RMI-8 X/V

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

gaborv

Member
2013. február 2.
141
2
18
Elkezdtem egy projektet, 3D-s modellt akarok készíteni a húzó-toló motorelrendezésű gépről, amit a neten szabadon elérhetővé is akarok tenni.
A sajátos kialakítás miatt jelentősen csökkentek a gép méretei, légellenállása, kedvezőbb lett a súlyponthelyzete, emiatt szerintem sokkal érdekesebb gép, mint amekkora figyelmet eddig kapott.

Aki rendelkezik információval esetleg segíthetne. Első problémám a meglévő forrásokkal, amelyek szinte mindegyike A Magyar Királyi Honvédség fegyverzete" (Bonhardt – Sárhidai) könyv kevés adatát ismétli, hogy már a gép méret- és tömegadatai is hibásnak tűnnek:

Szerkezeti tömeg: 2850 kg
Felszálló tömeg: 3800 kg
Max. sebesség: 800 km/h
Hatótáv: 1000 km
Repülési magasság: 11500 m

Ezen adatok legfeljebb a vegyes építésű kísérleti gépre vonatkozhatnak, a felfegyverzett gépre bizonyosan érvénytelenek, mert:

1, A Bf-109G-n alapuló szerkezet 2,85 t-nál bizonyosan „kövérebb” volt, hiszen az egymotoros G-6 üres tömege 2247 kg, amihez, ha hozzáadjuk az új DB 605A hajtóművet (azok szerelvényeivel együtt, további hűtés, légcsavar, stb..) már akkor is 3000 kg fölött járunk.
2, A bonyolultabb farok-szerkezet tömege, az orrfutó, a plusz gépágyú és a nagyobb üzemanyagtartályok tömege további tényezők. Ezek önmagukban közel 3,5 tonnára emelik az üres tömeget.
3, Mivel azonban a gép szerkezete is nagyobb a Messzerénél, így még ez is alulbecslés lehet.
4, A hatótávolság legfeljebb két póttartállyal lehetséges, hiszen a gépben a messerből kölcsönzött ülés alatti 400l-es tartály mellett a kis méretek miatt további 200-400 liter üzemanyagnál több aligha fért volna. 600 literrel a hatótáv ~450km, 800 literrel ~600km (Bf-109G-6 = 560km), két szabványos messer póttartállyal a hatótáv 900 és 1100km között lehetett volna.

A teljesen felszerelt gép becsült üres tömege két gépágyúval 4010kg, felszálló tömege így 4860kg közelébe esik.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

