1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Lockheed Martin F-22 Raptor

Diskurzus a(z) '5. generációs, vagy afölötti vadászbombázók' témában - GrGLy által indítva @ 2013. január 6..

  1. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Erre akkor reagálnék is három dolgot:
    • Az F-22-esnél a bemutató első felében van egy látványos J-Turn. A gép miután az első pár manőverkombináción túl van, végrehajt egy ugrást, abból egy agresszív átnyomást, majd felkapja az orrát és bal legyezővel megfordul. Namost, ezt 2008 óta a pilóták full utánégetésen, szimmetrikus tolóerővel csinálják, kivéve a 2017-es évben, mert az akkori szezon pilótája pár alkalommal aszmmetrikus tolóerővel csinálta a manővert. Csakhogy érdemi különbség nélkül. Nincs akkora erőkarja a hossztengelyhez közeli beépítés miatt az eltérő tolóerőnek. És ez tavaly jól látszott a finn F/A-18C Hornet bemutatóján is a RIAT-on. Nem véletlen, hiszen a közeli hajtómű elrendezéssel pont az aszimmetriát akarták ezeknél a gépeknél mérsékelni, egyhajtóműves repülések idejére.
    • Az F-16-os egy penge masina. Mindene adott, hogy úgy repülhessen, mint egy Hornet, csak jóval dinamikusabban. Egyet kivéve. Az a baj vele, hogy dinamikus 40 fokos belerántás felett a vízszintes vezérsík átesik, emiatt a Deep Stall jelenség jelentkezik. A statikailag instabil konstrukció így elveszíti legfőbb beavatkozó felületét, emiatt a géppel sokkal kisebb állásszög tartományban, de cserébe jóval nagyobb szögsebességgel és így dinamizmussal repülik, mint mondjuk a Hornetet. Ezt a kvázi hiányosságot időrendben először a szovjet tervezők korrigálták a saját munkájukon. Ők ugyanis a T-10Sz tervezésekor árgus szemekkel tanulmányozták az YF-16A nagy állásszögű kontrollálhatóságát és annak határait. Ebből lett a jól ismert Szu-27-es, annak nem ok nélkül hátranyilazott kilépőélével és jó nagy vezérsíkaival. Majd a következő csapat a japán Mitsubishi volt, akik a General Dynamics nagyobb fesztávú Agile Falcon projektjét átvették, csökkentették a belépőél nyilazását, előrenyilazták a kilépőélet és hasonló nyilazási szögekkel egy a Falcon-énál nagyobb felületű vízszintes vezérsíkot alkalmaztak. Ez lett a Mitsubishi F2. Végezetül a Lockheed mérnökei az F-35-ösöknél hasonló megoldásokkal érték el, hogy az a fránya vezérsík még 70 fokon se essen át, hogy képes legyen kontrollálni a gépet. Ez az állásszög csak merülésben érhető el, de vízszintes repülésben 55 fokig húzható el a gép orra és vezethető a gép mindhárom tengely körül
    • Végezetül, amióta elkezdtek istenes demókat repülni az F-35-ösökkel, kellemes hozadéka lett a dolognak, hogy a Viper Demo is sokkal látványosabb, sűrűbb, érdekesebb lett. Pedig ugyanúgy az USAF-ról van szó, mint eddig is.
     
    endre, Python, Horizon and 4 others like this.
  2. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Azért egy Dale Snodgrass féle F-35 bűvészkedése kíváncsi lennék.
     
    fishbed and emel like this.
  3. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Kár, hogy az öreg már csak MB339-essel repül, még az F-86-osát is leadta.
    Vagy nem tudom mi lett vele.
    Illetve abban se vagyok biztos, hogy még repül-e a srác.
    Amit az idei F-35C felkészülésekből látni lehetett idáig az a Heritage Flight-ra való tréning. Általában a beélesített demoprogram előtt egy-két évig a gépek odaát csak ilyen félig-meddig önálló programmal, más gépekkel összeállva adnak ízelítőt a tudásukból.
    Tavaly előtt csak pár forszázsos áthúzás volt a repülőnapokra érkezési és távozási napon, tavaly egy-két manővert is belefűztek, de a C nem volt a légibemutató szezon dedikált műsorszáma az USA-ban. Aki szerencsés volt, láthatta.
    Idén már egy összetettebb manőversorozattal készültek, Corsair-ek és Super Hornetek társaságában, a Heritage Flight vegyes kötelékezéseket kitöltő párperces szünetekre.
    De ezt most elmosta a vírus.

