1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Páncéltörő rakéták, gránátok

Diskurzus a(z) 'Gyalogsági fegyverek és felszerelések' témában - boki által indítva @ 2013. május 26..

  1. laiki

    laiki Well-Known Member

    Sőt, tüzelj-és felejtsd el elven működő önirányítós cuccik sincs.

    Amúgy én is ezt kérdeztem én is pár hete/hónapja - persze nyilván költői kérdésként. Főleg mivel két évtizede létező dolog, és már több gyártónak/országnak is van:

    jenkik: Javelin + SRAW
    svédek: BILL2+NLAW/MBTLAW (ezek mondjuk nem önirányítósak)
    német-francia: PARS3LR + MBDA MPP
    japán: Type01 LMAT
    kína: HJ-12

    De elvileg az indiai NAG is infravörös önirányítós+felülről támadós, és a dél-afrikai Mokopa rakétának is van ilyen verziója.

    Sőt, a Brimstome és a Mokopa esetén még aktív radaros irányításról is beszélhetünk:

    http://en.wikipedia.org/wiki/Brimstone_%28missile%29
    http://en.wikipedia.org/wiki/Mokopa

    A zsidók Spike rakétájával kapcsolatban bizonytalan vagyok, mert korábban azt olvastam, hogy az is felülről támadós, IR önirányításos cucc, de nemrég egy videón egyértelműen látszott kilövés után a huzal. Az MR vagy LR változatnál.</blockquote>

    Az önirányításnak is megvannak a hátrányai. Az orosz távirányított rakéták olcsók. Nincs bonyolult elktronika a rakétán. Atzonos méret és tömeg mellett nagyobb lehet a hajtómű és így a sebbesség és a hatótávolság is. Mindegyik komoly előny. Ezen kívül a lézer vezérsugarast csakorlatilag lehetetlen zavarni (a hátrafelé néző vevője, illetve a kódolt csatorna miatt az Ataka-V sem igazán zavarható a rádió távirányítási mód ellenére). Majdnem teljesen érzéketlenek a füstgránátokra. A félaktív lézeres rakéta irányítását megszakítja a füst, mert nincs visszavert jel, illetve ugyenez történik az infravörös önirányítású rakétákkal, mert elvesztik a jármű körvonalát és ilyenkor jellemzően fel parancsot kapnak a saját csapatok védelme érdekében, azaz a rakéta megy a levesbe. Ezzel szemben a távirányított rakéták (még a lézeresek is) az utolsó tizedmásodpercig oda mennek, ahova a célkereszt mutat az iránító képernyőn. Akkor is ha a cél nem látható, csak az tudható, hogy a füstfelhő mögött van és nagyjából sejthető, hogy hol (illetve ismert hogy utoljára hol volt és hogyan mozgott).
     
  2. ghostrider

    ghostrider Well-Known Member

    Véleményem szerint a felülről támadás és az önirányítás is csak koncepció kérdése, nem több. Megvannak az előnyei és a hátrányai. Azt, hogy az oroszok nem alkalmazzák, egyáltalán nem biztos, sőt valószínűsíthető, hogy nem technikai, hanem alkalmazásbeli kérdés.
     
  3. laiki

    laiki Well-Known Member

    A felülről támadás két módon lehetséges. Az egyik a svéd BILL, NLAW és a TOW-2B módszere. A rakéta nagy átmérőjű és a testen belül a hossztengelyre merőleges robbanófej van elhelyezve. Ennek hátránya egyrészt hogy csak felülről képes támadni, közvetlenül nem, másrészt hogy a közelségi gyújtó érzékelőjének a megzavarásával, árnyékolással semlegesíthető, harmadrészt a nagy átmérő (lassabb, kisebb hatótávolságú).

    A másik módszer, hogy a töltet előre néz, de a rakéta képes a cél fölé repülni és meredek pályán lecsapni. Ezt a Javelin, Spike, NAG, PARS3 és állítólag a HJ-12 tudja. Közös bennük az infra önirányítás. A meredek szögű lecsapásnál (a kumulatív töltetek a becsapódási szög laposodásával rohamosan vesztenek a páncélátütő képességükből, tehát minimum 45-60 fokos becsapódás szükséges) a távirányított rakéták hátra néző érzékelő nem látnák az irányító lézersugarat, nem fognák a rádiójelet (ha a zavarás ellen oldalról árnyékolt a rádió vevő).

    Ezért nem támadnak felülről az orosz helikopterekről indított 130 mm-es rakéták. A Kornet elrendezésébe már beleférne egy felülről támadó variáció, viszont sokkal drágább lenne. A Kornet-EM ERA mögött 1100, ERA nélkül 1300 mm-t üt át. Ez elég brutális ahhoz, hogy ne legyen szükség felülről támadásra. Így olcsóbb.

