Szonárok

[gacsat]

Amikor olvastam erről az esetről, ott azt írták, hogy nem a kínai tengó manőverezett a jenki flotta szívébe észrevétlenül, hanem már valőszínüleg napokkal a kötelék elhaladása előtt a helyszínen volt. Addig "leült" a tengerfenékre (nem tudom, hogy ott milyen mély a tenger), vagy pedig mindenét kikapcsolva várt a megfelelő alkalomra.
Mellesleg elég magabiztosak voltak a kínaiak az amcsik viselkedésével kapcsolatban. Kíváncsi lettem volna, hogy mit tesz a kínai flotta parancsnoka, hogyha a Lianonig tatja mellett felbukkan egy csillagossávos lobogós tengeralattjáró, vagy pedig egy felkelőnapos...

Ugyanazt. Csodálkozik.
Erre írtam, hogy otthon mindenki előnyben van.

 

[gacsat]

Pontosan!

A Song dízel elektromos egység zajszintjét taktikai sebességen, a Wiki alapján...
https://en.wikipedia.org/wiki/Song-class_submarine

...the submarine uses a modern teardrop-shape hull for underwater performance. The hull incorporates four rudders and is propelled by a single propeller. For quieter operation, the engine was mounted with shock absorbers and the hull is plated in rubber tiles for sound deadening.

145dB - második világháborús tengeralattjáró zaja taktikai sebességen (1000Hz)
+20dB - atomreaktor zaja <-ez nincs
-5dB - egyetlen nagyméretű hajócsavar alkalmazása, áramvonalas hajótesttel <- fenti Wiki link szerint
-5dB - a ballisztikus rakétahordozók nagyobb teste nagyobb felületen adja át a zajt <-ez nincs
-15dB - gépészet leszigetelése a hajótesttől <- fenti Wiki link szerint
-5dB - csendes propeller (látható a fenti képen ami ugyan egy másik kínai osztály, viszont ezek szerint a technológiája rendelkezésre áll)
-10dB - propulzor alkalmazása propeller helyett <-ez nincs
-15dB - 3 mikrométer pontosságú gépészet (mozgó alkatrész) kivitelezés (nyugaton 1976-tól)
-5dB - természetes cirkulációjú reaktor <-ez nincs
-5dB - külső hangelnyelő bevonat (ez inkább az aktív szonárnál számít, akár 20dB-el is csökkentheti a visszavert jel erősségét) <- fenti Wiki link szerint

145dB - 5dB - 15dB - 5dB - 15dB - 5dB = 100dB

Egy Seawolf felderítési távolságának számítása a fentiekben becsült zajú Song ellen...

TL = SL + DI - NLs = 100dB + 32dB - 110dB = +22dB!!!
A terjedési veszteségből már becsülhető az Walrus cél minimális felderítési távolsága...
TL = 10 log R
R = 10^ (TL / 10) = 10^ (22dB / 10) ≈ 160m

Vagyis a Song taktikai sebességen, elektromotort használva még egy Seawolf számára is csak a Seawolf hajótest hosszánál alig nagyobb távolságról észlelhető.
Persze nem is fog kimanőverezni egyetlen rá indított torpedót sem.

Hogy mi lehet a megoldás a modern dízel elektromos tengeralattjáró kihívásra?
Ha például a SOSUS még mindig üzemelne, akkor az kiszúrhatná a Song egységet amíg dízellel odapöfög a leshelyére...
... lásd Advanced Deployable System (ADS).
http://www.dote.osd.mil/pub/reports/FY2005/pdf/navy/2005ads.pdf

A SOSUS modern megfelelője biztos működik, csak nem kötik az orrunkra. A kínaiaké is.

 

[Törölt tag 1945]

A Seawolf osztály első két tagja darabonként 3 milliárd dollárba került, ami már összemérhető nagyságrend egy repülőgéphordozóval.

A harmadik megnyújtott méretű Seawolf már 3.5 milliárdba, a teljes program R&D költséggel együtt 16 milliárdnál tartott, amikor a harmadik egység után leállították.

A katonai cél-hardware helyett olcsóbb civil technológiai alkatrészeket használó SSN-774 USS Virginia osztály első egysége 2004-ben állt rendszerbe, gyártása a 20. egységnél tart, és 30-nál is többet terveznek belőle.

Zajszintje megegyezik a Seawolf egységével, 110dB körül van, visszatértek viszont a 688i-nél alkalmazott 4 vetőcsőre, és 37 torpedó kapacitásra.

A TB-29 vontatott szonárból mindössze 10db-ot gyártottak le, darabonként 4 millió dollárért, utódja az olcsóbb civil technológiai alkatrészeket használó TB-29A hasonló képességek mellett csak 2 millió dollárba kerül.

