Mil Mi-28 "Havoc"

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

Gungnir (F1End)

Active Member
2021. március 24.
116
200
43
Nekem is pont ez tűnt fel. Mi-28 -on még nem láttam Vihrt, s mivel az utóbbi időkben a Ka-52-n is csak Ataka indítókat láttam (amik ezen a gépen kevésbé praktikus elrendezésűek, mint a 28 -ason), azt hittem a Vihr projektet kukázták.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
9 302
29 948
113
Nekem is pont ez tűnt fel. Mi-28 -on még nem láttam Vihrt, s mivel az utóbbi időkben a Ka-52-n is csak Ataka indítókat láttam (amik ezen a gépen kevésbé praktikus elrendezésűek, mint a 28 -ason), azt hittem a Vihr projektet kukázták.
Csak mert nem követted az eseményeket. Mert az tény, hogy a 2000-es évekre teljesen eltűnt a Vikhr, de 2015 után Szíriában elkezdték újra tesztelni (gondolom, előtte meg odahaza) és most megint napirenden van a rendszeresítése.
Azt nem tudom, hogy a Mi-28-as platformra függesztés mennyire komoly.
A MAKSz-on ősi tradíció a függesztősdi, a Nyugat meg mindent készpénznek vesz, amit ott lát.

A Szu-33-asra a mai napig sokan azt hiszik, hogy képes hordozni a Moszkit-ot.
Soha még csak fel se szálltak vele. De a 92-es Mosaeroshow-n a Szu-27K törzse alatt ott volt, így elhitték. Ha volt is ilyen orosz törekvés, az éppoly gyorsan elhalt, mint ugyanezen rakéta integrációja a Szu-34-esre. Ugyanebben az évben ugyanis a második Szu-34-es prototípust a Novoszibirszk-i hangár előtt már egyenesen két(!) Moszkit súlymakettel fotózták le a szárnyai alatt. Szerencsére, ez a konfiguráció Zsukovszkij-ba már nem jutott el, így ma egy hülye tévhittel kevesebb. A fotó ugyanis csak ritkán kerül szem elé.
Nem úgy a szinte sosevolt, tiszavirág életű “Novator” tervezőiroda KS-172-es rakétája, ami 1:1-es makett formájában a kilencvenes években már a Szu-27M elé is ki volt rakva, de legutóbb, 2007-ben (a szűzfelszállása előtti évben) a Szu-35BM legelső prototípusát is ezzel “fegyverezték fel”.
Köszönhetően ennek még mindig akad olyan nyugati szagértő, aki szerint ez a rendszerben levő(!) legpotensebb orosz légiharc rakéta. Az se világos, hogy egyátalán épült-e belőle valaha működőképes példány.

Szóval lehet, hogy a Vikhr integrálva van, vagy lesz a Mi-28-asra, de egyelőre még a Ka-52-esen is csak kísérleti mennyiség lehet hadrendben.
Pedig már megvan ez a projekt is vagy negyven éves és már Csecsenföldön is kipróbálták élesben a Ka-50-esekről.
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
35 171
45 702
113
Csak mert nem követted az eseményeket. Mert az tény, hogy a 2000-es évekre teljesen eltűnt a Vikhr, de 2015 után Szíriában elkezdték újra tesztelni (gondolom, előtte meg odahaza) és most megint napirenden van a rendszeresítése.
Azt nem tudom, hogy a Mi-28-as platformra függesztés mennyire komoly.
A MAKSz-on ősi tradíció a függesztősdi, a Nyugat meg mindent készpénznek vesz, amit ott lát.