    A Spike-LR nem huzalvezérlésű, hanem infravörös önirányítású. Annyiban fejlettebb a Javelinnél, hogy egy üvegszálas huzalon visszaküldi a fejrész által látott képet, így menet közben módosítható a cél, vagy menet közben lehet célt kijelölni úgy, hogy a kilövéskor az takarásban van. De ha rögzítetted a célt, akkor ugyanúgy működik mint a többi infra önirányítású rakéta.

    Ezzel a tulajdonságával a Spike LR veri az egész mezőnyt.

    Ha én a magyar honvédségnek irányított páncéltörő rakétát akarnék beszerezni, akkor vennék egy csomó Metis-M-et, mert az valóban hordozható, akár egy ember által is, de ketten elvisznek 3 rakétát, meg a kilövő állványt. Fontos, hogy a Metis-M olcsó. Tandem robbanófejes. A 800-850/900-950 mm-es (ERA mögött / ERA nélkül) átütés a legtöbb mai harckocsi ellen és az összes gyalogsági harcjármű, PSZH, MRAP ellen elég. Ezen kívül a Metis-M-nek van termobár változata, ami 5-6 kg TNT hatóerővel ki tud iktatni egy fedezéket. 800-1000 m-ig elég pontos ahhoz, hogy egy ablakon bevezessék és nem csak az adott szobát takarítja ki tökéletesen, de rádönti a közfalat a mellette lévő helyiségekre is, úgyhogy egy közepes lakást egyben elintéz. 7 m sugarú körben hatásos, így egy buszt, teherautó rakteret is teljesen leamortizál. Egy indítóhoz 5 páncéltörő és 5 termobár rakétát vennék.

    A komolyabb harckocsik ellen a szintén relatív olcsó, Metis-M-nél 2-szer drágább, de a Javelinhez képest fele annyiba kerülő Kornet-EM-et venném a brutálisan nagy átütő képessége, az egyszerűsége, a nagyobb hatásos lőtávja (pontosabb irányítása) miatt és amiatt, hogy ehhez is van termobár fej 10 kg TNT hatóerővel. A lézer vezérsugaras irányítás előnye, hogy nincs huzalszakadás, ami városi környezetben amúgy sűrűn előfordul. Egy indítóhoz 7 páncéltörő és 3 termobár rakétával. Ebből közepes darabszámot szereznék be.

    Végül kisebb számban a drágább Spike-LR-t is beszerezném a takarásban lévő értékes célpontok ellen és azon célok ellen felülről támadó üzemmódban alkalmazva, amiket valamiért a Kornet szemből nem tud leküzdeni. A Sike-LR valamivel olcsóbb, mint a Javelin, nagyobb hatótávja, van optikai kábeles csatornája és még az átütő képessége is nagyobb.

    Az egyetlen sötét ló a HJ-12. Ha azt a kínainak olcsóbban adnák és tudna közel annyit, mint a Spike, akkor megfontolandó lenne a vásárlása.

    Néhány százmillió dollár ára páncéltörő rakéta vásárlása esetén már az USA, a németek és az oroszok is meggondolnák, hogy Magyarországra küldjenek-e csapatokat, a várható veszteségek miatt.
     
  4. dudi

    dudi Well-Known Member

    A viszonylag olcsó Metisz M darabja 1000000-1500000 Forint között van.
     
  5. laiki

    laiki Well-Known Member

    Ez stimmel, de a Maljutkát kivéve mondj olcsóbb páncéltörő rakétát, ami elmegy 1,5-2 km-re, tandem a feje és legalább megközelítőleg tud ilyen átütést. Ha meg mesterlövészre vadászol 600-800-1000 m távolságban, ahol már nem megy át a falon a 12,7 mm-es lőszer (38-as tömör kisméretű téglafalon közelről sem megy át) milyen olcsóbb fegyverrel oldod meg?

    A Metis-M/M1 a többi páncéltörőhöz képest olcsó és a célok értékéhez képest, amit le lehet vele küzdeni.
     
  6. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Jelenleg a legolcsóbb a világon a HJ-73C. De ha rajtam múlna én Spike-ra szavaznék.
     
  7. laiki

    laiki Well-Known Member

    A HJ-73 a kínai Maljutka. Akár a kínai, akár az orosz Maljutka természetesen bármi másnál olcsóbb. Gyakorlási célra a félautomata változat ésszerűen használható. De harchelyzetben nem bohóckodnék egy olyan rakétával, ami irdatlan lassú, elméletileg 3 km-re elmegy, de a pontossága ezen a távon már igencsak kétséges, a minimális lőtávja 500 m és egy T-72B3-at már közel sem biztos, hogy le tud küzdeni szemből, torony találat esetén (a Metis-M 20 %-kal többet üt át). A rendszer horrdozhatósága nem hasonlítható össze a Metis-M-ével.

