MiG-23 Flogger (Mikojan-Gurjevics)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 162
60 902
113
Örülök, hogy ennyi év után eljutottunk idáig, pedig ezt már korábban kifejtettem itt a HTKA-n. :)

Naszóval. Az alapvető különbség a Mirage F1 és a MiG-23-as család között az, hogy kvázi ugyanarra repülési teljesítményre és méretkategóriára a franciák egy agyonmechanizált (többszörösen réselt orrsegéd- és fékszárny) farkasfogazott trapézszárnyat alkalmaztak, míg az oroszoknál a szerényen mechanizált deltaszárny és a mozgatható nagy oldalviszonyú (karcsúságú) közepesen mechanizált változtatható nyilazású trapézszárny között választottak. Ami a járulékos rendszerek miatt jóval nehezebb.
A Szu-15-ös óta tudták, hogy a hagyományos merev belépőélű, külön csűrőkormánnyal és fékszárnnyal szerelt deltaszárny nagyon magas fel- és leszállósebességet követel meg, amin a plusz holt tömegként és hibafaktorként számolandó alkalmi emelőhajtóművek se segítenek.
Azonban ahelyett, hogy jobban elméllyedtek volna a komplexen mechanizált trapézszárnyban, inkább az egész szárnyat kezdték el mozgatni, mivel erre már ott volt az amerikai F-111-es. Érdekes, hogy a franciák a Mirage G-t is inkább kukázták és kitartottak a nagyméretű deltaszárny mellett, annak hátrányait pedig részben a Concorde tapasztalatait is figyelembe véve a statikailag instabil konstrukció + FbW rendszerrel kompenzálták. De ez egy későbbi sztori.

És akkor egy beszédes adat:

A MiG-23-as különféle variációi a rozsdamentes acél és variaszárny konstrukció miatt olyan nehezek lettek, hogy érdemben nem lett jobb semmivel a repülési teljesítményük a Mirage F1-esnél, úgy se, hogy az R-29-es és R-35-ös hajtóművek forszázs nélkül 75-80kN-t tudnak, forszázzsal meg 125-130kN-t. Ezzel szemben a Mirage F1-es Atar-9K hajtóműve forszázzsal tudott 76kN-t és az is elég volt neki.

Ja, és a 23-as felszállási úthossza csak alig lett rövidebb a MiG-21-es starthosszánál, ahogy a leszállási se lett sokkal rövidebb, csak jóval laposabb szögben kellett a bejövetelt végrehajtani (az előd 21-es amúgy szinte bezuhan a repülőtérre), a variaszárnyon elhelyezett fékszárny bólintó nyomatéka miatt folyamatosan húzott bothelyzettel.

És ne feledjük, a variaszárny miatt a 23-asnál kénytelenek voltak külön a szárny teljes fesztávja mentén dolgozó fékszárny mellett majdnem a teljes fesztáv hosszában külön csűrőinterceptorokat is alkalmazni, ami miatt semmivel se lett egyszerűbb a konstrukció, csak a kis húrhossz miatt jóval "sűrűbb".
 
M

molnibalage

Guest
- A max G-érték nem számított, mert egyrészt
- ezzel a szárnnyal kisebb túlterhelésnél ugyanolyan szűken fordult mint pl. a keményen húzott MiG-21
Ez a mondat teljességgel hibás. A túlterhelés és sebesség kötött kapcsolatok, ezért van az, hogy a P-E diagramokon ezek iso vonalak és az van ugymond fólián rárajzolva, hogy ezt milyen Ps-sel tudják a gépek. Nincs olyan, hogy két gép azonos sebeséggel repül és azonos túlterhelés mellett eltérő a fordulósugár

A híres F-16 és F-4 teszt arról szólt, hogy egy adott sebességen fizikailag mennyire szűk forduló lehetségse Ps = 0, vagyis sebességvesztés nélkül.