Távlatilag mindkét vontatott szonár kiváltásra kerül, a TB-16-t a TB-34, a TB-29A-t pedig a TB-33 fogja lecserélni, nevükből ítélve +3~5dB extra nyereséggel a elődeikhez képest.

A Virginia Block-III egységeinél a 24 láb átmérőjű, gömb alakú, középfrekvenciájú aktív (és passzív) szonárt a Large Aperture Bow Array (LAB) cseréli, becslésem szerint legalább +3dB extra nyereséggel.

Hosszabb szünet után, újra indult az orosz tengeralattjáró gyártás is, a Pr885 Granay vadász osztály első egysége a K-560 Szeverodinszk 2014-ben állt rendszerbe, és legalább 7 egységet terveznek belőle.
Becslésem szerint 115dB zajjal üzemelhet.

Pr955 Borey ballisztikus rakétahordozó első egysége a K-535 Yuriy Dolgorukiy 2013-ban állt rendszerbe, és legalább 8 egységet terveznek belőle.
Propulzor meghajtásával becslésem szerint 105dB zajjal üzemelhet.

Az SSN-774 USS Virginia osztály fő ellenfelei a Pr885 Granay, és Pr955 Borey egységek, taktikai sebességen ~115dB .. 105dB becsült alapzajjal.

TL - Transmission Loss (hang terjedési vesztesége 1kHz-en); <- ezt keressük
SL - Source Level (cél egység által kibocsájtott zajszint 1kHz-en); ~115dB .. 105dB
NLs - Noise Level (az észlelő SSN-774 USS Virginia egység által kibocsájtott alapzaj 1kHz-en); ~110dB
DI - receiver Directivity Index (TB-29A vontatott szonár erősítési tényezője 1kHz-en); 32dB

Pr885 Granay, K-560 Szeverodinszk
TL = SL + DI - NLs = 115dB + 32dB - 110dB = 37dB
A terjedési veszteségből már becsülhető a Pr885 Granay cél minimális felderítési távolsága...
TL = 10 log R
R = 10^ (TL / 10) = 10^ (37dB / 10) ≈ 5km

Pr955 Borey, K-535 Yuriy Dolgorukiy
TL = SL + DI - NLs = 105dB + 32dB - 110dB = 27dB
A terjedési veszteségből már becsülhető az Akula-I cél minimális felderítési távolsága...
TL = 10 log R
R = 10^ (TL / 10) = 10^ (27dB / 10) ≈ 500m

Jelenleg a világ korszerű tengeralattjárói a 105..115dB tartományban járnak, miközben a tenger háttérzaja 90~95dB is lehet.

Amint ezt a szintet elérik vagy csak megközelítik, többé passzív módszerekkel már egyáltalán nem lesznek detektálhatóak, ahogyan ezt Kinnard McKee admirális kifejtette:

Eventually, U.S. and Russian submarine capabilities will converge.
Then we will have to think about different applications for submarines because ASW is only going to become a defensive business for submarines in my judgment.
It will be blind man’s bluff with other submarines. . . .
Many of the other roles for submarines will become more predominant as we go further into the future, because at some point, nobody will be able to find a submarine with anything.

Szabad fordításban, és az én interpretációmban:
Idővel az Orosz tengeralattjáró képességek utolérik az Amerikait.
Egy bizonyos zajszint alatt, új feladatokat kell találni a tengeralattjáróinknak, mivel egymást csak önvédelmi esetben tudják majd észlelni. (értsd torpedó indítás után)
Minden más tengeralattjáróra (értsd amelyik nem fedi fel pozícióját) teljesen vakok leszünk.
Egymás levadászásán kívül sokkal fontosabb egyéb feladatokat kell hogy végezzenek ezek a hajók, egy mivel a jövőbeni időpont után már senki sehol sem fog egy másik tengeralattjárót megtalálni semmilyen eszközzel sem. (zajukat teljesen elnyomja majd a tenger háttérzaja)

A következő részekben elölről kezdjük majd ugyanezt az időszakot, csak most a szovjet szonárok szemszögéből...

 

[Cifu]

Ez lett minden idők legdrágább atomtengeralattjáró típusa, az egységenként 3 milliárd dollárba kerülő SSN-21 Seawolf osztály.

...
Mivel az orosz bázisokhoz közeli jeges tengereken fegyverzetének utántöltésen nem megoldott, így 30%-al több, 50db torpedót szállít fedélzetén, a 688i 37db-hoz képest.
8 torpedó vető csöve a duplája a korábbi 688i 4db-nak, amivel egy időben több cél (rakétahordozó és vadász kísérője) ellen is sikerrel veheti fel a küzdelmet...

