1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

RMI-8 X/V

Diskurzus a(z) 'Vadász-/csapásmérő/kiképző repülőgépek' témában - gaborv által indítva @ 2017. február 1..

  1. gaborv

    gaborv Member

    Elkezdtem egy projektet, 3D-s modellt akarok készíteni a húzó-toló motorelrendezésű gépről, amit a neten szabadon elérhetővé is akarok tenni.
    A sajátos kialakítás miatt jelentősen csökkentek a gép méretei, légellenállása, kedvezőbb lett a súlyponthelyzete, emiatt szerintem sokkal érdekesebb gép, mint amekkora figyelmet eddig kapott.

    Aki rendelkezik információval esetleg segíthetne. Első problémám a meglévő forrásokkal, amelyek szinte mindegyike A Magyar Királyi Honvédség fegyverzete" (Bonhardt – Sárhidai) könyv kevés adatát ismétli, hogy már a gép méret- és tömegadatai is hibásnak tűnnek:

    Szerkezeti tömeg: 2850 kg
    Felszálló tömeg: 3800 kg
    Max. sebesség: 800 km/h
    Hatótáv: 1000 km
    Repülési magasság: 11500 m

    Ezen adatok legfeljebb a vegyes építésű kísérleti gépre vonatkozhatnak, a felfegyverzett gépre bizonyosan érvénytelenek, mert:

    1, A Bf-109G-n alapuló szerkezet 2,85 t-nál bizonyosan „kövérebb” volt, hiszen az egymotoros G-6 üres tömege 2247 kg, amihez, ha hozzáadjuk az új DB 605A hajtóművet (azok szerelvényeivel együtt, további hűtés, légcsavar, stb..) már akkor is 3000 kg fölött járunk.
    2, A bonyolultabb farok-szerkezet tömege, az orrfutó, a plusz gépágyú és a nagyobb üzemanyagtartályok tömege további tényezők. Ezek önmagukban közel 3,5 tonnára emelik az üres tömeget.
    3, Mivel azonban a gép szerkezete is nagyobb a Messzerénél, így még ez is alulbecslés lehet.
    4, A hatótávolság legfeljebb két póttartállyal lehetséges, hiszen a gépben a messerből kölcsönzött ülés alatti 400l-es tartály mellett a kis méretek miatt további 200-400 liter üzemanyagnál több aligha fért volna. 600 literrel a hatótáv ~450km, 800 literrel ~600km (Bf-109G-6 = 560km), két szabványos messer póttartállyal a hatótáv 900 és 1100km között lehetett volna.

    A teljesen felszerelt gép becsült üres tömege két gépágyúval 4010kg, felszálló tömege így 4860kg közelébe esik.
     
  2. miltaccfd

    miltaccfd New Member

    Szia!
    Winkler László archívumában van egy rajz, miszerint a szárny sem a Bf 109 G-hez, sem a Fokker D.23-hoz (feltételezett fejlesztési előzmény) nem hasonlít. Azaz át lett szerkesztve, szélesebb lett. A futómű mellett akár el is férne még 1-2 tartály. DE! A magyar mentalitás alapján minden túl van becsülve. A gép 730-750 km/h sebességnél nem nagyon tudott volna gyorsabban menni, a hatótáv is csak a póttartályokkal lenne elérhető, ahogy mondtad, ha egyáltalán azzal lehetséges. Gondolom nem volt plusz üzemanyag tartály a szárnyban.
    A Bf 109 G-ben van az üzemanyag tartály mögött egy nagyméretű 21 mm-es páncéllemez. Azt biztosan eltávolították, mert: a hátsó motor amúgy is felfogja az onnan érkező lövéseket, illetve minél előrébb akarták helyezni a súlypontot, mert orrfutós lett a gép. Az eleve kb. 120 kg könnyítés.
    Az alap gépben egy gépágyú volt, egy Mk 108-as, ami a motorban volt, illetve 2 db Gebauer 8 mm-es. A 8 mm-esek könnyítenek a gépen, illetve a Mk 108-as is csak 15 kg-al nehezebb a 20 mm-esnél. A szárny alatti ágyúk csak plusz lehetőségek voltak. Fegyverzetben tehát egy Bf-109 G-6-hoz viszonyítva nem nehezült a gép.
    A farokrész egyáltalán nem nehezebb a Bf-énél, ha az RMI-8 motorborítását nem számoljuk. Ezt majd később. Csökkenést ezesetben nem számolok, mert a vezérsíkok irányításához hosszabb úton kellett kormánymű. Ami biztos, hogy a jobb súlyelosztás miatt nem kellett olyan erős kapcsolat a vízszintes vezérsík és a szárny között, így a duplatörzs eleve lehetett könnyebb a szimplánál. A függőleges vezérsíknak a kétpontos rögzítés pedig sokkal stabilabb alapot ad.
    Az orrfutó valószínűleg a Fokker D.23 orrfutója. Nem valami strapabíró, egy kisebb géphez lett tervezve. A súlyából levonva a Bf hátsó futóját, a tömegnövekedés nem több, vagy alig haladja meg a 120 kg-ot, tehát használtuk valamire a páncél eltávolítását. A hidraulikával nem számolok, ugyanis az a Bf-ben is van. Az új orrfutót is ez működtethette.
    A szárny kissé nagyobb. Az eltérés itt kb 200-250 kg lehet
    Most jöjjön a motor és a burkolata. A motor nem feltöltve kb. 750 kg, minden egyben mondjuk úgy 900 kg.
    A két gép között így kb 1100 kg eltérés van számolás alapján, papíron 600. Közel kétszerese. A Bf-et papíron 900 kg-al töltik, ezt a gépet 950-el. Ha ez hibahatár, akkor visszatérhetünk a 900-hoz.
    A sorozatgyártott gép így 3350 kg üresen, 4250 kg megtöltve. A töltött súly 450 kg-os növekedése valószínűleg abból származik, hogy a prototípus kettős építésű, a műfa(amiből például a szárny főszerkezetét készítették) könnyebb a fémnél. Tehát igazad lehet: a prototípus tömegadatairól lehet szó. Ebben a szárny alá függeszthető ágyúk nincsenek benne, de azzal sem haladná meg a 4400-at.
     
    endre likes this.

Ezen oldal megosztása