A Szu-33-asra a mai napig sokan azt hiszik, hogy képes hordozni a Moszkit-ot.
Soha még csak fel se szálltak vele. De a 92-es Mosaeroshow-n a Szu-27K törzse alatt ott volt, így elhitték. Ha volt is ilyen orosz törekvés, az éppoly gyorsan elhalt, mint ugyanezen rakéta integrációja a Szu-34-esre. Ugyanebben az évben ugyanis a második Szu-34-es prototípust a Novoszibirszk-i hangár előtt már egyenesen két(!) Moszkit súlymakettel fotózták le a szárnyai alatt. Szerencsére, ez a konfiguráció Zsukovszkij-ba már nem jutott el, így ma egy hülye tévhittel kevesebb. A fotó ugyanis csak ritkán kerül szem elé.
Nem úgy a szinte sosevolt, tiszavirág életű “Novator” tervezőiroda KS-172-es rakétája, ami 1:1-es makett formájában a kilencvenes években már a Szu-27M elé is ki volt rakva, de legutóbb, 2007-ben (a szűzfelszállása előtti évben) a Szu-35BM legelső prototípusát is ezzel “fegyverezték fel”.
Köszönhetően ennek még mindig akad olyan nyugati szagértő, aki szerint ez a rendszerben levő(!) legpotensebb orosz légiharc rakéta. Az se világos, hogy egyátalán épült-e belőle valaha működőképes példány.

Szóval lehet, hogy a Vikhr integrálva van, vagy lesz a Mi-28-asra, de egyelőre még a Ka-52-esen is csak kísérleti mennyiség lehet hadrendben.
Pedig már megvan ez a projekt is vagy negyven éves és már Csecsenföldön is kipróbálták élesben a Ka-50-esekről.
Mai napig bizonygatnom kell sajnos, hogy a Szu-33 + Moskit hülyeség. Ennek ellenére a DCS-től a Wargameig ott figyel mindenhol...
 

fonak9

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
5 006
9 340
113
A Szu-33-asra a mai napig sokan azt hiszik, hogy képes hordozni a Moszkit-ot.
Soha még csak fel se szálltak vele. De a 92-es Mosaeroshow-n a Szu-27K törzse alatt ott volt, így elhitték. Ha volt is ilyen orosz törekvés, az éppoly gyorsan elhalt, mint ugyanezen rakéta integrációja a Szu-34-esre. Ugyanebben az évben ugyanis a második Szu-34-es prototípust a Novoszibirszk-i hangár előtt már egyenesen két(!) Moszkit súlymakettel fotózták le a szárnyai alatt. Szerencsére, ez a konfiguráció Zsukovszkij-ba már nem jutott el, így ma egy hülye tévhittel kevesebb. A fotó ugyanis csak ritkán kerül szem elé.

Nem a kistesó H-31-gyel keverték össze a Moszkitot?
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
9 302
29 948
113
Nem a kistesó H-31-gyel keverték össze a Moszkitot?
Egy féltonnásat egy háromtonnás rakétával? Te nem emlékszel arra, hogy mindenhol készpénznek vették a Moszkitot csak azért, mert Zsukovszkijban ez volt kiállítva?







Halkan megjegyzem, a Szu-33-asra a H-31-es sem volt integrálva. Az más kérdés, hogy a Moszkit H-41 néven lett volna “repülőgép fedélzeti” verzió, tehát csak egyetlen karakter volt a különbség.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and fonak9

Gungnir (F1End)

Active Member
2021. március 24.
116
200
43
Az orosz wiki alapján:

AtakaVikhr
Átmérő130 mm130 mm
Husszúság1830 mm2650 mm
Súly42,5 kg45 kg
Max sebesség550 m/s600 m/s
Hatótávolság6000 m10 000 m
Páncélátütés> 800 mm + ERA1 000 mm + ERA*

A megcsillagozott részt az angol wikiről szedtem, ahol azt is kiemelik, hogy a Vikhr harci része többcélú, repeszképző köpennyel ellátott HEAT, ezért az Atakaval szemben nem kell több különböző harcirészű rakétát cipelni.

Összességében a Vikhr jobb koncepciónak tűnik, s azon filózok, hogy miért az Ataka terjedt el.
Arra tippelnék, hogy mivel laser beam riding, az Ataka pedig az előd Sturmhoz hasonlóan radio beam riding, az Atakat a géppark nagyrésze semmilyen/minimális módosítással is tudta használni, de a Vikhrhez komolyabb módosításra lett volna szükség. ---> A hadsereg nem szívesen rendelt belőle komolyabb mennyiséget ---> Ataka terjedt el

(meg persze lehet, hogy maga a rakéta is drágább)
 

Ruby de Puteaux

Well-Known Member
2020. augusztus 18.
608
3 130
93
Itt az új rakéta, becses neve Izdeliye 305E.





