1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

SPz Puma

Diskurzus a(z) 'Páncélozott harc- és szállítójárművek' témában - boki által indítva @ 2014. január 26..

  1. krisss

    krisss Well-Known Member

    ms07 likes this.
  2. dudi

    dudi Well-Known Member

    Nem lepődnék meg ha ugyan az lenne mint az EF200-el...Nincs pénz a karbantartásra.
  3. antigonosz

    antigonosz Well-Known Member

    Csak annyit hogy nyugtass meg nem ez lesz. Írj egy x-et ha más. :)
  4. krisss

    krisss Well-Known Member

    Az még kérdőjeles, hogy ebben a szegmensben mi lesz.
  5. antigonosz

    antigonosz Well-Known Member

  6. Terminator

    Terminator Well-Known Member

  7. Terminator

    Terminator Well-Known Member

    Az amerikaiak érdekelte volna a PUMA?

    U.S. Army Recently Sought Demo Of German Puma Armored Vehicle It Had Rejected Years Ago

    A senior U.S. Army acquisition official recently had to cancel plans to view a demonstration of the German Puma infantry fighting vehicle. The revelation is curious given that the service rejected this same design in a previous competition and the Germany's Rheinmetall, together with American partner Raytheon, is already competing to replace the Bradley Fighting Vehicle family with another vehicle.

    On Mar. 16, 2019, Defense News was first to report that the U.S. Army’s Jeffrey White, who serves as a deputy to Assistant Secretary of the Army for Acquisition, Logistics, and Technology Bruce Jette, had been planning to observe the Puma in action at the German Army’s Munster training facility. The event ended up cancelled due to a scheduling conflict and it is not clear whether or not White, or another Army official, will get to see the demonstration in the end.

    It is also unclear why White was looking to see the Puma in the first place. The Army is in the midst of a program to acquire a replacement for the Bradley, formally as the Optionally Manned Fighting Vehicle (OMFV), which is part of the larger Next Generation Combat Vehicle (NGCV) effort. But there has been no previous indication that Rheinmetall or Krauss Maffei Wegmann, who developed the Puma as a joint venture, would look to submit this particular design.

    In October 2018, Rheinmetall did announce its intention to bid on the OMFV deal, in cooperation with Raytheon, but with a vehicle based on its new KF41 Lynx design. The demonstration could indicate that the Army is looking at Puma, as well.

    "Many of our NATO allies have very capable tanks,” Secretary of the Army Mark Esper told reporters in January 2018 during a visit to U.S. Army Europe’s headquarters in Germany. “As I think about a next-generation combat vehicle, we should look at our allies, and look at their designs, and look at how they’ve built combat vehicles and combat systems, and think about adopting some of those.”

    The Army has actually already evaluated Puma itself as part of the abortive Ground Combat Vehicle (GCV) program, which began in 2009. For that competition, Rheinmetall and Krauss-Maffei partnered with American companies Boeing and SAIC.

    In 2013, the Congressional Budget Office issued a scathing report lambasting the service over its choice of GCV prototype design, which had ballooned in weight to 84 tons, more than that of an M1 Abrams tank. That same report had said the Puma had been the most capable of the designs the Army had evaluated and would also have saved it almost $15 billion in total program costs. The service ultimately cancelled the GCV program entirely in February 2014.

    Rheinmetall has been working on Lynx since 2015 as a competitor to the Puma, but has so far not found any customers. The German company developed it with an eye toward the export market and uses a greater number of commercial-of-the-shelf automotive parts and other existing components to reduce overall cost and potential strains on logistics chains.

    Rheinmetall also designed the Lynx with modularity in mind so that it could readily accept different mission modules to perform different roles. So far, however, the two variants the company has shown publicly, the KF31 and KF41, are relatively similar.

    The KF41 has a larger overall configuration, though, with a weight of around 44 tons, almost 10 tons heavier than the KF31 and even bigger than the Puma in its base configuration. The newer Lynx version also has turret, which is available in manned and unmanned configurations, with a larger 35mm automatic cannon. The turret can also accept modular pods on either side to add anti-tank guided missiles, a launch system for small drones or loitering munitions, or additional equipment.

    The Army may still be interested in giving Puma a look given it previous experience and the CBO’s previous assessment of that design. Whoever proposed the demonstration in Germany could be looking toward the future, as well, and potentially billing the Puma, as a contender for the Army’s Robotic Combat Vehicle (RCV) program, another part of the larger NGCV project.

    As its name suggests, the Army wants the Bradley-replacing OMFV to be optionally-manned rather than entirely unmanned. The goal is for these vehicles to work in close cooperation with fleets of entirely unmanned and at least semi-autonomous RCVs.