    A Spike tényleg jó, csak egy Spike rendszer (1 indító, 10 rakéta) árából minimum 4 Metis-M rendszert vehetsz. Ha nem Leo-2A7, M1A2SEP és T-90AM ellen használod, akkor azért a 4 Metis indító harcértéke valószínűleg nagyobb, mint az 1 Spike-é.
     
  8. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Hát arra amire te ajánlottad a Metis-M-et, arra ez is bőven elegendő. SACLOS irányítással nem tudom miért romlana a találati esély a távolság növedekésével. Ezeknek is lett fejlettebb harci részük ami már lekűzdi az ERA páncélzatot stb.
    Most láttam videón Assadnál, gondolom ilyesmire használják ők is.
     
  9. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Megvan
    http://youtu.be/VuqSDsyRwBk
     
  10. hiryu

    hiryu New Member


    Már amelyiket.
    Most szótárazgatok pl az ujabb ukrán ERA fejlszetésekről, ehhez képest a régebbiek fasorban sincsenek -az orosz fejlesztések főleg nem.
     
  11. hiryu

    hiryu New Member

  12. dudi

    dudi Well-Known Member

    Azt is elolvastad róla,hogy több sorba érdemes rakni(egymás tetejére 2-3 kazetta) mert egy kazetta ereje nem elég emiatt többszöröse a tömege a jelenlegi amúgy sem kis tömegű társaihoz képest???Szóval semmi olyat nem csináltak amit ne tudna bármelyik mai rendszer ha egymásra raknak belőlük 2-3 sort.
     
  13. laiki

    laiki Well-Known Member

    Ott a pont. A dologban összesen annyi az újdonság, hogy apró kumulatív rudakból épül fel a reaktív lap, ezért a nyíllövedékeket jobban darabolja, ellenük némileg jobban véd. Viszont ennek az az egyik ára, hogy a kumulatív lövedékek ellen csökkent a hatékonysága (kevesebb a robbanóanyag és szétvágja a külső lapot). A másik ára, hogy egy rétegnyi ilyen is nehezebb és drágább a töltetek bélése miatt. Több réteg pedig hatványozottan nehezebb és drágább. A tandem kumulatív töltetek pedig több réteggel is elbánhatnak. Ha elég erős az első töltet sugara, akkor több réteg reaktív lapot is berobbant egymás mögött. Az már csak hab a tortán, hogy ma is létezik tripla kumulatív töltet. Egyenlőre nem is tűnik úgy, hogy Ukrajnán kívül más nekiállt volna ilyet fabrikálni, pedig a felépítése már egy ideje ismert. Az ukránok is csak mutatóba gyártottak belőle, pedig ha olyan csúcs szuper lenne, akkor most igazán nagy szükségük lenne rá.
     
  14. hiryu

    hiryu New Member


    Az állami exportőr angol nyelvű honlapjáról:

    Size, mm
    250x125x36 (250x125x26)
    Weight, kg
    2,8(2,1)
    Operation temperature, C°
    -60...+70



    [​IMG]
     
  15. hiryu

    hiryu New Member

    a fele elszállt, a fenébe: ha minden igaz: a fenti képen Ukrajna, AFPsDS lövedék találata a homlokpáncélom, ERA(?) tette
    a dolgát, tank épen maradt, de a legénység lelécelt,
    [​IMG]
     
  16. hiryu

    hiryu New Member

    Hurrá... be akarok lépni a tanknetre a Duplet linkért, Tömeg mennyi a készletből,harckocsin (T64-T72 és ukrán továbbfejlesztéseken), de 404....
     
  17. dudi

    dudi Well-Known Member

    Hihetetlen,hogy van képed a legelavultabb orosz ERA-t a legmodernebb ukránnal összehasonlítani...
    Az meg akkor 2kg amikor én török szultán vagyok!Ezt a számot nyugodtan elfelejtheted!Akkor is necces lenen a 2kg ha alumínium dobozban lenne!Valamit rosszul fordítottál!
     
  18. dudi

    dudi Well-Known Member

    Azt el tudom képzelni,hogy a kép baloldalán látható töltetből <b>egy darab</b> két kiló legyen nem pedig egy egész kazettányi!
    [​IMG]
     
  19. dudi

    dudi Well-Known Member

    FORDÍTVA!!!A kép jobb oldalán lévő töltetből 1 db két kiló nem a bal oldalon lévő kazettából egy darab.
     
  20. hiryu

    hiryu New Member

    Ha az ott RDX akkor ha jól emléxem a töltetekben használt préselt változat sűrűsége 1,6 gramm/köbcentiméter.

    Gond az, hogy az ukránok(?) teleszórták a netet a legkülönbözőbb képváltozatokkal a netet Duplet-címmel.

    Az egyiken akkora a zelem mintegy páncélszekrény, ld a tesztvideon a másikon kb mint a Kontakt, a harmadikon meg ekkora:

    [​IMG]

    Szerintem én itt benéztem, és a fenti oldalon a Nozs(?) méret és súlyadatait adhatták meg.....
     

Ezen oldal megosztása