1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

RMI-8 X/V

Diskurzus a(z) 'Vadász-/csapásmérő/kiképző repülőgépek' témában - gaborv által indítva @ 2017. február 1..

  1. gaborv

    gaborv Member

    Elkezdtem egy projektet, 3D-s modellt akarok készíteni a húzó-toló motorelrendezésű gépről, amit a neten szabadon elérhetővé is akarok tenni.
    A sajátos kialakítás miatt jelentősen csökkentek a gép méretei, légellenállása, kedvezőbb lett a súlyponthelyzete, emiatt szerintem sokkal érdekesebb gép, mint amekkora figyelmet eddig kapott.

    Aki rendelkezik információval esetleg segíthetne. Első problémám a meglévő forrásokkal, amelyek szinte mindegyike A Magyar Királyi Honvédség fegyverzete" (Bonhardt – Sárhidai) könyv kevés adatát ismétli, hogy már a gép méret- és tömegadatai is hibásnak tűnnek:

    Szerkezeti tömeg: 2850 kg
    Felszálló tömeg: 3800 kg
    Max. sebesség: 800 km/h
    Hatótáv: 1000 km
    Repülési magasság: 11500 m

    Ezen adatok legfeljebb a vegyes építésű kísérleti gépre vonatkozhatnak, a felfegyverzett gépre bizonyosan érvénytelenek, mert:

    1, A Bf-109G-n alapuló szerkezet 2,85 t-nál bizonyosan „kövérebb” volt, hiszen az egymotoros G-6 üres tömege 2247 kg, amihez, ha hozzáadjuk az új DB 605A hajtóművet (azok szerelvényeivel együtt, további hűtés, légcsavar, stb..) már akkor is 3000 kg fölött járunk.
    2, A bonyolultabb farok-szerkezet tömege, az orrfutó, a plusz gépágyú és a nagyobb üzemanyagtartályok tömege további tényezők. Ezek önmagukban közel 3,5 tonnára emelik az üres tömeget.
    3, Mivel azonban a gép szerkezete is nagyobb a Messzerénél, így még ez is alulbecslés lehet.
    4, A hatótávolság legfeljebb két póttartállyal lehetséges, hiszen a gépben a messerből kölcsönzött ülés alatti 400l-es tartály mellett a kis méretek miatt további 200-400 liter üzemanyagnál több aligha fért volna. 600 literrel a hatótáv ~450km, 800 literrel ~600km (Bf-109G-6 = 560km), két szabványos messer póttartállyal a hatótáv 900 és 1100km között lehetett volna.

    A teljesen felszerelt gép becsült üres tömege két gépágyúval 4010kg, felszálló tömege így 4860kg közelébe esik.
     
    LMzek 2.0 likes this.
  2. miltaccfd

    miltaccfd New Member

    Szia!
    Winkler László archívumában van egy rajz, miszerint a szárny sem a Bf 109 G-hez, sem a Fokker D.23-hoz (feltételezett fejlesztési előzmény) nem hasonlít. Azaz át lett szerkesztve, szélesebb lett. A futómű mellett akár el is férne még 1-2 tartály. DE! A magyar mentalitás alapján minden túl van becsülve. A gép 730-750 km/h sebességnél nem nagyon tudott volna gyorsabban menni, a hatótáv is csak a póttartályokkal lenne elérhető, ahogy mondtad, ha egyáltalán azzal lehetséges. Gondolom nem volt plusz üzemanyag tartály a szárnyban.
    A Bf 109 G-ben van az üzemanyag tartály mögött egy nagyméretű 21 mm-es páncéllemez. Azt biztosan eltávolították, mert: a hátsó motor amúgy is felfogja az onnan érkező lövéseket, illetve minél előrébb akarták helyezni a súlypontot, mert orrfutós lett a gép. Az eleve kb. 120 kg könnyítés.
    Az alap gépben egy gépágyú volt, egy Mk 108-as, ami a motorban volt, illetve 2 db Gebauer 8 mm-es. A 8 mm-esek könnyítenek a gépen, illetve a Mk 108-as is csak 15 kg-al nehezebb a 20 mm-esnél. A szárny alatti ágyúk csak plusz lehetőségek voltak. Fegyverzetben tehát egy Bf-109 G-6-hoz viszonyítva nem nehezült a gép.
    A farokrész egyáltalán nem nehezebb a Bf-énél, ha az RMI-8 motorborítását nem számoljuk. Ezt majd később. Csökkenést ezesetben nem számolok, mert a vezérsíkok irányításához hosszabb úton kellett kormánymű. Ami biztos, hogy a jobb súlyelosztás miatt nem kellett olyan erős kapcsolat a vízszintes vezérsík és a szárny között, így a duplatörzs eleve lehetett könnyebb a szimplánál. A függőleges vezérsíknak a kétpontos rögzítés pedig sokkal stabilabb alapot ad.
    Az orrfutó valószínűleg a Fokker D.23 orrfutója. Nem valami strapabíró, egy kisebb géphez lett tervezve. A súlyából levonva a Bf hátsó futóját, a tömegnövekedés nem több, vagy alig haladja meg a 120 kg-ot, tehát használtuk valamire a páncél eltávolítását. A hidraulikával nem számolok, ugyanis az a Bf-ben is van. Az új orrfutót is ez működtethette.
    A szárny kissé nagyobb. Az eltérés itt kb 200-250 kg lehet
    Most jöjjön a motor és a burkolata. A motor nem feltöltve kb. 750 kg, minden egyben mondjuk úgy 900 kg.
    A két gép között így kb 1100 kg eltérés van számolás alapján, papíron 600. Közel kétszerese. A Bf-et papíron 900 kg-al töltik, ezt a gépet 950-el. Ha ez hibahatár, akkor visszatérhetünk a 900-hoz.
    A sorozatgyártott gép így 3350 kg üresen, 4250 kg megtöltve. A töltött súly 450 kg-os növekedése valószínűleg abból származik, hogy a prototípus kettős építésű, a műfa(amiből például a szárny főszerkezetét készítették) könnyebb a fémnél. Tehát igazad lehet: a prototípus tömegadatairól lehet szó. Ebben a szárny alá függeszthető ágyúk nincsenek benne, de azzal sem haladná meg a 4400-at.
     