    Viszont hiába a legnehezebb variáns a C, hiába ennek van a legnagyobb szárnya, ami biztos rontja a légellenállást, de úgy az alaktényezőt is, ez is bitang mód be tud gyorsulni. És hiába nincs egyátalán semmilyen LERX-e vagy akár annyi örvénygeneráló éle, mint az A-nak és a B-nek, amit meg nem old meg az örvényekkel és a tolóerő/tömeg aránnyal, azt megoldja szárnyfelülettel és a jóval komolyabb mechanizációjával:

     
  4. dudi

    dudi Well-Known Member

    Van olyan pilóta aki mind a négy 5.gen. protóval repült?
     
  5. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Tudtommal nincs.
    Paul Metz repült az YF-23-assal, de sosem repült az YF-22-essel, csak az F-22-essel.
    Jim Sandberg viszont nem.

    David Fergusson és Tom Morgenfeld F-117 és YF-22 (meg még sok egyéb Lockheed típus) pilótái közül csak Morgenfeld repült az X-35-össel is.

    Az X-35-össel (X-35, majd az abból átépített X-35B) és az F-35 AF001 gépekkel sokan repültek olyanok, akik az F-22-essel is, mint Joe Bisley, vagy Paul Smith, de ők nem repültek az YF-22-essel.

    Fred Davy Knox repült az F-22-essel és az X-32-essel, de nem repült az YF-22-essel.

    Philip Yates és Edward Cabrera repültek az X-32-essel de ebből Cabrera repült csak az F-22-essel is, viszont egyikük sem repült az YF-22-essel.
    Az ok egyszerű, azzal a két-két géppel összesen csak négy ember repült. Kettő az egyikkel, kettő a másikkal.
     
    sidewinder12, endre, Python and 8 others like this.
  6. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Érdekes, rendhagyó bemutató a Raptorral. A repülőgépvezető a dedikált 2018-19 demópilóta, azonban az alkonyati fényviszonyokhoz egy P-51-es trojkával állt össze kötelékezni, majd látványos utánégetős áthúzásokkal szórakoztatta a nagyérdeműt, Közben meg egy-két manőverkombinációt a műsorból is előad. Én ugyan hiányoltam a naplementében igen látványos vektorálós loopingokat, de azért így se rossz. Érdekes a szokatlanul hosszú ideig kitartott nagy állásszögű lassú áthúzás.

     
    sidewinder12, fishbed, Python and 3 others like this.
  7. emel

    emel Well-Known Member

    Nagyon profin megtervezett, látványos és kemény bemutató program!! Lehet tudni hogy ki a pilóta? Szívesen látnám egyszer élőben is közvetlenül a fejem fölött Ostravában ... bár sajnos semmi reményem hozzá.
     
  8. mlace

    mlace Member

    Ő még a tomcattal is nagyot tudott alkotni!
     
