Magyar történelem

[Szittya]

Nem vitatkozni szeretnek de a klasszikus nehezlovassag bar jelen volt magyarorszagon de nem ez volt a jellemzo.

Sokkal inkabba kozepes lovassag volt jellemzo a magyar hadseregre mondhatni a kozepes lovassag adta a gerincet. /egyszeruen azert mert a kozepnemesseg ami a legnagyobb szamot adta erre a felszerelesre volt kepes. A lecsuszott bucsokoros nemesseg is az egyykoron szebb napokat meglatott csaladi oroksegbol vagycsatakban zskamanyolt fegyverzetbol vertezetbol gazdalkodott./

A konmyu lovassag is jelen volt mindig magyarorszagon. Mint ahogy mimdenhol. Foleg a banderiumok alltak konnyulovassagbol es a bocskoros nemesi reteg java is csupan ezt a fegyvernemet tudta erositeni szukos anyagi helyzetenel fogva.

A klasszikus nehezlovassag az esetek tulnyomo tobbsegebe a kiralyi orseg /nem csak testorseg./ adta es a gazdagabb urak fourak..../
Egy klasszikus nehezlovassagi felszereles egy falu ara volt.

Na a tobseget ado koznemesseg akiknek 3-4 jobbagytelke volt csupan egyszeruen keptelen lett volna ilyen fegyverzet kiallitasara. Meg a komolyabb koznemesseg akinek egy faluja volt se volt kepes erre./ megjegyezenem hogy akkoriban sokkal tobb falu volt nem a torok vagy a tatar miatt csokkent a falvak szama hanem a kozigazgatasi berendezkedes valtozasa miatt./ a mai faluk a kozepkorban 4-5 vagy tobb falubol alltak ma az az egy faluba olvadtak be ahol a templom volt./lasd falvak teruleteinek nevei./

Megjegyzes a banderiumokba szert szerettek a konnyulovasokat mert kevesebb embert kellett kuldeni. Teszem azt valaszthatott 2 gyalogos eloirt felszerellessel vagy 1 konnyu lovas eloirt felszerelessel./ egyertelmu hogy lovas kiallitasa gazdasagosabb volt./ persze akinek egy gyalogost kellett a megyei banderiumba kuldenie magan kivul a telkek szama miatt nem volt mas lehetosege mint gyalogost kuldeni./de ebbe az esetbe is inkabb torekedtek lovast kuldenikuldeni./

A huszar. A huszar nem elsosorban a felszerelesetol lessz huszar. Persze az is lenyeges. De a legfontosabb az alkalmazasuk modja. A huszar /a fentebb leirt kenyszerbol./ szuletett. /neve eredete lemyegtelen inkabb az a fontos ki alkalmazta igy oket elsonek szent istvan utanni gyokerek.../

A lenyeg hogy a vilagon szinte mindenhol a konnyulovassagot nem vetettek be a klaszikus csataba.

Elsosorban elocsatarozasra felderitesre szarnyak biztositasara nehogy akadalytalanul oldalba kapjak atkaroljak vagy bekeritsek azokat es tartaleknak az ellenseg uldozesere alkalmaztak. /

Mig magyarorszagon a klasszikus ertelembe vett csataba is szerepet kapott a gyalogsak tamogatasara szolgalt. /ez a gyalogsag tamogato szerepkor mashol nem igen volt meg persze a tobbi szerepkort is kepesnek kellet legyenek ellatni. /ez a viszonylagos nagy szam miatt lehetseges volt./ szam aranyba kozel alltak a kozepes lovassag szamahoz./ legkevesebb a klasszikus nehezlovassagbol volt.

 

[Robur]

Stefka Istvánnak vajon miért nem néznek ilyen alaposan utána ezek a kedves emberek? Mert egyik korai TV élményem volt a Szabó László-Stefka István- féle korabeli Kékfény, amelyben rendszeresen kapcsolták a "belügyi tudósítónkat, Stefka Istvánt". És most ő ennek az izének (PS) a lapigazgatója és bőszen kommunistázik, kommunistáztat...

