Légvédelemi radarok működéséről általában

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
Fentiek alapján a lopakodók a több száz km-es felderítési távolságot néhány 10 km-re faragták le, de azon belül több módon is észlelhetők. Kérdés, hogy mennyi értelme volt őrült sok pénzt költeni a felderítési távolság ilyen mértékű lefaragására.

Taktikai szempontból minden pénzt megér az, hogy egy teljes nagyságrenddel csökkentsd az észlelési távolságot. Ezt a szimulátoros tapasztalatom is határozottan alátámasztja és ott sokkal kevesebbet számít ez mint egy valós harci helyzetben.

Nézzünk egy egyszerű példát BVR légiharcra DCS környezetben: ott tipikusan egy vadász méretű célt X sávú vadászba szerelt radarral kb. 60 mérföldről észlelsz leghamarabb. Vegyük ennek a tizedrészét, az 6 mérföld. 6 mérföldnél menekülő célt kivéve bármi ellen bármilyen helyzetből NEZ-en belül vagyok AIM-120C5-el. Na erre varrjál gombot. Ő meg azt se tudja, hogy ott voltam. (Azt zárójelben megjegyzem hogy az ottani rakéták jelentősen rosszabbul teljesítenek az irányítás és a kinematika terén mint kellene, de még így is a fenti helyzet áll elő).

Arról lehet vitatkozni a végtelenségig, hogy az adófizető civilnek megérte-e, csak éppen kb. semmi értelme.

A felderítési távolság sokkal egyszerűbben is lefaragható. Alacsonyan kell repülni. Még egy 20 m magasba felemelt antennájú radar is csak alig több, mint 30 km-ről észlel egy 30 m magasan repülő célt, ha semmilyen tereptárgy, vagy kiemelkedés nem akadályozza a rálátásban. Ez már nagyjából az a távolság, ahonnan egy lopakodó észlelése is esélyes. Viszonylag kevés országnak van radargépe és még kevesebb tudja azokat azokat folyamatosan őrjáratoztatni.

Ez még szimulátorban sem működik nem hogy a valóságban.

1) 10-15e láb alatt a legtöbb mobil/vállról indítható rakétás illetve csöves légvédelem megsemmisítési zónájában vagy. A gép elég zajos főleg ilyen alacsonyan, vizuálisan a hang kíséretében hamar megtalálják.

2) kis magasság teljesen hazavágja a hatótávolságot

3) kis magasságról indított bármilyen fegyver hatótávolsága drasztikusan csökken

4) a fentebbiek, de főleg az első miatt a legtöbb bevetésen van egy szint ami alá semmilyen esetben sem mehetnek. Azt senki sem tudja, hogy az ellenségnek hol milyen mobil légvédelmi eszközei vannak.

Zavarással is meg lehet oldani a kérdést. Egy Growler még mindig kevesebbe kerül, mint egy F-35-ös, vagy F-22-es és egy EA-18G akár két század hagyományos gépet is elfed a radarok elöl.

Csak éppen az ilyen fajta zavarás elég határozottan reklámozza, hogy valami történik. Különben sem tudsz mindenki seggébe Growlereket ültetni, és nem a rendelkezésre álló darabszám miatt.

A távol tartó fegyverek is megkérdőjelezik némileg a lopakodók létjogosultságát. Ha távolabbról indíthatsz rakétát, mint a légvédelem megsemmisítési zónája, akkor mit ér a légvédelem azzal, hogy lát téged? Egy Szu-34-nek ocsmány nagy a radarkeresztmetszete. Na és? Ott figyel rajta a H-35, H-58, H-59, H-65. Illetve közelebbről, de még a közepes hatótávolságú légvédelem megsemmisítési zónáján kívülről pedig a H-31 és a H-38. A nagy hatótávolságú fegyver drága? Az. De messze nem olyan drága, mint a lopakodó. Egy F-35 árából 100-as nagyságrendben lehet robotrepülőket küldözgetni.

Létezik egy olyan képesség amit úgy hívnak, hogy rakéta elhárítás. Effektív egyféleképpen lehet lenyomni, úgy, hogy olyan tömeges támadást intézel amit a rendszer adott helyen adott időtartamon belül még ki tud védeni. Ez nem éppen az olcsó kategória. A több száz km-ről indított rakétákat viszonylag egyszerűen le lehet szedni, mert magasan repülnek, egy viszonylag statikus röppályán.

A radarelhárító rakéták és a nagy hatótávolságú földi célok elleni rakéták le tudják fogni, ki tudják iktatni a felderítő és légvédelmi radarokat lopakodás nélkül is. Nem kell feltétlenül kilőni, elég ha kikapcsolásra kényszerítik.

És ezt az amik nem tehetik meg az oroszokkal? Nem értem, hogy ennek most mi értelme.

