MBDA Meteor

blaze: khm... Mi a foglalkozásod, hogy szimulátorban repülsz bevetést?

 

Mondjuk elég költői a kérdés....

 

Hivatásos HTKA fórumozó

Szerintem mindkettőtöknek igazatok van. Egy háborúban a vadászpilóták biztos azzal a paranccsal szállnak fel, hogy az ellenséges gépeket lőjék le. De egy terület megvédéséhez alapvetően, legalábbis ideig-óráig, elég az is, hogy ha az ellenfélnek meg kell szakítania a bevetését.

Az viszont érdekes kérdés, hogy ez teljesen mást jelenthet a két oldalnak. A védekezőnek elég lehet az is, amit blaze mond, hiszen ha az ellenséges vadász, és/vagy csapásmérő kiválik a harcból, az már győzelem. A támadó "tisztogató" vadászgépeknek azonban gyakorlatilag muszáj a légifölényt lelövésekkel kivívniuk, nekik nem elég, ha a védekező vadászgép kiválik a harcból, tesz egy nagy kört, és még mindig gyakorlatilag hazai pálya felett visszatér a harcba.

 

nagy magasságon 40 km lehet az az indítási távolság amikor egyáltalán nem lehet megmenekülni előle.
egy perc alatt a METEOR kb 60 km-t repül, a célgéptől pedig 20 km-re amikor leáll a hajtóműve marad a 3M sebessége. A lassulást nehéz mgebecsülni

 

Habár a Meteornak megadnak egy 4 Mach-os maximális sebességet is...

 

Nyílván értem, hogy mit mondd Blaze és Molni... Csak amíg ezt mondjuk az USA megteheti, addig Magyarország a 40 AMRAAM-jával túl sokat nem tud ijesztgetni, ha ki is kell őket lőni hozzá...

 

Ez egy szimulátorban szép és jó de a valóéletben ahol nem végtelen számú gépek harcolnak nagyon is lényeges,hogy hány gépet semmisítesz meg/mennyi géped marad!Gondolj bele,hogy mi lett volna Vietnam felett,ha bevetésenként lelövik a B-52-k felét...</blockquote>

Szimulátorban sem. Az lehet, hogy adott bevetés vége után nincs kihatása az eseményeknek, de ha 5-en vagyunk 6 nagyon jól szervezett pilóta ellen akkor baromira nem engedethő meg semmilyen veszteség. Egyik oldalról sem. Egyvalaki kiesik és vége a dalnak. Ha nem spóroltam volna ennyire a fegyverrel 1 óra alatt lerohantak volna minket mert a effektív rajtam kívül senki nem tudott volna ottmaradni amíg a többiek hazamentek..

A támadó fél szemszögéből azt meg lehet oldani, hogy rövid ideig hátrébb nyomják az ellen CAP vonalát ha tudják, lehetőleg annyira, hogy a csapásmérők be tudjanak férkőzni. Ha már pár egységet letarolnak az bőven elég lehet adott helyzetben.

Attól függ mi a helyzetkép.

Főiskolás diák. A DCS egyik legjobb vadászezredének vagyok a tagja.

Akkor lesz a bevetés célja egy lelövés, ha valami kulcs célpontot kell megsemmisíteni. Pl. AWACS, tanker, stb. Ezt tipikusan OCA-nak hívják. Ha valami CAP feladatról van szó akkor egy bizonyos területet kell megvédeni (vagy mozgó egységet), ehhez egyszer sem biztos, hogy bármit le kell lőni.

A támadónak sem feltétlen kell lelőni bármit. Mint fentebb írtam, az is bőven elég sokszor, hogy az ellenfél vadászait kiszorítják egy helyről. Ha a célpont mögé beszorítod őket akkor hiába vannak a levegőben, közük nem lesz ahhoz, hogy a te csapásmérőid mit csinálnak.

Persze az lenne a frankó, ha minél több gépet szednek le. De ez nagyon nem követelmény.

 

Japánok ébredeznek , végre.... 70 év téli állom után.

 

Kell venni belőle, ezt legalább lehet használni is, és nem kell egy másik ország hadseregétől egy alkatrész vagy kulcs hozza.

