Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Nagyon sok ország akart atombombát csinálni,nem csak a svédek.Na, erről se hallottam még! Svédek hidegháborús atombomba törekvése;
Akarni egy dolog. Fele az itt felsoroltaknak komolytalan, mint Romania, csak mert egyszer Ceausescu azt mondta, hogy tudnak atombombát előállítani.Nagyon sok ország akart atombombát csinálni,nem csak a svédek.
Svájc,olaszok,Libia,Egyiptom,Sziria,Irán,Irak,Argentina,Brazilia,Chile,NDK,Románia,Kanada,kikről ismert,hogy volt a hh alatt valamilyen szintű atombomba programjuk.
Svájc,Olaszország és Kanada atomprogramjait még előkészitő fázisban leállitották.Akarni egy dolog. Fele az itt felsoroltaknak komolytalan, mint Romania, csak mert egyszer Ceausescu azt mondta, hogy tudnak atombombát előállítani.
A svéd atomfegyver-program már 1945-ben elindult, mégpedig elég sok szereplővel, mert abba a hadseregen kívül a kormány bevonta a bányászat és az ipar szereplőit éppúgy, mint a tudományos intézetek munkatársait. A svédek földtani intézete már '45 októberére összeállította az országban található lehetséges uránforrások listáját, mert kezdettől saját nyersanyagokból akarták megépíteni a bombájukat. Decemberre le is fektették a munka elméleti alapjait. Hogy fedezzék az irgalmatlannak ígérkező költségeket, arra törekedtek, hogy az atomenergiát először polgári célokra hasznosítsák, miközben folyamatosan szem előtt tartják az atomfegyver-készítés szempontjait. 1947-re részvénytársaságot hoztak létre, amelyben a részvények 57%-a állami tulajdonban volt, 43%-án viszont 24 különböző svéd vállalat osztozott.Na, erről se hallottam még! Svédek hidegháborús atombomba törekvése
Ez az atomháború első fázisa: A robbanások közvetlen hatására (fény-, hő-, lökéshullám) bekövetkező pusztítás.Mindez természetesen lakott területen, az élővilágot pusztítva.
Az ivóvíz készletünk a szárazföldön nagy valószínűséggel szenyezetté válna.
Megpróbálom szemléltetni, égesd el 3-4 milliárd ember minden javát. Épületek éghető részei, több milliárd tonna műanyagok, több tíz millió gépjármű, pár száz vegyipari cégek tárolóit, földgáz és olajvezetékek és tárolóit, nem utolsó sorban az erdők, növényzet 30-40%-át a kontinenseken.
Az a 3500 km2-es terület a Nevada National Security Site, ahol 1992-ig folytattak kísérleti robbantásokat és közel 1000 nukleáris tesztet végeztek el. A területet ma is használják radioaktív hulladékok kezelésére, illetve nukleáris vészhelyzetek szimulálására. Egyébként előzetes bejelentkezés alapján látogatható a terület. Fényképezőgépet, távcsövet, mobiltelefont bevinni tilos, kivinni akár csak egy követ is, szintén tilos, de vezetett túrát lehet benne tenni.Egyébként a próbarobbantások utóhatásai révén ma az USA-ban egy 3500km2-es területet tartanak lezárva. Az oroszoknál is a próbaterületekről nagy a csönd. A franciák sem villoghatnak a Moruroával.
Sajnos az aránytévesztés ott kezdődik, hogy az alap értékek nem megfelelőek amivel számolsz.Itt azonban van egy nagy aránytévesztés. A sugárszennyezésről mindenkinek Csernobil jut eszébe, az atomháborút pedig hajlamosak vagyunk úgy képzelni, mint ezernyi Csernobilt, de az atomháború olyan lenne, mint ezernyi Hirosima.