A repülőgép még csak-csak lopakodó, de a fegyvere már jellemzően nem az. Ez részben azt jelenti, hogy a lopakodóról indított rakétát és bombát is lehet lőni. Az orosz légvédelmi rendszerek, a Buk, a Tor, a Panzir, a Tunguzka már a 80-as évek óta a precíziós fegyverek lelövésére gyúr. Részben önvédelemből, részben a távol tartó fegyverek, részben a radarhorizont alól felugró támadások miatt. Egy lopakodó a belső fegyverterében csak kevés fegyvert tud elvinni. Nem tud nagy szalvókat indítani, hogy ezzel terhelje túl a légvédelmet. Ha pedig a fegyverét kilövik, bukta a bevetést, a légvédelem nyert.

Ezt most úgy állítod be mintha egy Raptor kizárólag önmagában repülne. Nem kell egyszerre hazavágni az egész orosz védelmi rendszert. Információ alapján keresel egy betörési pontot ahol a rendszer egyes elemeit ki tudod iktatni onnantól meg lépésről lépésre lehet haladni.

Mivel a fegyvere látható, sőt indításkor maga a lopakodó is, utána könnyi kilogikázni hova kell leszűkíteni a keresést. A lopakodó kénytelen kifordulni, különben menthetetlenül belecsúszik a felderítési távba. Kifordulva viszont, úgy, hogy a nagyjából tudják merre keressék és körülötte söpör a radar már látható, hiszen még az F-22-es is jobban látszik szinte bármilyen más szögből, mint elölről. Az F-35-ös meg pláne.

Már megint ez a baromság. A fegyvertér kb. 1-3 másodpercre van nyitva indításonként. Ez még akkor sem biztos, hogy felfedi a gép helyzetét, ha a kereső radar pontosan akkor pásztázza azt a szektort, ahol éppen van.

A következőben egy feltételezést írok le ami szerint a fegyvertér nyitott állapota jelentős RCS növekedést okoz (ami egyáltalán nem biztos, hogy olyan mértékű, aminek te hiszed):

Tehát, tegyük fel, hogy a kereső radar pont akkor pásztázza a gépet amikor te indítasz. A következő fog történni: észlel egy valamit a radar amit kijelez célpontként de általában ehhez az irányon és a távolságon kívül abszolút semmi plusz információt nem ad meg kereső üzemmódban. Egyszerűen 1-3 másodperc kevés ahhoz, hogy egy TWS-hez hasonló tracket felépítsen a normális keresés közben. Szerintem a radar operátor jó eséllyel false alarmnak titulálná az egészet és nem foglalkozna vele.

Na de ez már önmagában azon a feltételezésen alapult, hogy a fegyvertér nyitott állapota nagyságrendekkel növeli a gép RCS-ét ami nem biztos.

Összességében:

Nem értem, mi ez a lopakodó utálat. Komolyan egyesek úgy szidják mintha muszáj lenne. A technológia kb. 30 éve létezik és azóta nem nagyon találtak rá hatásos ellenszert. Mondjatok már nekem bármilyen technikát amit a vadászgépeken alkalmaztak, és több mint 20 éven keresztül nem tudták vele hatásosan felvenni a harcot. Mert szerintem a lopakodóképességen kívül idáig nem volt ilyen.

Más szemszögből megközelítve: ha ennyire nem tetszik a dolog akkor a fejlesztési költségből ugyan még is mi a francot tettél volna a gépbe, amitől jobb lett volna, mint most? Ha valaki beírja, hogy nagyobb G teherbírást meg fegyverzetet, akkor tényleg a falnak megyek..
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
Ebből csak azt szerettem volna kihozni, hogy ahogyan nincs "lelőhetetlen" (vagy inkább rádióelektronikailag felderithetetlen) repülőgép épúgy nincs teljesen zavarvédett lokátor sem...minden ilyen "csúcstechnikai képesség" (lopakodó technika/radarrendszer) eleve magában hordozza annak hiányosságait is. Minden azon múlik hogy ezeket a hiányosságokat meddig lehet rejtve tartani, ill. az "ellen" ezt felismerve mikorra képes a megfelelő ellntechnika kifejlesztésére.

A kulcs az, hogy meddig tudják titokban tartani az elektronika működési elveit, a radar által használt keresési sémákat stb. Ha ezek megvannak akkor akár egy LPI radart is elvileg jóval nagyobb távolságból észlelhetnek mint ezeknek az információknak a hiányában.

Viszont a radar és az ECM is nagyon nagy mértékben szoftveres. Ha rájönnek, hogy kitudódott ez-az a gép működéséről akkor tudnak rajta babrálni, hogy kicsit másképp menjen az egész. Kérdés, hogy erre van-e erőforrás.
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
Létezik egy olyan képesség amit úgy hívnak, hogy rakéta elhárítás. Effektív egyféleképpen lehet lenyomni, úgy, hogy olyan tömeges támadást intézel amit a rendszer adott helyen adott időtartamon belül még ki tud védeni.

Mármint, hogy annál nagyobb léptékűt.

Logikus az ilyen "egyképernyőre" történő adatmegjelenités,...kérdés, milyen szinten lehetne ilyesmit realizálni (azaz mekkora kapacitás kéne ekkora jelfeldolgozáshoz, szűréshez)...mibe lehetne összegyúrni?!
...mertha egyszerű lenne, ugyebár minden sarkon lenne ilyen...