 

Hát ezt tudjuk használni tetszőlegesen, akkor lehetne értelme a beszerzésnek. Nem mintha lenne esélye manapság bármiféle fejlesztésnek.

 

Az mekkora húzás lenne, ha a Norvégok átalakítanák a NASAMS rendszert, hogy AMRAAM helyett Meteorral is működjön ...

 

http://www.thedrive.com/the-war-zone/4678/is-the-european-meteor-air-to-air-missile-really-the-best-in-the-world

 

A hírek szerint a Britek és a Japánok belevágnak egy új, minden eddiginél korszerűbb AAM fejlesztésébe.
http://defence-blog.com/news/japan-and-uk-to-jointly-develop-new-air-to-air-missile.html
A fejlesztés alapja a Meteor hajtóműve és a Mitsubishi Electric által fejlesztett ARH rendszer.
A prototípusnak 2018-ban kéne elkészülnie az MBDA angliai üzemében, az éleslövészetek pedig 2023-ban indulnának.
Szerintem itt arról lehet szó hogy a japcsik állítólag a régi AIM-7 Sparrow alapjain fejlesztettek AAM-4B néven egy új rakétát aminek egy AESA rendszerű ARH rendszere van, és most ezt próbálják összehozni a METEOR hajtóművével

 

Az MBDA nem engedi olyan repülőgépekre integrálni a Meteor-t, amiben orosz vagy izraeli elektronika van.

https://www.indiatoday.in/mail-toda...plans-likely-to-take-a-hit-1249650-2018-06-04

 

Megmondaná vaki hogy miben jobb a Meteor rakéta mint az aim-120D ?
Hatótávban veri az aim-120D a Meteort akkor meg?

 

Ez így generálisan nem igaz, harcászati paraméterekben kínál előnyöket és hátrányokat is.

• A Meteor hajtóműve torlósugár/ramjet (nemtom mi a pontos megnevezése) hajtómű, ami azt jelenti, hogy nem viszi magával az oxidáló anyagot azt a légkörből veszi.
• A hajtómű tolóereje szabályozható, ami hatalmas előnnyel jár, mert nem ad le feleslegesen nagy tolóerő akkor, amikor nem szükséges, optimalizálható a rakéta röppálya alapján. Amíg a ritkább légrétegekbe emelkedik, addig visszafogja magát majd ott gyorsít fel és "vitorlázik" messzire.Ezen felül, ha még van hajtóanyag végfázisban, akkor amikor manőverezni kell, akkor is képes tolóerőt biztosítani, amíg a hagyományos rakéta már régen lassul. Egy AIM-120 hajótóműve legfeljebb 7-10 másodpercig üzemel. Az AIM-54-nél ez 23 másodperc volt, de nem dual thrust, ezért annak HMZ-je csak nagy magasságban haladta meg az AIM-7F/M-ét.
• A hátránya az, hogy a hajtómű kialakítása miatt a gép RCS-ét sokkal inkább megnöveli.
• Az is hátrány, hogy a gépre függesztve a légellenállása számottevően nagyobb, mint az AIM-120-é. Annyira, hogy az EF Typhoon esetén berepülési program során mérték ki a különbséget pusztán számolgatás helyett. (Volt hír is róla.)
• A rakéta kialakítása miatt nehézkes lesz az F-35 belső terébe integrálás. (Tervbe van véve, de konkrétumot eddig nem láttam.)
• Azt eddig egyetlen forrás sem közölte, hogy a rakéta alkalmazható-e minden magasságon és sebességen a hajtóműve miatt, hogy milyen sebesség és magasság tartományban indítható. A fő menethajtóművének, hogy adott sebesség alatt nem működik, ezért booster kell hozzá. Csak egy rövid említés van arra, hogy van egy rövid ideig működő booster hajtóműve.Ez alá Kub koncepció, lást HTÖ 492. oldaltól a Kub ismertetésnél. Csak pl. kíváncsi lennék arra, hogy pl. tengerszinten kis sebességnél indítva is elég a booster vagy mondjuk M0,8 sebesség és 4 km magasság alatt nem indítható, mert a boosterben nincs elég kfrat... Persze az intelligens tervezés azt feltételezi nálam, hogy a legrosszabb esetre terveztek, csak ez nincs sehol leírva...