Lockheed C-130 Hercules és C-130J Super Hercules

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

formosa1

Well-Known Member
2016. augusztus 30.
1 010
294
83
Vehetnének helyette új C-130J Super Herkyt - de nem azt választották, lehet hogy jó okuk volt rá csak nem reklámozhatják túl részletesen ...
Azt nem tudhatjuk, hogy mennyire voltak elégedettek a Herkivel, de adódott 1 lehetőségük, így beszálltak a brazil testvérek fejlesztésébe. És 2023 végére már mindkét típusról lesz némi tapasztalatuk...
 

rudi

Well-Known Member
2015. november 30.
5 512
10 759
113
DE:
vannak apró trükkök…:)
további apró trükkök
- Winglet


a USAF mostanában fejezi be a kísérleteket a C-130-ra szánt wingletekkel. Polgári repülésben bevált logikus indukált ellenállás csökkentő továbbfejlesztés.
Eredmény: 1-3% üza. fogyasztás csökkenés (átlag - 21 gallon/óra) = 4% hatótáv növekedés,

Turbulátorok a törzsön
Szerintem ez egy egészen elképesztő fejlesztés és mutatja hogy az aerodinamika micsoda fantasztikus tudomány.
A törzs hátsó részére a teher rámpa mellé felszerelt turbulátorok úgy módosítják a törzs körüli áramlást hogy kivasalják a rámpaajtóknál fellépő turbulens áramlást ezzel 11 - 15%kal (!!) csökkentve a gép teljes légellenállását! Ennek az eredménye 4-5 % fogyasztás csökkenés (- 30 gallon / óra) = 6% hatótáv növekedés
A szépsége a dolognak hogy egy ilyen 3D nyomtatott turbulátor készlet költsége $ 90 000 és 2 nap alatt felszerelhető
Az üzemeltetőknek a beruházás átlag 400-500 repült óra alatt megtérül

 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
8 301
8 964
113
további apró trükkök
- Winglet


a USAF mostanában fejezi be a kísérleteket a C-130-ra szánt wingletekkel. Polgári repülésben bevált logikus indukált ellenállás csökkentő továbbfejlesztés.
Eredmény: 1-3% üza. fogyasztás csökkenés (átlag - 21 gallon/óra) = 4% hatótáv növekedés,

Turbulátorok a törzsön
Szerintem ez egy egészen elképesztő fejlesztés és mutatja hogy az aerodinamika micsoda fantasztikus tudomány.
A törzs hátsó részére a teher rámpa mellé felszerelt turbulátorok úgy módosítják a törzs körüli áramlást hogy kivasalják a rámpaajtóknál fellépő turbulens áramlást ezzel 11 - 15%kal (!!) csökkentve a gép teljes légellenállását! Ennek az eredménye 4-5 % fogyasztás csökkenés (- 30 gallon / óra) = 6% hatótáv növekedés
A szépsége a dolognak hogy egy ilyen 3D nyomtatott turbulátor készlet költsége $ 90 000 és 2 nap alatt felszerelhető
Az üzemeltetőknek a beruházás átlag 400-500 repült óra alatt megtérül

Az a vicces, hogy a gép "másik végének" átalakításával szerintem sokkal többet nyerhetnének. :rolleyes:
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
30 273
35 455
113
Az a vicces, hogy a gép "másik végének" átalakításával szerintem sokkal többet nyerhetnének. :rolleyes:
A gép fő geometriai méretei és súlypontja adott. Ezen változtatni nem lehet, ha arra gondolsz, hogy a gép orrát alakítanád át.
Kíváncsi lennék, hogy a panelek által a burkolatra mennyivel több erő adódik át, hogy így mennyire fog hullámosodni a borítás idővel vagy akkor az is vastagabbra cserélik.