A hangos dolog amit gacsat írt az érdekes lehet. Ha szereznek elég jó minőségű mintát azzal talán még azt is meg lehet mondani, hogy merre repül a gép. Ha viszonylag sűrűn telepítik az érzékelőket akkor a terület is elég jól behatárolható. Kérdés, hogy nagy magasságból mennyire hangosak.
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
Kicsit olvasgattam a bistatikus radarokról és baromi érdekes az egész. A szakdogámat is valami radaros témáról akarom írni, lehet ez lesz. Az utóbbi hétben gondolkoztam rajta és vannak egész konkrét elképzeléseim, hogy elméleti síkon hogyan működhetne a dolog. Persze a jelenlegi tudásom igencsak részleges a témában de ez idővel változni fog.

A bistatikus radarok gyakorlati alkalmazásáról lenne egy kérdésem:

gyakran hallani az új generációs gépek azon képességéről, hogy datalink alapján tudnak célt megjelölni illetve a rakétákat rávezetni. Ez most egy aktív+passzív bistatikus radar, vagy szimplán a két gép közötti datalinkes kommunikációval van megoldva?
 

wolfram

Well-Known Member
2011. július 30.
5 853
4 139
113
A gallium-nitrid igen jelentős előnyei:
http://www.raytheon.com/newsroom/technology_today/2010_i2/gan.html
És gyémánt hordozón még inkább ki lehet használni ezen előnyöket:
http://www.raytheon.com/newsroom/feature/rtn12_gan/



Mert az érthető lenne, ha kisebb hullámhosszt akarnak, amire van is néhány példa, de nem túl jellemző, a 12GHz fölötti tartományban már nagyon durva a légköri elnyelődés, csak bizonyos speciális esetekben van értelme. Berakok egy grafikont az jobban mutatja, hogy miről beszélek:

get.php

Azért az nem gyengén mókás, hogy a WiGig-et meg pont 60 GHz-re tették. Nem elég, hogy az ennyire magas frekvenciát már a legvékonyabb fal is leárnyékolja, de még ráadásul sikerült egy olyan tartományt választaniuk, ahol a légköri csillapítás is a legnagyobb, hogy még az egymásra közvetlenül rálátó eszközöknél is minél nagyobb lehessen a veszteség. :D
 

papichulo

Member
2011. szeptember 2.
273
0
16
Azért az nem gyengén mókás, hogy a WiGig-et meg pont 60 GHz-re tették. Nem elég, hogy az ennyire magas frekvenciát már a legvékonyabb fal is leárnyékolja, de még ráadásul sikerült egy olyan tartományt választaniuk, ahol a légköri csillapítás is a legnagyobb, hogy még az egymásra közvetlenül rálátó eszközöknél is minél nagyobb lehessen a veszteség.

Feljebb kell nyomni a teljesitmenyt es javitani a hibakorrekcion... bar ez elobbi nem tul nagy elony egy notebooknal, de legrosszabb esetben visszavalt 802.11b-re :)
 

wolfram

Well-Known Member
2011. július 30.
5 853
4 139
113
Feljebb kell nyomni a teljesitmenyt es javitani a hibakorrekcion... bar ez elobbi nem tul nagy elony egy notebooknal, de legrosszabb esetben visszavalt 802.11b-re :)

Ja, tabletnél, vagy smartphone-nál meg még kevésbé előnyös, az aksi mérete/kapacitása miatt... De akkor már inkább 802.11n-re váltson, ne "b"-re. :D
Viszont most komolyan, véget ért volna a világ, ha mondjuk 50, vagy 70 GHz környékére lövik be, nem pedig pont a 10-150 GHz-es tartomány lehető legrosszabb részére? Ekkora fokú dilettantizmus tényleg párját ritkítja...
 

papichulo

Member
2011. szeptember 2.
273
0
16
Viszont most komolyan, véget ért volna a világ, ha mondjuk 50, vagy 70 GHz környékére lövik be

Lehet, hogy a "jobb" tartomanyokat mar lefoglaltak masra es eros lenne az interferencia, valamint a 802.11ad-t csak rovidebb tavon akarjak hasznalni, ezert nem akkora gond... mas tippem nincs - vagy marad a dilettantizmus :)
 

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
9 079
24 952
113
A magasságmérők kimondottan a 2D lokátorokat egészítik ki, az a feladatuk, hogy egy cél markel jelének "átdobása" (kijelölése) után, az oldal és távolság adatok mellé a magasság adatot szolgáltassák.

