1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Navigáció, térképészet, térinformatika

Diskurzus a(z) 'Egyéb, vegyes haditechnikai témák' témában - Veér István által indítva @ 2020. április 22..

  1. Veér István

    Veér István Well-Known Member

    Ebben a témában a katonai és civil térképészet, tájékozódás különféle módszereit vitatjuk meg.
     
    FilcTroll, silurusglanis and zsolti like this.
  2. Veér István

    Veér István Well-Known Member

    Érdekelne jelenleg is szolgálatban levőktől, hogy jelenleg milyen rácsrendszert használ a magyar honvédség, légierő, illetve akár tőlük, akár régebben szolgálóktól, hogy régebben a néphadsereg milyen rácsrendszert használt.

    Tudtommal valami Gauss-Krüger rácsrendszert használtak a Varsói Szerződés országai, de nem tudom, hogy az egységes volt-e, vagy sem?

    Valahol elérhetők térképek, oktatóanyagok akár a mai, akár a régebbi rácsrendszerrel? Párat találtam a modern UTM/MGRS-es anyagokhoz, főleg külföldit, illetve itthon a katonasuli oldalán valamit, de a képek halottak voltak.
     
  3. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Az nem rácsrendszer, hanem vetület. A földrajzi szélességek és hosszúságok mindegyik vetület rendszerben azonosak.
    https://www.wikiwand.com/hu/Vetülettan
     
  4. Veér István

    Veér István Well-Known Member

    https://hu.wikipedia.org/wiki/UTM

    Akkor hálórendszer magyarul. Military Grid Reference System, nem Military Grid Projection System a hasonló Amerikai/NATO rendszer neve.
     
  5. ulippo

    ulippo Well-Known Member

    1949-től az UTM-et (Univerzális Transzverzális Mercator) használja a NATO, mióta tagok vagyunk mi is. A Gauss-Krüger vetület volt a TM (Transzverzális Mercator), mindkettő a Mercator vetületen alapul, ami egy hengeres projekció és emiatt a sarkkörök felé egyre inkább torzítja a távolságokat. A TM hasonlóan torzít csak fordítva, ott a sarkvidék viszonylag méretarányos és a köztük lévő rész torzul. Az UTM-ben az a trükk, hogy levágták róla a sarkokat és ezért nem annyira látványos a torzítás, de alapvetően mindegyik Mercator vetület hasonlóan torzít.
     
    zsolti and Veér István like this.
  6. ulippo

    ulippo Well-Known Member

    Az UTM-ben több olyan megoldást is használnak ami könnyebbé teszi a számolást és javítja a távolságok arányát egy zónán belül, de attól a Mercator-térképek egy olyan világot mutatnak amiben észak vagy dél felé haladva növekszik a méterrúd a kezedben. Ez abból következik, hogy a térképen szép egyenes és párhuzamos szalagok sorakoznak egymás mellett, míg a valóságban ezek egy pontba futnak össze.

    Emellett azt sem árt megemlíteni, hogy ez a vetület a domborzatot nem jeleníti meg, legfeljebb színkóddal, úgyhogy a távok sem felszíni távok rajta. Ezen kívül meg olyan az egész mintha a Földet egy tökéletes ellipszoidnak képzelnénk el és ennek az ellipszoidnak a textúráját mint egy gumilepedőt kifeszítenénk egy téglalap alakú keretbe és a nagyon megnyúlt széleit levágnánk. Ez a kinyúlt gumilepedő a mindenki által jól ismert világtérkép.
     
