Középkori és kora újkori magyar csaták

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
1 118
1 835
113
Khm...ne tanítsd a halat úszni ;) Butaságot ne írj; a vas (szakirodalomtól függően) 1536 C-n olvad. Az acél (C-tartalom meg ötvözők fv-ben) akár 1490-fokon. Frászt pár száz éve, keress rá bátran, h hány ezer éve képes az ember vasmeteorból öntészetre. Ráadásul ázsia keleti részén meglepően jó minőségű acélokat is képesek voltak korán előállítani. Ezért (is) van az, h gyakoribb az öntött vas egyenes kardlelet nyugaton (korrózióra kevésbé érzékeny) mint a keleti "acél" fegyver lelet. Fával Te nem redukálsz semmit, esetleg fa-szénnel, amit még mindig egyszerűbb cipelni, mint a vasércet.
Visszatérve az eleink háttériparára; egyrészt a fegyverzet miatt is kellett letelepedett háttérország (forrás is említi, h városokban élnek), másrészt a mezőgazdaság is ezt feltételezi (oltókésünkről már az Etel-közben említés van, bor szavunk teljesen egyedi, stb).
Akkor a kohómérnöki karon hülyeségeket tanítottak. :D Csak a pontosság kedvéért: Nem írtam olyat, hogy fával redukálták a vasat. Olyat sem írtam, hogy nem tudtak jó minőségű acélt gyártani. Kovácsolással készítettek mindent, a kardokat pedig ma is azzal készítik, mivel jobbak a tulajdonságai, mint az öntött anyagnak. Az acélgyártáshoz és feldolgozáshoz sokkal több szén kell, mint vasérc. Ha megnézed jelenleg hol vannak a nagy hagyományos nehézipari központok, általában a szén lelőhelyeknél, és nem a vasérc lelőhelyeknél.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

rappali_

Well-Known Member
2016. szeptember 18.
1 824
4 187
113
Akkor a kohómérnöki karon hülyeségeket tanítottak. :D Csak a pontosság kedvéért: Nem írtam olyat, hogy fával redukálták a vasat. Olyat sem írtam, hogy nem tudtak jó minőségű acélt gyártani. Kovácsolással készítettek mindent, a kardokat pedig ma is azzal készítik, mivel jobbak a tulajdonságai, mint az öntött anyagnak. Az acélgyártáshoz és feldolgozáshoz sokkal több szén kell, mint vasérc. Ha megnézed jelenleg hol vannak a nagy hagyományos nehézipari központok, általában a szén lelőhelyeknél, és nem a vasérc lelőhelyeknél.
Gondolom nem azt tanították, h ha hadmozgás van, akkor milyen egyszerű a hutákat odébb vinni. Senki nem vitatja, h kovácsolással készült. Annyit állítok, h honfoglaló eleink bizony jó minőségű acélfegyverekkel vívták harcaikat, szemben nyugati ellenfeleik gyenge minőségű vasfegyvereivel.
De megkövetlek, mert a 2-vel ezelőtti hozzászólásomban tényleg öntést írtam a felsorolás elé: igazad van, akkor nem öntöttek acélt. A lényeg; letelepedett életmód nélkül, csak kereskedelem képtelen lett volna nagyszámú lovassereget felfegyverezni.
 

rappali_

Well-Known Member
2016. szeptember 18.
1 824
4 187
113
Talán Veszprémy-Török foglalkozott sírmellékek metallográfiájával. Találtak rendkívül homogén, magas hőmérsékleten kovácsolt pengéket, amelyeket még profin hőkezeltek is (durvaszemcsés perlit).
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
10 485
9 614
113
Bucakemencéztek én úgy tudom. gyepvasércből állítottak elő vasat és acélt is.

az acélt úgy oldották meg hogy szenet és porrá őrőlt állati csontokkal keverték a magas vastartalmú agyagot. majd az így cserép zárványiba összegyűlő vasat újra tégelyberakták újra állati eredetű mésszel (csontporral és szénnel ) keverték... Az acél "ötvözeteket" egy nagyon egyszerű módszerrel tudtak előállítani. mégpedig hogy különböző lelőhelyeken különböző (ötvözőanyagokat tartalmazott a gyepvasérc) természetes formába így vóltak lelőhelyek amik kitermelésével igazán minőségi acélt tudtak előállítani és vóltak amik sima egyszerű vastárgyak kialakítására vóltak alkalmasak...