Érdemes megemlíteni, hogy a Seawolf esetében 660mm-es vetőcsöveket alkalmaztak, szemben a korábbi és a Seawolf utáni osztályok 533mm-es vetőcsöveivel. A 660mm-es vetőcső alapvetően három (plusz egy) okból került kiválasztásra:

• Jövőtálóság, ahol később nagyobb, egy elektromos meghajtású torpedót lehet integrálni (az égéstermékek miatt az Mk.48 nem rendelkezik "swim out" képességgel, tehát nem lehet "kiúsztatni" csendben a vetőcsőből, amire az elektromos meghajtású torpedók képesek).
  
• Ebből fakadóan később lehet 660mm-es átmérőre tervezni a Harpoon és a Tomahawk utódját.
  
• A nagyobb csőből lehet távirányítású drónokat (UUV) indítani, és mivel ezeket a vetőcsővön keresztül próbálják visszahozni is, egy nagyobb cső egyfelől nagyobb méretű UUV-k létrehozását tenné lehetővé, másfelől könnyebb őket visszairányítani a vetőcsőbe.

A plusz egy pedig az ego. A szovjeteknél az 1970-es évek végén 80-as évek elején megjelentek a 650mm-es vetőcsövek. Hogy néz ki, hogy az US NAVY "csak" 533mm-es vetőcsövekkel bíró tengeralattjárókkal rendelkezik?

 

[Törölt tag 1945]

A SOSUS modern megfelelője biztos működik, csak nem kötik az orrunkra. A kínaiaké is.

Az oroszok ezzel szemben még exportra is ajánlják...


passzív hang alapú megoldás
http://roe.ru/eng/catalog/naval-systems/stationary-electronic-systems/sever-e/

mágneses alapú megoldás
http://roe.ru/eng/catalog/naval-systems/stationary-electronic-systems/komor/

 

[molnibalage]

Similarly, the SSN 23, which had been partially funded in fiscal 1992, was forced onto the administration by Congress.
Admiral DeMars claimed that $1.5 billion had already been committed for building the third submarine, hence it could be completed for only an additional $1.5 billion.
Although many of these commitments of money still could have been stopped, Congress approved the third unit—at an estimated cost of $3 billion, or more than one-half the cost of a 100,000-ton, nuclear-propelled aircraft carrier.

Úgy érzem, hogy itt a forrás erősen téved. Az Seawolf-fal egyidős Stennis CVN árára 4,5 md körüli értéket találtam és a '90-es évek elején a B-2 programköltség árát kb. úgy hasonlították, hogy 2 db B-2 = 1 db CVN.

A legelső Nimitz kerül 1 mrd USD-ba csak az sokkal korábbi dollárárfolyammal...

 

[Törölt tag 1945]

Úgy érzem, hogy itt a forrás erősen téved. Az Seawolf-fal egyidős Stennis CVN árára 4,5 md körüli értéket találtam és a '90-es évek elején a B-2 programköltség árát kb. úgy hasonlították, hogy 2 db B-2 = 1 db CVN.

A legelső Nimitz kerül 1 mrd USD-ba csak az sokkal korábbi dollárárfolyammal...

egen, bár a...

more than one-half

...jelenthet a felénél többet is, nem másfelet mint első olvasatra tűnik.

 

[Törölt tag 1945]

A Seawolf osztály első két tagja darabonként 3 milliárd dollárba került, ami már összemérhető nagyságrend egy repülőgéphordozóval.

A harmadik megnyújtott méretű Seawolf már 3.5 milliárdba, a teljes program R&D költséggel együtt 16 milliárdnál tartott, amikor a harmadik egység után leállították.

A katonai cél-hardware helyett olcsóbb civil technológiai alkatrészeket használó SSN-774 USS Virginia osztály első egysége 2004-ben állt rendszerbe, gyártása a 20. egységnél tart, és 30-nál is többet terveznek belőle.

Zajszintje megegyezik a Seawolf egységével, 110dB körül van, visszatértek viszont a 688i-nél alkalmazott 4 vetőcsőre, és 37 torpedó kapacitásra.

A TB-29 vontatott szonárból mindössze 10db-ot gyártottak le, darabonként 4 millió dollárért, utódja az olcsóbb civil technológiai alkatrészeket használó TB-29A hasonló képességek mellett csak 2 millió dollárba kerül.

Távlatilag mindkét vontatott szonár kiváltásra kerül, a TB-16-t a TB-34, a TB-29A-t pedig a TB-33 fogja lecserélni, nevükből ítélve +3~5dB extra nyereséggel a elődeikhez képest.