    zsolti likes this.
  7. Hpasp

    Hpasp Well-Known Member

    Az egységes (Varsói Szerződésben alkalmazott) légvédelmi fokhálózat

    A hagyományos eszközökkel végrehajtott célmegjelölés alapvető módja, melynek lényege, hogy az egy légvédelmi rendszerben működő légvédelmi szervezetek - a kölcsönös célmegjelölés biztosítása céljából - a légi célok koordinátáinak megállapítását és a légi helyzet ábrázolását azonos felépítésű és számozású légvédelmi fokhálózattal ellátott térképező indikátorokon , illetve tervtáblákon végzik.
    A légvédelmi fokhálózat meghatározott méretarányban a harcálláspontokon és a felderítő eszközökben elhelyezett térképező indikátorokon, illetve tervtáblákon fel kell rajzolni.
    A légvédelmi fokhálózat földünk északi felére van megszerkesztve, alapját a zónák, a szektorok, és a négyzetek (nagy, kis, elméleti kis) képezik.

    [​IMG]

    A légvédelmi fokhálózat négy zónaövre van (A. B, C, D) felosztva:
    -„A" zónaöv: az egyenlítőtől, az északi szélesség 40°-ig;
    -„B" zónaöv: az északi szélesség 40° - 72°-ig;
    -„C" zónaöv: az, északi szélesség 72° -80°-ig;
    -„D" zónaöv: az északi szélesség 80° - 90°-ig.
    A háló által befedett területen a zónaövek összesen 92 zónát tartalmaznak, melyek megnevezése a zónaöv típusával egyezik meg. Számozásuk két számjeggyel történik, 01-46-ig és 51-96-ig.

    A zónákat szektorokra osztották.
    Az „A" és „D” típusú zónák 10-10 szektort, míg a „B" és „C" típusú zónák 8-8 szektort tartalmaznak.
    A szektorok számozása mindig egy számjeggyel történik balról-jobbra és felülről lefelé.
    Az „A" és „D” típusú zónákban 1-0-ig (a 10. szektor száma 0), a „B" és „C" típusú zónákban 1-8-ig.
    Az „A" „B" és „C" típusú zónák szektorainak méretei fokokban kifejezve azonosak, valamennyinek a kiterjedése hosszúságban 9°-os és szélességben 4°os.

    Valamennyi szektort vízszintesen hat, függőlegesen négy részre, úgynevezett nagy négyzetre osztottak.
    Egy szektor 24 nagy négyzetből áll.
    A nagy négyzet mérete hosszúságban 1° 30' szélességben 1°, ami körülbelül 112x112 kilométernek felel meg.
    A szektor függőleges négyzet sorait alulról felfelé, vízszintes sorait, pedig balról-jobbra számozzuk 1-0-ig, így a nagy négyetek számozása mindig kettő számjeggyel történik, még-pedig úgy, hogy először a vízszintes sor számát, majd pedig a függőleges oszlop számát olvassuk be.

    A nagy négyzetek közepes négyzetekből állnak.
    Egy nagy négyzetben 9 közepes négyzet van.
    A számozások 1-9-ig történik a bal felső sarokból kiindulva az óramutató járásával megegyező csigavonalban.
    A középső közepes négyzet a 9-es, ezt azonban rendszerint nem írjuk fel, mert általában a négyzetbe a nagy négyzet kétjegyű számát írjuk.
    A közepes négyzetek mérete: 37,5x37,5 kilométer.

    A közepes négyzetek 9 kis négyzetből állnak, melyeknek számozása azonosan történik a közepes négyzetével.
    A kis négyzetek mérete: 12,5x12,5 kilométer.

    [​IMG]
     
    molnibalage, fip7, FilcTroll and 4 others like this.
  8. ulippo

    ulippo Well-Known Member

    Egy kis méricskélés a Mercator rendszerben. Grönland durván 3.5-ször akkora mint Madagaszkár de a hengeres vetületen a gumilepedő-hatás miatt legalább harmincszor akkorának tűnik. Ha egymás mellett lenne a két sziget akkor nagyjából háromszoros lenne a különbség a térképen, de ha helyet cserélnének akkor a háromszor kissebb Madagaszkár látszana háromszor nagyobbnak mint Grönland o_O
    [​IMG]
     
    fip7 and zsolti like this.
  9. zsolti

    zsolti Well-Known Member

    Bizony, érdekesekek ezek a vetületek ;)!
     
