1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Szovjet/orosz korai előrejelző radarhálózatok

Diskurzus a(z) 'Korai előrejelző radarhálózatok' témában - Jeno által indítva @ 2013. január 6..

  1. boki

    boki Well-Known Member

  2. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Vajon erre is egy egész erőmű termel? Mibe került? (A Harkály többe volt, mint a rá termelő Lenin atomerőmű.)
     
    megazez likes this.
  3. Hpasp

    Hpasp Well-Known Member

    Felderítési zóna inkább...

    [​IMG]
     
    KoviUbi, Bleroka, svajcibeka and 3 others like this.
  4. Anonymus

    Anonymus Member

  5. boki

    boki Well-Known Member

  6. boki

    boki Well-Known Member

  7. notaricon

    notaricon Well-Known Member

    gacsat likes this.
  8. boki

    boki Well-Known Member

    Ha valaki elolvassa cikket megérti, hiszen Lavrov nyilatkozta ezt(ki tudja mit mondtak neki), de ügyesen hozzátette, hogy ez az infó még megerősítést igényel. Nagy szenzáció lenne... :)
     
    gacsat likes this.
  9. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Sose tudhatod.
     
  10. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Főleg ha radarképet is mellékelnék.
     
  11. papajoe

    papajoe Well-Known Member


    Kapcsolási rajzot, vagy szoftver infót nem akarsz? :D
     
    misinator and gacsat like this.
  12. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    zsolti and Leonidas like this.
  13. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    A cucc elég nagy méretű, így vélhetően a nagyon hosszú hullámok ellenére igen jó felbontású. Két egymástól 300 km-re levő antennaerdőből áll.
     
    zsolti and Leonidas like this.
  14. Leonidas

    Leonidas Well-Known Member

    A hosszú hullámú sávban a gépek rezonancia-frekvenciáján látszanak a lopakodó gépek is, ráadásul a típusra jellemző frekije miatt a géptípus is könnyen azonosítható. A probléma csak annyi velük, hogy a méretei ilyenek, nem hordozhatóak, nem rakhatók repülőre, rakétára, csak fix helyre telepíthetők. Minden repülőnek van ilyen rezonáns frekvenciája, amin az ilyen hullámhosszú jeleket nagyon jól visszaveri. Mivel a géphossz, a kialakítása miatt a típusra jellemző frekvencián ver vissza, könnyen azonosítható a géptípus is. Amit mondok az tény. Az egyik szakmám az elektronika, ezen belül pedig sokat dolgoztam a távközlési ágazatban, tehát pontosan tudom miről beszélek. Az un. "dipól hossz" a meghatározó a gépeknél (ez a gép fizikai méretéhez kötődő tulajdonság), ez határozza meg, milyen frekvencián fog kiválóan visszaverni. Persze ez ellen is lehet akciózni zavarással, de az is nehéz, ahogy az észlelő rendszer méretei is nagyok.
     
    misinator, rudi, zsolti and 5 others like this.
  15. papajoe

    papajoe Well-Known Member


    Igaz, de ehhez tudni kell X repcsi frekvenciáját, azF-35 frekijét meg nem biztos, hogy már tudják.
     