A Virginia Block-III egységeinél a 24 láb átmérőjű, gömb alakú, középfrekvenciájú aktív (és passzív) szonárt a Large Aperture Bow Array (LAB) cseréli, becslésem szerint legalább +3dB extra nyereséggel.

Hosszabb szünet után, újra indult az orosz tengeralattjáró gyártás is, a Pr885 Granay vadász osztály első egysége a K-560 Szeverodinszk 2014-ben állt rendszerbe, és legalább 7 egységet terveznek belőle.
Becslésem szerint 115dB zajjal üzemelhet.

Pr955 Borey ballisztikus rakétahordozó első egysége a K-535 Yuriy Dolgorukiy 2013-ban állt rendszerbe, és legalább 8 egységet terveznek belőle.
Propulzor meghajtásával becslésem szerint 105dB zajjal üzemelhet.

Az SSN-774 USS Virginia osztály fő ellenfelei a Pr885 Granay, és Pr955 Borey egységek, taktikai sebességen ~115dB .. 105dB becsült alapzajjal.

TL - Transmission Loss (hang terjedési vesztesége 1kHz-en); <- ezt keressük
SL - Source Level (cél egység által kibocsájtott zajszint 1kHz-en); ~115dB .. 105dB
NLs - Noise Level (az észlelő SSN-774 USS Virginia egység által kibocsájtott alapzaj 1kHz-en); ~110dB
DI - receiver Directivity Index (TB-29A vontatott szonár erősítési tényezője 1kHz-en); 32dB

Pr885 Granay, K-560 Szeverodinszk
TL = SL + DI - NLs = 115dB + 32dB - 110dB = 37dB
A terjedési veszteségből már becsülhető a Pr885 Granay cél minimális felderítési távolsága...
TL = 10 log R
R = 10^ (TL / 10) = 10^ (37dB / 10) ≈ 5km

Pr955 Borey, K-535 Yuriy Dolgorukiy
TL = SL + DI - NLs = 105dB + 32dB - 110dB = 27dB
A terjedési veszteségből már becsülhető az Akula-I cél minimális felderítési távolsága...
TL = 10 log R
R = 10^ (TL / 10) = 10^ (27dB / 10) ≈ 500m

Jelenleg a világ korszerű tengeralattjárói a 105..115dB tartományban járnak, miközben a tenger háttérzaja 90~95dB is lehet.

Amint ezt a szintet elérik vagy csak megközelítik, többé passzív módszerekkel már egyáltalán nem lesznek detektálhatóak, ahogyan ezt Kinnard McKee admirális kifejtette:

Eventually, U.S. and Russian submarine capabilities will converge.
Then we will have to think about different applications for submarines because ASW is only going to become a defensive business for submarines in my judgment.
It will be blind man’s bluff with other submarines. . . .
Many of the other roles for submarines will become more predominant as we go further into the future, because at some point, nobody will be able to find a submarine with anything.

Szabad fordításban, és az én interpretációmban:
Idővel az Orosz tengeralattjáró képességek utolérik az Amerikait.
Egy bizonyos zajszint alatt, új feladatokat kell találni a tengeralattjáróinknak, mivel egymást csak önvédelmi esetben tudják majd észlelni. (értsd torpedó indítás után)
Minden más tengeralattjáróra (értsd amelyik nem fedi fel pozícióját) teljesen vakok leszünk.
Egymás levadászásán kívül sokkal fontosabb egyéb feladatokat kell hogy végezzenek ezek a hajók, egy mivel a jövőbeni időpont után már senki sehol sem fog egy másik tengeralattjárót megtalálni semmilyen eszközzel sem. (zajukat teljesen elnyomja majd a tenger háttérzaja)

A következő részekben elölről kezdjük majd ugyanezt az időszakot, csak most a szovjet szonárok szemszögéből...

Ooopsz, 1 mondat lemaradt...

A meglévő 688i, Ohio, és Seawolf (AN/BQQ-5, AN/BQQ-6, AN/BSY-1) szonárjait az egységek jövőben esedékes nagyjavításakor az olcsóbb civil technológiai alkatrészeket használó egységes AN/BQQ-10 szonárkomplexumra cserélik.

 

[Cifu]

Képtelen vagyok megérteni a korábbi tengókonl levő mennyiségét is. Mi a frászkarikához kell ennyi?