Prosti srácoktól mit vársz? Saját emberüket nem vegzálják.

 

[Szittya]

A nehez es kozepes lovassag kinezetre bar hasonlosagot mutatott. Megis meroben eltero harceljarasba hasznaltak azokat.

A klaszikus nehezlovassak tamado alakzata az ek volt. Az ek szerepe hogy az attores megkonnyitese.
A nehezlovassag nem csinalt mast mind hogy a hatalmas tomeggel elorreszegezett koplyaval atgazol az ellenseg csatavonalan. Attori azt /megjegyzes a lo itt tobb embert olt mint a lovas./ az ellenseg vagy felrealt az utjabol vagy eltiportak. /az eken haladonak volt a legnagyobb eseje az attoresre. Bar a kozhiedelem azt tartja hogy az a legveszelyesebb hely ez nem igaz az ek eleje elol meg felre birt allni huzodni az ellenseg. Mig az ek szaranal levok mar betorlodott embertomegbe utkozott.// az ek ahogy haladt elorre a konnyebb ellenallas fele haladt telhesen termeszetes modon./ igy az ek folyamatosan szukult az atjarora amit az ek hegye megnyitott. Akik az ek alakzat hatulyan tartozkodtak bizony bizomy az atjaroba ragadtak./ennek oka hogy az atjaroba az alakzat sebesseget vesztett mikozben a letszama folyton nott./kvazi felduzzadt./ akik bentragadtak felvettek a harcot es igyekeztek tartani az atjarot esetenkent szellesiteni./ az ellenseg alakzata itt mar kette volt vagva./ akik a rohamozok kozul atjutotta az ellenseges alakzaton a tuloldalt ujja szervezodtek es ullyabb rohamot inditottakk. Most a kette oszlott alakzat altalaba belso oldala ellen./ ami ugyan ugy jart mint az egesz alakzat jhisz mar csak a lo es kovasa fizikai sulya garantalja az attoresrt./meg ha a lovas valami oknal fogva meg is hal a cstalovak tovabb rohamoztak es tortek elorre gyilkolva pisztitva az ellenseget./nem veletlen voltak olyandragak./ ennek a fel felezesenek a kovetkezmenye hogy a kozepso szekcio ami a fel es a negyed kozotti negyed egyszeruen ugy osszetomorult hogy keptelen volt mind a sikeres harcra mind a koordinalt mozgasra manoverre .cspdaba esett hisz majdnem be voltak keritve. Sot... A panik garantalt es a futas ha volt ra lehetoseg./ az atjaroba az ek szara tovabbra is harcol es kuzd mind 2 helyen . /ugye az elso ek belso fele ezzel tehermentesul nemileg harcosok csoportosithatok a masik oldalra./ ha a kozepso negyed megse futott volna meg egy ket tized frontalis tamadasba ment az ujjonan attortek kozul es igy garantaltak a futast vagy az ellen teljes felorleset./ addig az attort ek ujjabb rohamra indult a de ez mar altalaba klaszikus vonalroham volt es igyekeztek az epen marad reszt tamadni tehat a kiso szarny kilso felet... Ha volt eleg ero meg egy ujjabb ek tamadasra persze megprobaltak. De ez valojaba csak az i re a pont hisz az ellenseges alakzat fele eddigre mar vagy halott vagy megfutott. Igy ott is mar a futason agyalnak kemenyen./

A kozepes lovassag taktikalya mas altalaba megosztott erovel tamadtak nagyobb manoverezo kepesseggel.
Altalaba 2-3 vonalba felfelylodott a kozepeslovassag durvan 60-70 % /farkasfogba./ meginditottak a vonalalakzatos elso rohamot majd kozvetlenul ra erkezett a masodik roham az osszetomorult ellensegre a 3. Sor kivart /haha tobb volt az is kivart./ ekozben a maradek 30-40 % ket csoportra oszolva probalta atkarolni az ellenseges alakzatot akiket oldalba /kilso oldal/ illettve a kilso oldal 1\3-1\4-1\5 en hatbatamadta. Ezzel mint egy tobb mint felig bekeritette az ellenseget. Ekozben a 3 .(4.-5. ) roham "oszlop" sor a parancsnok megitelese szerint cselekedett vagy frontalis rohamra ment vagy a belso oldal ellen vonult tamadasra vagy a kulso oldal vagy a hatbatamadas kiszelesitesere sietett segitsegul./ ez a taktika bar latszolag faraszto de igazabol sokkal kevesbe kimerito mint az ek tamadas. Igy ezek a csapatok nagyobb esellyel veszik fel a harcot mas egysegekkel a csatateren./
Igazabol amikor 2-3 m re egymastol altak a lovasok az ellenseges alakzat arcanal nem igen kellett felni attol a kozepeslovasnak hogy oldalba tamadja valaki /felteve ha volt eleg fegyelmezett es tartotta az alakzatot./ hisz arra az 1-1,5 m es holtsavba ahova a ketoldalon allo lovas nem ert be /ekkor mar szalfegyver nelkul vagy maximum kelevezzel rendelkezo lovasok./ nem szivesen mereszkedett be egy gyalogos se plane hogy lattak hogy veluk szembe ott van meg egy vonal gyalogos aki arra var hogy ebbe a savba bemereszkedoket lerohanja es eltiporja./

 

[Szittya]

Igazabol mind 2 esetben az ellenseg megfutamitasa volt a cel. Csak mig a nehezlovassag ezt az ellensegre mert nagy csapasokkal erte el addig a kozepes lovassag a bekerites reven /legalabbis reszleges bekerites vagy annak latszatanak keltesevel./ a kozepes lovassag uldozott is a legnagyobb vesztreseget a mar megfutott ellensegbe okozta. Mig a nehezlovassag nem igen uldozott egyreszt teljesen kimerult masreszt alkalmatlan is volt ilyesmire.
az eggyik erovel tette azt amit a masik esszel. Ero es essz. /osszehangolva igencsak hatasos plane ha ehhez hozzatartozik meg a konnyu lovassag gyorsasaga./ os ott van persze a gyaligsag. Mimt tomeg /

 

[Szittya]

A vegen a gyalogos helytt lovas /nemtudom hogy sikerult eirni helyesirast ne nezzen senki./
Kieg. A kozepes lovassag sikere az alakzat megtartasaban rejlett. Nem volt gond ha valaki nem harcolt mert kitertek elolle a lenyeg hogy legyen ott azon a helyen es ha kell sulytson le. A tomeg a tomorulesbol es a kialtasokbol eszlelni fogja hogy bekeritik epp. Az alakzat tartasa tehat igen fontos volt hogy mig a reszleges bekerites nem valosul meg addig tartsak a poziciojukat. Ha kell szotyizva vagy verbe furodve is. Es folyamatosan lassan szoritani ossze az ellenseges alakzatot / ezzel is gatolva a sikeres harcba es novelve a panikravalo hajlamot. Es minel tomorebb a rendannal kevesebb ellenseg tudja felvenni a harcot hisz a kozepsok vegig csak bangultak meg obegattak ha labukraleptek./ l

 

[Szittya]

Mohacsnal ugye aa kommyulovassag a tuzfegyverek hangjara megfutott igy a vereseghez nagyban hozzajarult. Se a gyalogsag vedelmet nem tudta ellatni /ezert habozva inditottak a tuzerseg es a janicsarok ellen./ mind a megfuto torok elit lovassag uldozesebe sem tudtak alkalmazni mert nem voltak a csatateren igy azok idobe uja birtak szervezodni. De meg utanpotlasnak se tudtak oket alkalmazni vagy a szekertabor felmentesere se hisz mar messze jartak. Pedig mimdenhol igen csak jol jottek volna /megjegyzem a letszam meg lett volna az elocsatarozasokba tobszoros veszteseget szenvedett a torok mint a magyar konmyulovassag./