The newest Mi-28NM and Ka-52M combat helicopters will be equipped with the Product 305 missile.​

The newest guided air-to-surface missile dubbed Izdeliye 305E (Product 305 E) for upgraded Russian combat helicopters, has been unveiled at the International Military-Technical Forum Army-2021, a TASS correspondent reports.

The missile, developed by the Kolomna Design Bureau of Mechanical Engineering (KBM, part of the High Precision Weapons company of the Rostec State Corporation), is showcased at the High Precision Weapons stand.

The guaranteed range of the Product 305E is up to 14,500 meters, the missile is capable of speeds up to 230 m/s. The ammunition is equipped with a high-explosive fragmentation warhead weighing 25 kg and an optical thermal imaging homing head. The missile weighs 105 kg.

The newest Mi-28NM and Ka-52M combat helicopters will be equipped with the Product 305 missile.

Forrás: The dead district blog.
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
12 846
20 543
113
Itt az új rakéta, becses neve Izdeliye 305E.





The newest Mi-28NM and Ka-52M combat helicopters will be equipped with the Product 305 missile.​

The newest guided air-to-surface missile dubbed Izdeliye 305E (Product 305 E) for upgraded Russian combat helicopters, has been unveiled at the International Military-Technical Forum Army-2021, a TASS correspondent reports.

The missile, developed by the Kolomna Design Bureau of Mechanical Engineering (KBM, part of the High Precision Weapons company of the Rostec State Corporation), is showcased at the High Precision Weapons stand.

The guaranteed range of the Product 305E is up to 14,500 meters, the missile is capable of speeds up to 230 m/s. The ammunition is equipped with a high-explosive fragmentation warhead weighing 25 kg and an optical thermal imaging homing head. The missile weighs 105 kg.

The newest Mi-28NM and Ka-52M combat helicopters will be equipped with the Product 305 missile.

Forrás: The dead district blog.
Szép szép, de a mai világban ez a 230 m/s nekem nagyon lassúnak tűnik.
 
  • Tetszik
Reactions: endre and fonak9

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
12 846
20 543
113
Bármilyen földi meg vizi jármű, épület ellen bőven elég ez a sebesség.
Ellenséges helikoptert, drónt, helikoptert, lassabb repülőt tuti jobban veszélyeztet egy 600m/s-es Vikhr, mint ez a 230m/s-el, nagyobb is, majd háromszor lassabb, könnyebb célpont APS-nek, AHEAD-nek is jóval. Az is fontos lehet, hogy jóval több időt hagy a védekező félnek indítás után a becsapódásig, ez is fontos faktor. Nem azt mondom ezzel hogy használhatatlan, csak nekem meglepő egy új rakéta fegyverzetnél 2021-ben a 230m/s maximális sebesség, ez még sem öngyilkos drón, hanem AG rakéta...
 
  • Tetszik
Reactions: endre

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
17 382
10 212
113
Ellenséges helikoptert, drónt, helikoptert, lassabb repülőt tuti jobban veszélyeztet egy 600m/s-es Vikhr, mint ez a 230m/s-el, nagyobb is, majd háromszor lassabb, könnyebb célpont APS-nek, AHEAD-nek is jóval. Az is fontos lehet, hogy jóval több időt hagy a védekező félnek indítás után a becsapódásig, ez is fontos faktor. Nem azt mondom ezzel hogy használhatatlan, csak nekem meglepő egy új rakéta fegyverzetnél 2021-ben a 230m/s maximális sebesség, ez még sem öngyilkos drón, hanem AG rakéta...
AG rakétaként elsődleges célpontja a földön van. Ekkora méret mellett szerintem nem ezzel képzelték el az ellenséges helikopterek levadászását, ettől függetlenűl képes lehet arra is, mert ez a sebesség kvázi elég hozza, de nem arra találták ki.
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
12 846
20 543
113
AG rakétaként elsődleges célpontja a földön van. Ekkora méret mellett szerintem nem ezzel képzelték el az ellenséges helikopterek levadászását, ettől függetlenűl képes lehet arra is, mert ez a sebesség kvázi elég hozza, de nem arra találták ki.
Persze hogy nem arra van, nem is ez a legnagyobb problémám vele hogy AG rakétaként nem optimális légi célok ellen, mert ez igazából a Vikhr-nál, meg a legújabb Hellfire-nél inkább egy plusz, mint sem egy hiányosság az AG rakétáknál amik ezt nem tudják. Egyszerűen sok időt hagy arra hogy az ellenfél visszatolasson fedezékbe, használjon valami ellen tevékenységet pl. füstöt, és arról nem is beszélve, hogy jóval könnyebb célpont így bármilyen elhárító eszköznek, APS-nek.
 