Mondom, ilyenkor jönne jól, ha játszanál kicsit a Dangerous Waters vagy Cold Waters játékokkal, illetve a repülőgépek a fő kedvenceid.
A repülőgépeknél fogja magát a pilóta, elmegy a harci zónába, felveszi a harcot 1-2 ellenséges géppel, elindítja a 4 légiharc rakétáját, majd hazamegy a reptérre, ahol új fegyverekkel látják el, és pár óra múlva újra a harci zónában lehet. Egy tengeralattjáró viszont háborúban akár hónapokig is tevékenykednie kellene egy harci zónában, és az, hogy baráti, torpedó / robotrepülőgép pótlására képes kikötőbe visszamenjen, az függően az adott hadszíntértől akár 2-3 nap le- és újabb 2-3 nap felvonulási időt is jelenthet, vagyis akár egy hétre is kieshet az adott egység az adott területen valóban aktív feladatot ellátó egységek közül!

Vegyünk egy nagyjából átlagos összeállítást egy sima LA osztálynál, amikor nem dedikált célra indul (tehát pl. nem szovjet / orosz SSBN-ek árnyékát játszik):

17db Mk.48
8db Harpoon
8db Tomahawk TLAM
4db csali
Szumma 37db

Ez megadja a kellő flexibilitást, mert a hajóegység utasítható Tomahawk csapásra, egy átlagos hajókonvoj ellen rendelkezik Harpoon képességgel, és ugyanakkor marad 17db torpedója tengeralattjárók és felszíni hajók ellen. A 4 csali pedig megadja a taktikai lehetőséget az ellenfél összezavarására, megtévesztésére.

Mi a probléma ezzel? Ha indítja a 8db Tomahawk-ot, akkor többé erre a feladatra nem képes, mehet utánpótlást biztosító kikötőbe. Az US NAVY hamar ráébredt, hogy mekkora fegyver a haderőnemek közötti versengésben a Tomahawk, mert a légierőt megkerülve lehet "első csapást" mérni mélyen fekvő célpontok ellen. Lásd 1990/91 vagy Szerbiai légiháború. Nem véletlen, hogy az utolsó nyolc LA osztályú egység kapott is inkább 12db dedikált VLS indítót a Tomahawkok számára, ami felszabadította a torpedóterem tárolóképességét a többi fegyver számára.

A torpedók terén a gond az, hogy még egy apró tengeralattjáró ellen is szokás 2 torpedót indítani, márpedig sose lehet tudni, hány ellenséggel kerülsz szembe. Egy 2 vs. 1 felállásnál teljesen reális forgatókönyv, hogy 6-8 torpedót is elhasznál, de egy-egy célpontnál is reális a 2-4 torpedó indítás. Ez pedig nem jelenti, hogy el is süllyeszti, ez egy-egy harci érintkezéskor elhasznált eszközök számát jelenti. Felszíni egységeknél ugyan ez pepitában, főleg ha nagyobb méretű egység ellen mész. Ez annyit jelent, hogy a sima LA a fenti összeállítással még nagyon jó esetben is mindössze 8,5 célpontot küzdhetsz le, reálisan pedig inkább csak 4-6 célponttal való harcérintkezést takarhat.

Most vegyük az utolsó nyolc LA osztályú egységet, ahol annyi változott, hogy a 8db Tomahawk helyére mehet még nyolc torpedó. Ez ideális esetben 10,5 célpontot jelenthet, vagy 6-9 harcérintkezést. Ez azt jelenti, hogy csak a VLS indítók által a tengeri célpontok elleni harcban másfél korábbi 688-assal ér fel a VLS indítóval rendelkező LA, és még ráadásul van másfélszer annyi Tomahawkja. 37 + 12 = 49 harceszközt visz.

Most nézzük meg a Seawolf-ot, és vegyük észre, hogy nincs VLS indítója! Vagyis valójában a Seawolf a VLS indítós LA-vel nagyjából pariban van hordozott harceszközök terén.

 

[Cifu]

De csak addig halkak, amíg az akku le nem merül.
Utána viszont könyörtelenül be kell izzítani a jó öreg csattogó dízelt...
... és innen már csak taktika kérdése a dízel kapitányának hogy mit tud kihozni a lehetőségeiből.
Hol várakozik? Meddig teheti ezt meg újratöltés nélkül? Mikor tölt újra? Stb...

Ez a hidegháborúban így volt, az AIP mást hozott. Az AIP esetében érdemes megjegyezni, hogy a tévhit általában az, hogy az AIP-vel töltik fel az aksikat. Nos, nem feltétlen.

A legtöbb AIP feladata az, hogy amikor nagyobb teljesítményre van szükség, vagy nem tényező a teljes zajtalanság, akkor az aksikat AIP-vel helyettesítik. Ilyen a svéd Stirling-motors megoldás vagy a németek energiacellás-megoldása. A franciák zárt ciklusú gázturbinás megoldása tudtom szerint más tészta, az tényleg elegendő energiát termel a töltéshez, de annyival zajosabb is. Ilyen téren amúgy az energiacellás megoldás lenne a legoptimálisabb, mert relatíve alig (vagy egyáltalán nem) generál zajt, a stirling-motors megoldás köztes, a gázturbina a leghangosabb.