 

[dudi]

VAGY!Az áttört nehézlovasság meglátta az ellenség táborát és ahelyett,hogy visszafordult volna harcolni elment rabolni..
Szerintem mindenki tudja,hogy melyik csata erre a legjobb példa.

 

[Szittya]

Igen benne volt a pakliba /nem egyszer elo is fordult./ plane mikor apa fia egymashoz kozel lovagolt vagy talalomra foglaltak helyet a csatarendbe./ de amikor a csalad egyik tagja az ek elejen volt a fia a vegen nem hagyta szrb a gyereket. /vagy kitudja./ egyebkent igen a fegyelmezetlenseg sokszor keresztbe huzza a terveket. Eppen ezert minden ilyen elmeleti hadaszat/harcaszat csak az optimalis esettel tud szamolni hisz minden cata mas. A csatak elvesztrlenek 99% a azert tortenik mert a veztes nem tudta veghezvinni a haditervet. /hisz a haditervet ugy dolgozza ki mindenki hogy o legyen a gyoztes a vegen./

Az ilyen alakzatok osszeallitasa meg hasonlok azok amire a vezerekre azt mondjak hogy tapasztaltott szerzett vagy nagytudasu hasonlok...

Mert magahoz az alakzat felallitasahoz meg jobbszarny balszarny centrum konnyulovassag tuzerseg felosztasahoz nem kell tul nagy tapasztalat hanem az ilyen rafineriakhoz hogy apa fia ne egymas mellett harcoljon ha nehezlovas de ha kozepes mindenkepp... Hasonlok

 

[Szittya]

A nehezlovassagnal az volt az elv hogy apa a fiat nem hagyja magara hogy biztos meghaljon.ezert kulon tettek oket a tapasztalt vezerek /tetettek/apa az ek elejen hogy visszaforduljon es ujra rohamozzon a fia eletejert. A fiut az ek vegere arra az oldalra ahol a kovetkezo roham varhato. Hogy erezze hogy megjott aznapja aki nem hagyja cserbe gyorsan levag egy ket felyet mire ideer dicskedhessen /hasonlok/

Mig a kozepes lovassagnal az volt az elv hogyha egymas mellett harcol apa es fia az apa nem fog megfutni a fia szeme lattara ahogy a fiu se fut meg az apja szeme lattara de ha valameik meghal a masik seme lattara elborul az agya igy bar az alakzat felbomlani latszik a valosagba a bosszuallo a sajat es az elveszett hozzatartozolya poziciojat is tartani foglya veres kardal.

A konmyu lovassagnal a csaladon beluli tizedekbe allas volt a javallotott. Osszeszokott mozgas ifjak halgatnak az oregekre tul nagy kockazatot nem vallalnak be de a csalad hirneve miatt meg se futhatnak csak ugy.

A gyalogsagnal meg a rokonok egyhelyre rakasa batorsagot adott a tomegbe falurol falura altak egymas mellett acsoportok igy mindenki ismerte a korulotte allott igy egyseget alkotva azt az erzest adva mintha a teljes sereg az o ismerose lenne.

Ezeket a trukoket nem tanitottak mindenhol hisz hatalmas kincs es hatalom volt az ilyen ma pszihologianak mondott dolgok tudasta

A hadszervezes tobbol alt mint csapattestek felallitasa es azoknak a mozgasanak az eltervezese.