  16. Leonidas

    Leonidas Well-Known Member

    Méregették azt szerintem már eleget szíriában, az F-35-ötösökét meg az F-22-esekét is. Közelről. De akkor nem ekkora antenna erdő mint egy távoli előre jelzőhöz, tehát nem lesz feltűnő, ha 1-2 helyen letelepítik az antennákat hozzá. Persze az ilyen információkat az oroszok sem fogják elkotyogni soha. De én úgy vettem észre néhány esetben a másik oldalon, az amiknál is volt több akció, amivel a titkos orosz képességeket próbálták kipuhatolni, szóval a szír háborút igyekszik fejlesztések terén is kimaxolni mind a két nagykutya, a lehető legtöbb infot begyűjteni ami még hiányzik. F-35-ök és F-22-ők is repültek sokszor, izrael is repkedett F-35-el, az amik az F-22-vel kelet-szíria felett, de de F-22-ők kísérték a B2B-t is szaudi felett a határ közeléig, amikor anno több irányból volt az az összehangolt szárnyasrakéta támadás nyugat szíriában (biztos emlékszer rá, ami, francia és brit szárnyasrakétákkal legalább 4 helyről egyszerre összehangoltan lőttek, ezzel egyben tesztelték az üzemelő elhárító rendszerek "túlcsordulásos támadás" elleni védekező képességét, hogy egy nagyobb számú támadó cirkálórakéta képes-e megbontani a légvédelmet. Sokszor teszteltek az izraeliek is, milyen a hatásfok a kisebb intelligens siklóbombák ellen, amit szintén nehéz észlelni a hagyományos radarrendszerekkel. Na de melyik milyen cuccokat és mikor tesztelt, ezt a büdös életben nem fogják elárulni egyik oldalon sem.:D:D A Szu-57-eseket is próbálták kipuhatolni ami izraeli francia brit részről amikor lent voltak, ebben teljesen biztos vagyok. Szerintem tesztelt ott az AWACS-on át minden amivel csak tudtak mérni... :D:D Ezek mindig így mentek. Mindegyik oldalról a provokációk sokszor szándékosak előre jól megtervezettek, és a háttérben felkészült előkészített műszeres hegyek lesik a távoli homályban az eseményeket. Ez mindig így ment. :))
     
    misinator, zsolti, svajcibeka and 4 others like this.
  17. Hpasp

    Hpasp Well-Known Member

    Hát akkor kolléga, elő a gugli maps-el, lemérni az egység sugárzók közötti távolságot (félhullámhossz), megszorozni kettővel, és máris megkaptad a lokátor hullámhosszát.
    Utána már csak egy ekkora dipólt kell keresni a célon...
     
    Bleroka likes this.
  18. Leonidas

    Leonidas Well-Known Member

    Erről beszélünk hogy mindenkinek egyértelmű legyen, hogy is működik ez a rendszer. Képesek átlátni a nagyobb hegyláncok felett is, mint pld. most a Kaukázus az iráni ügynél, ahol az oroszok 5db F-35-ről beszéltek, akiket a levegőbe emeltek valahol irán körül. Magát az antenna rendszereket már linkelték képeken többször is, egyértelmű miről van szó. Ez pedig egy orosz vázlat az alapvető működés megértéséhez az embereknek. Én a továbbiakban nem akarok foglalkozni a témával, biztos vannak akik jobban értenek hozzá.

    [​IMG]
     
  19. Leonidas

    Leonidas Well-Known Member

    Még egy kis segítség egy magyar 2016-os rádióamatőr cikkből az alacsony hullámhosszú nagy hatótávolságú radarok jobb megértéséhez, valamint hogy világszerte használják ezeket a típusokat, pontosan a határozott, semmi mással nem pótolható előnyeik miatt. (nagy hatótávolság, horizont és a hegyek mögé látás képessége, konkrét géptípusok esetleges azonosíthatósága)
    http://qrp.hu/radioamator/ok-kopognak-be-az-amatorsavokba/
    Akik valóban értenek a témához, azok számára nem újkeletű a dolog, hogy ilyen radarok működnek sok helyen, sőt a rádióamatőrök a fejlesztésüket is időnként észlelik, amikor be-be lógnak az általuk is használt frekvenciákba. A radarteljesítmények miatt nem lehet kérdés, ilyen ki kit nyom el, nehéz több száz kilowattos, több megawattos energiával is képesek sugározni.