<b>PRV-16 "Надёжность" Thin Skin magasságmérő lokátor:</b>

Alapverzió a félmobil PRV-16 (1RL132), pótkocsira szerelt, nagy valószínűséggel ez van a repülőtéren.
index.php

prv_16a.jpg


A mobil PRV-16A (1РЛ132А) Kraz-255B alvázon + áramfejlesztő utánfutóval,
index.php

index.php

index.php


Végül a továbbfejlesztett P-16B (1РЛ132Б), kompakt, Kraz-255B alvázon, pótkocsi nélkül, a csapatlégvédelemben tevékenykedő változat, a P-40 célfelderítő-követő 2D lokátor mellett alkalmazzák.
index.php

index.php

PRV-16B_VS_3.jpg

PRV-16B_VS_2.jpg

PRV-16B_VS_1.jpg

index.php

index.php

index.php

index.php

index.php

index.php

prv_16_002.jpg


Frekvencia tartomány: 2-3 GHz ( S sáv 1,55 GHz - 3,9 GHz, centiméteres),
Felderítési távolság: 300 km, 500m-en 65 km, 4.000 m-en 220 km, 6.000 m-en 250 km, RCS = 1 m2 esetén,
Felderítési magasság: 70 km,
Körkörös felderítés: 360 °,
Mérési pontosság távolságban: 75 m, oldal szögben: 0,5 °,
Teljesítmény felvétel: 25-29 kW,
Működési hőmérséklet tartomány: -40/+ 50 C°,
Teljesítmény felvétel: 30 kW,
Telepítési idő: 15 perc,
Készenléti idő: 3,5 perc;


<b><b>51U6 Kaszta-2E1 Flat Face (a P-15(M), P-19 továbbfejlesztett változata) 2D kis magasságú célfelderítő-követő lokátor:</b></b>

Frekvencia tartomány: 750 MHz (L sáv 390 MHz - 1,55 GHz, deciméteres),
Felderítési távolság: 5-150 km, (100 m-en 41-55 km, 1.000 m-en 95 km) RCS = 2 m2 esetén,
Felderítési magasság: 6 km (25 °),
Körkörös felderítés: 360 °,
Mérési pontosság távolságban: 540 m, magasságban: 900 m, oldal szögben: 0,66 °,
Felbontás távolságban: 300 m,
Felbontás oldal szögben: 5,5 °,
Antenna forgási sebessége: 2,4,6 fordulat/perc;
Folyamatos működési idő: 300 óra,
Teljesítmény felvétel: 16 kW,
Telepítési idő: 20 perc,
Készenléti idő: 3,5 perc;
Működési hőmérséklet tartomány: -40/+ 50 C°,
Tengerszint feletti magasság: max. 3.000 m,
Max. szélsebesség: 25m/s;
39N6E-Kasta-2E1-2AS.jpg



<b>LEMZ 96L6 3D célfelderítő és követő lokátor:</b>
Az S-sávban üzemelő közepes és nagy magasságú 36D6 Tin Shield (SzT-68U/68UM) és a szintén S-sávban dolgozó kis magasságú 76N6 Clam Shell lokátorok kiváltására készült.
Két fő változata van, a mobil TM966(E), amelyik a MZKT-7930 alvázon van elhelyezve és magába foglalja a komplett antenna (966AA01) szerkezetet, a (966FF03) rádió elektronikai, kezelői, kommunikációs-átjátszó és IFF egységeket, ZIP-O TASZT (javító-szerelő) készletet, valamint a SEP-2L áramfejlesztő berendezést. Telepíthetik az SZ-300PMU (90Zh6E), PMU1 (90Zh6E1) és a PMU2 (90Zh6E2), valamint az SZ-400 osztályok szervezetébe, valamint önállóan.
A másik verzió a félmobil, amelynek egységei több pótkocsin vannak elhelyezve.
Az egyik pótkocsin a komplett antenna szett (966AA00) van a SES-75, vagy SES-75M áramfejlesztő berendezéssel együtt. A másik pótkocsin a (966FF00) szett magában foglalja az (966FF03) rádió elektronikai, kezelői, kommunikációs-átjátszó és IFF egységeket, ZIP-O TASZT (javító-szerelő) készletet, valamint a SES-75(M) áramfejlesztő berendezést.
A két pótkocsi akár 100 m távolságra is lehet egymástól.
Kiegészítő berendezései közé tartozhat a 98E6U áramfejlesztő egység, vontatók, és a 966AA14 típusú ~24 méteres 40V6M, vagy a ~40 méteres 40V6MD fél mobil-emelő rendszerek. Ezeket általában a MAZ-537, MAZ-97100, vagy a Kraz-260 nyerges vontató mozgatja.
96N6-40V6.jpg

Mindkét változat csatlakoztatható a Bajkál-1E és Senezh-M1E automatizált vezetési és irányítási rendszerekhez, vagy a rádiótechnika egységek "Osnova-1E és Polye-E vezetési pontjaihoz.
Nehéz a zavarása és nagyon alacsony a téves riasztási arány 3-5/30 perc.
Kis RCS-el rendelkező repülő szerkezetek detektálására képes.
1280px-96L6E_at_the_MAKS-2011_%2801%29.jpg