Ebből fakad viszont, hogy az, hogy 30 napra kifut, és sose jön fel, az csak akkor opció, ha választ a kapitány: AIP-el meg, ami nem zajtalan, vagy csak aksival, kvázi zajtalanul.

A japánok megvették a Kockums-tól a Stirling-motor AIP rendszer és beépítették a Sorju-osztályba, de a tapasztalatok alapján vetették el az AIP megoldást, és döntöttek úgy, hogy ők gigászi teljesítményű Lítium-alapú akkumulátortelepre állnak át a 6. egység után.

 

[molnibalage]

Mondom, ilyenkor jönne jól, ha játszanál kicsit a Dangerous Waters vagy Cold Waters játékokkal, illetve a repülőgépek a fő kedvenceid.
A repülőgépeknél fogja magát a pilóta, elmegy a harci zónába, felveszi a harcot 1-2 ellenséges géppel, elindítja a 4 légiharc rakétáját, majd hazamegy a reptérre, ahol új fegyverekkel látják el, és pár óra múlva újra a harci zónában lehet. Egy tengeralattjáró viszont háborúban akár hónapokig is tevékenykednie kellene egy harci zónában, és az, hogy baráti, torpedó / robotrepülőgép pótlására képes kikötőbe visszamenjen, az függően az adott hadszíntértől akár 2-3 nap le- és újabb 2-3 nap felvonulási időt is jelenthet, vagyis akár egy hétre is kieshet az adott egység az adott területen valóban aktív feladatot ellátó egységek közül!

Vegyünk egy nagyjából átlagos összeállítást egy sima LA osztálynál, amikor nem dedikált célra indul (tehát pl. nem szovjet / orosz SSBN-ek árnyékát játszik):

17db Mk.48
8db Harpoon
8db Tomahawk TLAM
4db csali
Szumma 37db

Ez megadja a kellő flexibilitást, mert a hajóegység utasítható Tomahawk csapásra, egy átlagos hajókonvoj ellen rendelkezik Harpoon képességgel, és ugyanakkor marad 17db torpedója tengeralattjárók és felszíni hajók ellen. A 4 csali pedig megadja a taktikai lehetőséget az ellenfél összezavarására, megtévesztésére.

Mi a probléma ezzel? Ha indítja a 8db Tomahawk-ot, akkor többé erre a feladatra nem képes, mehet utánpótlást biztosító kikötőbe. Az US NAVY hamar ráébredt, hogy mekkora fegyver a haderőnemek közötti versengésben a Tomahawk, mert a légierőt megkerülve lehet "első csapást" mérni mélyen fekvő célpontok ellen. Lásd 1990/91 vagy Szerbiai légiháború. Nem véletlen, hogy az utolsó nyolc LA osztályú egység kapott is inkább 12db dedikált VLS indítót a Tomahawkok számára, ami felszabadította a torpedóterem tárolóképességét a többi fegyver számára.

A torpedók terén a gond az, hogy még egy apró tengeralattjáró ellen is szokás 2 torpedót indítani, márpedig sose lehet tudni, hány ellenséggel kerülsz szembe. Egy 2 vs. 1 felállásnál teljesen reális forgatókönyv, hogy 6-8 torpedót is elhasznál, de egy-egy célpontnál is reális a 2-4 torpedó indítás. Ez pedig nem jelenti, hogy el is süllyeszti, ez egy-egy harci érintkezéskor elhasznált eszközök számát jelenti. Felszíni egységeknél ugyan ez pepitában, főleg ha nagyobb méretű egység ellen mész. Ez annyit jelent, hogy a sima LA a fenti összeállítással még nagyon jó esetben is mindössze 8,5 célpontot küzdhetsz le, reálisan pedig inkább csak 4-6 célponttal való harcérintkezést takarhat.

Most vegyük az utolsó nyolc LA osztályú egységet, ahol annyi változott, hogy a 8db Tomahawk helyére mehet még nyolc torpedó. Ez ideális esetben 10,5 célpontot jelenthet, vagy 6-9 harcérintkezést. Ez azt jelenti, hogy csak a VLS indítók által a tengeri célpontok elleni harcban másfél korábbi 688-assal ér fel a VLS indítóval rendelkező LA, és még ráadásul van másfélszer annyi Tomahawkja. 37 + 12 = 49 harceszközt visz.

Most nézzük meg a Seawolf-ot, és vegyük észre, hogy nincs VLS indítója! Vagyis valójában a Seawolf a VLS indítós LA-vel nagyjából pariban van hordozott harceszközök terén.