  9. emel

    emel Well-Known Member

    Dale Snodgrass még a Tomcatnél is ősibb MiG-17F-el is nagyot és látványosat tudott repülni!! :):D
     
  10. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Paul ‘Loco’ Lopez őrnagy:

    https://www.airforceheritageflight.org/news/2019/11/06/paul-loco-lopez-f-22-raptor-demo-team/





    Ez az egyik legjobb videó, mert itt szokatlan szögből, a box közepéről filmezhetett a kamerás. Mintha Ostravában lennél:



    Itt pedig annyiban érdekes a start, hogy a tengerészgyalogos légibázis MCAS Beaufort repterén a nézőtér és a pálya egymáshoz képesti sajátos pozíciója miatt a megszokott föld feletti kigyorsítás utáni szimpla függőleges belerántást még megelőzi egy vízszintes is, ami miatt a műsorban megszokott normál ugrási sebesség helyett jóval kisebbel emelkedik a gép, de erő így is van bőven:

     
    Python, Bleroka, sidewinder12 and 2 others like this.
  11. emel

    emel Well-Known Member

    Köszi, a második tényleg ostravai élmény is lehetNE, szerintem nem véletlenül lett "Loco" a beceneve, tényleg mint a lokomotív, gyors, kemény és energikus ... :) :)
     
    Bleroka likes this.
  12. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Hogy mennyit számít a pilóta és ezen felül az, amit megengednek neki a programja összeállításához, azt jól mutatja ez az amúgy igen jó minőségben fennmaradt 1986-os Tomcat demovideó.
    A gép “csak” egy F-14A, de a pilótája a legendás Dale Snodgrass, a korszak pedig még az, ahol a Navy engedte a gépeivel a 9g-t is.
    A legendásan pompázs-érzékeny, de a Tomcat felszállótömegéhez képest hirhedten alulmotorizáltnak ismert TF30-asok erőtlenségéből itt nem venni észre semmit, a gép jókora állásszögeken, hatalmas energiával manőverezik.
    Már sokszor linkeltem ezt a videót, de érdemes mindig újranézni. Amúgy ebben az évben volt nálunk a MiG-23-as debütálása a budaörsi repülőnapon. Odaát meg ez volt a műsor:

     
    fishbed, Rotten878, Pocok75 and 2 others like this.
  13. Terminator

    Terminator Well-Known Member

  14. altx

    altx Well-Known Member

    itt van egy kis eloadas a F22-rol..

     
    molnibalage likes this.
  15. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Sokszor az ilyen előadások információgazdagsága nagyban függ a feltett kérdések minőségétől.
    Én például kíváncsi lettem volna a kontrarotáló forgórészek precessziójának hatására a manőverezőképességre, vagy, hogy mennyi aszimmetriára van esetleg lehetőség a két belépőél mozgatásánál.
    Ahogy arra is, hogy a törzs felső részén a zsalukat milyen rendszer szerint nyitják-zárják.
     
    fishbed likes this.
  16. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    A legelső teljes Raptor demo, ahol a figurák sorrendje és a végrehajtása is kicsit más volt még:



    A felszállásból tower, majd annak tetején nulla sebességnél átnyomás az egy évvel korábbi, utolsó nem hivatalos manőver bemutatóból lett átemelve. Michael “Dozer” Shower alezredes egy légigyőzelmes (jugoszláv MiG-29-es) korábbi F-15 pilóta, jelenlegi republikánus képviselő feladata volt ízelítő bemutató repüléseket végrehajtani az USA kölönféle repülőnapjain, még a hivatalos democsapat felállása előtt.



    Aki ekkoriban hozzám hasonlóan rendre, napi szinten követte a Flight Level 350 videós oldalt (még a Youtube előtt vagyunk), azt láthatta, hogy még csak “húzták” a repülésrajongók agyát, azzal, hogy egy igen felkészült pilótával a fedélzeten a gép csinált egy igen látványos és zajos felszállást, majd elment a várakozási légtérbe kunsztokat gyártani. Mutatott is valamit, meg nem is.



    Ezt a jó kis startot az első demoévben még átvették, majd 2008 után lecserélték egy Power Loop-ra, ami ekkor még az első, min radius turn-ból indított ugrás tetején volt. És ekkor még volt ezen felül kettő a programban, ami most is megvan.Tehát összesen három, különféle sebességeken végzett Power Loop volt akkor is és van most is.