1024px-96L6E_phased_array_radar_antenna.JPG


Műszaki paraméterek:
Frekvencia tartomány:~5,2 GHz (C sáv 4-6 GHz centiméteres),
Felderítési távolság: 5-300 km,
Felderítési magasság: max. 60 km,
Cél sebesség értékek: 30-1.200 m/s, közepes és nagy magasságon, 50-2.800 m/s kis magasságon,
Letapogatási szektor oldal szerint: 120 °, magasság szerint: -3 - 60 °,
Letapogatási idő: -3 ° - 1,5 ° között 12 sec, -1,5 ° - 20 ° között 6 sec, 0 ° - 60 ° között 8 sec,
Maximálisan követhető célok száma: 100 db
Antenna forgási sebessége: max. 10 fordulat/perc,
Teljesen automatikus frekvencia ugrásos szabályozással rendelkezik.
Telepítési idő: 5 perc, emelő szerkezettel 40 - 120 perc,
Működési időben nincs korlátozva,
Személyzet: 3 fő,
Tengerszint feletti magasság: max. 3.000 m,
Max. szélsebesség: 30 m/s,
Működési hőmérséklet tartomány: -50/+50 C°,
Nagyjavítások közötti üzemidő 12.000 óra,
Maximális üzemidő: 25.000 - 30.000 óra;


<b>P-40 "Броня (Bronya)" (1РЛ128, 1РЛ128Д) 1S12 Long Track mobil 2D célfelderítő-követő lokátor:</b>

Frekvencia tartomány: 2,2-2,3 GHz (S sáv 1,55-3,9 GHz, centiméteres),
Ismétlődési frekvenciák: 400 Hz (1,25 ms), 800 Hz (2,5 ms),
Impulzus idő (hossz): 2 µsec,
Kimeneti impulzus teljesítmény az antennán: ~2 MW,
Felderítési távolság: 5-300 km,
Mérési pontosság távolságban: 300 m, oldal szögben: 1,5 °,
Antenna forgási sebessége: 2,4,6 fordulat/perc;
index.php

1S12-Long-Track-2S.jpg

index.php

index.php
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 785
30 559
113
Orosz mobil radar.
Ebben a mérettartományban már esélyes lehet alacsony észlelhetőségű gépek ellen?
 

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
9 079
24 952
113
P-15 kismagasságú felderítő lokátor antenna rendszere.
sa-3_goa_and_radar_49_of_57.jpg


A lokátor az Sz-75 Dvina/Volhov, valamint az Sz-125 Nyeva/Pecsora légvédelmi osztályoknál is telepítve volt.

sa-3_goa_and_radar_44_of_57.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
9 079
24 952
113
Orosz mobil radar.
Ebben a mérettartományban már esélyes lehet alacsony észlelhetőségű gépek ellen?

A 48Ja6-K1 Podlet K-1 "48Я6-К1 «Подлет" rendszer most lett beüzemelve Moszkva mellett. Kifejezetten a kis visszaverő felületű, lopakodó célok felderítése és követése a feladata 200 km hatótávolságon és 10km magasságon belül, ahol 200 célt tud detektálni és követni.
99318693.jpg


PODLET_ARMIY-2015_08.JPG

PODLET_ARMIY-2015_05.JPG

Együtt használják a háttérben lévő VHF sávú Nyebo-U 55Zs6U "Небо-У 55Ж6У" Tall Rack lokátor állomással.
2KKCt.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and joker

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 785
30 559
113
A 48Ja6-K1 Podlet K-1 "48Я6-К1 «Подлет" rendszer most lett beüzemelve Moszkva mellett. Kifejezetten a kis visszaverő felületű, lopakodó célok felderítése és követése a feladata 200 km hatótávolságon és 10km magasságon belül, ahol 200 célt tud detektálni és követni.
99318693.jpg


PODLET_ARMIY-2015_08.JPG

PODLET_ARMIY-2015_05.JPG

Együtt használják a háttérben lévő VHF sávú Nyebo-U 55Zs6U "Небо-У 55Ж6У" Tall Rack lokátor állomással.
2KKCt.jpg
Akkor ez nem a kereső + célmegjelölő összeállítás, amire én gondoltam, hanem mindekettő kereső radar. Viszont centiméteres hullámhosszat írnak a 48Ja6-K1-nak ami sokak szerint nem megfelelő az alacsony észlelhetőségű gépek felderítésére, a Nyebo-U 55Zs6U már inkább alkalmasnak tűnik a méteres hullámhosszával. Vagy más a lényege a két radar egy rendszerben használatának?
 