    The RCVs could provide additional firepower at lower cost, extend the sensor reach of a formation, scout ahead without risking the manned elements of a force, and more. The Army presently has plans for three tiers of RCVs, the first of which is light design weighing less than 10 tons that the service hopes will be "attritable," meaning that it will be low cost enough that commanders could treat it as a an asset they could tactically sacrifice on the battlefield if necessary. The RCV program also envisions a medium vehicle between 10 and 20 tons and a heavyweight companion tipping the scales at 20 to 30 tons, which would not be expendable in any way.

    The Army is looking at whether or not small unmanned ground vehicles it is presently testing to help support infantry squads might be able to fill the RCV’s light requirements. The service plans to test that operational concept with units in Europe in 2020. It hasn’t yet said what designs it might be looking at for either of the other two size categories. Though Puma is around 30 tons in its base configuration, an unmanned version, or derivative thereof, could potentially be lighter and fit in the heavy tier.

    It would certainly make logistical sense too, if at all possible, to adopt OMFVs and RCVs that use similar designs. Puma, or Lynx, operating in an optional unmanned mode could be a valuable testbed for both technologies for future RCVs or as a means of developing tactics, techniques, and procedures for heavy mechanized ground operations involving manned-unmanned teams.

    Finding a way to blend bids on different parts of the NGCV program could be a big opportunity for Rheinmetall, Krauss Maffei Wegmann, and any other contenders, too. The OMFV contract by itself stands to be particularly lucrative.

    “It's a big $42 billion franchise program and it's a big activity, so we need to get started quickly,” Raytheon’s Brand Barnard said regarding potential plans to establish domestic production capacity for Lynx in Michigan, according to local Fox News report on Mar. 14, 2019. “But we have started in the right place.”

    The Army has a very aggressive timeline for the OMFV program, which may have also led to it looking at what value the existing Puma design might have, even as a surrogate for testing. It’s latest budget request, the service cut the amount of Bradleys it expects to upgrade to the new A4 configuration by a fifth in favor of new vehicles. Earlier in March 2019, the service also announced that it would purchase 14 pre-production OMFV prototypes, as well as other components and services, from each contractor or team it selects to progress to the engineering and manufacturing development phase in 2020.

    The present plan is to be able to start low-rate initial production of the selected OMFV design by the middle of 2023 and have the first brigade entirely equipped with the new vehicles by the end of 2025. In parallel, the Army has already begun work on what it calls “NGCV Future Capability,” which will involve multiple operational user evaluations of separate experimental vehicle designs, such as potential RCVs, in the coming years. The service wants to begin buying at least some of the fully unmanned vehicles by 2023, as well.

    With the Army pushing hard on these various efforts to modernize its armored vehicle fleets, it will be interesting to see whether it gives the Puma a second look after the better part of a decade.

    Correction: Any earlier version of this article said that Rheinmetall was the manufacturer of the Puma and that its Lynx was derived from it. Rheinmetall developed Puma together with Krauss Maffei Wegmann and a joint venture company is responsible for the vehicle. Rheinmetall subsequently developed the Lynx by itself as a competing product."
  8. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Számomra a célpontok mérete az, ami miatt ez nem referencia a céljaimnak. A készülő írásom az drónok elleni megoldásokról szól az jelenlegi rendszerekkel. Egész egyszerűen nem referencia az, hogy járművek ellen mit érnek el, amikor ezeknél sokkal kisebb és sokkal gyorsabb célokról van szó.

    A különféle IFV lövegekre 1-1,5 mil (3,38-5,07 MOA) szórást találtam, hogy úgy távolság érték nemigen volt megadva vagy 1000 méter / yard táján.
  9. dudi

    dudi Well-Known Member

    Azért nem lesz soha megadva mert ha egy gépágyú pontossága teszem azt 3,38 MOA akkor az 100 méteren is 3,38MOA pontosságú meg 1500 méteren is 3,38MOA pontosságú.A különbség csak annyi,hogy 100 méteren 1 MOA az kerekítve 3cm ebből következik,hogy 3,38MOA 100 méteren az 10,14cm,1500 méteren 3,38MOA pedig 152,1cm.

    A 3,38MOA az minden távolságon 3,38MOA éppenezért nem írják oda mellé,hogy milyen távolságon mert az neked kell kiszámítani,hogy adott távolságon a 3,38MOA az hány cm.
    Kurfürst and Hegylakó like this.
  10. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Melyik részét nem tetszik érteni annak, hogy ez csak közelítőleg igaz? Oka van annak, hogy a szórás távolság szerint nem állandó érték szögben. Az oka egyszerű fizika.