    Ez pedig egy amerikai híradás a kínai nagy hatótávolságú radarról, valamint említenek más országokat is akik fejlesztettek a témában.
    https://www.militaryaerospace.com/rf-analog/article/14034798/radar-stealth-longrange
     
  20. laiki

    laiki Well-Known Member

    A híres Duga, vagy nyugaton harkálynak becézett radar közvetlen leszármazottjának tekinthető 29Б6 «Контейнер radar vevője itt található: 53.9841°N 43.8427°E.
    Elrendezése: 34,155 méter magas oszlopokon egyenként 4 db vízszintes polarizációjú Yagi antenna. Háromszög alakban felállított oszlopok. A háromszög minden oldala bő 1300 méter hosszú. Oldalanként 144 oszlop van. A 144 oszlopból 24 db több, mint 330 méter összes hosszon, 14 méter oszlopközzel (a Yagi elemek középvonala közti távolság közel 15 méter), majd 96 db, szűk 670 méter hosszon 7 méter oszlopközzel (a Yagi elemek középvonala közti távolság közel 7,5 méter) és végül újabb 24 db bő 330 méter összes hosszon 14 méterenként áll. Az elrendezésből ki lehet következtetni, hogy a radar két különböző frekvencián üzemel, ami egymásnak mintegy duplája. Az alacsonyabb frekvencia a mérések szerint 9,2 MHz (32,6 m hullámhossz), a magasabb pedig 19,745 MHz (15,2 m hullámhossz).

    Nézzük meg, hogy milyen repülő ellen pont optimális a magasabb frekvencia: F-35, ami 15,4m hosszú és 10,7 m szárnyfesztávolságú. De azért a 18,9 m hosszú és 13,6 m szárnyfesztávolságú F-22 is szépen látszik. Na és az alacsonyabb frekvencia: B.-2, ami 21 m hosszú és 52,4 m szárnyfesztávolságú. Itt egy kicsit fenn lehetne akadni hogy a B-2 ellen nem tökéletes a 32,6 m hullámhossz, de a B-2 alakja miatt ennek a gépnek az észlelhetőségét a nyilazott belépőél hossza határozza meg, ami pont közel 33 m.
    Tehát ezt a radart kifejezetten az amcsi lopakodók észlelésére tervezték. Képes is rá, hiszen - mint arra Leonidas is rámutatott - az adott gépek rezonancia-frekvenciáján dolgozik. Amúgy nem csak arról az élről verődik vissza erőteljesen a rádióhullám ami pont a hullámhossznak fele meg, hanem némileg gyengébben annak kb. 2-szereséről, 3,5-szerséről, stb... Egészen pontosan fogalmazva ezeken a hullámhossz/élhossz értékken erős a szóródás minden irányba (tehát a radar irányába is). Hiszen a lopakodás szempontjából meghatározó geometria. Az nem kerülhető el hogy egy fémtömegről a rá beérkező rádióhullámok visszaverődjenek. A lopakodóat viszont úgy építik, hogy ez a visszaverődés ne a radar irányába történjen. Ezért vannak rajtuk közel azonos irányba néző, a kereszttengellyel komolyabb szöget bezáró, minél hosszabb élek és felületek, amelyek a rájuk merőleges irányba nagyon erősen vernek vissza (ezekben az irányokban a lopakodó radarkereszmetszete meg is haladja egy hagyományos felépítésű gép radarkeresztmetszetét). Azonban a rájuk laposabb szögben érkező és a hosszuknál nagyságrenddel kisebb hullámhosszú rádióhullámokat lényegében teljes egészében a radartól eltérő szögben verik vissza. A közel körkörös (illetve közel gömbszimmetrikus) szóródásnál viszont valamennyi visszavert rádióhullám energia a radar irányába is jut.