 

[Szittya]

Ifjonci hev

 

[szpg9]

A Német-római birodalom ugyan nevében birodalom volt, de szerintem az adott korban több másik ország is erősebb volt nála. Pl. többször mi is megvertük őket. Túlságosan decentralizált volt. Láttuk a magyar történelemben, pl. Luxemburgi Zsigmond megszerezte a császári trónt, semmire nem ment vele, több baj származott belőle, mint haszon. Nemhogy Magyarországot tudta volna segíteni, hanem inkább Magyarországgal kellett a "birodalmat" kisegíteni.

Most megértettem, hogy te hogyan értelmezed a nagyhatalmiságot.
Én viszont úgy értelmezem, hogy bármely korban azok az országok számítottak nagyhatalomnak, amelyek a legerősebbek között voltak.
Magyarország pedig a középkor folyamán szinte mindig a legerősebbek között volt Európában, sőt, volt amikor, ugyan rövid időre, de a legerősebb volt.

Nem tudta elfoglalni egyiket sem. A középhatalomnak nincsenek erőforrásai ilyen léptékű hódításokra.

De területeket viszont foglalt el úgy a törököktől, mint a csehektől és a német császártól.
Egyébként a törökök sem foglalták el egész Magyarországot.

Tényleg komolyan érdekelne, ha bővebben kifejtenéd, hogy a középkorban szerinted mettől meddig és milyen események kapcsán volt a Magyar Királyság európai nagyhatalom? Sőt, a legerősebb nagyhatalom!!!

 

[rappali_]

Tényleg komolyan érdekelne, ha bővebben kifejtenéd, hogy a középkorban szerinted mettől meddig és milyen események kapcsán volt a Magyar Királyság európai nagyhatalom? Sőt, a legerősebb nagyhatalom!!!

700-körültől 1240-ig vehetjük Mo.-ot Európa legerősebb entitásának. Honfoglalást megelőző időkben segédcsapatokkal már beavatkoztak a helyi politikába. Honfoglalás után-bár erre több kísérlet volt-nem tudtak kisöpőrni minket, sőt...az ibériai félszigettől kezdve, Velence megsarcolása után...ha még rémlik, az akkori világ legnagyobb arany kitermelői voltunk. Az, h nem igyekeztünk birodalmat, területet foglalni (a la Róma) a keleti gondolkodásmód velejárója (életmód, hitvilág, társadalom). Elég az Atilláról írt forrásokra gondolni, ahol sokan a római járom aloli felszabadítóként írtak róla. Eseményeknek: Bulcsú hadjáratai, pozsonyi csata, vértes, Nagy Lajos...de akár a tatárjárás utáni középhatalmi státusz (Mátyás haláláig) is határeset. 1200 előtt eleve nem volt olyan egységes állam Nyugaton, mint a Magyar királyság.

 

[rappali_]

Harsányi Zsolt elég alapos kutatómunkáit ajánlom ide (Mathias Rex pl.).

 

[gacsat]

Tényleg komolyan érdekelne, ha bővebben kifejtenéd, hogy a középkorban szerinted mettől meddig és milyen események kapcsán volt a Magyar Királyság európai nagyhatalom? Sőt, a legerősebb nagyhatalom!!!

Szerintem soha Zsigmond királyig senki sem állított ki 140E fős hadsereget.

 

[blogen]

700-körültől 1240-ig vehetjük Mo.-ot Európa legerősebb entitásának.

Semmiféle Magyarország nem létezett hétszáz magasságában. Akkor eleink valahol a Volga mentén éltek. Az Árpád-kori Magyarország pedig minden volt, csak nem erős. Néhány kiemelkedő uralkodót leszámítva a feudális anarchia iskolapéldája az a korszak. A leggyengébb uralkodóházunk volt az Árpád-ház. Talán csak a Jagellók közül kerültek ki olyan szánalmas uralkodók, mint ami az Árpádok között megszokott volt.