miltaccfd

New Member
2018. augusztus 11.
1
2
3
Szia!
Winkler László archívumában van egy rajz, miszerint a szárny sem a Bf 109 G-hez, sem a Fokker D.23-hoz (feltételezett fejlesztési előzmény) nem hasonlít. Azaz át lett szerkesztve, szélesebb lett. A futómű mellett akár el is férne még 1-2 tartály. DE! A magyar mentalitás alapján minden túl van becsülve. A gép 730-750 km/h sebességnél nem nagyon tudott volna gyorsabban menni, a hatótáv is csak a póttartályokkal lenne elérhető, ahogy mondtad, ha egyáltalán azzal lehetséges. Gondolom nem volt plusz üzemanyag tartály a szárnyban.
A Bf 109 G-ben van az üzemanyag tartály mögött egy nagyméretű 21 mm-es páncéllemez. Azt biztosan eltávolították, mert: a hátsó motor amúgy is felfogja az onnan érkező lövéseket, illetve minél előrébb akarták helyezni a súlypontot, mert orrfutós lett a gép. Az eleve kb. 120 kg könnyítés.
Az alap gépben egy gépágyú volt, egy Mk 108-as, ami a motorban volt, illetve 2 db Gebauer 8 mm-es. A 8 mm-esek könnyítenek a gépen, illetve a Mk 108-as is csak 15 kg-al nehezebb a 20 mm-esnél. A szárny alatti ágyúk csak plusz lehetőségek voltak. Fegyverzetben tehát egy Bf-109 G-6-hoz viszonyítva nem nehezült a gép.
A farokrész egyáltalán nem nehezebb a Bf-énél, ha az RMI-8 motorborítását nem számoljuk. Ezt majd később. Csökkenést ezesetben nem számolok, mert a vezérsíkok irányításához hosszabb úton kellett kormánymű. Ami biztos, hogy a jobb súlyelosztás miatt nem kellett olyan erős kapcsolat a vízszintes vezérsík és a szárny között, így a duplatörzs eleve lehetett könnyebb a szimplánál. A függőleges vezérsíknak a kétpontos rögzítés pedig sokkal stabilabb alapot ad.
Az orrfutó valószínűleg a Fokker D.23 orrfutója. Nem valami strapabíró, egy kisebb géphez lett tervezve. A súlyából levonva a Bf hátsó futóját, a tömegnövekedés nem több, vagy alig haladja meg a 120 kg-ot, tehát használtuk valamire a páncél eltávolítását. A hidraulikával nem számolok, ugyanis az a Bf-ben is van. Az új orrfutót is ez működtethette.
A szárny kissé nagyobb. Az eltérés itt kb 200-250 kg lehet
Most jöjjön a motor és a burkolata. A motor nem feltöltve kb. 750 kg, minden egyben mondjuk úgy 900 kg.
A két gép között így kb 1100 kg eltérés van számolás alapján, papíron 600. Közel kétszerese. A Bf-et papíron 900 kg-al töltik, ezt a gépet 950-el. Ha ez hibahatár, akkor visszatérhetünk a 900-hoz.
A sorozatgyártott gép így 3350 kg üresen, 4250 kg megtöltve. A töltött súly 450 kg-os növekedése valószínűleg abból származik, hogy a prototípus kettős építésű, a műfa(amiből például a szárny főszerkezetét készítették) könnyebb a fémnél. Tehát igazad lehet: a prototípus tömegadatairól lehet szó. Ebben a szárny alá függeszthető ágyúk nincsenek benne, de azzal sem haladná meg a 4400-at.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0 and endre

LMzek 2.0

Well-Known Member
2020. április 4.
1 602
2 321
113
Szia!
Winkler László archívumában van egy rajz, miszerint a szárny sem a Bf 109 G-hez, sem a Fokker D.23-hoz (feltételezett fejlesztési előzmény) nem hasonlít. Azaz át lett szerkesztve, szélesebb lett. A futómű mellett akár el is férne még 1-2 tartály. DE! A magyar mentalitás alapján minden túl van becsülve. A gép 730-750 km/h sebességnél nem nagyon tudott volna gyorsabban menni, a hatótáv is csak a póttartályokkal lenne elérhető, ahogy mondtad, ha egyáltalán azzal lehetséges. Gondolom nem volt plusz üzemanyag tartály a szárnyban.
A Bf 109 G-ben van az üzemanyag tartály mögött egy nagyméretű 21 mm-es páncéllemez. Azt biztosan eltávolították, mert: a hátsó motor amúgy is felfogja az onnan érkező lövéseket, illetve minél előrébb akarták helyezni a súlypontot, mert orrfutós lett a gép. Az eleve kb. 120 kg könnyítés.
Az alap gépben egy gépágyú volt, egy Mk 108-as, ami a motorban volt, illetve 2 db Gebauer 8 mm-es. A 8 mm-esek könnyítenek a gépen, illetve a Mk 108-as is csak 15 kg-al nehezebb a 20 mm-esnél. A szárny alatti ágyúk csak plusz lehetőségek voltak. Fegyverzetben tehát egy Bf-109 G-6-hoz viszonyítva nem nehezült a gép.
A farokrész egyáltalán nem nehezebb a Bf-énél, ha az RMI-8 motorborítását nem számoljuk. Ezt majd később. Csökkenést ez esetben nem számolok, mert a vezérsíkok irányításához hosszabb úton kellett kormánymű. Ami biztos, hogy a jobb súlyelosztás miatt nem kellett olyan erős kapcsolat a vízszintes vezérsík és a szárny között, így a duplatörzs eleve lehetett könnyebb a szimplánál. A függőleges vezérsíknak a kétpontos rögzítés pedig sokkal stabilabb alapot ad.
Az orrfutó valószínűleg a Fokker D.23 orrfutója. Nem valami strapabíró, egy kisebb géphez lett tervezve. A súlyából levonva a Bf hátsó futóját, a tömegnövekedés nem több, vagy alig haladja meg a 120 kg-ot, tehát használtuk valamire a páncél eltávolítását. A hidraulikával nem számolok, ugyanis az a Bf-ben is van. Az új orrfutót is ez működtethette.
A szárny kissé nagyobb. Az eltérés itt kb 200-250 kg lehet
Most jöjjön a motor és a burkolata. A motor nem feltöltve kb. 750 kg, minden egyben mondjuk úgy 900 kg.
A két gép között így kb 1100 kg eltérés van számolás alapján, papíron 600. Közel kétszerese. A Bf-et papíron 900 kg-al töltik, ezt a gépet 950-el. Ha ez hibahatár, akkor visszatérhetünk a 900-hoz.
A sorozat-gyártott gép így 3350 kg üresen, 4250 kg megtöltve. A töltött súly 450 kg-os növekedése valószínűleg abból származik, hogy a prototípus kettős építésű, a műfa(amiből például a szárny főszerkezetét készítették) könnyebb a fémnél. Tehát igazad lehet: a prototípus tömegadatairól lehet szó. Ebben a szárny alá függeszthető ágyúk nincsenek benne, de azzal sem haladná meg a 4400-at.



