1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Nem-Akusztikus felderítési módszerek

Diskurzus a(z) 'Támadó fegyverzet' témában - Hpasp által indítva @ 2018. október 27..

  1. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Nem minden kiadás katonai jellegű. Ezzel az erővel kitalálhatnám, hogy a LHC is csak katonai célok miatt van. Nálad erősen érződik, hogy arra célzol, hogy az egésznek csak katonai jelentősége van. A megépült detektorok közül volt nemzetközi vagy kooperációs?
     
  2. dudi

    dudi Well-Known Member

    MIlyen más jelentősége lenne?MIre jó az,hogy észlelsz olyan részecskét aminek az ég adta egy világon semmi haszna.
     
  3. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Miért? A Higgs bozon észlelésének milyen katonai haszna volt? Vagy a gravitációs hullámoknak? Vagy a holdi regolit keresésnek? Vagy a Plutóhoz szondát küldeni? Vagy bárhova?

    A tudományos kutatások egyik mozgatórugója a kíváncsiság és nem projektalapú kutatás
     
  4. svajcibeka

    svajcibeka Active Member

    Tudod a "vas"-ból készült hajónak sem vólt értelme.A hőlégbalonnak sem volt értelme.A gözgépnek sem vólt értelme.A repülésnek sem volt értelme.A rakéta technológiának sem volt értelme.A számitógépnek,IT nek sem semmi értelme.Ebböl az jön le hogy most nincs semmi értelme de a jövőben vagy a jövőre nézve lehet hogy igen is van realitása.
     
  5. svajcibeka

    svajcibeka Active Member

    Nézd meg a Higgs bozont kb 50év kellet a bizonyitáshoz.Vagy a gravitációs hullámokhoz mennyi kellett?Ami most hülyeség,holnap tudomány,holnapután hétköznap!
     
  6. dudi

    dudi Well-Known Member

    Minden amt soroltál az először a haderőben terjedt el.

    Igen a tudomány egyik mozgatórugója valóban a kíváncsiság viszont a kormányokat egyáltalán nem hajtja!Ha valamit kitartóan támogatnak annak oka van és még véletlen sem a kíváncsiság.
     
  7. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    • A vasból készült hajót nem puszta hóbortból alkották meg nem a "lássuk mi lesz, ha sikerül" volt a cél.
    • A hőlégballon már inkább alapelv igazolás volt, hogy levegőnél könnyebb szerkezet pont úgy működik, ahogy a víz alatt működik a felhajtó erő elve. Igen hamar megfigyelő ballonok kerültek a harctérre.
    • A gőzgép sem merő hóbortból készült, hanem a termelékenység növelésére.
    • A számítógép a lehető legrosszabb példa volt. Különféle mechanikus számológépek és később az elektromechanikus vagy full elektronikus számítógépek nem hóbortból készültek, hanem mérnöki számításokra is. Igen drága hardverek voltak, ezért igen fontos feladatokra használták őket. Lásd Engima törés, ballisztikai táblázatok készítése, az atombomba projekt egyes számításainak elkészítéséhez, Mercury/Gemini/Apollo program gépei, stb.
    • A rakéta technológia pont a kezdetektől fogva direkt alkalmazásban volt, csak nem békés célokra. V-2.
    Az általad felsoroltak közül egyikre sem volt igaz, hogy "most semmi értelme". A hőlégballon első tesztjénél is, ha megkérdik, hogy mire lesz ez jó egészen biztosan tudtak volna az akkori emberek is gyakorlati alkalmazást mondani.

    A Higgs bozonnál mi ilyet tudsz? Vagy a gravitációs hullámoknál?

    Nem hülyeség. A Higgs bozont elméleti úton vezették le és a LHC egy igen drága célszerszám volt ennek bizonyítására sok más egyéb lehetséges cél mellett.

    Mégis vannak olyan dolgok, amiket ilyen módon megfinanszíroznak, mert a K+F mozgatórugója ez is.
     
    fip7 likes this.
  8. svajcibeka

    svajcibeka Active Member

    EMBER,lehet engem le degradálni,lehet bekérdezni,lehet semmibe semminek nézni.De lehet hogy vannak olyan emberek akik tudnak a sorok között olvasni.Nem csak 1 szaros szakmunkásbizim van de a józan paraszti ész az nem az iskolai bizonyitványhoz van kötve.
     