    A Silka adatai, ott vannak Hpasp anyagában. Ez nem elmélet, ez tény. Ezt mérték ki.*
    • Fekete görbe a mért szórás.
    • Az 1000 méteren vett MOA szórás extrapolálása zöld szaggatott vonal, ha feltesszük, hogy az ott számolt MOA érték állandó a teljes tartományban.
    • A 200 méteren vett MOA szórás extrapolálása piros szaggatott vonal, ha feltesszük, hogy az ott számolt MOA érték állandó a teljes tartományban.

    • Láthatod, hogy nem egyenes a fekete görbe, de nagyon nem. Az akkor lenne, ha a távolság szerint a MOA állandó lenne. De nem az.
    • Ha a 200 méternél érvényes MOA értékkel számolunk, akkor már 1000 méternél is 33% a hiba, nemhogy a nagyobb távolságon. 2000 méternél már 88%-os a hiba. 2500 méternél már 120%.
    • Ha az 1000 méternél érvényes MOA értékkel számolunk, akkor ez 0-1000 méter között olyan kis hiba, hogy ez a radar mérési hibájához képest elhanyagolható. Még 1500 méternél sem jelentős, 20% alatti az eltérés, 2000 méternél is "csak" 40%.
    A mesterlövész fegyvereknél ez alapján 1000 méterre vonatkozik az érték, csak veled ezt eddig szerintem nem közölték, nem terheltek ezzel, mert még úgy 1500 méteren sem számít sokat ameddig a célpont mérete akkora, amekkora. Mert 0-1000 méter között tökéletes és minimálisan még rosszabb értéket ad ki, mint a valóság és 1500 méteren sem nagyon érzed a difit. Csak te eddig legfeljebb azt hitted, hogy a kis távolságon levő értéket adták meg.

    * Jenkik 1200 méteren adták meg az M61 és GAU-8-ra 80%-os konfidencia szintre.
  11. dudi

    dudi Well-Known Member

    A világ összes mesterlövésze és prec.lövője hölye!Sőt azok az optika gyártók is akik MOA-s optikákat gyártanak.

    Olvasd el.
  12. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Melyik részét nem érted annak, ha mondjuk 1000/1500 méteren vett MOA-val extrapolálva hiba olyan kicsi, mint amit mondok, akkor egész egyszerűen a többi faktor miatt nem tűnik fel neki az, hogy a kijelentésed nem igaz? Megrajzoljam neked 1500 méterre is?


    Na mit látsz ezen? Hogy, ha 1500 méteren adják meg a MOA-t, akkor az alatti lőtvánál a helyzet jobb, mint amit számlnál. Örülsz neki. De olyan kicsi az eltérés, hogy ezt érzékelni sem fogod. Még 2000 méteren is csak 10%-os hibát ad, de más faktorok is vannak célzásnál. A lövész keze ennél sokkal több hibát visz be.

    Csak te eddig nem sejtetted, hogy sanszosan erre adják meg és állandónak tekinted de úgy, hogy 0 méteren van érték az valóan annyi, mint 1500-on. Csak a fenti MÉRT adatsor szerint ez kurvára nem igaz. Attól függően, hogy hol szúród le a mércét az alatt pesszimista értéked kapsz, felette meg optimistát. A a te állításod szerint az kis távolságon méret MOA érték ugyanannyi lenne, mint a nagy, akkor a piros görbe az elmélet és a fekete a valóság.

    Nem érzed a szakadékot a kettő között...?

    De ettől még nem állandó a szórás. Pont. A fizikával ellenkezel. Ennyi erővel a gravitációt is tagadhatnád. Ahogy a lövedék lassul úgy lesz egyre pontatlanabb.
  13. dudi

    dudi Well-Known Member

    Nem így mérnek pontosságot!Pontosságot addig mérnek amíg minden állandó vagy állandó közeli hisz ez ismételhető.Amikor már annyira lecsökken a lövedék sebessége(általában addig van értelme pontosságról beszélni amíg a lövedék hangsebesség felett van),hogy az már komolyan befolásolja a röppálya melletti stabilitást nincs értelme pontosságról beszélni mert nem állandóan ugyan olyan mértékben fog eltérni a lövedék.

    Még egyszer belinkelem azt,hogy mi 1 MOA

  14. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

    Jó-jó, de milyen lőszerre? Mert az űrméret alatti nyíllövedékek sokkal nagyobb pontosságúak, és szerintem a szóródásuk is kisebb.
    Olvastam olyat is, hogy tesztelték repülő célok ellen is bevetve ezeket (nem a Pumáét), és meglepő eredmény képpen egészen hatékony eredménnyel.
    Ezt olvastad már?
    Szerintem a Pumában valami nagyon hasonló tűzvezető rendszer van, mint a Skyguardban (Oerlikon). Most már mind a kettő Rheinmetall.
    Szerintem a fenti linken konkrétan a Puma 30mm-es RM/Mauserján is fent lévő gyújtásidőzítő van.
  15. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Bocs, most fogyott el a türelmem. Olvasod is, amit linkelsz...????