 

[magyar_katona]

Nem használsz forrásokat. Előbb bizonyítottad, hogy a főkegyúri jog és a püspökök pápai kinevezése között se tudsz különbséget tenni, pedig majd minden gyakorló katolikus ismeri ezeket a fogalmakat és tisztában van a történelmi hátterükkel.

Csak egy tanulmány arról, hogy ez mennyire bonyolult volt még akkor is, amikorra elvben már érett magyar feudalizmusról beszélhetünk: http://mandadb.hu/common/file-servl...c_url/Galla_FerencMtys_Kirly_s_a_Szentszk.pdf

Itt az a baj hogy te kevered a dolgokat. A főkegyúri jog, nem főfelügyeleti jog.
http://lexikon.katolikus.hu/F/főkegyúri jog.html

 

[szpg9]

700-körültől 1240-ig vehetjük Mo.-ot Európa legerősebb entitásának. Honfoglalást megelőző időkben segédcsapatokkal már beavatkoztak a helyi politikába. Honfoglalás után-bár erre több kísérlet volt-nem tudtak kisöpőrni minket, sőt...az ibériai félszigettől kezdve, Velence megsarcolása után...ha még rémlik, az akkori világ legnagyobb arany kitermelői voltunk. Az, h nem igyekeztünk birodalmat, területet foglalni (a la Róma) a keleti gondolkodásmód velejárója (életmód, hitvilág, társadalom). Elég az Atilláról írt forrásokra gondolni, ahol sokan a római járom aloli felszabadítóként írtak róla. Eseményeknek: Bulcsú hadjáratai, pozsonyi csata, vértes, Nagy Lajos...de akár a tatárjárás utáni középhatalmi státusz (Mátyás haláláig) is határeset. 1200 előtt eleve nem volt olyan egységes állam Nyugaton, mint a Magyar királyság.

Hát akkor lenne néhány kérdésem, csak úgy szabadon.

1. Az hogyan van, hogy az 1240-ig EU első egyszerűen elvérzik a Muhi csatában és a király az Adria szigetére menekül, míg az országát elpusztítják a tatárok?

2. Mátyás elég sok pénzt és időt áldozott a nyugati hadjáratokra (szemben a törökkel már nem lépett fel annyira elszántan), de a halála után mennyi idővel is enyészett el minden drága "hódítása" ?

Szerintem az, hogy végig fosztogattuk fél NYeU-t, az még nem jelentette azt, hogy mi voltunk a legerősebbek... Azért ilyenkor azt sem árt megjegyezni, hogy azért le is szoktattak minket először a NY-i kalandozásokról, aztán Bizác is adott egy-két pofont ahhoz, hogy eleink vezetői elgondolkodjanak arról, hogy hogyan is lesz tovább...

 

[magyar_katona]

Hát akkor lenne néhány kérdésem, csak úgy szabadon.

1. Az hogyan van, hogy az 1240-ig EU első egyszerűen elvérzik a Muhi csatában és a király az Adria szigetére menekül, míg az országát elpusztítják a tatárok?

2. Mátyás elég sok pénzt és időt áldozott a nyugati hadjáratokra (szemben a törökkel már nem lépett fel annyira elszántan), de a halála után mennyi idővel is enyészett el minden drága "hódítása" ?

Szerintem az, hogy végig fosztogattuk fél NYeU-t, az még nem jelentette azt, hogy mi voltunk a legerősebbek... Azért ilyenkor azt sem árt megjegyezni, hogy azért le is szoktattak minket először a NY-i kalandozásokról, aztán Bizác is adott egy-két pofont ahhoz, hogy eleink vezetői elgondolkodjanak arról, hogy hogyan is lesz tovább...

Ha augsburgra gondolsz, akkor érdekes, hogy a másik sergtest, ami nem vett részt közvetlenül augsburgi csatába, amint megtudta a vereséget, és a kivégzhéseket, visszakézből kiosztott pár pofont. És még 20 évig nem foglalta el a nyugati gyepüt.