  • Tetszik
Reactions: endre

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
9 302
29 948
113
Szép szép, de a mai világban ez a 230 m/s nekem nagyon lassúnak tűnik.
Attól még, hogy egy az egyben úgy néz ki, mint egy túlméretes, amúgy őskövület Falanga, ez a rakéta nem tudom, hogy képes 230m/sec sebességgel 14km-t elrepülni?
Ilyen kis sebességgel csak akkor repül el ilyen messzire, ha azt egy kellően íves röppályán teszi. De még így is azt mondom, hogy ez a 230m/sec inkább a célba érkezés sebessége, semmint az utazósebesség.
Igaz, hogy a Falanga is szerény 160m/sec sebességgel repülte le a maga 2.5 - 3km-ét, de még a Sturm is bőven 300m/sec feletti sebességével képes az alig 5km-t megtenni.
Ez a rakéta a típusjelzése alapján is egy szteroidokon hízlalt Falanga, de azért az legyen a szemünk előtt, hogy a Hellfire is úgy képes megtenni a maga 8km-ét, hogy az égésvégi sebessége 420m/sec!
És itt földközeli repülésről van szó.
Azért vagyok szkeptikus, mert ha ez a 230m/sec itt az égésvégi sebesség, akkor még akkor is nagyon sokáig kell járatni a hajtóművét, hogyha az egy kis teljesítményű utazóhajtómű.
Ilyen alacsony égésvégi sebességnél ennek a rakétának a céltól alig 3-4km-re szabad csak kifogynia a töltetéből, tehát a röppályájából bő 10km-t folyamatosan, de igen alacsony intenzitással dolgozó hajtóművel kell megtennie, ami ilyen hosszú távon ilyen kis sebességnél nagyon hosszú idő. Viszont ilyen alacsony intenzitás mellett meg nem tudom, hogy lehet 230m/sec sebességet fenntartani?

Namost. Itt írhatjuk, hogy nem minden a sebesség, mert ott van a Spike NLOS, amelyik a maga 25km-ét 160-180m/sec sebességgel teszi meg.
Igen, ez valóban lehet egy támpont, de annak jókora szárnyai is vannak, ennek pedig nincs ilyesmi.
 

fonak9

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
5 006
9 340
113
Attól még, hogy egy az egyben úgy néz ki, mint egy túlméretes, amúgy őskövület Falanga, ez a rakéta nem tudom, hogy képes 230m/sec sebességgel 14km-t elrepülni?
Ilyen kis sebességgel csak akkor repül el ilyen messzire, ha azt egy kellően íves röppályán teszi. De még így is azt mondom, hogy ez a 230m/sec inkább a célba érkezés sebessége, semmint az utazósebesség.
Igaz, hogy a Falanga is szerény 160m/sec sebességgel repülte le a maga 2.5 - 3km-ét, de még a Sturm is bőven 300m/sec feletti sebességével képes az alig 5km-t megtenni.
Ez a rakéta a típusjelzése alapján is egy szteroidokon hízlalt Falanga, de azért az legyen a szemünk előtt, hogy a Hellfire is úgy képes megtenni a maga 8km-ét, hogy az égésvégi sebessége 420m/sec!
És itt földközeli repülésről van szó.
Azért vagyok szkeptikus, mert ha ez a 230m/sec itt az égésvégi sebesség, akkor még akkor is nagyon sokáig kell járatni a hajtóművét, hogyha az egy kis teljesítményű utazóhajtómű.
Ilyen alacsony égésvégi sebességnél ennek a rakétának a céltól alig 3-4km-re szabad csak kifogynia a töltetéből, tehát a röppályájából bő 10km-t folyamatosan, de igen alacsony intenzitással dolgozó hajtóművel kell megtennie, ami ilyen hosszú távon ilyen kis sebességnél nagyon hosszú idő. Viszont ilyen alacsony intenzitás mellett meg nem tudom, hogy lehet 230m/sec sebességet fenntartani?

