1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Lockheed C-130 Hercules és C-130J Super Hercules

Diskurzus a(z) 'Szállító- és légi utántöltő repülőgépek' témában - GrGLy által indítva @ 2013. január 6..

  1. rudi

    rudi Well-Known Member

    Kiváló okuk van - a meglévő Portugál C-130-ak életkora...:)
     
    fedett_mókus likes this.
  2. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

    Gondolom értetted, hogy mire gondolt, csak... :rolleyes:
     
  3. emel

    emel Well-Known Member

    Vehetnének helyette új C-130J Super Herkyt - de nem azt választották, lehet hogy jó okuk volt rá csak nem reklámozhatják túl részletesen ...
     
    fip7, wolfram, gacsat and 2 others like this.
  4. formosa1

    formosa1 Active Member

    Azt nem tudhatjuk, hogy mennyire voltak elégedettek a Herkivel, de adódott 1 lehetőségük, így beszálltak a brazil testvérek fejlesztésébe. És 2023 végére már mindkét típusról lesz némi tapasztalatuk...
     
  5. rudi

    rudi Well-Known Member

    további apró trükkök
    - Winglet
    [​IMG]
    [​IMG]
    a USAF mostanában fejezi be a kísérleteket a C-130-ra szánt wingletekkel. Polgári repülésben bevált logikus indukált ellenállás csökkentő továbbfejlesztés.
    Eredmény: 1-3% üza. fogyasztás csökkenés (átlag - 21 gallon/óra) = 4% hatótáv növekedés,

    Turbulátorok a törzsön
    Szerintem ez egy egészen elképesztő fejlesztés és mutatja hogy az aerodinamika micsoda fantasztikus tudomány.
    A törzs hátsó részére a teher rámpa mellé felszerelt turbulátorok úgy módosítják a törzs körüli áramlást hogy kivasalják a rámpaajtóknál fellépő turbulens áramlást ezzel 11 - 15%kal (!!) csökkentve a gép teljes légellenállását! Ennek az eredménye 4-5 % fogyasztás csökkenés (- 30 gallon / óra) = 6% hatótáv növekedés
    A szépsége a dolognak hogy egy ilyen 3D nyomtatott turbulátor készlet költsége $ 90 000 és 2 nap alatt felszerelhető
    Az üzemeltetőknek a beruházás átlag 400-500 repült óra alatt megtérül
    [​IMG]
    [​IMG]
     
    fip7, misinator, wolfram and 7 others like this.
  6. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

    Az a vicces, hogy a gép "másik végének" átalakításával szerintem sokkal többet nyerhetnének. :rolleyes:
     
  7. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    A gép fő geometriai méretei és súlypontja adott. Ezen változtatni nem lehet, ha arra gondolsz, hogy a gép orrát alakítanád át.
    Kíváncsi lennék, hogy a panelek által a burkolatra mennyivel több erő adódik át, hogy így mennyire fog hullámosodni a borítás idővel vagy akkor az is vastagabbra cserélik.

    A linkelt törzs végén levő megoldás arra hajaz, amit anno én egyetemen vitorlázó gépeknél vizsgáltam/tuk, de végül nem lett belőle semmi, legalábbis azokon. Néhány szárnyprofil esetén különféle örvénykeltő elemek hatását vizsgáltuk azok siklószámára. (Motoros gépeken sem láttam alkalmazva.)

    Eltérő formájú és kiemelkedésű örvénykeltő elemeket helyeztünk el a profilok kilépőélének hátsó 1/3-a mögött. Helyenként döbbenetes mértékű felhajtóerő erő növekedést mértünk (+30% volt a max), de a légellenállás is számottevően nőtt, a siklószám javulás csak nagyon szűk Re szám (sebesség) és állásszög tartományon belül jött ki és inkább csak azon elrendezéseknél, ahol a Cl növekedés 10% vagy alatta maradt. (Itt a mérési pontosság is már bejátszott abba, hogy mennyire volt reális az mért eredmény.)

    A megoldás legfeljebb arra lett volna jó, hogy egyes gépek abszolút felhajtó ereje nőtt volna (már ameddig bírja a szerkezet), de a siklószám javítása kérdéses lett volna, ami a vitorlázó gépeknél a szent Grál. Kisebb sebességeknél egyes repülőgépeknél számottevően javította volna felszállási hosszt, a "bozótpilóta" környezetben ez nem hátrány ahol motorerő van, de kis sebességnél a Fl növekmény bőven veri a Fd növekményt. Ellenben a csúcssebességet és a hatótávolságot adott estben néhány százalékkal csökkenthette volna. De ez olyan szűk terület, hogy ezért sanszosan nem érte meg szórakozni.