Én is hasonló becslésre jutottam: 2.400 kg (Bf-109G) +900 kg (a második DB-603 motor kb. feltöltve) +350 kg szerkezeti többletsúly kb(+ szárny, erősebb szerkezet, stb...)
Ez az elrendezés a Weis-Manfréd féle csillagmotorral(WM-21) is jó eredményeket tudott volna, A Bf-109-nél sokkal jobb túlélő képességgel, a DB-603 motorral pedig a Do-335 Pfeil közeli sebességi paraméteri lettek volna, sokkal jobb fordulékonysággal(kisebb tömeg, és egyebek...)



Ezt a konstrukciós elrendezést annyira jónak tartom, hogy -ha rajtam múlna- a szinte biztosan szükséges további oktatógépeknek (a további Zlin-ek helyett...) a hazai gyártóktól rendelnék egy ilyen modernizált, oktató/???( ;) ), gépet -ha lehetséges drón üzemmóddal is-, 2 db Diesel motorral és/vagy 2 db. turbóprop-pal(a svédeknek is volt ilyen hasonló típusuk benzinmotoros( SAAB-21 ) illetve sugárhajtású(SAAB-21R/RA) változatban). Kb. 5 évük lenne rá hazai cégeknek, hogy elkészítsék. Jól megindokolva Uniós pénzből is meg lehetne csinálni akár, így kb ingyen -vagy 20-30%-os önerővel lenne korszerű, piacképes, akár eladható oktató/??? (drón) profilú repülőgépünk. :hadonaszos:


SAAB-21


SAAB-21R/RA






...csak aztán nehogy "magyarosan" eltolják :eek: (ha esetleg eszükbe jutna vmi ilyesmi, támogatva a hazai hadi-ipart)
 

LMzek 2.0

Well-Known Member
2020. április 4.
1 602
2 321
113

Röviden: EZ ( RMI-8 X/V )




újratervezve modern anyag-, és gyártás-technológiára, hajtóműre, a toló/húzó légcsavaros/motor-elrendezés előnyeivel(a rep-szakmában push-pull-nak "becézett" konstrukció), benzin-motoros és légcsavaros-sugárhajtóműves változatban sok előnyt tud felmutatni a jelenlegi konstrukciókkal szemben.
A svédek is csináltak ilyen két motor-verziós modellt(toló-légcsavarosat):





benzin-motorral(DB-605B) SAAB-21:










...és gázturbinával (SAAB-21R/RA)



Sok példa van arra hogy egy jó konstrukciónál ilyen többes alkalmazással/verzióval érik el a gazdaságos darabszámot, a magyar esetben pl.: oktatógép, felderítő/magassági felderítő(növelt szárnyfelület, stb...), felderítő/csapásmerő drón. (...+civil verzió darab-szám!!!)
Csak a MH sok 10-t tudna használni, +V4-ek :rolleyes: