megy (cross-country felejtős!). Minden más esetben lánc. (Esetleg visszajön a féllánctalp? Nem is lenne ám az olyan ökörség mint sokan hiszik!)
    4- A CV-90 által kijelölt irányt tartom még elképzelhetőnek, hogy fogunk közepes gépeket, erős fegyverre, bár megjegyzem aktív védelem nélkül ez se ér sokat, márpedig a CV-90 esetében ez még csak egy "HA", ugyanis afgánoknál jópárat kilyuggatott az RPG és az IED. Legalább 1 esetben halottak is voltak.
    Rajtam múlna CV-90 testet kombinálnám a BMP-3 tornyával és rá egy jó aktív védelmi rendszert (Arena akár). Jó kis szörnyszülött lenne, de a Leo2A6 tornyának árából kapnál egy ütős és még repülőben is szálítható tankot.

    5- Amit kémiai ismeretek hoányában a legtöbb szerző nem említ:
    MŰANYAG. Meggyőződésem hogy a kompozit anyagok lesznek amik megújítják a 40 éve egy irányban haladó tankgyártást:
    Egy korszerű, hőre keményedő műanyag (japók bazaltot kevertek egy bakelit féle cumóhoz és majdnem olyan jól védett mint az acél, csak 1 köbdeci tömege 7,85kg helyett 3kg volt, alumium-balazt kombó is dettó. Csak azt látom hogy a hadvezetések vén tábornokai nem vevők az újításokra, ezért még a kerámia se terjedt el annyira amennyire lehetne.
     
  4. gaborv

    gaborv Member

    kimaradt:
    *Egy korszerű, hőre keményedő műanyag fele tömegben tudna azonos védettséget biztosítani mint az acél-kerámia páncélok, persze jó drágán (...
     
  5. dudi

    dudi Well-Known Member

    gaborv


    Biztos azért van ez a 120-as/125-ös fétis mert hatékonyabb harckocsi elleni fegyvert még nem találtak ki a harckocsik számára...
     
  6. dudi

    dudi Well-Known Member

    A hőre keményedés jó az APFSDS ellen bár ha alapból nem kemény az anyag akkor csupán a lövedék mozgási energiája át fogja ütni.
    Mi a helyzet a hőállóságával?Szép meg jó,hogy hőre keményedik de a kumulatív sugarat nem a keménység hanem a hőállóság állítja meg(a kettő közt pedig nincs összefüggés).
     
  7. szittya88

    szittya88 New Member

    gaborv A bazaltos dolgon ne csodálkozz mert a bazalt az igen nehéz kőzet és a keménysége miatt ad bizonyos tulajdonságokat. (A gránit jobb lenne...) De a súly csökkentése nem lehetséges mert vagy kevés kőzetet raknak bele és akkor nem jut mindenhova elegendő vagy túl sokat és akkor nehéz lessz...
    A hőre keményedő műanyagokat meg ne úgy képzeld el hogy azok a hő hatására végtelenségig keményednek (A festékipar nagy mennyiségbe alkalmazza ezeket...)
    A műanyagoknak se a kötése se a szerkezete szálhúzás nélkül nemigen felel meg páncélnak. Akkor már inkább grafén rétegek egymásra halmozásával probálkozzanak vagy korundal elektrokorundal. Vagy karbidokat (!!!). A Titán vegyületeket inkább a repiparba alkalmaznám. De a Bór és vegyületeit mindenféle képpen előnybe részesíteném ahogy további kísérleteket tennék a Rénium vegyületeivel. De Legfőképp a Bór!!!
     
  8. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Jajj Grabov, mind az 5 pondod téves.
    1. A könnyű harcjárművekre mindíg is volt igény és mindíg is lesz. Ami eldönti, hogy mennyire "jó" vagy "rossz" az az adott szituban való használat.
    2. Egy átlag HK, átlag 40+ lőszert tud magával vinni, amivel bármit le tud győzni a harctéren. Mi más tudja ezt a tűzerőt biztosítani?
    3. A kerekeseket gyakorlatilag utakra tervezték, nincs is ezzel semmi baj, mivel olcsóbbak és többet lehet rendszerben tartani mint a lánctalpasokból. Aki csak teheti mind a két rendszert üzemben tartja.
    stb. stb.
     
  9. gaborv

    gaborv Member

    Legalább végigolvasnád, mert a reakciódon látszik hogy erre nem vetted a fáradtságot:
    1- a cikk a CSAK és kizárólag könnyű járműves hadsereg ireájáról beszél, én is erre gondoltam.
    2- Ma semmi, én is azt mondom, hogy legyen igazi teljes értékű MBT, vagy IFV. Nem valami izé a kettő között, mint amikből párat említ a cikk.
    3- Én is ezt írtam. Úton (pl európa) tökéletesen elég a kerekes ahogy minden bokorhoz megy út. A gond ott van ahol nincs út és ott is a kerekest eröltették jó ideig lást afganisztán, nem kevés hiszti kellett annó hogy a lánctalpasok is megfelelő számban ott legyenek.

    <b>Dudi és szittya88:</b> Tudom mi az a hőre keményedés. Amúgy a japó kísérletben (valamelyik régi, 2002-3-4 környéki HT-ben volt asszem) ezt kimondottan a kumulatív fegyverek ellen tesztelték, ahol a bazalt adta a védelmet, a műanyag és az aluminium meg a "hordozó anyag" volt. Egyébiránt a bazalt tömege kisebb mint az acélé, különösen így használva. A cucc lényege, hogy az ellenálló bazalt töredék és a könnyebb áthatolhatóságú alu. között haladva megbomlik a sugár stabilitása és ezért drasztikusan csökken a páncéltörő képesség. Amúgy vízzel töltött üregekkel ellátott acél páncélt a ruszkik találták ki, hasonló elvek szerint, csak nem vált be.
    A Bór és a karbidok esetében igazad van, Nem véletlen a SiC térnyerése, Csak épp roppant drágák, különösen az utóbbi. Amire én akartam kijukadni, az az hogy az acél és az aluminium uralma lassan véget fog érni a páncélok terén, nyilván a kutatások sokkal szélesebb körét fedik le az anyagoknak és ezek kombinációinak mint amit mi ismerhetünk.
     
  10. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Irakban ha a "könnyű hadsereg fixaideálja" vérzett el, akkor elég érdekes következményei lettek, mivel a MRAP járművek sem nehezebbek mint a "könnyű" harceszközök. Inkább az történt, hogy semmilyen elépzelésük sem volt, hogyan is kezeljék az adott szitut. Ugyanúgy Afganisztánban...
     
  11. gaborv

    gaborv Member

    Mack: ez is igaz, a 90es években kitalált (minden legyen desszantolható) ötlet jól hangzott, ki is dolgoztak 1-2 típust, de valahogy az egészből hiányzott a "lélek". Se megfelelő harceljárások, se igazi géppark nem jött létre időben. Utólag már persze jött egy valag típus.
    De mint mondtam a cikkben szereplő, csak és kizárólag könnyű járműves elképzelés sikertelenségét említem. Nyílván tökfölösleges lenne egy apc-re 300mm-es páncélt hegeszteni
     
  12. ghostrider

    ghostrider Well-Known Member

    M-46 Patton
    [​IMG]
    [​IMG]
    M-48 prototipus
    [​IMG]
    [​IMG]
    [​IMG]
     
    fishbed likes this.

Ezen oldal megosztása