    LMzek 2.0 and endre like this.
  3. LMzek 2.0

    LMzek 2.0 Well-Known Member



    Én is hasonló becslésre jutottam: 2.400 kg (Bf-109G) +900 kg (a második DB-603 motor kb. feltöltve) +350 kg szerkezeti többletsúly kb(+ szárny, erősebb szerkezet, stb...)
    Ez az elrendezés a Weis-Manfréd féle csillagmotorral(WM-21) is jó eredményeket tudott volna, A Bf-109-nél sokkal jobb túlélő képességgel, a DB-603 motorral pedig a Do-335 Pfeil közeli sebességi paraméteri lettek volna, sokkal jobb fordulékonysággal(kisebb tömeg, és egyebek...)

    [​IMG]


    Ezt a konstrukciós elrendezést annyira jónak tartom, hogy -ha rajtam múlna- a szinte biztosan szükséges további oktatógépeknek (a további Zlin-ek helyett...) a hazai gyártóktól rendelnék egy ilyen modernizált, oktató/???( ;) ), gépet -ha lehetséges drón üzemmóddal is-, 2 db Diesel motorral és/vagy 2 db. turbóprop-pal(a svédeknek is volt ilyen hasonló típusuk benzinmotoros( SAAB-21 ) illetve sugárhajtású(SAAB-21R/RA) változatban). Kb. 5 évük lenne rá hazai cégeknek, hogy elkészítsék. Jól megindokolva Uniós pénzből is meg lehetne csinálni akár, így kb ingyen -vagy 20-30%-os önerővel lenne korszerű, piacképes, akár eladható oktató/??? (drón) profilú repülőgépünk. :hadonaszos:


    SAAB-21

    [​IMG]

    SAAB-21R/RA






    ...csak aztán nehogy "magyarosan" eltolják :eek: (ha esetleg eszükbe jutna vmi ilyesmi, támogatva a hazai hadi-ipart)
     
  4. Galthran

    Galthran Well-Known Member

  5. LMzek 2.0

    LMzek 2.0 Well-Known Member

    Röviden: EZ ( RMI-8 X/V )


    [​IMG]


    újratervezve modern anyag-, és gyártás-technológiára, hajtóműre, a toló/húzó légcsavaros/motor-elrendezés előnyeivel(a rep-szakmában push-pull-nak "becézett" konstrukció), benzin-motoros és légcsavaros-sugárhajtóműves változatban sok előnyt tud felmutatni a jelenlegi konstrukciókkal szemben.
    A svédek is csináltak ilyen két motor-verziós modellt(toló-légcsavarosat):


    [​IMG] [​IMG]



    benzin-motorral(DB-605B) SAAB-21:




    [​IMG]



    [​IMG]

    ...és gázturbinával (SAAB-21R/RA)



    Sok példa van arra hogy egy jó konstrukciónál ilyen többes alkalmazással/verzióval érik el a gazdaságos darabszámot, a magyar esetben pl.: oktatógép, felderítő/magassági felderítő(növelt szárnyfelület, stb...), felderítő/csapásmerő drón. (...+civil verzió darab-szám!!!)
    Csak a MH sok 10-t tudna használni, +V4-ek :rolleyes:
     

Ezen oldal megosztása