Az hogy a vas/acél mennyi salakayagot tartalmaz kovácsolás közben hamar kideríthető vólt. minél inkább szikrát szórt annál gyengébb vólt a minőség.

vas megye se véletlenül vas megye miközbe vasérc bányászat nem igazán jellemző de a gyepvasérc jó minőségben van jelen.

igazából a gyepvasérc minősége vólt a fontos tényező. minél jobb minőségű termmészetes gyepvasérc telepeket birtokoltak annál jobb minőségű acélt tudtak előállítani... de a bucázás is hozzájárúlt óly módon hogy igen sokat kellett kalapálni a kis mennyiségek végett ezért maga a folyamat miatt is tisztult az anyag.
 

Loki19

Active Member
2019. március 21.
192
154
43
Félrevezet az árok/völgy szóhasználat. A törölök és a magyarok is a kettejük közt elterülő síkhoz képest egy dombon(igazaból lehet, hogy csak pár méter magas szintkülönbségről beszelünk csupán) voltak. Tehát a völgy/ árok magára a két sereg csatasora közt elterülő síkra vonatkozik. Az erőgyűjtős részt pedig úgy kell érteni, hogy amikor a király rohamra indult akkor az első rohamot megállították, majd a török csatasor előtt az előbb említett szintkülönbség fedezékében szerveződtek újra a második rohamra a királlyal a megmaradt lovasok.
Egyebként ennek a szintkülönbségnek tudható be az is, hogy bár jelentős volt a töröl tüzerség a lovasrohamok megállításában kb nulla szerepet játszott, mert egyszerűen ellőttek a lovasok felett.
Kit vezet félre? Papék konkrétan hazudnak Brodarics kapcsán, azért hogy az általuk beazonosított nagy árok az általuk elképzelt csatahelyre forrással is igazolható legyen:
A két Brodarics idézet:
"balra, az említett hely és a Duna között volt egy mocsaras és iszapos víz, sűrű náddal benőve, "
"hadaink kénytelenek voltak nagyrészt a völgybe lemenni, ama mocsaras víz mellé, de a hátramaradottak szüntelenül bátran harcoltak az ágyúk előtt. Egyébként azok is visszatértek, akik a völgybe húzódtak le"

Ezeket így tálalják: "Az árokról/völgyről Brodarics ír is: 1.) balkéz felé van egy „völgy” (árok) a mély mocsárig, amely a Duna és a csatatér között van; 2.) a keresztény katonaság a harc közben az „árokba” (völgybe) visszahúzódva gyűjt erőt a további küzdelemhez."
Mint már írtam, az elsőnél nincs is se völgy, se árok, simán odakamuzzák, a másodiknál meg árkot idéznek völgy helyett. És még tovább szövik a kamuhálót:
"Brodarics meghatározása (...), miszerint balkéz felé egy széles és mély „völgy” (a paleo-meder) húzódik a Duna menti mély mocsárig" Tehát már széles és mélyet is írt, kérdés hogy hol... Aztán meg is ismétlik, csak hogy rögzüljön: "a brodaricsi mély és széles völgytől („nagy árok”)"
Gyönyörű módszertan...

Visszatérve a felvetésedhez, ők nem így képzelik, van a nagy árok - 50-70 éter széles min. 1-2 méter mély - és közte meg a dombok között a síkság ahol a csata zajlott. Ehhez próbálják Brodaricsot hozzáferdíteni. Korábban egyéb árokidézetekkel is próbálkoztak de ezeket már dobták, mert többen írták, hogy pont cáfolják a természetes árkos elméletüket, ugyanis török és keresztény forrás is van árokra, csak éppen mesterséges sáncárkokra...
De Bodaricsnál is egyértelmű, hogy nem a dombok miatt gondol ő minket völgybe, világosan megkülönbözteti a szinteket: vannak a "színházi" dombok, van a csupasz síkság és van mindkét oldalt völgy, a baloldaliról már írtam, a jobboldaliban Báliék vonultak bekeríteni, de a lándzsáik hegye kilátszott és megvillant, így vettük őket észre.
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
2 668
6 528
113
Kit vezet félre? Papék konkrétan hazudnak Brodarics kapcsán, azért hogy az általuk beazonosított nagy árok az általuk elképzelt csatahelyre forrással is igazolható legyen:
A két Brodarics idézet:
"balra, az említett hely és a Duna között volt egy mocsaras és iszapos víz, sűrű náddal benőve, "
"hadaink kénytelenek voltak nagyrészt a völgybe lemenni, ama mocsaras víz mellé, de a hátramaradottak szüntelenül bátran harcoltak az ágyúk előtt. Egyébként azok is visszatértek, akik a völgybe húzódtak le"