    Azóta nem foglalkoztam ilyesmivel, de nem láttam soha sehol gyakorlati alkalmazásban ilyet.
     
    wolfram likes this.
  8. emel

    emel Well-Known Member

    Utasszállító gépek szárnyán is előfordulnak örvénygenerátor-lemezkék, itt pl. Boeing-737 szárnyának felső felületén (piszok kellemetlen érzés tud lenni, mikor a szerelő figyelmetlenül éppen rátérdel valamelyikre :(:mad:):

    https://www.google.hu/search?q=b737...iJTkAhXvsIsKHbwOCUQQ_AUIESgB&biw=1120&bih=538
     
    wolfram, vilmoci, arcas and 2 others like this.
  9. torsen

    torsen Well-Known Member

    Szerintem ez tévedés. A jármű elejének kialakítása sokkal kevésbé hat a légellenállásra, mint a farrész kialakítása.
     
  10. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Az örvénykeltők, amiket használtunk, azok kiemelkedése elérte a szárnyprofil kb. 3-7%-át és azok felülete az utolsó 1/3-ban úgy 15-20% volt. Más jellegűek voltak, de jó tudni ezt.

    Bár most látom...
    https://www.emapa.aero/Cessna-180-182A-182B-185-Micro-Vortex-Generator-p/cessna-180_182_185.htm

    Ezek szerint akkor mégis csak elérhető a piacon, akinek ilyesmire van igénye. A stall speed kisebb, ergo leszállósebességet is csökkenti vagyis a kifutási úthossz és akkor a felszállásit is sanszosan. Lám lám, ma is tanultam újat.

    [​IMG]

    [​IMG]
     
  11. rudi

    rudi Well-Known Member

    Gondolom a törzs alakellenállásának a csökkentésére gondolsz, de az aerodinamika nem ilyen egzakt tudomány...sok vicces dolog van benne.
    Képzelj el egy kör keresztmetszetű áramvonalas csepp alakú testet aminek az lég ellenállása X. Képzelj ell egy szintén áramvonalas keresztmetszetű gyűrűt aminek a légellenállása Y.
    Ha a gyűrűt az áramvonalas test elé helyezed érdekesen alakul a Z eredő ellenállás. Az ember azt várná hogy az eredő ellenállás Z = X + Y, esetleg valamivel több.
    Az eredmény viszont Z<X.
    Ezt hívják Townend gyűrűnek (ennek a továbbfejlesztése a NACA gyűrű)
    A gyakorlati haszna az volt hogy a 30-as években ez hozta előnybe a - meglehetősen tömpe orrú - csillagmotorokkal felszerelt gépeket a soros motorokkal szereltekkel szemben. Pl.:
    [​IMG]
    Amúgy itt van a NASA virtuális szélcsatornája ahol el lehet játszani hogy a kül. alakú (benne kül. orrgörbületi sugarú) testek légellenállás tényezője hogyan alakul.
    Egyszóval nem biztos hogy sokat nyernének vele ha a C-130 meglehetősen buci orrát szép hegyesre cserélnék…

    Rengeteg helyen használnak turbulátorokat. Sok helyen az orrsegédszárnyak alternatívájaként és roppant hatásosak tudnak lenni. Ha jól szerkesztik meg akkor nagyobb sebességnél az ellenállás növelő hatásuk minimális, kis sebességnél viszont rendkívül kedvezően befolyásolják a gép tulajdonságait.
    Videó:

    Vitorlázó gépeken is használunk turbulátorokat.
    Ezek a szárnyon illetve a vezérsíkokon a lamináris-turbulens áramlás átváltási ponton vannak felragasztva hogy az áramlás jellege ne cikk-cakkosan hanem egy egyenes mentén váltson át s ezzel csökkenjen a parazita ellenállás
    példa:
    [​IMG]
     
    fip7, misinator, arcas and 8 others like this.
  12. Terminator

    Terminator Well-Known Member

  13. Terminator

    Terminator Well-Known Member

  14. Terminator

    Terminator Well-Known Member

  15. Terminator

    Terminator Well-Known Member

  16. Terminator

    Terminator Well-Known Member

    "Two Brazilian Air Force Hercules using the MAFFS (Modular Airborne Fire Fighting) 1 system are bidding to quell the Amazon fires."
     
    arcas and molnibalage like this.
  17. rudi

    rudi Well-Known Member

    Van videó is
     
    arcas and Terminator like this.
  18. rudi

    rudi Well-Known Member

    Ebbe a képbe most botlottam bele. Azon kívül hogy jó kép, kiválóan láthatóak a vortex generátorok a belépőél mögött (Bell V-280 Valor)
    [​IMG]
     
  19. Nemerson

    Nemerson Well-Known Member

    RAF C130 Hercules füves futópálya leszállás a Szolnoki Légierő Bázisán
     
    rudi and fishbed like this.
  20. shornet24

    shornet24 Active Member

Ezen oldal megosztása