 

[Morishima]

Úgy látom mindenki tényként kezeli azt amiben hinni akar de ez azért érdekes mert tapasztalatom szerint egy nap elmúltával se lehet már egy történést pontosan rekonstruálni a jelen kor eseményei adott esetben fegyveres összecsapásaival kapcsoltban is találgatunk rengeteget és színezünk fantáziánk szerint, pedig ma már mindenkinél ott ott a gopro meg az okosteló és a net. A tudomány is az éppen rendelkezésére álló technológiával nyomoz és tár fel de már sokszor bebizonyosodott mikor a technológia fejlődött hogy az addig atombiztos álláspont átalakult. Csak azt szeretném ezzel mondani hogy ez az a téma aminél úgy lehet kezdeni hogy: "véleményem szerint..."

 

[papajoe]

Egyedül a Német-Római Birodalom rendelkezett olyan képességgel, hogy középhatalmi méretű szomszédos államokat (avarok, igaz az avar középhatalmiság éppen nagyon gyenge lábakon állt a belviszályok miatt) kitöröljön a létezésből. Igaz, ők is csak akkor, ha nagyon megemberelték magukat. Az első stabilan nagyhatalmi államiság a XVI. századi Spanyol Birodalom lett. Náluk a nagyhatalmi erőkifejtés nem rendkívüli erőfeszítés, hanem normális erőkoncentráció volt.



Ez a te idült hülyeséged. Épp azt próbálom megértetni veled, hogy a nagy és középhatalmi kategóriák univerzális fogalmak és semmi küzük a helyhez és időhöz. A nagyhatalom olyan expedíciós képességgel rendlekezik aminek révén tartós hódítást vagy befolyást tud kiépíteni messze a határain túl.

A vilmosi Németországot, vagy a baszileioszi Bizáncot azonos kritériumok alapján nevezzük nagyhatalomnak.



Ez nagyon nem igaz. Még a középhatalmi erőkifejtésre is csak azon uralkodói alatt volt képes, akik időről-időre rendbeszedték az országot az állandó anarchiából.



Néhány várat, kisebb tartományokat. A cseheket nem tudta legyőzni könyörgöm! A középhatalom az az állam, amely képes határai mentén sikerrel háborúzni vagy befolyását kiterjeszteni és elegendő elrettentő és valós erőt felmutatni ahhoz, hogy a nagyhatalmak lehetőleg tartózkodjanak fellépéstől ellene.

A világpolitikában a legkisebb önállóan boldogulni tudó egység a regionális hatalom. Regionális hatalom lehet katonailag nagyon erős kishatalom is (Spárta (Athén középhatalom volt), középkori Svájc, Izrael ma), ezek azok az államok, amelyek fel tudják mutatni a középhatalmiság eszközkészletét, de csak folyamatos rendkívüli erőfesztíés révén. A középhatalom nem ígényli a társadalom olyan fokú mozgósítását és az erőforrások igen jelentős arányú felhasználását, a középhatalom normál üzemben tud saját háza táján rendet tartani. A nagyhatalom pedig bárhol akciózhat. A nagyhatalmisághoz már fejlettebb gazdasági alapok, tengeri hatalom, vagy jelentős szárazföldi élettér kell.

Gondolom meg sem fordul a fejedben,hogy azért nem mentünk hódítgatni,meg fosztogatni,ill. "erőt kifejteni" mert nem akartunk/nem volt szükségünk rá?
Csak a mentális problémákkal küszködők látnak mindenben fenyegetést,és csak a nevezettek éreznek ellenállhatatlan kényszert a gyengébbek folyamatos elnyomására.
Mátyás volt nagyjából az utolsó királyunk,aki még a dolgát tette,Bécs ostromáig,ott sajnos meg billentették,ezért mennie kellett, így járt Attila,is,Vajkot meg már gyerek korában megbillentették,ezért tartunk ott, ahol,ezért vesszőfutás a törink onnantól.