Ezeket így tálalják: "Az árokról/völgyről Brodarics ír is: 1.) balkéz felé van egy „völgy” (árok) a mély mocsárig, amely a Duna és a csatatér között van; 2.) a keresztény katonaság a harc közben az „árokba” (völgybe) visszahúzódva gyűjt erőt a további küzdelemhez."
Mint már írtam, az elsőnél nincs is se völgy, se árok, simán odakamuzzák, a másodiknál meg árkot idéznek völgy helyett. És még tovább szövik a kamuhálót:
"Brodarics meghatározása (...), miszerint balkéz felé egy széles és mély „völgy” (a paleo-meder) húzódik a Duna menti mély mocsárig" Tehát már széles és mélyet is írt, kérdés hogy hol... Aztán meg is ismétlik, csak hogy rögzüljön: "a brodaricsi mély és széles völgytől („nagy árok”)"
Gyönyörű módszertan...

Visszatérve a felvetésedhez, ők nem így képzelik, van a nagy árok - 50-70 éter széles min. 1-2 méter mély - és közte meg a dombok között a síkság ahol a csata zajlott. Ehhez próbálják Brodaricsot hozzáferdíteni. Korábban egyéb árokidézetekkel is próbálkoztak de ezeket már dobták, mert többen írták, hogy pont cáfolják a természetes árkos elméletüket, ugyanis török és keresztény forrás is van árokra, csak éppen mesterséges sáncárkokra...
De Bodaricsnál is egyértelmű, hogy nem a dombok miatt gondol ő minket völgybe, világosan megkülönbözteti a szinteket: vannak a "színházi" dombok, van a csupasz síkság és van mindkét oldalt völgy, a baloldaliról már írtam, a jobboldaliban Báliék vonultak bekeríteni, de a lándzsáik hegye kilátszott és megvillant, így vettük őket észre.
Nézzünk meg egy török miniaturát erről. Ott pontos képet kaphatunk. Amúgy a törökök maguk is meglepődtek a győzelmen, konkrétan a lovasroham miatt, a császárt és kíséretét ki akarták menekíteni. A magyaroktól fostak. Mint ellenfeleket tisztelték őket úgy, ahogy rokonként illik.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
32 288
30 393
113
Nézzünk meg egy török miniaturát erről. Ott pontos képet kaphatunk. Amúgy a törökök maguk is meglepődtek a győzelmen, konkrétan a lovasroham miatt, a császárt és kíséretét ki akarták menekíteni. A magyaroktól fostak. Mint ellenfeleket tisztelték őket úgy, ahogy rokonként illik.
Nem tudom milyen rokonaid vannak de én nem felek az enyéimtől bár anyósom nincs az tény.
 

Loki19

Active Member
2019. március 21.
192
154
43
Nézzünk meg egy török miniaturát erről. Ott pontos képet kaphatunk. Amúgy a törökök maguk is meglepődtek a győzelmen, konkrétan a lovasroham miatt, a császárt és kíséretét ki akarták menekíteni. A magyaroktól fostak. Mint ellenfeleket tisztelték őket úgy, ahogy rokonként illik.
A török miniatúrák csataelemzésre jellemzően használhatatlanok, kb. arra jók, hogy a két fél fegyverzetét - abból is az inkább az oszmánt - valamennyire belőjük.
Én inkább azt mondanám, hogy tiszteltek minket mint ellenfél, sajnos jobban mint jó néhány nagyhangú, de minimális hadi tapasztalatú nemes őket a mi oldalunkon...
 

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
1 118
1 835
113
ez is egy tök jó. Koppány idejéből való eggyik eljárás rekonstruktciója. (somogyi)
A videóból nagyon jól látszik, hogy ez nem volt egy nagyon bonyolult technológia, csak szakértelem és néhány kézi szerszám kell hozzá.

A folyamat végén egy szivacsos, zárványokkal teli vasdarabot kaptak. Ezt kovácsolták, nyújtották, hajtogatták addig, amíg a zárványok el nem tűntek belőle. Ha jól csinálták, akkor egy jó minőségű acélt kaptak.

A maihoz hasonló ipari acélgyártás a XVII században kezdődött. Akkor kezdtek elterjedni azok a technológiák, ahol már meg tudták olvasztani a vasat.
 