Csernobil sugárzás nem arányos egy atomrobbanásból származó sugárzás és rombolás mértékével. Becslések szerint Csernobil egy 6-7 megatonnás atomrobbanással egyenértékű sugárzást bocsátott ki magából az első év alatt, de mindezt lokálisan (a reaktor helye az epicentrum), szemben pl. egy atombombával szemben (1Mt+) ahol ez 3-4km2-es is lehet .Az atomfegyverek jelentette sugárszennyezés össze sem hasonlítható egy Csernobil-típusú reaktorkatasztrófa nyomán támadó szennyezéssel. Hirosima felett 46 kg urán-235 maghasadása folytán keletkezett sugárzás, a 4-es blokkból viszont becslések szerint 7-10 tonna radioaktív anyag radionuklidjai szabadultak ki (180 tonna nukleáris fűtőanyagból). Ez 150-200× mennyiség.
Azért mert a kettő csak kb. 35kt, és légkörben robbantották. Egy pár megatonnás már nem így nézett volna ki, a sugárzás kb. a Nevadai helyszínnek felelne meg, azaz még mai is élhetetlen lenne. Jelenleg a legtöbb ismeretlen eredetű elhalálozás (korai szív és érrendszeri), valamint rákos megbetegedések rekordtartója a két helyszín.Ezért lehet Hirosima és Nagaszaki ma egyaránt élhető nagyváros, míg az atomerőmű 30 km-es körzete máig lezárt terület.
A robbanófejek a lehető legnagyobb pusztításra vannak kitalálva, és a ballisztikusak, mint első csapás mérő eszközök valamit megtorló eszközök ezt hivatottak megoldani. A taktikai már más, inkább elrettentés és vagy egy kis helyen való koncentrált pusztításra használhatják. A cár bomba köpenyét azért cserélték másra, mert nem szerették volna saját magukat pusztítani feleslegesen sugárzással.Még jóindulatból sem feltételezném, hogy az első csapás mérő eszközöket szándékosan visszafogják.A sugárszennyezés mértéke egyébként jó hatásfokkal egyaránt csökkenthető és növelhető is az atomfegyverekben.
Igen ez így van, naponta pár száz milliárd m3 vízmozgás van a területen, így a tengerekben és óceánokban könnyebben eloszlik.Mindezek ellenére a Bikini-atoll ma, ha nem is lakható, de akár több hónapos tartózkodással is biztonságosan látogatható. Főleg búvárok keresik, mert a gazdag élővilág mellett az atomkísérletekben elsüllyesztett hadihajók is remek látnivalót szolgáltatnak. Az alábbi képen egy búvár a Nagato lövegei között nézelődik:
Ha nem lesznek városok, elektromosság, gépek, elektronika, infrastruktúra, kommunikáció és az kihal az nyugati emberiség java, a mélyen fekvő ivóvíz rétegeket ki fogja elérni, és mivel? A túlélő videókban látható kézzel fúrt kút nem játszikA mélyen fekvő, felszín alatti vizeket nem érintené a szennyezés még az atomháború sújtotta területeken sem, kérdés, hogy a felszíni vizekben milyen koncentrációban jelentkezne, és hogy mennyi idő alatt tisztulna ki belőle. A világ többi részén szerintem nem válnának érdemben szennyezettebbé a felszíni vizek sem egy északi atomháború nyomán. (És most megint beszúrhatnék egy képet a Gangeszről...)
Az atomháború azt jelenti csak az USA kap 1000-1500 db töltetet. Ezek közül közel 50%-a eléri a 0,5 megatonna teljesítményt és a ballisztikusak nagy része 10x500kt vagy 10x800kt azaz 5-8 megatonna darabonként. (A 15-20 megatonnásokról ne is beszéljünk, kérdés melyik fejeket alkalmazzák) Ami éghet az nagyrészt égni fog, teljesen érintetlen terület a nyugati világban csak a képzeletben fog létezni, mert menekülhetsz folyamatosan a lehulló csapadék, meg széljárás elől. Független az időjárástól a pusztítás több lépcsőben zajlik le. Az égés szempontjából meg nem csak az elégett flóra játszik szerepet. Megsérülhetnek vagy megsemmisülhetnek atomerőművek, vegyi üzemek, tárolók is, akkumulátorok, milliónyi tonna műanyagok városonként, és minden javunk melyet az elmúlt 70 évben (modern eszközök) készített az emberiség. Gyakorlatilag minden amit ma (környezetvédelmi szempontból is) nagyon nem szeretnénk, hogy valaha kontrollálatlanul elégjen.Nem mindegy, hogy milyen évszakban és milyen időjárási körülmények között futna le ez a pár napos nukleáris adok-kapok. Télen, amikor hó borítja az északi erdőket, Európát meg éppen egy kiterjedt ciklon esője öntözi, egészen más lenne a helyzet, mint egy aszályos nyáron, amikor fél Kaliforniában égnek a bozóttüzek, sőt, még Szibériában is lángra kap a tajga. Utóbbi nagyságrendekkel több szennyezéssel járna.