    2008-ban, az első demo évet követően volt a váltás. Itt, ez a promo videó még a 2007 őszi Langley AFB repülőnapjának anyagát tartalmazza, a Farborough-i légiszalonhoz kedvcsinálónak:



    De Paul “Max” Moga őrnagy Farnborough-ban már az új koreográfiát mutatta be, ezt láttam akkor én is. Azóta is ez a manőverek sorrendje:



    Pedig az az átnyomás elég látványos...
     
    fishbed likes this.
  17. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member



    Szingapúr, 2020. Egy igen jó kis F-22-es bemutató. Uganaz, mint az eddigiek, csak valahogy jobban el vannak kapva a figurák.

    Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy eloszlassak egy réges-régi tévedést.
    Anno, az ATF tenderen a GE YF120-as hajtóművel szerelt YF-22-es gyorsabb volt, mint a PW YF119-es hajtóművével szerelt YF-22-es és az YF-23-asok pedig gyorsabbak voltak az YF-22-esekenél, de ott is a GE-s gyorsabb volt, mint a PW.
    Tehát, a leglassabb kombináció a négy gép közül a PW YF119-essel szerelt YF-22-es volt, mégis ez a páros nyert.

    Azóta is tartja magát a konteó, hogy a változtatható kétáramúsági fokú, egzotikus YF120-ast hogy a fenébe tudta a "maradi" YF119-es legyőzni, ahogy a futurisztikus YF-23-as alulmaradása is érthetetlen sokak számára a konzervatívabb YF-22-essel szemben.
    Pedig még Paul Metz, az YF-23-asok egyik pilótája, a későbbi F-22 Raptor első berepülőpilótája is azt mondta, hogy a GE hajtóműves YF-23 az maga volt a csoda.
    Ennyire komoly teljesítmény fölényt adott volna a misztikus változtatható kétáramúsági fok? Hiszen az ATF tender specifikációi közt ott volt a "35000 lbs class thrust engine" is. A tolóerejük tehát azonos volt. Vagy mégsem?

    Nos, az igazság ott bújik meg, hogy maga az ATF tender, mint pályázati kiírás egy szándékosan eléggé szélesen értelmezhető valami volt. Direkt, hogy a nagy amerikai repülőgépgyárak a lehető legszélesebb spektrumban kutassák ki az új technológiákat, megoldásokat.
    Így ugyanarra a tenderre beérkezett egy futurisztikus kialakítású, elég gyors, de merev fúvócsöves hajtóművekkel, ellenben eléggé komplex mozgású kormányfelületekkel szerelt gép és egy TVC fúvócsöves, ám relatíve konzervatív aerdonamikai kialakítású gép is.

    A hajtóművek tekintetében az egyik fél a minél szélesebb spektrumban operálni képes, ám korábban lényegében ismeretlen, változtatható ciklusú hajtóművel, míg a másik a minden korábbinál kevesebb forgórésszel és mégis nagy sűrítési viszonnyal rendelkező, de elképesztően alacsony kétáramúsági fokú dizájnnal rukkolt elő.
    Mind a két gyártó kidolgozta a saját TVC fúvócsövét is, ebben nem volt köztük eltérés.

    Mégis, mitől volt akkor az YF119-es annyival lassabb? Illetve hogyan van az, hogy az egykori, alig 14 tonnás YF-22-eshez képest kvázi monstrum, közel 20 tonnás szerkezetű Raptor még a GE hajtóműves YF-23-asnál is gyorabb lett?
    (Bár hozzáteszem, az ATF tenderen elért maximális sebesség értékeket nem tették soha közzé, csak egy akkora értéket tüntettek fel a négy gépnél, amit még publikusank ítéltek).