  • Vicces
Reactions: Kim Philby

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
10 485
9 614
113
A videóból nagyon jól látszik, hogy ez nem volt egy nagyon bonyolult technológia, csak szakértelem és néhány kézi szerszám kell hozzá.

A folyamat végén egy szivacsos, zárványokkal teli vasdarabot kaptak. Ezt kovácsolták, nyújtották, hajtogatták addig, amíg a zárványok el nem tűntek belőle. Ha jól csinálták, akkor egy jó minőségű acélt kaptak.

A maihoz hasonló ipari acélgyártás a XVII században kezdődött. Akkor kezdtek elterjedni azok a technológiák, ahol már meg tudták olvasztani a vasat.
mármint európába (kinába kicsit több mint 2000 évvel korábban) a 15. századba még probálkoztak európába az öntött vaságyúkkal. (az angol flotta késöbb ennek a húzásnak köszönhette sikereit)
 
  • Hűha
Reactions: Kim Philby

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
2 668
6 528
113
A gyepas "szülte" az olyan technológiákat, mint a damaszkolás, meg a "szamuráj" kard. Miért? Mert egy szénszegény vasötvözetbe kellett "lelket lehelni".
 
  • Tetszik
Reactions: Wilson

rappali_

Well-Known Member
2016. szeptember 18.
1 824
4 187
113
A gyepas "szülte" az olyan technológiákat, mint a damaszkolás, meg a "szamuráj" kard. Miért? Mert egy szénszegény vasötvözetbe kellett "lelket lehelni".
Szenítést is feltételez a vizsgálat, tehát jogos. Bizony gyepvas volt az alap akkoriban mindenütt (kivétel ha vasmeteort leltek...feltételezik az "Isten kardja" is ilyen volt).
 

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
1 118
1 835
113
mármint európába (kinába kicsit több mint 2000 évvel korábban) a 15. századba még probálkoztak európába az öntött vaságyúkkal. (az angol flotta késöbb ennek a húzásnak köszönhette sikereit)
Lehet hogy a XVII század elött is voltak helyek, ahol sikerült megolvasztani a vasat, de nem ez volt a jellemző.
 
  • Hűha
Reactions: Kim Philby

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
10 485
9 614
113
Lehet hogy a XVII század elött is voltak helyek, ahol sikerült megolvasztani a vasat, de nem ez volt a jellemző.
Azért a kínaiakat írtam mert ők ipariszinten csinálták (egyébként a közelkeletről származnak az első leletek jóval korábbról) európába meg az angolok kezdték el kínaiaktól szerzett tudással. eleinte nem ment nekik olyan jól de aztán belejöttek és a hadiflottályuk cirka 100 év alatt ennek a féltveőrzött technológiának hála lett az ami.
(csak mi itt európába hajlamosak vagyunk minden feltalálását felfedezését a mi kontinensünkön történő feltalálással felfedezéssel azonosítani mégha a világ jócskán meg is előzött e tereken minket)
 

Wilson

Well-Known Member
2017. szeptember 19.
12 579
28 570
113
Ez a csel mentette meg a magyar király életét

"A tatárok megnyitották az ostromgyűrűt, IV. Béla elhagyta a csatateret, de nem arra ment, amerre a mongolok számítottak rá. A Sajó-menti csata után több száz kilométert nyargalt közvetlen életveszélyben, menekülését kísérői helyismeretének és önfeláldozásának köszönhette. Szövetségese kirabolta, megzsarolta, végül mégis biztonságban eljutott Zágrábba, ahol berendezte új főhadiszállását.

Az 1241-42-es tatárjárás, illetve az azt megelőző muhi (helyesebben Sajó-menti) csata történelmünk legnagyobb tragédiáinak egyike, a köztudatban mégis nagyon ködös a képe. Pontosabban egy rendkívül kényelmes, leegyszerűsített, még bűnbakkal is szolgáló uralkodó narratíva a legerősebb.

Béla kicselezte Batu kánt

A Sajó-menti csata még akkor sem dőlt el végleg, amikor 1241. április 11-ének éjjelén a mongolok áttörték a híd védelmét, két helyen is átkeltek a folyón, és körbezárták a keresztény tábort. A szekérerőd védelméből a magyarok többször keményen rárontottak az ellenségre, főként a johannita és a templomos lovagok, Csák nembeli Ugrin kalocsai érsek és Kálmán királyi herceg csapatai okoztak komoly veszteségeket a mongoloknak. Közben megvirradt, a nap túllépett a delelőn, majd nyugovóra indult, de a nagyjából kétszeres mongol túlerő még mindig nem bírt a magyarokkal.

Batu kán taktikát váltott, megnyitotta az „ostromgyűrűt”, kiutat kínált a szorongatott keresztényeknek – bevált stratégia volt ez a saját károk minimalizálása érdekében, ha az ellenség elszántan harcolt. A menekülő kisebb csoportokat ugyanis sokkal egyszerűbb volt egyenként lemészárolni, illetve könnyebb volt az uralkodót is kézre keríteni. Több példát ismerünk, hogy a mongolok ezzel a taktikával fogták el a meghódítandó terület fejedelmeit."

https://24.hu/tudomany/2021/08/14/tatarjaras-csata-bela-kiraly-menekules-sajo/
 

Masztiff

Well-Known Member
2018. július 4.
2 881
4 455
113
Lehet hogy a XVII század elött is voltak helyek, ahol sikerült megolvasztani a vasat, de nem ez volt a jellemző.
"Amikor a kézi erővel hajtott bőrtömlős fújtatókat vízi erővel hajtottakkal váltották fel, nagyobb hőmérsékletet értek el (hazánkban ez a megoldás 1320 körül kezdett elterjedni). Az így hevített nyersvas megolvadt, és ezért több szenet (karbont) vett fel. Miután megszilárdult, ez a termék rideg, törékeny, kovácsolhatatlan volt, és nem tudták a korábbi módon felhasználni. Először rossznak, „selejtnek” tartották, innen ered a nyersvas angol neve: pig iron, orosz neve: csugunnaja szvinka, mindkettő magyar megfelelője: disznó vas[1][3] – viszont felfedezték az öntöttvasat. A kohászok egy idő múlva persze megtanulták, hogyan állíthatnak elő ebből az „elrontott” vasból kiváló acélt. "
 
  • Tetszik
Reactions: Wilson and Pogány

Wilson

Well-Known Member
2017. szeptember 19.
12 579
28 570
113

UJVÁRI SÁNDOR / MTI

Teljesen elpusztították Magyarország közepét​

Bihari Dániel
2021. 09. 19. 10:59

A mongol hódítás hazánkban is a megfélemlítésre, a terrorra épült, a halottak száma tízezres, sőt százezres nagyságrendű volt, a foglyokat saját népük ellen hajtották csatába. Az ellenállásra különös kegyetlenség volt a válasz, a pusztítás mértéke az ország középső területein volt a legnagyobb: egész falvak, városok tűntek el a föld színéről. Az újabb kutatások egymás után tárják fel a tragédia kézzel fogható nyomait.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Az 1241 tavaszán a Sajó-mentén vívott „muhi” csata a korszak legnagyobb szabású összecsapása volt, amelyről a mongol források is elismerik, hogy a birodalmuk történetében az egyik legkeményebb összecsapásának bizonyult. Sőt, egy ponton csaknem fel is adták azt. Mindez azonban nem változtat a tényen, hogy a tatárok győzelmet arattak: egyházi és világi előkelők maradtak holtan a helyszínen, Kálmán királyi herceg halálos sebet kapott, IV. Béla pedig az életéért futott. A magyar had szétszóródott, részben megsemmisült, az ország keleti és középső része védelem nélkül maradt az ellenség kényének kedvének kiszolgáltatva.

Egész országrészek váltak pusztasággá, és a mongolok brutális kegyetlensége nemcsak a ma emberét, de a sokat látott, lágyszívűnek cseppet sem nevezhető európai közvéleményt is elborzasztotta. Ahogy egy későbbi siratóénekben leírták: „Mind hanyatlunk a halálba, / híres harcosok levágva,… / Vére omlik asszonyoknak, / kisfiúk már nem zsibongnak, / szenny és szégyen vár a lányra, / agg és aggnő kardra hányva, / mindnek vére ontatik.”
Korábban a szakemberek úgy gondolták, hogy a szemtanúk leírásai a borzalmakról talán túlzóak lehetnek, ám a legújabb kutatások egyre több közvetlen és közvetett bizonyítékkal támasztják alá, hogy bizony igazat szóltak.
Lemészárolt emberek maradványai, felgyújtott települések, sőt az éhínség nyomán jelentkező emberevés régészeti nyomai kerültek napvilágra.