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
9 079
24 952
113
. A Nyebo-M tulajdonképpen több frekvencia sávon üzemelő (méteres, deciméteres, centiméteres) felderítő lokátor állomásokból álló rendszer.
IqNEE.jpg

Emellett kiegészítő, kimondottan az EW harcra kifejlesztett eszközök is megtalálhatóak mellettük. A légvédelem egy komplex rendszer, különösen a felderítésben, itt nem lehet "magányos" eszközökkel sikereket elérni, főleg hosszabb távon. A rendszer egyes elemeit együtt alkalmazva nagyságrendekkel jobb eredmény érhető el. Aki spórol, az elbukik.
Akkor nézzük meg miből is áll és mit tud a "menyország" felderítő rendszer.
Az NNIIRT - Nyizsnyij Novgorodi Rádiótechnikai Fejlesztő és Kutató Intézet terméke. Kétféle kialakítással készülnek a lokátorok.
Az 55Zs6 verziót 1982-1986 között fejlesztették a fegyveres erőkhöz 1985-ben került. A korszerűbb 55Zs6U lokátor fejlesztése 1986-1992 között zajlott, de a csapatokhoz csak 1995-ben került. 2011-ben készült el az 55Zs6UM, de csak 2016 májusában lépett szolgálatba.
A szárazföldi erők részére (csapatlégvédelem) egyszerűbb antenna rendszerrel, rövid telepítési és bontási idővel rendelkező, mobil eszközök vannak fejlesztve és gyártva.
NNIIRT-Nebo-M-System-1S.png


93TJJ17Q4T8E0001.jpg

PVO_MAKS-2013_010.JPG

Mind a három lokátor önjáró, AESA típusú, fázisvezérelt antennákkal.
Az KU-RLK a központi vezetési pont, jelfeldolgozó és koordináló egységgel, többfunkciós operátori konzolokkal.
55Zh6ME-Nebo-M-KU-RLK-V.Kuzmin-2012-2.jpg

0_855e6_abe09f8a_orig.jpg

Az RLM-M 55Zs6M, 1L119 Nyebo-SzVU VHF (méteres) sávú, 3D felderítő lokátor,
55Zh6M_Nebo-M_mobile_multiband_radar_system_-01.jpg

VPIMG_108_1.JPG

Az RLM-D 59N6E Protyivnyik-D L (deciméteres) sávú 3D felderítő lokátor,
RLM-D_component_of_the_Nebo_M_-03.jpg

55Zh6ME-Nebo-M-RLM-DE-V.Kuzmin-2012-2.jpg

Az RLM-S 55Zs6ME, Gamma-Sz1 S/X (centiméteres) sávú felderítő lokátor,
P1020091_DCE.JPG

RLM-SzE
1XOFw.jpg

Az 55Zs6U hatótávolsága 360 fokban 10-600 km (30.000m-en 480 km, 10.000m-en 400 km, 500m-en 65 km) és hatómagassága szintén 600 km szektorosan (90 fokban) a hatótávolsága 1.800 km, itt a hatómagassága 1.200 km. A cél radiális sebessége 50-18.000km/h (14-5.000 m/s). Információ frissítés 10 másodpercenként, szektorosan 5 másodpercenként. Egyidejűleg 150 aerodinamikai célt képes követni, szektorosan 8 ballisztikai célt. Telepítési ideje 15 perc, két meghibásodás közötti idő átlagosan 100 óra.

A Protyivnyik-D hatótávolsága 10-400 km, (12.000-80.000 m-en 340 km, 5.000 m-en 240 km, 1.000 m-en 100 km, 100m-en 40 km), hatómagassága 0-200 km, a cél radiális sebessége 60-8.000 km/h (17-2.2222 m/s), Információ frissítés 5/10 másodpercenként, szektorosan 1-10 másodpercenként. Egyidejűleg 200 aerodinamikai célt képes követni.

A Gamma-Sz1 hatótávolsága 10-300 km, hatómagassága 0-30 km, egyidejűleg 100 aerodinamikai célt képes követni.

A légierő részére fejlesztett és gyártott, bonyolultabb antenna rendszerrel és sokkal nagyobb telepítési és bontási idővel rendelkező kevésbé mobil, de jobb paraméterekkel rendelkező, "masszívabb" lokátor állomások.
1L13 Nyebo-SzV, előtérben az IFF (saját-ellenség azonosító) berendezés.
1920px-1L13_Nebo-SV_deployed.jpg

A sokkal érzékenyebb változata az 55ZS6U, VAGY 55Zs6UM. Frekvencia tartománya: 191,25-197,75 MHz.
LmczV.jpg

Protyivnyik-GE 3D lokátor
PROTIVNIK-GE_MAKS-2009_04.jpg

A Gamma-Sz1 helyett a légierőnél itt jön a képbe a 48Ja6-K1 Podlet K-1 lokátor állomás.
0_1133da_3d0c6728_XXL.jpg
 
M

molnibalage

Guest
Nebo-M komplexum radarjai egymás mellett lettek telepítve, háromszögelés nem lehetséges és stealth cél ellen végépp vicces ezt előadni. Na mibe, hogy APA-s ábra a színek alapján...
 

wolfram

Well-Known Member
2011. július 30.
5 853
4 139
113
. A Nyebo-M tulajdonképpen több frekvencia sávon üzemelő (méteres, deciméteres, centiméteres) felderítő lokátor állomásokból álló rendszer.
IqNEE.jpg