Ezt mind értem, de egy atomháború esetén a reálisan leküzdendő célok száma 2 db. A SSBN és az adott esetben közelében levő vadásztengó. Ha ez nem sikerül, akkor már USA ugyis por és hamu.

Hagyományos háborúban is nagyon nehéz elképzelni olyan célsűrűséget, hogy ezt mind használja a hajó úgy, hogy túl is élje.

Ezen felül értelmezési hiba volt nálam. Én úgy kezeltem, hogy 37 db torp és semmi más. A fenti lista azért már egészen más, mert a 17 db az már reális. Minden célra 2 db + taktikai indítások, ellefelet lépésre kényszeríteni, ezzel 2-3 cél ellen lehet tömeges mennyiséggel operálni. Ennél nem is kell több. Így már világosabb.

 

[Cifu]

Ezt mind értem, de egy atomháború esetén a reálisan leküzdendő célok száma 2 db. A SSBN és az adott esetben közelében levő vadásztengó. Ha ez nem sikerül, akkor már USA ugyis por és hamu.

Szélsőségesen közelíted meg, nem csak az SSBN-ek leküzdése számít, mert egy potenciális világháború esetén a tengerre kifut az összes harcképes szovjet hadihajó és tengeralattjáró is. Még ha SSBN / SSN vadászatra is mész, akkor is egy-egy amerikai tengó olyan vizeken találhatja magát, amelyben különféle szovjet ASW hadihajók és tengók úszkálnak.

Hagyományos háborúban is nagyon nehéz elképzelni olyan célsűrűséget, hogy ezt mind használja a hajó úgy, hogy túl is élje.

Egyfelől nem arra készülsz, hogy úgy is meg fogsz halni. Másfelől elég ciki szitu, ha azért kerülne egy tengó nehéz helyzetbe, mert lenyomott 1-2 ellenséges célpontot, majd ott áll letolt gatyával, fegyvertelenül. Ez a koncepció a partvédő / sekélyvízi egységeknél működött, a német Type-205 és -206 osztálynak volt 8db 533mm-es vetőcsöve de ezeket csak kikötőben lehetett újratölteni - ők nem maradnak sokáig a harci területen, egy támadás, aztán iszkiri haza...

 

[boki]

Visszatérve az orosz tengeralattjárókra .

Borej-osztályból (projekt 955) összesen 3 darab tengeralattjáró készült, mindegyik már hadrendben. Még a SZU-ban tervezték, az építésének részletei ismertek.
Borej-A osztály összesen 5 darab épül. Modernebb és halkabb mint a Borej. Tervbe volt még 6 darab Borej-B építése is. A RUBIN tervező iroda el is készítette az előzetes terveket, de drágábban jött volna ki mint a Borej-A a sok új(bonyolult) rendszernek köszönhetően és nagyobb harci értéket-hatékonyságot nem adott volna. Ezért maradtak a Borej-A mellett. Ha elkészül mind a 8 Borej/A további 6-ot terveznek építeni.

A vadásztengeralattjáró vonalon a projekt 885M Jaszeny-M tengeralattjárók építése folyik. A Jaszeny-osztályból, projekt 885 mindössze 1 darab TA épült , a K-560 Szeverodvinszk. További 6 építése már projekt 885M Jaszeny-M alatt folyik. A tervek szerint összesen 7 darab épül. Jaszeny fegyverzete 10 darab ´533 mm-es torpedó vetőcső(mindkét oldalon 5) Egyébként itt már szakítottak a szovjet hagyományokkal mivel előről oldalra kerültek a vetőcsövek. 8 VLS indító melyből 5x8 Kalibr(3M-14, 3M-54) vagy 8x4 P-800 Oniksz indítható. Személyzetét 90 ember alkotja.
A Jaszeny-M érdekessége, hogy 10-15 dB -el halkabb mint a Jaszeny. Magasan automatizált, így a személyzete csak 64 ember.
A Sewolf/Virginia személyzete 100-120 ember.

 

[Törölt tag 1945]

... A Jaszeny-M érdekessége, hogy 10-15 dB -el halkabb mint a Jaszeny...

Került rá végre propulzor? (10~15dB ugyanis nem kevés)
Van fotó róla?

 

[Cifu]

Került rá végre propulzor? (10~15dB ugyanis nem kevés)
Van fotó róla?

Boki ellentmondásos, mert a második egység, a Kazany is a sima 855 Jaszeny-osztályba tartozik tudomásom szerint, propulzor nincs:

A későbbiek esetében sincs utalás propulzorra, a "gerincfektéskor" még a Perm esetében is csak ívelt tollú hajócsavart látni a vázlatos ábrán:

A 10-15dB szerintem két dolog lehet:

1.: Valójában a sima 885 korántsem olyan halk, mint ahogy azt beállították (ie.: semmivel sem halkabb, mint az Akula II./III. osztály).
2.: Túloztak, és valójában max. 5dB nyereség körül lehet, amit gyártástechnológiával, jobb belső zajszigeteléssel értek el.