Mindezek értelmezését is tűzte ki célul az ELTE vezetésével és számos intézmény részvételével alakult kutatócsoport. A „Tatárjárás 1241 – A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései” című projekt modern szemlélettel, tudományágak összefogásával vizsgálja újra a magyarországi tatárjárás eseményeit és következményeit. A részletekről, új eredményekről és értelmezésekről több cikkben számolunk be a 24.hu-n, a folytatásban Dr. Laszlovszky József régésszel, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzorával beszélgettünk arról, hol volt a legnagyobb a pusztulás, mi indokolhatta a mongolok brutalitását, illetve miként próbálta megvédeni magát a magára hagyott falvak lakossága.

Tatárjárás Magyarországon​

A sorozat részeként eddig megjelent cikkeink:

Ismert cselnek dőltek be a magyarok
Óriásit hibáztak a magyarok az utolsó pillanatban
Magyarország segítséget kért, de senki nem mozdult
Ezért hordták körbe a véres kardot Magyarországon
Elnyeli a föld a magyar tragédia helyszínét
Kiengedték a kelepcéből a magyarokat
Ez a csel mentette meg a magyar király életét
Ellenünk vívták a legkeményebb csatájukat a tatárok

Első a győzelem kivívása​

Közvetlenül a Sajó-menti csata után legalább három, de inkább több nagyobb létszámú mongol had tartózkodott a Magyar Királyság területén. A muhi térségében harcba bocsátkozó fősereg a Vereckei-hágón át érkezett, a Sajóig vezető útján rabolt, fosztogatott és gyújtogatott, de komoly pusztítást nem végzett:

Tudták, hogy jelentős ellenállásra számíthatnak a királyi had részéről, ezért siettek, nyilvánvalóan a legmegfelelőbb helyet akarták kiválasztani a sorsdöntő ütközethez, ahol saját taktikájukat kényszeríthették rá a magyar seregre

– mondja a 24.hu-nak Laszlovszky József.

A győzelem után ez a kontingens vélhetően – ha csak átmenetileg is, de – részekre szakadt, egy jelentős csoport IV. Bélát próbálta kézre keríteni, mások a menekülőket üldözték. A Kárpátok hágóin még legalább két ponton törtek be az ellenséges erők, írott források sora számol be a nagyarányú pusztításról, amit Erdélyben véghez vittek, miközben az ország közepe felé haladtak.

KOMKA PÉTER / MTIGáspár Péter felvidéki szobrászművész alkotása, IV. Béla szobra Besztercebányán.

A központi területeket dúlták​

És hogy teljes legyen az átkarolás, egy harmadik sereg Szilézián keresztül Morvaországba vonult, majd északnyugatról tört a Kárpát-medencére. E hadműveletre a bekerítésen túl még egy nyomós indok mutatkozott, mégpedig a lengyel haderő szétzúzása.
A Piastokkal fennálló remek családi kapcsolatok révén ugyanis Béla joggal remélhetett katonákban kifejezhető segítséget II. (Jámbor) Henrik lengyel nagyfejedelemtől, ezt akarták a tatárok meggátolni. Szinte a Sajó-menti csatával megegyező időpontban, 1241. április 9-én a legnicai csatában a mongolok fényes győzelmet arattak, Henrik is életét vesztette a harcban.

Említettük, hogy ez a sereg Morvaország felől jött, de mozgását illetően innentől kezdve nagy a bizonytalanság. Jelentős erőről van szó, amely valahol valamikor elérte a Dunát, és a pusztítás nyomaiból ítélve a bal parti mellékfolyók völgyeit dúlta végig. Nem tudjuk, hogy aztán egyesült-e a fősereggel és az Erdélyből érkezőkkel, de a lényeg, hogy 1241 nyarán és őszén a mongolok fő tevékenységi területe az ország központi része, azaz az Alföld déli, délkeleti tájai egészen a Duna vonaláig.

Itt rendezték a legnagyobb vérfürdőket, egész falvakat, városokat tüntettek el a föld színéről
– ahogy arról az egyik szemtanú, Rogerius mester részletesen beszámol Siralmas énekében. Számos település és velük együtt gyakran a helységnév is eltűnt, a tatárjárás után többé nem (vagy földrajzilag nem ugyanott) fordul elő az oklevelekben. A Kiskunság és Nagykunság, mint tájegységi elnevezés mögött is a korábbi pusztulást találjuk: IV. Béla a lakatlanná vált területre telepítette később a kunokat.