Tehát mindig az a kérdés egy vadászgépnél, hogy:
  1. Azonos sebességgel egy adott konfignál mekkora a Ps értéke. Ha az egyikél mondjuk +100 és a másiké 0, akkor azt jelenti, hogy a +100-as képes még emelkedi is közbe, amivel ugyebár úgy szűníti a forduló, hogy annak vetületi sugara kisebb, + a másik gép fölé fog emelkedni.
  2. Mekkora az elérhető maximális túlterhelésű forduló az elérhető mamx felhajtó erővel, ahol a persze a gép rohadul lassulni fog. Tehát, hogy mekkora a repülőgép felhajtóerő tartaléka az 1G-n felül. Ezzel határozható meg a legnagyob b insta turn rate.
(Ez benne van más az 5+ éves HT összefoglalóban is.)
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 085
15 027
113
molnibalage

"A Mirage F.1-nél látszik a területszabály hatása. a variaszárnyú gép másik előnye, hogy nem csak a szárnyat optimalizálja a sebesség szerint, hanem a gép hullámellenállását is, hiszen a hossz szerintit km elszolás is változik. Ezért nics törzs keskenyítés a 23-asnál."

Ez is tény. De nem hiszem, hogy a MIG-23-nak fix szárnyakkal gondot okozott volna a hangsebesség átlépése. 2 Mach-ot biztosan nem tudott volna, de ha 1.5 Mach-ot eléri akkor az már bőven jó. És a gép élete nagy részét úgyis hangsebesség alatt tölti.
Azt csak azóta tudjuk, hogy ezek a gépek csúcssebesség közelében nem sokat repültek. Viszont mikor tervezték ezeket, akkor mindenkinél a sebesség számított, az atomcsapásmérő B-58 Hustler, F-100, F-104G, F-4 Phantom, F-105, F-111 és A-3 Vigilante voltak a kijelölt célpontok, Mirage-III és Lightning mint vadászgépek - ezek ellen nemigen mondhatták hogy elég az M1,5 és majd szólunk nekik hogy ők se repüljenek gyorsabban!!
 
M

molnibalage

Guest
Azt csak azóta tudjuk, hogy ezek a gépek csúcssebesség közelében nem sokat repültek. Viszont mikor tervezték ezeket, akkor mindenkinél a sebesség számított, az atomcsapásmérő B-58 Hustler, F-100, F-104G, F-4 Phantom, F-105, F-111 és A-3 Vigilante voltak a kijelölt célpontok, Mirage-III és Lightning mint vadászgépek - ezek ellen nemigen mondhatták hogy elég az M1,5 és majd szólunk nekik hogy ők se repüljenek gyorsabban!!
Valójában de, megtehették volna.

A B-58 Hustler csak igen rövid ideig volt képes az M2,0-ra, nem rohangászhatott volna örökké M2,0-vel több ezer km távolságban, márpedig alsó hangon 1500 km-et repült be és ki is a Szu szárazföldi része felett, de min, 1000 km-et Moszkávig. A B-58-at erőlködés nélkül lőtte le volna elvileg a Vega. Nem véletlenül kukázták gravibombás B70 ötletét is és jött az AGM-28 a B-52-re, meg a Blue Steel a briteknél...

( A margóra, ezért nincs kurvára semmi értelme az M2,0 sebességre képes Tu-160-nak. Senkit nem értdekel, amikor minden létező légvédelmi rendszer HMZ-njén kívül eregeti a CM-eket...)

Az harcászati vadászgépek csapásmérő konfigban mind szubszonikusak voltak, a szuperszonikus vadászgépek is. Ha AG konfigban át is lépték a hangsebességet, akkor harcászati hatósugaruk értelmezhetetlenné vált. Az F-16 is AG konfigban (DI = 150, 28k font tömeg) 20k lábon kb. 2 percig gyorsít M0,8 tájánról M1,25-re és közben a belső kapacitás 18%-át elhasználja. Ekkor még nem is tartotta a sebeséget, csak felgyorsított... Mivel van biztonsági tartalék és egyéb lényegében a belsó keró negyede ment el erre a repcsi meg kemény 50 tfm-et repült ezalatt ami alig 90 km... F-4 és F-105 sem volt jobb ezen a téren főleg, amilyen konfiggal repkedtek...