Emellett kiegészítő, kimondottan az EW harcra kifejlesztett eszközök is megtalálhatóak mellettük. A légvédelem egy komplex rendszer, különösen a felderítésben, itt nem lehet "magányos" eszközökkel sikereket elérni, főleg hosszabb távon. A rendszer egyes elemeit együtt alkalmazva nagyságrendekkel jobb eredmény érhető el. Aki spórol, az elbukik.
Akkor nézzük meg miből is áll és mit tud a "menyország" felderítő rendszer.
Az NNIIRT - Nyizsnyij Novgorodi Rádiótechnikai Fejlesztő és Kutató Intézet terméke. Kétféle kialakítással készülnek a lokátorok.
Az 55Zs6 verziót 1982-1986 között fejlesztették a fegyveres erőkhöz 1985-ben került. A korszerűbb 55Zs6U lokátor fejlesztése 1986-1992 között zajlott, de a csapatokhoz csak 1995-ben került. 2011-ben készült el az 55Zs6UM, de csak 2016 májusában lépett szolgálatba.
A szárazföldi erők részére (csapatlégvédelem) egyszerűbb antenna rendszerrel, rövid telepítési és bontási idővel rendelkező, mobil eszközök vannak fejlesztve és gyártva.
NNIIRT-Nebo-M-System-1S.png


93TJJ17Q4T8E0001.jpg

PVO_MAKS-2013_010.JPG

Mind a három lokátor önjáró, AESA típusú, fázisvezérelt antennákkal.
Az KU-RLK a központi vezetési pont, jelfeldolgozó és koordináló egységgel, többfunkciós operátori konzolokkal.
55Zh6ME-Nebo-M-KU-RLK-V.Kuzmin-2012-2.jpg

0_855e6_abe09f8a_orig.jpg

Az RLM-M 55Zs6M, 1L119 Nyebo-SzVU VHF (méteres) sávú, 3D felderítő lokátor,
55Zh6M_Nebo-M_mobile_multiband_radar_system_-01.jpg

VPIMG_108_1.JPG

Az RLM-D 59N6E Protyivnyik-D L (deciméteres) sávú 3D felderítő lokátor,
RLM-D_component_of_the_Nebo_M_-03.jpg

55Zh6ME-Nebo-M-RLM-DE-V.Kuzmin-2012-2.jpg

Az RLM-S 55Zs6ME, Gamma-Sz1 S/X (centiméteres) sávú felderítő lokátor,
P1020091_DCE.JPG

RLM-SzE
1XOFw.jpg

Az 55Zs6U hatótávolsága 360 fokban 10-600 km (30.000m-en 480 km, 10.000m-en 400 km, 500m-en 65 km) és hatómagassága szintén 600 km szektorosan (90 fokban) a hatótávolsága 1.800 km, itt a hatómagassága 1.200 km. A cél radiális sebessége 50-18.000km/h (14-5.000 m/s). Információ frissítés 10 másodpercenként, szektorosan 5 másodpercenként. Egyidejűleg 150 aerodinamikai célt képes követni, szektorosan 8 ballisztikai célt. Telepítési ideje 15 perc, két meghibásodás közötti idő átlagosan 100 óra.

A Protyivnyik-D hatótávolsága 10-400 km, (12.000-80.000 m-en 340 km, 5.000 m-en 240 km, 1.000 m-en 100 km, 100m-en 40 km), hatómagassága 0-200 km, a cél radiális sebessége 60-8.000 km/h (17-2.2222 m/s), Információ frissítés 5/10 másodpercenként, szektorosan 1-10 másodpercenként. Egyidejűleg 200 aerodinamikai célt képes követni.

A Gamma-Sz1 hatótávolsága 10-300 km, hatómagassága 0-30 km, egyidejűleg 100 aerodinamikai célt képes követni.

A légierő részére fejlesztett és gyártott, bonyolultabb antenna rendszerrel és sokkal nagyobb telepítési és bontási idővel rendelkező kevésbé mobil, de jobb paraméterekkel rendelkező, "masszívabb" lokátor állomások.
1L13 Nyebo-SzV, előtérben az IFF (saját-ellenség azonosító) berendezés.
1920px-1L13_Nebo-SV_deployed.jpg

A sokkal érzékenyebb változata az 55ZS6U, VAGY 55Zs6UM. Frekvencia tartománya: 191,25-197,75 MHz.
LmczV.jpg

Protyivnyik-GE 3D lokátor
PROTIVNIK-GE_MAKS-2009_04.jpg

A Gamma-Sz1 helyett a légierőnél itt jön a képbe a 48Ja6-K1 Podlet K-1 lokátor állomás.
0_1133da_3d0c6728_XXL.jpg

Némi kiegészítés. A 55Zs6UM az RLM-M "tescogazdaságosabb" változata, nem önjáró, hanem csak vontatható, kevesebb T/R egysége van és ezért az RLM-M képességekben is felülmúlja.

