A lövedék nem egyenes vonalban halad, ahnem ívesen. Ebből következik, ha túl nagy a röppálya íve és túl alacsony a cél, akkor lesznek a röppályának olyan részei amikor a lövedék elrepül a cél felett. A pásztázott lőtáv aza lőtáv, amikor nincs olyan pontja a röppályának ami magasabb mint a cél, tehát nem megy el a lövedék a cél felett.
Pásztázás a lapos röppályájú fegyverek azon tulajdonsága, hogy az adott területet a várható cél magasságnál alacsonyabb röppályával végig szórják.
Pásztázó lövésnek nevezzük az olyan lövést, amelynél a röppálya az adott irányzékállással az egész irányzék távolságon nem emelkedik magasabbra a célnál.
A pásztázó lövés távolságán belül a célt az irányzékállás változtatása nélkül meg tudjuk semmisíteni, irányzóvonal mindig a cél alsó szélére mutat.
A pásztázó lövés távolsága függ:
- a cél magasságától és a
- röppálya laposságától.
Minél magasabb a cél és minél laposabb a röppálya, annál nagyobb távolságon tudjuk a célt ugyanazzal az irányzék állással leküzdeni.
Vannak azonban olyan célok is, amelyek nagyobb távolságra vannak a pásztázó lövés távolságánál. Ezek a célok a röppálya tetőpont magasságánál alacsonyabbak, tehát pásztázó hatás csak a röppálya felszálló és leszálló ág bizonyos távolságán van.
Azt a távolságot, amelyen a röppálya leszálló ágának magassága nem haladja meg a cél magasságát, az irányzék szerint pásztázott terület mélységének nevezzük.
A pásztázott terület mélysége, ugyanúgy mint a pásztázó lövés távolsága a cél magasságától és a röppálya laposságától függ. Az irányzóvonal ebben az esetben is a cél alsó szélére mutat.