Az F-111 tudta megtenni azt brutál készlete miatt, hogy bombaoldás után max. mil melelt M0,9-0,95 táján robogott. Ezzel lényegében, ha 40 km-nél meszebb volt az üldöző annak esélye nem volt utolérni és rakétát indítani annyira pöttöm ilyen cél ellen a AAM DLZ/NEZ. Elkergetni el tudta a célt, lelőni nem. (1991-ben is volt ilyen elkergetés.)

Ezen felül a vadászok csúcssebssége BVR rakétával M1,8 táján, ha volt, egyetlen kivétel a MiG-25. (És talán a MiG-31) Az F-15 képes volt 4xAIM-7-tel M2,0-ra, de olyan kis hatósugárral, hogy értelmetlen volt, M1,4-M1,6-tal is kb. tankertámogatással tudna nagysebességű elfogást csinálni BARCAP-elve eldoba a tankokat és utána hazfelé is kötelező tankolással.

(A Vigilante típusjelzése A-5. :D)
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 085
15 027
113
Ez a mondat teljességgel hibás. A túlterhelés és sebesség kötött kapcsolatok, ezért van az, hogy a P-E diagramokon ezek iso vonalak és az van ugymond fólián rárajzolva, hogy ezt milyen Ps-sel tudják a gépek. Nincs olyan, hogy két gép azonos sebeséggel repül és azonos túlterhelés mellett eltérő a fordulósugár

A híres F-16 és F-4 teszt arról szólt, hogy egy adott sebességen fizikailag mennyire szűk forduló lehetségse Ps = 0, vagyis sebességvesztés nélkül.

Tehát mindig az a kérdés egy vadászgépnél, hogy:
  1. Azonos sebességgel egy adott konfignál mekkora a Ps értéke. Ha az egyikél mondjuk +100 és a másiké 0, akkor azt jelenti, hogy a +100-as képes még emelkedi is közbe, amivel ugyebár úgy szűníti a forduló, hogy annak vetületi sugara kisebb, + a másik gép fölé fog emelkedni.
  2. Mekkora az elérhető maximális túlterhelésű forduló az elérhető mamx felhajtó erővel, ahol a persze a gép rohadul lassulni fog. Tehát, hogy mekkora a repülőgép felhajtóerő tartaléka az 1G-n felül. Ezzel határozható meg a legnagyob b insta turn rate.
(Ez benne van más az 5+ éves HT összefoglalóban is.)
Egy szóval se mondtam, hogy azonos sebességnél kell az összehasonlítást végezni, a gyakorlati légiharc nemcsak grafikonból áll. Az viszont magyar pilóták gyakorlati tapasztalata volt, hogy hiába volt a 23-nak alacsonyabb értéken korlátozva a túlterhelése, a manőverező légiharc kimenetele MiG-21 és -23 között leginkább pilótafüggő, a korábban írt dolog miatt: kisebb túlterhelés mellett a -23 nagyjából ugyanolyan fordulóra képes, mint a keményen húzott -21-es (persze ez szerintem mindig függ a pillanatnyi súlytól, azaz üzemanyagtól).
 
  • Tetszik
Reactions: endre

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 264
76 817
113
Valójában de, megtehették volna.

A B-58 Hustler csak igen rövid ideig volt képes az M2,0-ra, nem rohangászhatott volna örökké M2,0-vel több ezer km távolságban, márpedig alsó hangon 1500 km-et repült be és ki is a Szu szárazföldi része felett, de min, 1000 km-et Moszkávig. A B-58-at erőlködés nélkül lőtte le volna elvileg a Vega. Nem véletlenül kukázták gravibombás B70 ötletét is és jött az AGM-28 a B-52-re, meg a Blue Steel a briteknél...

( A margóra, ezért nincs kurvára semmi értelme az M2,0 sebességre képes Tu-160-nak. Senkit nem értdekel, amikor minden létező légvédelmi rendszer HMZ-njén kívül eregeti a CM-eket...)

Az harcászati vadászgépek csapásmérő konfigban mind szubszonikusak voltak, a szuperszonikus vadászgépek is. Ha AG konfigban át is lépték a hangsebességet, akkor harcászati hatósugaruk értelmezhetetlenné vált. Az F-16 is AG konfigban (DI = 150, 28k font tömeg) 20k lábon kb. 2 percig gyorsít M0,8 tájánról M1,25-re és közben a belső kapacitás 18%-át elhasználja. Ekkor még nem is tartotta a sebeséget, csak felgyorsított... Mivel van biztonsági tartalék és egyéb lényegében a belsó keró negyede ment el erre a repcsi meg kemény 50 tfm-et repült ezalatt ami alig 90 km... F-4 és F-105 sem volt jobb ezen a téren főleg, amilyen konfiggal repkedtek...

Az F-111 tudta megtenni azt brutál készlete miatt, hogy bombaoldás után max. mil melelt M0,9-0,95 táján robogott. Ezzel lényegében, ha 40 km-nél meszebb volt az üldöző annak esélye nem volt utolérni és rakétát indítani annyira pöttöm ilyen cél ellen a AAM DLZ/NEZ. Elkergetni el tudta a célt, lelőni nem. (1991-ben is volt ilyen elkergetés.)

Ezen felül a vadászok csúcssebssége BVR rakétával M1,8 táján, ha volt, egyetlen kivétel a MiG-25. (És talán a MiG-31) Az F-15 képes volt 4xAIM-7-tel M2,0-ra, de olyan kis hatósugárral, hogy értelmetlen volt, M1,4-M1,6-tal is kb. tankertámogatással tudna nagysebességű elfogást csinálni BARCAP-elve eldoba a tankokat és utána hazfelé is kötelező tankolással.

(A Vigilante típusjelzése A-5. :D)

A TU-160-nak arra kell a nagy sebesség,hogy ne zudják elfogni nem azért,hogy közel menjen a célpontokhoz.
 
M

molnibalage

Guest
Pl ha Guamot támadná?A fél japán légierő meg az US NAVY...
Ez viccnek jó volt...

A megjelölt végpont 1500 km-re van Guamtól, de ennél nagyobb indítási távolásg is lehet. Úgy lehet repülni, hogy közelében nincs semmi, ami ott lehetne. Oda-vissza 13000 km. Erőlködés nélkül lerepüli a Tu-160 légitankolás nélkül is. Azzal végképp.

q0pveq9j9mxznqee7iuz.png


Dudi, te szádékosan húzod fel az ember azzal, hogy nem gondolkosz?
  • A 10 km-en repülő E-3 radarhorizont távolsága 820 km. Tehát, ha a Tu-160 Guamtól 2000 km-re poéntól pér száz km-re lentebb jön 5-re, akkor még ennyiről sem lehet még elvi szinten sem érzékelni, bár sok értelme nincs, mert 5 km-re ereszkedve is csak 700 km -re csökken a radarhorizont.
  • Árud már el, hogy hogy a búbánatba CAP-elsz 1500-2000 km-re vadászokkal Guamtól... Ok, hogy Líbia felett volt 13 órás CAP is, de ez nem általános. Még 7-8 órás CAP-el is a hasznos idő a tankolások miatt 3-4 óra alatt lenne...
  • A H-555-nek van 2500 km feletti HMZ-s változata is.
So, ennek fényében hova kell M2,0 képesség? Szerintem kurvára sehova. Nem véletlenül van az, hogy a B-1B is lényegében szubszonikusan repked és a B-52 még mindig repül. Fényévekkel olcsóbb a fegyvert gyorsa építeni. mint a platformot. Jééééééééééééé, ház vazz... a Klub is ezt csinálja a végfázisos gyorsítással (pontosabban egyes változata.) Sokkal több értelmelenne egy Tu-16 méretű high subsonic gépek mai hajtóművel. A világból kirepülne az is főleg léguntántöltéssel.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 264
76 817
113
Ez viccnek jó volt...