Nyebo-M (55Zs6ME) adatai:
http://www.nniirt.ru/sites/default/files/docs/prod/55zh6me_0.pdf

55Zs6UM adatai:
https://topwar.ru/38435-radiolokacionnaya-stanciya-55zh6um-niobiy.html

És a Nyebo-M RLM-M természetesen a szintén nem "önjáró" Nyebo SzV-t és SzVU-t is felülmúlja a képességeivel, sőt, még ezt:

LmczV.jpg


a gigantikus és kvázi helyhez kötött 55Zs6-1 Nyebo-UE-t is az elérhető adatok alapján:
http://www.almaz-antey.ru/en/catalogue/millitary_catalogue/
 

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
9 079
24 952
113
Nebo-M komplexum radarjai egymás mellett lettek telepítve, háromszögelés nem lehetséges és stealth cél ellen végépp vicces ezt előadni. Na mibe, hogy APA-s ábra a színek alapján...
Hát igen. A háromszögelés teljesen felejtős, én nem is számoltam vele, hogy egyáltalán valaki gondolt volna rá, annyira abszurd lenne. A lokátorok egymástól több száz méterre lehetnek telepítve, ezért az ábra is max. azt mutathatja, hogy mind a három lokátorral követik egyszerre a célt. Azt tudom hogy az APA oldalon is fent van, de nem onnan vettem le.

Én nem a wolfram által publikált oldalakról dolgoztam, de sok eltérés nincs közöttük. Az Almaz-Antely honlapján azért az exportra szánt, nem teljes képességű képességű berendezések vannak fent. A Nyebo-UE export változat, ezért teljesen természetes, hogy kevesebbet tud, mint az orosz RLM-M. Az orosz verzió viszont biztos, hogy übereli. Ha csak az antenna mérete miatt is, ami igencsak számít ugyanolyan elektronikai háttér esetén. 2016-ban telepítették, tehát igencsak friss termék. Különben vannak olyan jellemzők, adatok egy lokátornál, amelyek nem publikusak és pl. nem a hatótávolság/magasság és általánosan megadott adatok számítanak elsődlegesen. Impulzus kompresszió viszony, zaj elnyomás, oldal szirom elnyomás, zavarállóság és lehetne sorolni...

A rendszert több mint 30 éve fejlesztik, korszerűsítik, újabb elemekkel egészítik ki, nem véletlenül. Azért az oroszok a méteres hullámhosszon üzemelő lokátorokkal eléggé a toppon vannak a világon.

Különben köszönöm az észrevételeket.
 

wolfram

Well-Known Member
2011. július 30.
5 853
4 139
113
Hát igen. A háromszögelés teljesen felejtős, én nem is számoltam vele, hogy egyáltalán valaki gondolt volna rá, annyira abszurd lenne. A lokátorok egymástól több száz méterre lehetnek telepítve, ezért az ábra is max. azt mutathatja, hogy mind a három lokátorral követik egyszerre a célt. Azt tudom hogy az APA oldalon is fent van, de nem onnan vettem le.

Én nem a wolfram által publikált oldalakról dolgoztam, de sok eltérés nincs közöttük. Az Almaz-Antely honlapján azért az exportra szánt, nem teljes képességű képességű berendezések vannak fent. A Nyebo-UE export változat, ezért teljesen természetes, hogy kevesebbet tud, mint az orosz RLM-M. Az orosz verzió viszont biztos, hogy übereli. Ha csak az antenna mérete miatt is, ami igencsak számít ugyanolyan elektronikai háttér esetén. 2016-ban telepítették, tehát igencsak friss termék. Különben vannak olyan jellemzők, adatok egy lokátornál, amelyek nem publikusak és pl. nem a hatótávolság/magasság és általánosan megadott adatok számítanak elsődlegesen. Impulzus kompresszió viszony, zaj elnyomás, oldal szirom elnyomás, zavarállóság és lehetne sorolni...

A rendszert több mint 30 éve fejlesztik, korszerűsítik, újabb elemekkel egészítik ki, nem véletlenül. Azért az oroszok a méteres hullámhosszon üzemelő lokátorokkal eléggé a toppon vannak a világon.

Különben köszönöm az észrevételeket.

Feltételezem, hogy bármilyen ezekhez hasonló rendszer esetén a potenciális exportverzió adatait adják meg nyilvánosan. A saját maguknak szánt rendszereikét nem is lenne értelme, mivel azok "belső" használatra vannak és ezért nem is akarnák bárki orrára kötni. Szóval nyilván mindegyikél a potenciálisan exportálható verziók adatit adják meg. Szerintem. :) Amúgy az 55Zs6ME-ben az "E" betű nem azt jelenti, hogy (potenciális) export? Kérdezem, nem pedig tudom. :)

A Nyebo-UE export változat, ezért teljesen természetes, hogy kevesebbet tud, mint az orosz RLM-M. Az orosz verzió viszont biztos, hogy übereli.

Nem feltétlenül. A Nyebo-UM már elég régi cucc, jópár évvel ezelőtt már láttam, ha jól emlékszek. És az nem AESA. Persze, ha azonos elektronikai háttér lenne, akkor, az antenna mérete/kiterjedése miatt egyértelmű lenne a Nyebo-UM fölénye. De az még elvileg nem független T/R-es AESA, hanem csak PESA (és emiatt elmarad a képességeben a Nyebo-M-től).