    Ha megfelelő praktikus távolságban adják meg a MOA-t, akkor annál kisebb távolságon a valóság jobb és senki nem fog panaszkodni és felett is még számottevő távolságban a kezed pontossága és a célpont mérete miatt nem fogod érzékelni. A fenti mért adatokkal mutattam meg ezt neked. De hihetsz abban felőlem, hogy nem létezik a gravitáció.

    A nagyobb távolságon megadott MOA kis távolságon viszonylag nagyobb relatív hibát jelet, de amíg ez azt jelenti, hogy 2 vagy 4 cm-et lősz mellé (most csak leírtam két értéket), akkor az kit érdekel...?

    Csak te ebből felépítetted azt a légvárat, hogy a modell fordítva is igaz. Megméred a szórást 100 méteren MOA-ban és az igaz lesz 2000 méteren. Ez nettó ökörség.

    Nem ismertem, köszi. Elolvasom.
    Az AHEAD lőszer olyan jónak tűnik CIWS rendszernél, hogy ha csak 50+ éves léptékben mérhető a cél távolsága, akkor i feleslegessé teszi az iszonyatosan nagy tűzgyorsaságot, mert a területre hatás a kis méretű célok ellen megszünteti a direkt találat szükségességét. Konkrétan ez az egyik végkövetkezése a készülő írásnak, hogy drónok ellen ez lehetne az egyik megoldás, "csak" azok távolságát kéne folyamatosan mérni, meg imádkozni, hogy ne összevissza manőverezzenek nagy távolságban. Akkor még ez is kevés.
    Nagy Csaba, fip7 and Mackensen like this.
  16. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Igen, pontosan erre a következtetésre jutottam én is. A digitális forradalomnak köszönhetően a programozható lőszerek (benne az AHEAD) kompenzálni tudja az alacsony tűzgyorsaságot.
  17. dudi

    dudi Well-Known Member

    Ott ahol már nincs értelme pontosságról beszélni már nem MOA-ban számolnakk.
  18. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

    A lézeres célkövetés + időzített gyújtású repesz romboló lőszer párosa mellett nem nagyon oszt vagy szoroz, hogy manőverez, vagy nem a drón. Másrészről egy drón irányítása és az azon lévő optika is megköveteli, hogy ne menjen túl gyorsan a drón, mivel ellenkező esetben nem lehet rendes munkát végezni vele. Ha felderítő drón, és alacsonyan repül, akkor legalább lassan kell mert túl nagy tempó mellet célkijelöléseket nem tud végezni. Magasan viszont mehet gyorsan is, azonban ott meg már nem csöves légvédelemmel fogják leszedni. Bár a Skynexhez pl. létezik lézerfegyver is. Ilyen persze nem mostanában lesz IFV-n. ;)
    Ugyanakkor sokkal költséghatékonyabb, mintha rakétával kellene ellene fellépni (legyen az akármennyire kis rakéta is).
  19. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Az AHEAD lövedék szórásképe, a céltávolság és célsebességtől igenis függhet. A drón sebessége remélhetőleg kicsi ehhez, de egy repülőgép esetén...

    Erre is mutatok példát az írásban. Egy mindösszesen 200 m/s sebességgel haladó gép, ha csak 4G-s fordulót végez és a lövedék 3 másodpercig repül, akkor a számított ütközési pont 170 méterrel lesz odébb. Igen. 170. Ezen az AHEAD lőszer sem segít. Persze, ha a drón 20 m/s-mal mozog és a lövedék fél sec alatt odaér, azt is meg köll nézni.
  20. pöcshuszár

    pöcshuszár Well-Known Member

    Ahogy észrevettem, pont emiatt a megnövekedett "célsokszínűség" miatt váltak többeleművé a kishatótávú rendszerek. Az is észrevehető, hogy több gyártó is ráfeküdt a UAV-k elleni fegyverkezésre.
    200m/s-os (720km/h) repülővel milyen eszközre gondoltál? Mert annyival hagyományos helikopter már nem tud menni. Az már Predator méretű jármű. Ott meg már simán mehet a rakéta.
    Az a méretű UAV már kerül annyiba, hogy érdemes rá rakétát indítani.
    Az IFV-k ilyen irányú bevethetősége nagyjából a kisebb méretű felderítő drónok, esetleg ejtő támadásra alkalmas házi készítésű drónok, illetve rendes helikopterek ellen kimerül.
    Komoly fegyvert hordozó drón már más mérettartomány, és költségkeret. Ott már jöhet a NASAMS is akár.

Ezen oldal megosztása