A megjelölt végpont 1500 km-re van Guamtól, de ennél nagyobb indítási távolásg is lehet. Úgy lehet repülni, hogy közelében nincs semmi, ami ott lehetne. Oda-vissza 13000 km. Erőlködés nélkül lerepüli a Tu-160 légitankolás nélkül is. Azzal végképp.

q0pveq9j9mxznqee7iuz.png


Dudi, te szádékosan húzod fel az ember azzal, hogy nem gondolkosz?
  • A 10 km-en repülő E-3 radarhorizont távolsága 820 km. Tehát, ha a Tu-160 Guamtól 2000 km-re poéntól pér száz km-re lentebb jön 5-re, akkor még ennyiről sem lehet még elvi szinten sem érzékelni, bár sok értelme nincs, mert 5 km-re ereszkedve is csak 700 km -re csökken a radarhorizont.
  • Árud már el, hogy hogy a búbánatba CAP-elsz 1500-2000 km-re vadászokkal Guamtól... Ok, hogy Líbia felett volt 13 órás CAP is, de ez nem általános. Még 7-8 órás CAP-el is a hasznos idő a tankolások miatt 3-4 óra alatt lenne...
  • A H-555-nek van 2500 km feletti HMZ-s változata is.
So, ennek fényében hova kell M2,0 képesség? Szerintem kurvára sehova. Nem véletlenül van az, hogy a B-1B is lényegében szubszonikusan repked és a B-52 még mindig repül. Fényévekkel olcsóbb a fegyvert gyorsa építeni. mint a platformot. Jééééééééééééé, ház vazz... a Klub is ezt csinálja a végfázisos gyorsítással (pontosabban egyes változata.) Sokkal több értelmelenne egy Tu-16 méretű high subsonic gépek mai hajtóművel. A világból kirepülne az is főleg léguntántöltéssel.

És szerinted oda jutna észrevétlenül?Tényleg azt hiszed,hogy az amerikaiak hagynák,hogy CM-el szétlőjék a bázisaikat?Úgy látom kettőnk közül te nem gondolkozol.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 308
54 746
113
Azért a MIG-23-hoz visszatérve, elmondható, hogy olyan elvárások mellet tervezték, ami nem volt reális. E miatt pedig szerintem nem lett egy sikeres konstrukció.
 
  • Tetszik
Reactions: Pal
M

molnibalage

Guest
És szerinted oda jutna észrevétlenül?Tényleg azt hiszed,hogy az amerikaiak hagynák,hogy CM-el szétlőjék a bázisaikat?Úgy látom kettőnk közül te nem gondolkozol.
A fenti radarhorizont és távolságlimitek mellett kérlek vázold fel, hogy mi a búvánattal észlelné a Tu-160-ast a Csendes-óceán közepén? Hm...?

Szerinted miért van légvédelem Guamon?
Szerinted a MiG-31 mellett az Sz-300 mi a frászra lett kitalálva?
Kétszer linkeltem neked az elspoilerezett MiG-31 + Sz-300az az írásból...

Valahol viccesnak találom, hogy avatárod ellenére a HTKA-n egyik leggyakrabban te akasztod ki a kreténségmérőt...
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 264
76 817
113
A fenti radarhorizont és távolságlimitek mellett kérlek vázold fel, hogy mi a búvánattal észlelné a Tu-160-ast a Csendes-óceán közepén? Hm...?

Szerinted miért van légvédelem Guamon?
Szerinted a MiG-31 mellett az Sz-300 mi a frászra lett kitalálva?
Kétszer linkeltem neked az elspoilerezett MiG-31 + Sz-300az az írásból...

Valahol viccesnak találom, hogy avatárod ellenére a HTKA-n egyik leggyakrabban te akasztod ki a kreténségmérőt...

Pl járőrhajók?Nem hülye az amerikai vezetés(régen biztosan nem volt az).De pl tankerrel ki lehet tolni a légtérellenőrzők őrkárati idejét azaz eltávolodhatnak Guamtól hisz vadászoktól nem kell tartaniuk.Ugyan így a vadászok védőzónáját is ki lehet tolni.
 