Namost. Itt írhatjuk, hogy nem minden a sebesség, mert ott van a Spike NLOS, amelyik a maga 25km-ét 160-180m/sec sebességgel teszi meg.
Igen, ez valóban lehet egy támpont, de annak jókora szárnyai is vannak, ennek pedig nincs ilyesmi.

Ennek a Falangához képest is jóval kisebbnek tűnnek a vezérsíkjai a törzshöz képest. A Spike NLOS-hoz képest persze pláne.
 
  • Tetszik
Reactions: zsolti

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 423
8 511
113
Szép szép, de a mai világban ez a 230 m/s nekem nagyon lassúnak tűnik.

A fizikában és a kinematikában nincsenek csodák. Ha a rakéta induló tömege 105kg és ebből 25 kg a harci rész, akkor a maradék 80 kg-ból nem valószínű, hogy 25-30 kg-nál több lenne a hajtóanyag, ami szilárd HTPB hajtóanyag esetén valahol 7-8 tonna összimpulzus környékén tudhat, attól függően, hogy mennyire volt szempont a füstmentesség és mennyit áldoztak fel ezért a specifikus impulzusból. Ha ezt egy fokozatban, egy üzemmódon gyorsan elégetnék akkor akár 750-900 m/s-ra is lehetne gyorsítani a rakétát, de a viszonylag tömzsi, mindössze 9,7 hossz/átmérő arányú, 200 mm átmérőjű rakéta ezt követően gyorsan vesztene a sebességéből és a hatótávolsága nem érné el a 14,5 km-t. Hatékonyabb, ha a hajtóanyagnak csak kb. harmadát, vagy 40%-át használják a gyorsításra 230 m/s-ig, amely sebességen még nem túl nagy a légellenállás és a maradék hajtóanyagot 100 kg alatti tolóerővel, utazó üzemmódban a sebesség fenntartására tudják fordítani, akár 1 percen át is. Ezzel meg is van a 14,5 km hatótáv, végig fenntartott meghajtással és viszonylag jó manőverező képességgel.

Ekkora sebességnél a képalkotó fejnek van ideje megkeresni a célpontot akkor is, ha a helikopter takarásból indította a rakétát. A képalkotó fejnek ekkora átmérőnél már megfelelő felbontása lehet. A cél megsemmisítése szempontjából is fontos a 200 mm átmérő miatti nagy kumulatív átütés (valószínűleg 1500 mm feletti). Viszont ennek az ára a nagyobb légellenállás. Ha nagy hatótávolságot szeretnének gyors rakétával az ekkora átmérőnél nagyon nagy rakéta mértet eredményezne. A helikoptereken sokat számít a fegyver súlya. Elfogadható súllyal csak mérsékelt sebességgel oldható meg a probléma. Ezért lassúak a nagy hatótávolságra tervezett, de kis méretű rakéták: Spike NLOS, PARS 3 LR, Polyphem, NAG/HELINA, Alas/Ralas. (Na jó, ezek közül 2 gázturbinás meghajtású)

A helikopter túlélőképessége szempontjából fontosabb a nagyobb hatótávolság, a képalkotó fej és valószínűleg kétirányú adatkapcsolat miatti takarásból való indíthatóság és az, hogy a rávezetés alatt nem kell végig rálátás a célra, mert nem kell rávezetni rakétát, sem mint az, hogy mekkora a rakéta végsebessége.

A Vihr 600 m/s sebessége is csak égésvégi sebesség. Nagyobb indítási távolságnál a célközelben már 230 m/s alá is lelassul. A maximális, 10 km-es hatótávolsághoz 28 másodperc repülési idő tartozik. Azaz 357 m/s átlagsebesség és a célközelben már bőven 150 m/s alatti sebesség. De már a 6 km távolsághoz szükséges 14 másodperből is 429 m/s átlagsebesség és számottevően 300 m/s alatti sebesség következik a célnál.
Ezzel szemben az új rakéta végig fenntartja a 230 m/s-ot.