A vezetett túra pár m2-en zajlik. Gondosan megválogatott helyszínekkel. Ettől még élhetetlen az terület az ember számára. Egyáltalán semmit nem jelent, hogy Csernobil, Fukusima, Bikini-atoll és a Nevada területre turista utakat szerveznek.Az a 3500 km2-es terület a Nevada National Security Site, ahol 1992-ig folytattak kísérleti robbantásokat és közel 1000 nukleáris tesztet végeztek el. A területet ma is használják radioaktív hulladékok kezelésére, illetve nukleáris vészhelyzetek szimulálására. Egyébként előzetes bejelentkezés alapján látogatható a terület. Fényképezőgépet, távcsövet, mobiltelefont bevinni tilos, kivinni akár csak egy követ is, szintén tilos, de vezetett túrát lehet benne tenni.
A civilizáció menthetetlenül összeomlana, az emberiség egy kis része fenntartásokkal középkori szinten túlélhetne. A közös tényező Hirosimában, Nagaszakiban, Csernobilban, Fukusimában az, hogy minden esetben volt egy hátország, egyes esetekben országok akik együttes erővel kárelhárítást végeztek. A szennyezett terület relatíve kicsi volt, léteztek mentőosztagok, voltak kórházak, infrastruktúra, kommunikáció sorolhatnám naphosszat. Igaz Japánoknál a háború miatt korlátozottan, de volt segítség, a túlélők el tudták hagyni a régiót.Összességében úgy látom, hogy egy NATO-Oroszország atomháború még a teljes atomarzenál felhasználása esetén sem okozná a világ végét, az emberiség kipusztulását, a civilizáció összeomlását.
A számaid teljesen irreálisak, több ezer megatonna detonációjára vetítve. Amennyiben lakott területek a célpontok 2,5-3 milliárd ember pusztulna el a csapásokat követően az első hetekben.Az északi félteke jelentős részén iszonyatos károk keletkeznének, megsemmisülne gyakorlatilag minden nagyváros és sűrűn benépesült terület, napokon, heteken belül elpusztulna kb. 500 millió ember, az összeomlás, éhínség és a további háborús cselekmények következtében pedig kb. még egyszer ennyi. De lennének foltokban területek, országrészek, amelyek megúsznák a fizikai pusztítást és ahonnan újra lehetne kezdeni valamit felépíteni.
A linkelt cikk teljesen más adatokat közöl és más következtetésekre jut.Csernobil sugárzás nem arányos egy atomrobbanásból származó sugárzás és rombolás mértékével. Becslések szerint Csernobil egy 6-7 megatonnás atomrobbanással egyenértékű sugárzást bocsátott ki magából az első év alatt, de mindezt lokálisan (a reaktor helye az epicentrum), szemben pl. egy atombombával szemben (1Mt+) ahol ez 3-4km2-es is lehet .
"The Chernobyl nuclear accident was caused by an unfortunate cocktail of human error and flawed reactor design. It was the worst nuclear disaster in history, releasing more than 400 times as much radioactive material as the Hiroshima atomic bomb."
Azért mert a kettő csak kb. 35kt, és légkörben robbantották. Egy pár megatonnás már nem így nézett volna ki, a sugárzás kb. a Nevadai helyszínnek felelne meg, azaz még mai is élhetetlen lenne. Jelenleg a legtöbb ismeretlen eredetű elhalálozás (korai szív és érrendszeri), valamint rákos megbetegedések rekordtartója a két helyszín.
Visszafoghatják, ha csak az adott országban akarják pusztítani az ellenséget és nem mindenkit a bolygón, de mint magam is írtam, ez kérdéses (pl. neutron-bomba).A cár bomba köpenyét azért cserélték másra, mert nem szerették volna saját magukat pusztítani feleslegesen sugárzással.Még jóindulatból sem feltételezném, hogy az első csapás mérő eszközöket szándékosan visszafogják.
A városokat már a II. világháborúban is fel tudták gyújtani, egy totális háború tehát atomfegyverek nélkül is magával hozhat ilyen léptékű tüzeket. Az atomerőművek támadása az a pont, ahol a globális sugárzás valóban nagyságrendekkel megnövekedhet. Még több ezer atombomba felrobbanása sem feltétlenül okozna olyan globális sugárzást, amely az egész emberiséget kifektetné, de több száz atomerőmű csernobili szintű felrobbantása... az már brutálisan felnyomná a sugárzást világszerte. EZ valóban betehet az emberiségnek Patagóniától Srí Lankáig.Ami éghet az nagyrészt égni fog, teljesen érintetlen terület a nyugati világban csak a képzeletben fog létezni, mert menekülhetsz folyamatosan a lehulló csapadék, meg széljárás elől. Független az időjárástól a pusztítás több lépcsőben zajlik le. Az égés szempontjából meg nem csak az elégett flóra játszik szerepet. Megsérülhetnek vagy megsemmisülhetnek atomerőművek, vegyi üzemek, tárolók is, akkumulátorok, milliónyi tonna műanyagok városonként, és minden javunk melyet az elmúlt 70 évben (modern eszközök) készített az emberiség. Gyakorlatilag minden amit ma (környezetvédelmi szempontból is) nagyon nem szeretnénk, hogy valaha kontrollálatlanul elégjen.
Azt jelenti, hogy még a brutális sugárterhelést kapó epicentrumok is veszélytelenül látogathatóvá válnak évtizedek után.A vezetett túra pár m2-en zajlik. Gondosan megválogatott helyszínekkel. Ettől még élhetetlen az terület az ember számára. Egyáltalán semmit nem jelent, hogy Csernobil, Fukusima, Bikini-atoll és a Nevada területre turista utakat szerveznek.
Ebben nincs is vita, a kérdés, hogy az emberiség a világ többi részén milyen mértékben érezné meg azt, ha a fehér ember a harmadik világháborúban gyakorlatilag kiirtaná magát és elpusztítana a saját civilizációját.Egy USA és az Oroszok közötti összecsapás esetén, nem lesz hátország, nincs segítség, nincs orvosi ellátás, menedék, bárhová mész. Az eső és a szél rádió-aktív szennyezést fog hozni, szinte minden irányból. Gyakorlatilag minden nagyváros maradványa potenciálisan adná le a sugárzást jó pár évig.
Igen, ezt írtam föntebb is.Csak gondolj bele ma a világ mezőgazdasági termelésnek nagy része Ukrajnában és Oroszországban van, pont azon országokról beszélünk, melyek ellátják a világ nagy részét. Az érintettségükről egy atomháború esetén, gondolom nem kell vitát nyitni.
Ha ezek az ellátási láncok megszakadnak végleg, akkor pl. Afrikában a túlélési esélyeid minimálisra csökkennének, hisz ezeken a területeken súlyos belharcok és védelmi harcok dúlnának, egyrészt az érkező túlélők miatt, az éhínség miatt, másrészt a saját túlélésük védelmében.
Egy dologról beszélünk, csak más a véleményünk Az első hetekben a közvetlen csapások eredményeként 2-3 milliárd ember halna meg a kalkulátorok szerint. Ha Kína és India is beszáll, (kénytelenek lesznek) akkor a népsűrűségük miatt mindegyik általam írt szám maximumát vedd alapul. Vannak erre kalkulátorok, elég precíz beállítási lehetőségekkel.Szerintem nem ugyanarról beszélünk. Hogy az első percekben-hetekben százmilliók halnának meg, az mindenki számára világos, nyilvánvaló.
India, Kína majdnem biztos, hogy nem maradna ki. Egyrészt mert van leszámolni valójuk egymással, és a nevezett nyugattal is. De a saját biztonságuk érdekében, szinte biztos, hogy kénytelenek lennének beavatkozni (támogatják valamelyik nagyhatalmat). Nem tudom elképzelni, hogy pont ők ne használnák ki a lehetőségeket...A vita abból indult ki, hogy az atomháború mennyire viselné meg a bolygót és az emberiségnek azt (nagyobb) a részét, amely bölcsen (vagy szerencsésen) kimaradna belőle Dél-Amerikában, Afrikában, Indiában, Kínában.
Igen de nem egészen így van. Csernobilban nincs maghasadás (félnek tőle, hogy ismét bekövetkezik.) A láva ami megszilárdult az alagsorban a leolvadás után, ha vizet kap felgyorsítja a sugárzást, A szarkofág nem véd tökéletesen a talajvizek és beszivárgás ellen.Ebből a szempontból pedig lényegtelen, hogy mondjuk a Nyugati Part nagyvárosaiban milyen elosztású kilo- és mega-tonnás bombazáporban semmisülne meg a lakosság és milyen szörnyszülöttek felhólyagzott testéről foszlana le vonyítva a sugárzástól világító hús.
Montevideo, Zanzibár vagy Kuala Lumpur szempontjából csak az a kérdés, hogy mekkora lesz a nukleáris tél mértéke (mennyi füst, por, korom jut globálisan a légkörbe és emiatt hány fokkal csökken az átlaghőmérséklet), illetve, hogy globális léptékben mennyivel növekszik meg a radioaktív sugárzás.
A linkelt cikk teljesen más adatokat közöl és más következtetésekre jut.
Lényegében arról van szó, hogy a sugárzás mértéke, mennyisége és maradandósága nem a robbanás nagyságától, hanem a nukleáris reakcióba lépő anyag mennyiségétől függ. Egy reaktorban két-három nagyságrenddel több hasadóanyag dolgozik, mint egy (akár megatonnás) robbanófejben, ezért zárt zóna a mai napig Csernobil, ellenben ezért virágzó nagyváros ma Hirosima és Nagaszaki, és ezért lehet nyugodtan búvárkodni a Bikini-Atoll vizeiben.
Pont nem azt jelenti. A látogatható, nem élhető, nem lehet benépesíteni.Azt jelenti, hogy még a brutális sugárterhelést kapó epicentrumok is veszélytelenül látogathatóvá válnak évtizedek után.
Magad is levezetted, egy globalizált világban mit jelent a nélkülözés.Ebben nincs is vita, a kérdés, hogy az emberiség a világ többi részén milyen mértékben érezné meg azt, ha a fehér ember a harmadik világháborúban gyakorlatilag kiirtaná magát és elpusztítana a saját civilizációját.
Szerintem kevesebbre. Az orosz, ukrán, amcsi, britt, német túlélők nagyon veszélyesek lehetnek.Igen, ezt írtam föntebb is.
De mi történne, ha Afrika lakosságának 75 százaléka éhen halna?
A lakosság száma visszazuhanna az 1970-es szintre. Nem az ókorira, nem a középkorira, nem is a száz évvel ezelőttire, hanem arra, amennyien 1970-ben voltak.
Meglehet.Egy dologról beszélünk, csak más a véleményünk
Biztos vagyok benne, hogy nem halna meg 2-3 milliárd ember a közvetlen csapásokban, mivel nem is él ennyi a szóban forgó területen. Az USA és Kanada területén összesen nem élnek 400 millióan Hawaiitól Labradorig, Floridától Alaszkáig. Európa teljes népessége (Oroszország nélkül) kevesebb, mint 600 millió, Oroszországé nincs 150 millió. A NATO-tag Törökország 85 milliós.Az első hetekben a közvetlen csapások eredményeként 2-3 milliárd ember halna meg a kalkulátorok szerint.
A lehetőség a világ többi része számára a kiürülő 40-45 millió négyzetkilométernyi szabad terület lesz.India, Kína majdnem biztos, hogy nem maradna ki. Egyrészt mert van leszámolni valójuk egymással, és a nevezett nyugattal is. De a saját biztonságuk érdekében, szinte biztos, hogy kénytelenek lennének beavatkozni (támogatják valamelyik nagyhatalmat). Nem tudom elképzelni, hogy pont ők ne használnák ki a lehetőségeket...
Nem élhető a völgy, ahol sorakozik vagy 100 atomkráter, de relatíve nem messze ettől a szürreális helytől már vígan zajlik az élet. Pl. 100 km-re, Las Vegasban, és tulajdonképpen a lezárt terület körül 40-50 km-es körzetben mindenhol.Pont nem azt jelenti. A látogatható, nem élhető, nem lehet benépesíteni.
Mit érezne belőle? Őket is elpuasztítanák. Nem úgy működne, hogy az USA/NATO és az oroszok kölcsönösen legyalulnák egymást, hanem úgy, hogy ezek ketten vagy valamelyikük egyedül legyalulná még a világg maradék részét is. Nem mennek bele egy olyan játékba, hogy hagyják nevető harmadikként létezni a világ többi részét ők meg vegetálnak a maradékon.Meglehet.
Egy kicsit azért pontosítanék: Az ukrán topikban jött elő ismét, hogy a konfliktus eszkalálódhat, végpontként akár egy atomháborúig is a NATO és Oroszország között. Lényegében negyven év késéssel, de lefutna az az apokalipszis, amire Washington (és Moszkva) a hidegháború évtizedeiben folyamatosan készen állt. (Fölmerült egy "korlátozott atomháború" rémképe is, ami esetleg kedvező lehet a globális tőke és a "háttérhatalom" törekvései szempontjából.) A kérdés, hogy mennyire érezné ezt meg az emberiség, a bolygó, milyen következményei lennének globálisan. Mindenesetre nálam "csak" a NATO-Oroszország atomháború a kérdés. (Ebben is elpukkanna a létező robbanófejek 2/3-a.)
Biztos vagyok benne, hogy nem halna meg 2-3 milliárd ember a közvetlen csapásokban, mivel nem is él ennyi a szóban forgó területen. Az USA és Kanada területén összesen nem élnek 400 millióan Hawaiitól Labradorig, Floridától Alaszkáig. Európa teljes népessége (Oroszország nélkül) kevesebb, mint 600 millió, Oroszországé nincs 150 millió. A NATO-tag Törökország 85 milliós.
Ha ők mind, mind meghalnak (meghalunk), ha nem marad egyetlen egy élő ember nemhogy Angliában, de Szlovéniában, Svájcban, Boszniában, Wyomingban, és Komiföldön sem, akkor beszélhetünk (persze mi már nem fogunk) 1,2 milliárd áldozatról.
100,00 %-os halálozás azonban biztosan nem lesz. Az USA hadügyminisztériuma 1965-ben úgy kalkulált, hogy egy totális atomháború, amiben az Egyesült Államok 200 nagyvárosa szenvedne el atomcsapást, 122-149 millió amerikai halálával járna. (Az USA lakossága akkor 193 millió fő volt.) McNamara 1965 febr. 18-i, szenátusi bizottság előtti nyilatkozatában kifejtette, hogy az áldozatok számát 41-78 millióra lehetne csökkenteni, ha erőteljesen fejlesztenék az óvóhelyeket, valamint a rakéta- és légvédelmet.
/Forrás: Henry Michalski - Az atomháború első száz órája (1972)/
Az apokaliptikus víziók esélyeinek latolgatásakor érdemes figyelembe venni az abban potenciálisan elműköd(tethet)ő robbanófejek számát is. A fentebbi veszteségadatokat 6.144 db. robbanófejjel érhette volna el a Szovjetunió. Az USA robbanófejeinek száma 1965-ben viszont még 31.139 volt, és ugyanez a hadügyminisztériumi elemzés 100 millió halottal számolt az akkor kb. 160 milliós Szovjetunióban.
A proliferáció 1986-ban érte el a csúcsot, akkor a világ atomhatalmainak összesen 70.374 db. nukleáris robbanófej volt a birtokában. (SzU: 40.159, USA: 23.317) Jelenleg ez a szám 12.517 db, ebből 4.489 robbanófejet Oroszország, 3.708-at az USA, további 515-öt Franciaország és az Egyesült Királyság tart hadrendben. Ez összesen 8.712 robbanófej, kevesebb, mint negyede az 1965-ös számításokhoz alapul vett mennyiségnek. (A totális KO-hoz persze ez is bőségesen elég lenne.)
Részletesebb források ITT és ITT.
A lehetőség a világ többi része számára a kiürülő 40-45 millió négyzetkilométernyi szabad terület lesz.
Kína ellenállás nélkül elnyelheti Mongóliát, Szibériát és akár Skandináviáig tolhatja ki a határait. (Minek bajlódna az "isztánokkal", ha északra és nyugatra végtelen, üres területek várják?) India nyilván nem támadná meg a nagyobb és erősebb Kínát, de esélyes, hogy nem tudna elkerülni egy hindu-iszlám háborút (elsősorban Pakisztán ellen), ahol szépen le is atomozgatnák egymást, de ez már lokális szinten maradna. Ugyanígy lefutna a két Korea közötti mérkőzés, majd a győztest keblére ölelné Kína, amely Tajvanit is nyilván gond nélkül nyelné el. Japán a gigantikusra nőtt Kína mellett legfeljebb Szahalint próbálná behúzni a Kuril-szigetek mellett, a népességfölöslege pedig vélhetően keletre indulna. Afrikából és a Közel-Keletről százmilliók migrálnának Európa felé, ahogyan Latin-Amerika nyomorgó milliói is északnak.
És azokat, akik ilyen helyekről indulnak, aligha érdekelné, hogy a sugárzás mértéke számos helyen meghaladja az egészségügyi határértéket:
Nyilván lennének további háborúk, sőt, atomháborúk. India-Pakisztán, a két Korea, és persze Izrael-iszlám viszonylatban atomfegyvereket is aktívan használnának, de nem kerülne sor ilyesmire sem Afrikában, sem Latin-Amerikában, sem Dél-Kelet-Ázsiában, egyszerűen azért, mivel ezen térségek államainak nincsenek is atomfegyverei. Hagyományos fegyverekből sem állnak óriási készletek rendelkezésre, azt pedig, hogy a háborúk mennyire vetik vissza az ilyen országok népesedési mutatóit, jól szemlélteti Angola, ahol a népesség a több évtizedes szakadatlan polgárháború alatt megduplázódott, vagy Afganisztán, melynek lélekszáma 1979 óta több, mint háromszorosára nőtt. Nem tudom, van-e egyáltalán harmadik világbeli ország, ahol a háború érdemben fékezte volna a népességrobbanást (talán csak a brutális ruandai népirtás kivétel, de ott is elég volt 10 év, hogy a népességszám ismét elérje, sőt meghaladja a genocídium előtti szintet).
Az éhezés vinne el százmilliókat, annak viszont nincsenek érdemi kihatásai a globális élettérre.
Nem élhető a völgy, ahol sorakozik vagy 100 atomkráter, de relatíve nem messze ettől a szürreális helytől már vígan zajlik az élet. Pl. 100 km-re, Las Vegasban, és tulajdonképpen a lezárt terület körül 40-50 km-es körzetben mindenhol.
A Google Maps-n rákeresve látható, hogy az atomszántotta krátermezőtől észak-észak-keletre kb. 55 km-re, Rachel határában már intenzív, öntözéses mezőgazdálkodás folyik. (Az 51-es körzet aktívan használt objektumai és kifutópályái pedig 20 km-re vannak ettől a helytől.)
Ha ne adj' Isten atomháború pusztítaná el a fehér Északot, mit érezne ebből mondjuk Argentína, Chile, Dél-Afrika, Madagaszkár, Laosz vagy Indonézia? Szerintem néhány hűvösebb éven kívül nem sokat.