M

molnibalage

Guest
Pl járőrhajók?Nem hülye az amerikai vezetés(régen biztosan nem volt az).De pl tankerrel ki lehet tolni a légtérellenőrzők őrkárati idejét azaz eltávolodhatnak Guamtól hisz vadászoktól nem kell tartaniuk.Ugyan így a vadászok védőzónáját is ki lehet tolni.
Miféle járőrhajók...?
  1. Milyen hajóosztályokon van távolfelderítő radar, amivel te 0-24 órában tudsz dolgozni? Segítek. CV, AB és Tico. Ennyi.
  2. CV nem hajózik magányos.
  3. Számold ki mennyi van CSG / CBG-be osztva és mennyi lehet egyszerre tengeren. A flottákat nézd meg, hogy hol és mennyi hajó van. Meg létezik hadrafoghatóság is...
  4. A radarok olyan sok energiát fogyasztanak, hogy ha 0-24 órába menne, akkor ezer mérföldes nagyságrendben csökken az amúgy is 10 ezer km alatti hatótávja az AB osztálynak. Tehát magányos AB-kel telekúrva a tengert sem üzemelsz sokáig. A Tico-nak ezért van külös 360 fokos mecha legyezésű radarja az ESA radarokhoz, amit az AEGIS igényel. Viszont a Tico-k számottevő része tartalékban van...
  5. Ezekből mennyi is kéne radarhorizont miatt? Ha az Tu-160 lentebb jön 5 km-re, akkor a hajók radarja 300 km felett nem lát semmit radarhorizont miatt.
  6. Magányosan hajózó AB és TICO még a mai orosz HT légierőnek megoldható feladat...
Szóval dudi...

Gondolkozzál már az ég szerelmére...!


A szoksásos a helyzet. Lövésed sincs a témáról, egy kisegyerek felfogásával gondolkozol 0 harcászati paraméterrel számolva. Én azt érzem, hogy neked lehet írni bármit. Semmibőlé nem tanulsz, és nem gondolkozol. Kicsit sem
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 264
76 817
113
Miféle járőrhajók...?
  1. Milyen hajóosztályokon van távolfelderítő radar, amivel te 0-24 órában tudsz dolgozni? Segítek. CV, AB és Tico. Ennyi.
  2. CV nem hajózik magányos.
  3. Számold ki mennyi van CSG / CBG-be osztva és mennyi lehet egyszerre tengeren. A flottákat nézd meg, hogy hol és mennyi hajó van. Meg létezik hadrafoghatóság is...
  4. A radarok olyan sok energiát fogyasztanak, hogy ha 0-24 órába menne, akkor ezer mérföldes nagyságrendben csökken az amúgy is 10 ezer km alatti hatótávja az AB osztálynak. Tehát magányos AB-kel telekúrva a tengert sem üzemelsz sokáig. A Tico-nak ezért van külös 360 fokos mecha legyezésű radarja az ESA radarokhoz, amit az AEGIS igényel. Viszont a Tico-k számottevő része tartalékban van...
  5. Ezekből mennyi is kéne radarhorizont miatt? Ha az Tu-160 lentebb jön 5 km-re, akkor a hajók radarja 300 km felett nem lát semmit radarhorizont miatt.
  6. Magányosan hajózó AB és TICO még a mai orosz HT légierőnek megoldható feladat...
Szóval dudi...

Gondolkozzál már az ég szerelmére...!


A szoksásos a helyzet. Lövésed sincs a témáról, egy kisegyerek felfogásával gondolkozol 0 harcászati paraméterrel számolva. Én azt érzem, hogy neked lehet írni bármit. Semmibőlé nem tanulsz, és nem gondolkozol. Kicsit sem

Te tényleg azt hiszed,hogy nincs arra hajójuk,hogy felügyeljék a bázisaikat egy háborúban?Ennyire nem nent el az eszük.Ha más nem a tengeralattjárok miatt kint kell lenni hajóknak.Ma pedig már mindenen van légtérelkenörző radar!
 
M

molnibalage

Guest
Te tényleg azt hiszed,hogy nincs arra hajójuk,hogy felügyeljék a bázisaikat egy háborúban?Ennyire nem nent el az eszük.Ha más nem a tengeralattjárok miatt kint kell lenni hajóknak.Ma pedig már mindenen van légtérelkenörző radar!
Igen dudi, mert ezek a hajók kísérőhajók... Arra vannak, hogy CSG/CBG-be pakold be. Mivel összsen kint lehet max. 6-7 db CVN, ez azt jelenti, hogy ehhez kb. (6-7)*4-5 db ilyen hajó kell. Ez 24-35 db hajó. Összesen van 66 db AB és szolgál még pár Tico. Viszont van hadrafoghatóság, személyzeti hiány, stb.

