Hát ezzel azért vitatkoznék. Ha egy SAM radar vagy indító helye lebukott, akkor annak nyúlcipőt húzni elég nehéz főleg, minél nagyobb a rendszer. A hidegháború alatt az 5 perces csomagolás ütős volt. Ma a Nyebot csomagolás közben egy USAF szintű ellenfél elcsapná. Kb. az kell, amit a Sentinel tud. Egy kisebb teherautó seggén elmegy. Radar kikapcs és 5 perc alatt 5 km-rel is odébb tud menni.
Nem véletlenül használtam feltételes módot illetve jövő időt. A NASAMS és hasonló rendszerek elég jó képet adhatnak arról, hogy is nézne ki egy modern SAM egység.
USAF ellenfél ellen mi az arányos SAM? 3db Sz-400 plusz körülötte 3x3 Sz-350 és 3x3 TOR-M1, meg három tucat Pancír? Azért egy ilyen légvédelmet az USAF-nak is fejtörést okozna feltörni. Mennyiséggel persze megoldható ez is, de a lényeg, hogy vadászgépek nélkül is megoldható a védelem.
Egy vadászgép az ez a sokadig hatványon. Iszonyatos sebességgel képes átpakolni a rakéta indtó helyét, ami maga a gép. Cserébe sajnos korlátozott ideig maradt fent és iszonyatosan drága. Viszont szarik a radar horizontra, ha magasan van és egyetlen gép HMZ-je a sebesség miatt sokkal nagyobb. Ha meg kell, akkor képes csapást is mérni.
Kihangsúlyoztam, hogy védelem terén. Továbbá egyetlen vadászgépet írsz, de egy vadászgép nem képes 7/24 órás védelmet biztosítani.
A következőket olvasd végig, bele lehet kötni ezer helyen, de egy forgatókönyvet vázolnék csak fel.
Vessük össze egy NASAMS2 üteget mondjuk 4 vagy 6db F-16C/D-vel, mert kb. így lehet biztosítani azt, hogy a géppárok közül 1 mindig a levegőben legyen (1 géppár a levegőben, 1 géppár leszállás/felszállás vagy felkészítés alatt, ha 6 géppel számolunk, 1 géppár "pihen" vagy karbantartás alatt). A levegőben lévő F-16-os géppárokon 2x 6db AMRAAM és póttartályok vannak, vagyis 12 rakétád van. A földön 6db indítóállás 6x6 = 36 rakétával.
Most számoljuk csak a gépek árával:
4x mondjuk 50 millió a vadászgépek ára = 200 millió dollár (300 millió 6 gép esetén)
egy NASAMS2 ára olyan 50-75 millió dollár között mozog, kiépítettségtől függően.
A járulékos költségeknél a repült óra a vadászgépek ellen van: mondjuk csak számoljunk 10 000 US$-al (az USAF 8,8 ezer dolláros költsége elég speciális), szóval ha 24 órás járőrözéssel számolsz, akkor naponta 2 gépet a levegőben tartani 24 órára = 480 000 dollár.
Ebből hamar lejön, hogy a NASAMS2 költséghatékonysága egészen félelmetes, hiszen 4db F-16-os árából 2 komplett üteget ki lehet állítani 3-4 vezetési ponttal, 2-4 radarral, 2-4 infravörös érzékelővel és 12db földi indítóállással.
Igen, az F-16-osoknak nem kellene folyton a levegőben lenni, ha csak készenlétet adnak.
Igen, lehetne AW&C gépekkel számolni, de azt lehet a NASAMS esetén is figyelembe venni.
Sok egyéb változó van, de azért ebből a megközelítőleges összevetésből is látható, hogy a NASAMS jobb választás védelmi célokra, mint a vadászgép. Persze, Air Policy-t nem lehet vele csinálni...
A SAM meg egyfunkciós.
Ezen felül szép, szép a hálózat alapú hadviselés, de kicsit bátornak érzem, mert mi van, ha mégis zavarható a data link hálózat? Vagy bemérhető akkor is, ha rövid időre sugároz? Mert a nagyobb elemeknél szintén az van, hogy ha nem mozog, akkor game over lehet egy nem magyar szintű ellenfél ellen.
Akkor a repülőgépek adatkapcsolata is zavarható, és egyedül kell felderíteni, azonosítani és leküzdeni a célokat. Mennyire reális ez a mai technikai szinten?
Még ha F-35A gépekkel példálózunk, akkor sem egyszerű helyzet...
Az F-35 data linkes DAS-sal az első rakétaindítás után kiháromszögeli annak helyét és mehet oda a szeretetcsomag. Mert áll a célpont. A repülőgép ellen ez nem megy.
Szóval kiiktatsz egy semi-mobile indítóállást, cserébe jött a nyakadba 1-2-sok AMRAAM, ha NASAMS-ról beszélünk. Vagy 9M96 és 9M100, ha Sz-350-ről.
Szerintem te is érted a problémát...