A Vihr egy üzemmódú hajtóművel úgy tudta elérni a 10 km hatótávolságot, hogy a minél nagyobb keresztmetszeti terhelés érdekében a légiharc rakétákéhoz hasonló, 21,2-es a hossz/átmérő aránya és csak 130 mm az átmérője. Ennek ára viszont az, hogy az átütőképessége nem haladja meg az 1000 mm-t, ami több korszerű harckocsi tornyának szemből való átütéséhez már kevés lehet.

A Vihr bár gyors, ezért a lővonalban töltendő idő korlátozott, a helikopter túlélő képessége szempontjából mégis a fő előnye a '80-as években az volt, hogy 10 km hatótávolsága meghaladta a kézi légvédelmi rakétákét és a nyugat-európai csapatlégvédelmeknél használt Roland, Crotale, Rapier, valamint az amerikai Chaparral és Avenger (a '80-as években még volt esély az ADATS elterjedésére is) rendszerekét. Tehát a NATO akkori csapatlégvédelmi és nagyon mobil eszközeiét
Mára azonban a helyzet megváltozott. Egyrészt Oroszország szembe kerülhet volt szovjet Osza, Tor, Buk rendszerekkel. Másrészt a Crotale hatótávját is jelentősen növelték. Megjelentek a NASAMS, Spider, Mica VL, IRIS-T SL rendszerek. Ezek a csapatlégvédelmi, vagy nagyon mobil légvédelmi rendszerek már 10 km-vagy nagyobb távolságból is elérik a helikoptert, méghozzá gyorsabban, mint ahogy a Vihr célba érne.

Attól még, hogy egy az egyben úgy néz ki, mint egy túlméretes, amúgy őskövület Falanga, ez a rakéta nem tudom, hogy képes 230m/sec sebességgel 14km-t elrepülni?
Ilyen kis sebességgel csak akkor repül el ilyen messzire, ha azt egy kellően íves röppályán teszi. De még így is azt mondom, hogy ez a 230m/sec inkább a célba érkezés sebessége, semmint az utazósebesség.
Igaz, hogy a Falanga is szerény 160m/sec sebességgel repülte le a maga 2.5 - 3km-ét, de még a Sturm is bőven 300m/sec feletti sebességével képes az alig 5km-t megtenni.
Ez a rakéta a típusjelzése alapján is egy szteroidokon hízlalt Falanga, de azért az legyen a szemünk előtt, hogy a Hellfire is úgy képes megtenni a maga 8km-ét, hogy az égésvégi sebessége 420m/sec!
És itt földközeli repülésről van szó.
Azért vagyok szkeptikus, mert ha ez a 230m/sec itt az égésvégi sebesség, akkor még akkor is nagyon sokáig kell járatni a hajtóművét, hogyha az egy kis teljesítményű utazóhajtómű.
Ilyen alacsony égésvégi sebességnél ennek a rakétának a céltól alig 3-4km-re szabad csak kifogynia a töltetéből, tehát a röppályájából bő 10km-t folyamatosan, de igen alacsony intenzitással dolgozó hajtóművel kell megtennie, ami ilyen hosszú távon ilyen kis sebességnél nagyon hosszú idő. Viszont ilyen alacsony intenzitás mellett meg nem tudom, hogy lehet 230m/sec sebességet fenntartani?

Namost. Itt írhatjuk, hogy nem minden a sebesség, mert ott van a Spike NLOS, amelyik a maga 25km-ét 160-180m/sec sebességgel teszi meg.
Igen, ez valóban lehet egy támpont, de annak jókora szárnyai is vannak, ennek pedig nincs ilyesmi.

Úgy képes rá, hogy kettős üzemmódú a hajtóműve és a 230 m/s az utazósebessége. Ezt elég könnyen ki lehet számolni. Nincs benne semmi csoda. A gyorsításhoz csak kb. 2,3 összimpulzus, azaz max. 8-9 kg hajtóanyag kell. A többi marad az utazó üzemmódra. Az utazó üzemmód kb. szűk 1 percig működik.
A szárnyak szerintem elég jók. Így ránézésre legalább 70 cm a szárnyfesztáv és a szárnyfelület is elég nagy, ami ekkora súlyhoz, ilyen sebességen elég lehet. A vezérsíkok sem olyan aprók. A folyamatos tolóerő miatt akár tolóerő vektorálás is szóba jöhet, ami a rakéta aktuális tömegével összemérhető utazó tolóerő mellett nem elhanyagolható.