    Az ok az, hogy a Pratt&Whitney cég mikor az F100-asból elkezdte kifejleszteni a lehető leggazdaságosabb megoldásokkal a csupán mintegy iránymutatónak szánt YF119-est, akkor ők az ATF tender eredeti specifikációjára "lőttek", a hajtómű tolóerejét kb 133kN értékre lőtték be, ehhez megfelelő levegőátfutással és kompresszor átmérővel.
    Azonban az ATF tenderen tolóerő kategóriát a "30000lbs"-ről (kb 133kN) "35000lbs"-re (kb 156kN) növelték és ennek a GE YF120-asa már megfelelt, mivel ők valamely okból a tender határidejére még tudták módosítani a konstrukciót, így az ő hajtóművükkel szerelt két pályáazti gép hajtómű gondoláját időben le tudták módosítani. A Pratt&Whitney-féle hajtómű esetében a kb 15 százalékkal nagyobb átmérőjű kisnyomású kompresszor már nem fért volna be az elkészült két gép egyikének hajtóműházába sem, így ők maradtak az eredeti átmérőnél.

    Tehát a híres-neves ATF tenderen a két hajtóműgyártó valójában nem is azonos tolóerő-ligában játszott, hiszen a GE hajtóműve (ami valóban egzotikusabb kialakítással bírt) egyszerűen jóval erősebb volt, mint a PW nevezése. De csak ennyi volt az YF119-es hibája.
    Bár a Lockheed/Boeing/GD trió a lehető legjobb eredmények érdekében az YF120-as hajtóművel szerelt példánnyal demonstrálta a TVC hajtóműves manőverezőképességet (addig a PW hajtóművessel végezték a demonstratív rakéta lövészeteket), az USAF látta, hogy a Pratt lemaradása csak annyi, hogy a hajtómű akkori kialakítása szimplán csak gyengébb, mint amúgy lehetne. Ezzel szemben a GE hajtóművét "túl bonyolultnak" titulálták, holott a General Electric minden módot megragadott, hogy bizonyítsa, az ígéretes változtatható ciklus nem igényel túl bonyolult kialakítást, egyszerű visszacsapó szelepekkel vezérlik az egész renszert, mi több, eleve kevesebb mozgó alkatrész van az YF120-asban, mint egy F110GE100-asban.
    Az USAF-ot ez nem hatotta meg (valószínű azért a jó öreg lobby-tevékenység is közrejátszhatott) és az YF119-est választotta.

    Ugyanakkor az F-22-es Raptor F119PW100-as hajtóműve csak jellegében emlékeztet az egykori YF119-esre.
    Nagyon sok mindent áttervezve jött létre és a leglényegesebb különbség, hogy bár az USAF még mindig csak az ATF tender specifikációját mantrázta a Raptor hajtóművének teljesítményét illetően (35000 font tolóerőkategória), a 2008-as évben hivatalossan elismert F-22 adatok alapján a vélhető valódi teljesítmény az valahol 27000-29000 font (120-129kN) lehet utánégetés nélkül, míg utánégetéssel elérheti a 39000 fontot (173kN)!

    Ennél a gépbe épített statikus tolóerő a nem szabályozható szívócsatorna miatt kb 5-7 százalékkal lehet csak kisebb, de a sebeség növekedésével már földközelben is jelentős lehet a dinamikus tolóerő növekedés.

    Ha hinni lehet a spekulációknak, akkor ezek alapján (nem számítva a csak párszor repült MiG 1.44-est) a sorozatgyártott F-22-es a valaha volt legnagyobb tolóerővel rendelkező harcászati vadászrepülőgépe.
     
    misinator, Pocok75, fishbed and 9 others like this.
  18. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Most akkor melyik volt a gyorsabb...? A gépelési hibák miatt ez nem derül ki.... :(

    Mégis, mitől volt akkor az YF119-es annyival lassabb? Illetve hogyan van az, hogy az egykori, alig 14 tonnás YF-22-eshez képest kvázi monstrum, közel 20 tonnás szerkezetű Raptor még a GE hajtóműves YF-23-asnál is gyorabb lett?


    Korábban meg nem ez van írva.
     
  19. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Milyen gépelési hibák? Milyen korábbi írás? Mit nem értesz?
    Olvasd el újra.
     
  20. weasel007

    weasel007 Well-Known Member

    Látom te mindent értesz :) :p
     

Ezen oldal megosztása