  10. ulippo

    ulippo Well-Known Member

    Erről a kijelzőről a Command & Conquer küldetésválasztó panelje ugrott be először és úgy látom a kép is akkor készülhetett nagyjából amikor az első CnC készült.
     
  11. Veér István

    Veér István Well-Known Member

    Azért azt tegyük hozzá, hogy egy zónán belül azért elégséges a linearitás a gyakorlati használathoz.
     
  12. ulippo

    ulippo Well-Known Member

    Attól függ melyik zónán belül. Ha mondjuk valaki a déli sarkot akarja meghódítani akkor gyakorlatilag az életébe kerülhet ha UTM térképet visz magával és a kis kerek sziget helyett csak egy nagy elnyúlt foltot lát. Neki inkább egy UPS térkép kell a gyakorlati használathoz.
     
  13. Veér István

    Veér István Well-Known Member

    Ez igaz, az MGRS ezért kombinálja őket.
     
  14. Veér István

    Veér István Well-Known Member

    Ide illik
     
    molnibalage likes this.
  15. kiskrumpli

    kiskrumpli Well-Known Member

  16. Veér István

    Veér István Well-Known Member

    Annyira gagyi szerintem, hogy az eseménynek van egy landing page-e, és menj a facebookra... ahol egy teams link van... És egy 3 órás videó a teamsen.

    0 felfedezhetősége a tartalomnak. Nulla navigálhatósága. Nulla indexelhetősége. Ez így igen sovány, inkább csak maguknak tartották szerintem, és muszályból csináltak valami láthatóságszerűséget, hogy meglegyen a kritériuma papíron az EU pénz lehívásának. Ha nem így van, az is szomorú képet fest a magyar egyetemek képességeiről.

    Nincs 3 órám megnézni a videót, és most hangot se tudok lejátszni, semmi nem derült ki a témákból.

    Szívesen adok tanácsot az egyetemnek, hogy kéne ezt csinálni.:

    - landing page-re előadók listája, előadások témája, pár mondatos összefoglalója.
    - kiírni, hogy teamsen lesz. Link oda is.
    - kiírni, hogy utólag elérhetőek lesznek a tartalmak pl. youtubeon
    - előadások megvágása, youtube-ra feltöltése utólag.
    - utólag linkek a youtube videókra.
    - esetleg feliratok a videókra.

    Ez a minimum, és ingyen megcsinálható eszközökkel.

    Este meghallgatom a kontentot, lehet, hogy jó kontent veszik el a közönség elől a szar tálalás miatt.
     
  17. kiskrumpli

    kiskrumpli Well-Known Member

    Részben egyetértek, mert lehetne jobban megszervezve és az előadások témája pár mondatban összefoglalva, mondjuk az én hibám is hogy ezt elfelejtettem hozzátenni:
    [​IMG]
     
  18. Veér István

    Veér István Well-Known Member

    A Google-be beírva hogy "GIS Day University of Pécs" az első 5 linket megnyitva egyen van egy további információ gomb, amin egy pdf van 2018-as programmal. Ezt így nem fogja senki megtalálni.

    Egy esemény szervezésekor be kell hívni egy félig-laikust, és kiadni a feladatot neki: most hallottál arról, hogy lesz egy ilyen esemény, és érdekel téged. Tudd meg mik az előadások, mi a témájuk. Mérni az időt amíg végez, nézni hogy találja meg. Ha egy google első találatra kattintásnál többet kell tennie, akkor már gáz van. És ezt nem mint infós mondom, hanem mint felhasználó.

    Nyugi, em csak ez az esemény küzd ilyen kihívásokkal, de itthon ez teljesen általános az egyetemi szférában.
     
  19. kiskrumpli

    kiskrumpli Well-Known Member

Ezen oldal megosztása