Manapság bármi megeshet. Néha még a csiga is eleshet.
Én a helyetekben nem nagyon tippelném, hogy ők kitől és mit fognak használtan megvenni. Ez nem egy átgondolt terv alapján meghozott lépés, ebből következően nincs olyan kivezető opció, ami determináltan (előre meghatározottan) egyetlen üdvözítő megoldásnak látszana egy bukaresti döntéshozó szemüvegén át.
1, Rájöttek a hadipari szakszervezetek sztrájkjával kapcsolatban, hogy nekik kurva sok pénzükbe kerül, hogy üres gyárcsarnokoknak azért fizessenek készen állási pénzt, hogy ráadásul csődbe menjenek.
2, Most el akarják adni a gyárat és a jenkik majd pont olyan hülyék, hogy megveszik, "mert kell nekik a szerződés". Milyen szerződés kell nekik? Már megvan. Ezt a részt jól kitárgyaltátok, hogy ha nem bérmunkában akarják (helyesebben akarták volna) megoldani, már rég benne szerepelt volna az eredeti szerződésben. (Szerintem simán csak tervbe sem volt véve, hogy ők kiadják a nemzeti büszkeséget a kezükből. Csak most kezdenek el matekozni meg rájönni, hogy akkor miből mennyi kinek jut.)
3, Ha egy pillanatra elhiszem, hogy ők akár csak az évtized végére új tankokat akarnak, akkor mégis mi volt a terv? Egy 250-300 Abramsot kp-ben megrendelhetnek a polcról, mint a lengyelek. De hol lenne szerintük a szerviz központja? Lehet csak keverem a dolgokat, de ez ügye az a TR-85 gyár, amibe a nehéztechnika alkatrészellátása meg minden van szervezve. Attól a pillanattól kezdve, hogy ők ezt eladják, a rozsda vakarás tetemes költségei már nem állami hadsereg és állami cég között lesz pénzben kiszámolva, hanem még a tankok járóképes állapotban tartásáért is az amcsi annyit kér, amennyit nem szégyell.
Összefoglalva: Jóindulatúan ez mondjuk egy útkeresés, a kommunizmus minden ami szar, legalább legyen saját tervezésű és gyártású után jött egy új hadipari modell, ahol a hadsereget modern típusokkal -lehet lábjegyzetet írni, hogy de IFV-nek alkalmatlan kerekes és F-16-ból elavult- szerelik fel, amihez állami tulajdonban maradt gyárak bérmunkát dolgoznak be. Ez nem tűnt nagyobb ugrásnak, mint német Leopárdokból beleimádkozni ágyút meg motort a T-55-be, "csak egy kis tech transzfer kell és utána majd mi fejlesztjük tovább".
Jelenleg kezdik érzékelni, hogy ez az út nem vitte őket sehová. Költségesen csináltak semmit. A gyanúm az, hogy a 100% privatizáció egy kormányzati kísérlet, amit nem zárok ki, hogy végig akarnak majd görgetni az összes telephellyel kapcsolatban. (Lényegében a '90-es évek magyar koncepciója.) És gyanúsan lesz egy ellen narratíva, mely szerint vissza kell majd térni a saját szar gyártáshoz és a hadseregnek kell lentebb adnia az elvárásait (Saur), de a gazdaság nem roppanhat bele. Egy kormányváltásnál meg cserélhetnek akár minden tervet a két elképzelés között.
Ha igazam van, ettől a pillanattól kezdve nagyjából minden nyitott, hogy mi lesz. Ha most eladják a céget, igazából az a Striker120 lobbit fogja nyomni az új hk beszerzésnek. Ilyen szinten képlékenynek látom a helyzetet, amíg meg nem szilárdul egy új narratíva, hogy mit akarnak ebből kihozni. (Mielőtt valaki komolyan gondolná, természetes, hogy a hadsereg Abramset akar majd és keresztbe fog állni a könnyű hk koncepciónak, de mint cég érdeket megemlítettem.)