A linkelt törzs végén levő megoldás arra hajaz, amit anno én egyetemen vitorlázó gépeknél vizsgáltam/tuk, de végül nem lett belőle semmi, legalábbis azokon. Néhány szárnyprofil esetén különféle örvénykeltő elemek hatását vizsgáltuk azok siklószámára. (Motoros gépeken sem láttam alkalmazva.)

Eltérő formájú és kiemelkedésű örvénykeltő elemeket helyeztünk el a profilok kilépőélének hátsó 1/3-a mögött. Helyenként döbbenetes mértékű felhajtóerő erő növekedést mértünk (+30% volt a max), de a légellenállás is számottevően nőtt, a siklószám javulás csak nagyon szűk Re szám (sebesség) és állásszög tartományon belül jött ki és inkább csak azon elrendezéseknél, ahol a Cl növekedés 10% vagy alatta maradt. (Itt a mérési pontosság is már bejátszott abba, hogy mennyire volt reális az mért eredmény.)

A megoldás legfeljebb arra lett volna jó, hogy egyes gépek abszolút felhajtó ereje nőtt volna (már ameddig bírja a szerkezet), de a siklószám javítása kérdéses lett volna, ami a vitorlázó gépeknél a szent Grál. Kisebb sebességeknél egyes repülőgépeknél számottevően javította volna felszállási hosszt, a "bozótpilóta" környezetben ez nem hátrány ahol motorerő van, de kis sebességnél a Fl növekmény bőven veri a Fd növekményt. Ellenben a csúcssebességet és a hatótávolságot adott estben néhány százalékkal csökkenthette volna. De ez olyan szűk terület, hogy ezért sanszosan nem érte meg szórakozni.

Azóta nem foglalkoztam ilyesmivel, de nem láttam soha sehol gyakorlati alkalmazásban ilyet.
 
  • Tetszik
Reactions: wolfram

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 080
14 992
113
A gép fő geometriai méretei és súlypontja adott. Ezen változtatni nem lehet, ha arra gondolsz, hogy a gép orrát alakítanád át.
Kíváncsi lennék, hogy a panelek által a burkolatra mennyivel több erő adódik át, hogy így mennyire fog hullámosodni a borítás idővel vagy akkor az is vastagabbra cserélik.

A linkelt törzs végén levő megoldás arra hajaz, amit anno én egyetemen vitorlázó gépeknél vizsgáltam/tuk, de végül nem lett belőle semmi, legalábbis azokon. Néhány szárnyprofil esetén különféle örvénykeltő elemek hatását vizsgáltuk azok siklószámára. (Motoros gépeken sem láttam alkalmazva.)

Eltérő formájú és kiemelkedésű örvénykeltő elemeket helyeztünk el a profilok kilépőélének hátsó 1/3-a mögött. Helyenként döbbenetes mértékű felhajtóerő erő növekedést mértünk (+30% volt a max), de a légellenállás is számottevően nőtt, a siklószám javulás csak nagyon szűk Re szám (sebesség) és állásszög tartományon belül jött ki és inkább csak azon elrendezéseknél, ahol a Cl növekedés 10% vagy alatta maradt. (Itt a mérési pontosság is már bejátszott abba, hogy mennyire volt reális az mért eredmény.)

A megoldás legfeljebb arra lett volna jó, hogy egyes gépek abszolút felhajtó ereje nőtt volna (már ameddig bírja a szerkezet), de a siklószám javítása kérdéses lett volna, ami a vitorlázó gépeknél a szent Grál. Kisebb sebességeknél egyes repülőgépeknél számottevően javította volna felszállási hosszt, a "bozótpilóta" környezetben ez nem hátrány ahol motorerő van, de kis sebességnél a Fl növekmény bőven veri a Fd növekményt. Ellenben a csúcssebességet és a hatótávolságot adott estben néhány százalékkal csökkenthette volna. De ez olyan szűk terület, hogy ezért sanszosan nem érte meg szórakozni.

Azóta nem foglalkoztam ilyesmivel, de nem láttam soha sehol gyakorlati alkalmazásban ilyet.

Utasszállító gépek szárnyán is előfordulnak örvénygenerátor-lemezkék, itt pl. Boeing-737 szárnyának felső felületén (piszok kellemetlen érzés tud lenni, mikor a szerelő figyelmetlenül éppen rátérdel valamelyikre :(:mad:):

https://www.google.hu/search?q=b737...iJTkAhXvsIsKHbwOCUQQ_AUIESgB&biw=1120&bih=538
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
30 273
35 455
113
Utasszállító gépek szárnyán is előfordulnak örvénygenerátor-lemezkék, itt pl. Boeing-737 szárnyának felső felületén (piszok kellemetlen érzés tud lenni, mikor a szerelő figyelmetlenül éppen rátérdel valamelyikre :(:mad:):

https://www.google.hu/search?q=b737...iJTkAhXvsIsKHbwOCUQQ_AUIESgB&biw=1120&bih=538
Az örvénykeltők, amiket használtunk, azok kiemelkedése elérte a szárnyprofil kb. 3-7%-át és azok felülete az utolsó 1/3-ban úgy 15-20% volt. Más jellegűek voltak, de jó tudni ezt.

Bár most látom...
https://www.emapa.aero/Cessna-180-182A-182B-185-Micro-Vortex-Generator-p/cessna-180_182_185.htm

Ezek szerint akkor mégis csak elérhető a piacon, akinek ilyesmire van igénye. A stall speed kisebb, ergo leszállósebességet is csökkenti vagyis a kifutási úthossz és akkor a felszállásit is sanszosan. Lám lám, ma is tanultam újat.



 

rudi

Well-Known Member
2015. november 30.
5 512
10 759
113
Az a vicces, hogy a gép "másik végének" átalakításával szerintem sokkal többet nyerhetnének. :rolleyes:
Gondolom a törzs alakellenállásának a csökkentésére gondolsz, de az aerodinamika nem ilyen egzakt tudomány...sok vicces dolog van benne.
Képzelj el egy kör keresztmetszetű áramvonalas csepp alakú testet aminek az lég ellenállása X. Képzelj ell egy szintén áramvonalas keresztmetszetű gyűrűt aminek a légellenállása Y.
Ha a gyűrűt az áramvonalas test elé helyezed érdekesen alakul a Z eredő ellenállás. Az ember azt várná hogy az eredő ellenállás Z = X + Y, esetleg valamivel több.
Az eredmény viszont Z<X.
Ezt hívják Townend gyűrűnek (ennek a továbbfejlesztése a NACA gyűrű)
A gyakorlati haszna az volt hogy a 30-as években ez hozta előnybe a - meglehetősen tömpe orrú - csillagmotorokkal felszerelt gépeket a soros motorokkal szereltekkel szemben. Pl.:

Amúgy itt van a NASA virtuális szélcsatornája ahol el lehet játszani hogy a kül. alakú (benne kül. orrgörbületi sugarú) testek légellenállás tényezője hogyan alakul.
Egyszóval nem biztos hogy sokat nyernének vele ha a C-130 meglehetősen buci orrát szép hegyesre cserélnék…

Azóta nem foglalkoztam ilyesmivel, de nem láttam soha sehol gyakorlati alkalmazásban ilyet.
Rengeteg helyen használnak turbulátorokat. Sok helyen az orrsegédszárnyak alternatívájaként és roppant hatásosak tudnak lenni. Ha jól szerkesztik meg akkor nagyobb sebességnél az ellenállás növelő hatásuk minimális, kis sebességnél viszont rendkívül kedvezően befolyásolják a gép tulajdonságait.
Videó:
Vitorlázó gépeken is használunk turbulátorokat.
Ezek a szárnyon illetve a vezérsíkokon a lamináris-turbulens áramlás átváltási ponton vannak felragasztva hogy az áramlás jellege ne cikk-cakkosan hanem egy egyenes mentén váltson át s ezzel csökkenjen a parazita ellenállás
példa: