<i>1.Néhol még vannak helyesírási hibák, meg valahol találtam egy befejezetlen/értelmetlen mondatot.(majd megkeresem)</i>
Jöhet a lista, más is átnézi. Kíváncsi vagyok, hogy ki mennyi hibát talál. Aztán felrakom az újat és mehet a játék. Találd meg a 10 különbéget!
<i>2. Majd írjátok bele, hogy a beaming nem ér semmit az AESA-val szemben.</i>
Ez biztos? Ez miből következik? Még, ha eltérő frekin is mennek a mondulok a földháttérben repülésnél a doppler eltolódás attól még ugyanúgy probléma.
<i>3. RCS csökkentés- felderítés összefüggésnél általában a negyedik hatványt veszik figyelembe. Tehát, ha egy gép RCS-ét az eredeti 10000-ére csökkented, a felderíthetőség távolsága csak a 10-ére csökken. (remélem érthető)</i>
Erre van valami magyarázat? Nem kötözködés, de miért pont 4-dik?
<i>4. A legmodernebb rakétákat elég nehéz túlterhelni manőverekkel. Az AIM-9X elvileg 50G-t is kibír, bár ezután léggé lelassul, mert a hajtómű csak 6 másodpercet ég.(TErmészetesen a repülő villanypóznák méretükből adódóan nem viselnek el ilyen terhelést)</i>
Mi értesz "villanypóznák" alatt? A mai légiharc rakétáknál csak az a kérdés szerintem, hogy megéri -e 50G-vel fordulni és lassulni és, hogy a sok G-hez van -e elég kormányerő is. Érdekes, hogy az X verzérsíkjai és szárnyai jóval kisebbek, mint az M-nek. A TVC az elején nagyon ütős lehet, de mikor már lassabb a rakéta, akkor hibába a hatalmax. max. G, ha nincs hozzár kormányerő. Ezekről semmiféle referencia nincs sajnos, csak spekulálni tudok.
<i>5. A G-ruha működhet vízzel is, az osztrákok ilyet használnak(Libelle G-ruha). Én úgy tudtam, hogy negatív G-terhelés esetén is működik, de ilyenkor pl a felsőtestet szorítja el. Vagy én tévedek vagy ti.</i>
A vizet beleírtam, bár a Libellénél - ha jól értem - akkor maga a túlterhelés működteti a szerkezetet. A levegősnél meg kell hozzá kompresszor vagy fúvó (sűrített levegő). Hogy a víznél van -e szivattyús változat, azt nem tudom. Mintha a Harrier pilóták ilyennel bírtak volna 30 éve, de ez nagyon távoli emlékfoszlány.