Te alapvetően azt sem fogod fel, hogy ezeket a hajókat nem arra tervezték, hogy azt csinálják, amit behaluzol. A CAP-elő repcsik a bejövő CM-eket szednék le ami átjön, azt meg a SAM. Guam esetén pont az a jó, hogy a SAM védelem is könnyű, mert tenger van minden irányban és a célpontok helye ismert, nem területvédelem van. Kurva felesleges 1500 km-re CAP-elni, amire amúgy sem képesek hosszútávon.

Te kitaláltál egy balfasz koncepciót és mivel szerinted ehhez X db hajó kell akkor nem jelentheti azt, hogy nincs X darab hajó. Ez nem a wishful thinking definíciója...?
Az fel sem merül benne, hogy az ötletet ostoba és a flotta nem erre való, tehát nem is íg védeik meg Guamot.

Dudi, nem tudom szebben mondani. Buta vagy. Ezer oldalakat magyaráztak neked és semmit sem fogtál fel belőle. A legelemmibb dolgokat sem tudod összlegózni. Nálad azt értem, hogy hiába olvasnád el az új összefoglalót, akkor sem leszel tőle előrébb. Nem értesz meg semmit.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 264
76 817
113
Igen dudi, mert ezek a hajók kísérőhajók... Arra vannak, hogy CSG/CBG-be pakold be. Mivel összsen kint lehet max. 6-7 db CVN, ez azt jelenti, hogy ehhez kb. (6-7)*4-5 db ilyen hajó kell. Ez 24-35 db hajó. Összesen van 66 db AB és szolgál még pár Tico. Viszont van hadrafoghatóság, személyzeti hiány, stb.

Te alapvetően azt sem fogod fel, hogy ezeket a hajókat nem arra tervezték, hogy azt csinálják, amit behaluzol. A CAP-elő repcsik a bejövő CM-eket szednék le ami átjön, azt meg a SAM. Guam esetén pont az a jó, hogy a SAM védelem is könnyű, mert tenger van minden irányban és a célpontok helye ismert, nem területvédelem van. Kurva felesleges 1500 km-re CAP-elni, amire amúgy sem képesek hosszútávon.

Te kitaláltál egy balfasz koncepciót és mivel szerinted ehhez X db hajó kell akkor nem jelentheti azt, hogy nincs X darab hajó. Ez nem a wishful thinking definíciója...?
Az fel sem merül benne, hogy az ötletet ostoba és a flotta nem erre való, tehát nem is íg védeik meg Guamot.

Dudi, nem tudom szebben mondani. Buta vagy. Ezer oldalakat magyarázta neked és semmit sem fogtál fel belőle. A legelemmibb dolgokat sem tudod összlegózni.

Nagyon torz elképzeléseid vannak ha azt hiszed,hogy egy Oroszország elleni háborúban 1; lenne legénységhiány.2a bázisokon ülve várnák az esetleges CM salvokat...Még a szárazföldi bázisok sem az őrségre építik a védelmüket hanem folyamatosan van kint járőr...majd akkor szerinted egy Guam nem ér annyit,hogy folyamatosan ott legyen pár hajó és járőrözzön?
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 264
76 817
113
Te vagy teljesen ostoba nem én!
Ha te nem járőröztetsz hajókat meg minimum légtérellenőrzőt megfelelő távolságban akkor még is mi fogja megakadájozni az Oroszokat,hogy 4 TU-160 megy 2 Jaszeny elfossa magát és megkínálja majd 100 db KALIBR-al Guamot?
Mert ha nem járőröznek légtérellenőrzők és hajók megfelelő távolságban amikről a levegőt,vízfelszínt és a vízfelszín alatti területet is tudod ellenőrizni akkor annak ez lesz a következménye.
 
  • Tetszik
Reactions: Pal