 

[Törölt tag 1945]

A 10-15dB szerintem két dolog lehet:

1.: Valójában a sima 885 korántsem olyan halk, mint ahogy azt beállították (ie.: semmivel sem halkabb, mint az Akula II./III. osztály).
2.: Túloztak, és valójában max. 5dB nyereség körül lehet, amit gyártástechnológiával, jobb belső zajszigeteléssel értek el.

típusnév - zaj amcsi forrásból - zaj orosz forrásból - általam becsült zaj
971M Akula - 120dB - 120dB - 120dB
885 Granay - 115dB - 117dB - 115dB

lásd a topic elején idézett táblázatot:

 

[boki]

Került rá végre propulzor? (10~15dB ugyanis nem kevés)
Van fotó róla?

Nincs rajta. De ha jobban vissza gondolok az orosz írásra 10-15 dB -el halkabb a Scsuka-B-től(projekt 971)és 5 dB-el a Jaszenytől (projekt 885).

Oroszok szerint ugyanolyan zajszinttel rendelkezik mint a Seawolf/Virginia.(110dB)

 

[boki]

Boki ellentmondásos, mert a második egység, a Kazany is a sima 855 Jaszeny-osztályba tartozik tudomásom szerint, propulzor nincs:

A későbbiek esetében sincs utalás propulzorra, a "gerincfektéskor" még a Perm esetében is csak ívelt tollú hajócsavart látni a vázlatos ábrán:

A 10-15dB szerintem két dolog lehet:

1.: Valójában a sima 885 korántsem olyan halk, mint ahogy azt beállították (ie.: semmivel sem halkabb, mint az Akula II./III. osztály).
2.: Túloztak, és valójában max. 5dB nyereség körül lehet, amit gyártástechnológiával, jobb belső zajszigeteléssel értek el.

Kazany már Jaszeny-M projekt 885M.

Videó innen:
https://forum.htka.hu/threads/jaszeny-osztály-projekt-885.149/page-8

 

[Celebra]

Boki ellentmondásos, mert a második egység, a Kazany is a sima 855 Jaszeny-osztályba tartozik tudomásom szerint, propulzor nincs:

A későbbiek esetében sincs utalás propulzorra, a "gerincfektéskor" még a Perm esetében is csak ívelt tollú hajócsavart látni a vázlatos ábrán:

A 10-15dB szerintem két dolog lehet:

1.: Valójában a sima 885 korántsem olyan halk, mint ahogy azt beállították (ie.: semmivel sem halkabb, mint az Akula II./III. osztály).
2.: Túloztak, és valójában max. 5dB nyereség körül lehet, amit gyártástechnológiával, jobb belső zajszigeteléssel értek el.

Tervezik a vizsugár hajtóművet a csavar helyett,csak sehogysem akar elkészülni.

Ugyanazt. Csodálkozik.
Erre írtam, hogy otthon mindenki előnyben van.

És vár,mint a német flotta Kielben.Az angol flotta meg az istennek nem azt csinálta,amit vártak tőle.Kinaiak helyzete ugyan az,mint a németeké anno.Csak sokkal rosszabb.Sokkal hosszabb tengerpartot kell védeniük.Az amik távoli blokáddal lezárják a kereskedelmi utvonalakat,majd rajtaütésekkel mozgásra kényszeritik a partvédelmet.A hagyományos tengók,még az AIPsek is nagyon hamar kifogynak a szuflábol intenziv mozgásban.Ráadásul jóval lassabbak is a nukiknál.Naés azt is számitásba kéne venni,hogy milen távolságbol képessek felderiteni az ami tengót.
Szóval eggyáltalán nincs olan nyerő helyzetben a kinai partvédelem.A nyilt óceánon meg eléggé ki vannak szolgáltatva az usak taj oknak.Egy dizel tengo nem tud eggyütmozogni a manőverező flottával.Persze dolgoznak is erőteljessen az atomtengikon is

 

[Cifu]

típusnév - zaj amcsi forrásból - zaj orosz forrásból - általam becsült zaj
971M Akula - 120dB - 120dB - 120dB
885 Granay - 115dB - 117dB - 115dB

lásd a topic elején idézett táblázatot:

Az Akula-I és -II esetében biztos nem volt természetes (kényszer) áramoltatása a hűtőkörnek? Fejből nekem az rémlik, hogy ez már talán a Victor-III osztálynál is megjelent...