  9. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Ez a komment tökéletesen értelmetlen volt.
     
  10. Hpasp

    Hpasp Well-Known Member

    Szóval sem írtam, hogy katonai célt szolgált a neutrínó kutatás, csak azt hogy sokba kerül, pont mint az LHC.
     
  11. Hpasp

    Hpasp Well-Known Member

    Reines első sikeres neutrínó észlelése után fél évszázaddal, az EU kutatási forrásaival megtámogatva, 2007-ben kezdte működését a Borexino detektor.

    [​IMG]

    2800m-es hegyek alá fúrt, L’Aquila és Teramo közötti autópálya oldalkiágazásában, Rómától 100km-re keletre, a Gran Sasso laboratórium 1400m-el a felszín alatt található.

    [​IMG]
    Borexino detektor

    2400 tonna (!!!) vizet, és 1300 tonna szcintillátort összesen 2200db fényérzékelő vesz körbe.

    [​IMG]

    A detektor által észlelt neutrínókat és anti-neutrínókat, detektorba való beérkezési irányuk és energiaszintjük alapján négy csoportra lehet osztani.

    [​IMG]
    Borexino detektor mérései neutrínó forrásonként, oldal és helyszögben ábrázolva

    a, föld kérgéből származó, ²³⁸U, ²³²Th és ⁴⁰K radioaktív bomlásakor keletkező antineutrínók – bal felső ábra
    b, föld magjából származó antineutrínók – jobb felső ábra
    c, napban proton fúzióban (4p -> ⁴He + 2e⁺ + 2ν*) keletkező neutrínók – bal alsó ábra
    d, reaktorokból származó, ²³⁵U, ²³⁸U, ²³⁹Pu, és ²⁴¹Pu radioaktív bomlásakor keletkező antineutrínók – jobb alsó ábra

    Számunkra a negyedik (d) ábra érdekes, hiszen (a fejjel lefelé álló föld gömb vetületen) jól azonosítható a reaktorok lokációja.
    φ=120°, 0.5<cos θzenith<0.6 – az USA keleti partján található reaktorok
    100°<φ<180°, 0.05<cos θzenith<0.15 – az Európai reaktorok
    A Dél Amerikai, Dél Afrikai, Japán és Indiai reaktorok neutrínói is azonosíthatóak.

    Mivel a fenti térképekhez szolgáló adatpontokat hosszú idő alatt vették fel, így a kérdés már csak az, hogy egy tenger alatt úszó reaktor megtalálásához mekkora detektorra lenne szükség.

    *neutrínó jele a görög nü: ν
     
    wolfram, FilcTroll, misinator and 6 others like this.
  12. Hpasp

    Hpasp Well-Known Member

    Mivel csak műkedvelője vagyok a tengeralattjáró hadviselésnek (ez ugye nem légvédelem), kéretik a számításokat egészséges kétkedéssel fogadni.
    (értsd, lehet benne marhaság)
    Források a végén vannak felsorolva.


    [​IMG]
    Borexino detektor makettje

    Legerősebb neutrínó forrás a környékünkön a Nap.
    150 millió km távolságból is másodpercenként 66 milliárd (!!!) neutrínója éri a Föld keresztmetszetének minden egyes négyzet-centiméterét (!!!).
    A neutrínó hatás-keresztmetszete azonban nagyon kicsi; ~10¯⁴⁶ cm²

    A fenti két adatot összeszorozva, megkaphatjuk a napból származó neutrínók ütközéseinek számát másodpercenként, egyetlen célpontot figyelembe véve.
    66 · 10⁹ neutrínó/cm²sec · 10¯⁴⁶ cm² = 6.6 · 10¯³⁶ ütközés/sec

    A Borexino detektor azonban 1300 tonna szcintillátort tartalmaz, ami ~10³⁰ ütközési célpontot jelent.
    A fenti két értéket összeszorozva, megkaphatjuk a napból származó neutrínók ütközéseinek számát másodpercenként, illetve évente a detektorban.
    6.6 · 10¯³⁶ ütközés/sec · 10³⁰ ütközési célpont = 6.6 · 10¯⁶ ütközés/sec ≈ 200 ütközés/év

    A fent számolt elméleti érték elég nagyságrendi egyezést mutat a gyakorlatban mért 625 ütközés/év · kt (ezer tonna szcintillátor) adattal.


    Minket viszont a reaktorokból származó anti-neutrínók ütközései érdekelnek, ezek mennyisége Gran Sasso-ban másodpercenként 4.9 milliárd négyzet-centiméterenként.
    4.9 · 10⁹ neutrínó/cm²sec · 10¯⁴⁶ cm² = 0.49 · 10¯³⁶ ütközés/sec

    A fenti értéket, és a Borexino detektor ~10³⁰ ütközési célpontját összeszorozva, megkaphatjuk a reaktorokból származó neutrínók ütközéseinek számát másodpercenként, illetve évente a detektorban.
    0.49 · 10¯³⁶ ütközés/sec · 10³⁰ ütközési célpont = 0.49 · 10¯⁶ ütközés/sec ≈ 15 ütközés/év

    A fent számolt elméleti érték elég jó egyezést mutat a gyakorlatban mért 18 ütközés/év · kt (ezer tonna szcintillátor) adattal.

    [​IMG]

    Próbáljuk megsaccolni a Borexino detektor gömbjének átmérőjét.

    Feltételezzük, hogy 1t (1000kg) víz a detektorban 1m³ (mivel közelítően 1l ≈ 1kg) teret tölt ki.

    Borexino 1300t ≈ 1300m³ szcintillátort tartalmazó gömb átmérője;
    V = 4 · R³ · π / 3 <- gömb térfogatát számoló egyenlet
    R³ = 3 · V / 4 · π <- átrendezve gömb sugarára
    R³ = 3 · 1300m³ / 4 · π = 310
    R = ³√310 = 6.7m <- gömb becsült sugara
    Ø = 13.4m <- Borexino gömb becsült átmérője¸ ami igen jó becslés, mivel a valóságban ez 13.5m


    Próbáljuk akkor a fenti módszerrel megbecsülni, hogy ha a világ összes (~500db) civil és katonai reaktorából szeretnénk naponta legalább egy neutrínót detektálni, akkor mekkora átmérőjű detektorra lenne szükségünk.

    Először becsüljük meg, hogy mennyi reaktorból származó neutrínó ütközést szeretnénk észlelni évente.
    500reaktor · 1 ütközés/nap · 365 nap/év = 182.5ezer ütközés évente

    Mivel Gran Sasso, 18 reaktorból származó neutrínó ütközést mér évente 1000 tonna szcintillátorra vetítve, így megbecsülhetjük hogy mennyi szcintillátorra lenne szükségünk.
    182’500 ütközés évente / 18 ütközés/év · kt ≈ 10’140 ezer tonna ≈ 10 millió tonna szcintillátor.

    Becsüljük akkor meg, hogy mekkora detektor gömbre lenne szükségünk, amibe belefér 10 millió tonna szcintillátor.
    V = 4 · R³ · π / 3 <- gömb térfogatát számoló egyenlet
    R³ = 3 · V / 4 · π <- átrendezve gömb sugarára
    R³ = 3 · 10’140’000m³ / 4 · π = 2’420’746
    R = ³√2’420’746 ≈ 135m
    Ø ≈ 270m <- a szükséges detektor gömb átmérője


    A detektor méretének növelésén kívül, az alkalmazott szcintillátor anyagának változtatásával is érdemes lehet élni.
    SF₆ használata esetén 0.4%-al lesz magasabb az ütközések száma, Xe használata esetén pedig 13.8%-al alacsonyabb.


    Ha szeretnétek mélyebben belemerülni a fenti témába; a felhasznált, és továbbolvasásra érdemes források...


    Borexino Experiment
    Official Web Site
    http://borex.lngs.infn.it/

    Laboratori Nazionali del Gran Sasso
    https://www.lngs.infn.it/en/borexino


    Exploring the hidden interior of the Earth with directional neutrino measurements
    Nature 2017
    https://www.nature.com/articles/ncomms15989
     

Ezen oldal megosztása