    (Félreértések elkerülése végett az 1,4-2 méteres hullámhosszon dolgozó Nebo lokátorcsalád is képes F-35 és F-22 gépeket messze távolabbról érzékelni, mint a centiméteres és deciméteres radarok. Ezeken a gépeken bőven akadnak olyan élek, amelyek rezonancia-frekvenciája közel esik a Nebo hullámhosszához, mint szívócsatorna, függőleges és vízszintes vezérsíkok be- és kilépő élei, szárny törővég. Illetve vannak a Nebo hullámhosszánál nagyságrenddel rövidebb élek, mint az F-35-nél az orr, szócsatorna belépőél fogazása, a legtöbb nyílás fedél panel, stb..., amelyek Rayleigh visszaverődést produkálnak. A Nebo család messze távolabbról észlel egy F-35-öt mint a szokásos centiméteres sávú távolfelderítő radarok de persze közelebbről mint egy nem csökkentett radar keresztmetszetű gépet. Ez utóbbinak az az oka, hogy rezonancia és reylaigh szóródásoknál a kör/gömbszimmetrikus visszaverődés miatt az energiának csak kis része verődik vissza a radar irányába, szemben mondjuk egy hagyományos felépítésű gép áramlástani szempontból optimalizált, egyenes és rövid szívócsatornájának erőteljes reflexiójával. Ezt azért tartottam fontosnak megjegyezni, mert te rendszeresen úgy számolsz például az F-35 szemből -29 dB radarkeresztmetszetével, mintha az egyáltalán nem függne a hullámhossztól, vagy a megvilágítás irányától, holott mindkettőtől nagyon erősen függ. )
    [​IMG]
    [​IMG]

    Visszatérve a Konténer radarra: a hatótávolsága legfeljebb 2500-3000 km. A pont 3000-et azért sem érheti már el, mert az impulzus ismétlődési frekvenciája 50 hz, ami oda-vissza 6000 km futásidőnek felel meg. De ez egy horizonton túli radar. Azt használja ki hogy a 3-30 Mhz sávba tartozó rövidhullámai kisebb távolságokra felületi hullámok, nagyobb távolságokra térhullámok formájában jutnak el és a térhullámokat ebben a hullámhossz tartományban már visszaveri az ionoszféra. Tehát a közel vízszintesen induló hullámai elmennek az ionoszféráig majd ott visszaverődve a célig és visszafelé is ezt a megtört utat teszik meg. Így a futáshossz egy kicsit több, mint a cél felszínen mért távolsága. A radar maximális hatótávolsága kicsit 3000 km alatti. Közelről (néhány száz km-en belül) pedig csak a horizont közelben tartózkodó, nagyon alacsony szög alatt látszó célokat tudja érzékelni. Ez a horizonton túli kialakítás szintén segíti a lopakodók észlelését, hiszen a gépet ferdén felülről éri a rádióhullám, miközben a lopakodókat általában a ferdén alulról és elölről érkező rádióhullámok ellen optimalizálták. Lásd B2 felül elhelyezett szívócsatornája, amit ferdén alulról és elölről a belépőél árnyékol a radar elől.

    A fentiekből következik, hogy ezt a radar nem zavarja, hogy közben ott van a Kaukázus, mivel vígan átlát egy 5000 méter magas hegylánc felett.

    Mivel vagy 96, vagy 2x24, összesen 144 vízszintesen polarizált Yagi antennáról van szó, az oldalszög hibája kiemelkedően jó lehet. Az ismert paraméterekkel bíró orosz hosszú hullámú radarokból kiindulva akár 0,1 fok is lehet, ami 2500 km-en 4,4 km célmeghatározási pontosságot jelent. Viszont az emelkedési szöghiba, ami az ionoszféráról visszaverődve inkább már távolsági hibára konvertálódik, ennél nagyságrenddel nagyobb is lehet.
    Tehát ha az oroszok azt mondják, hogy "a térségben" vagy "az iráni határhoz közel" látnak célt, az akár még az információ valóságtartamára is utalhat, mert csak több km széles és több 10 km hosszú ellipszis erejéig tudják meghatározni a helyzetét. Ezért fogalmaznak ilyen homályosan.

    Nekem inkább az kérdéses hogy miként azonosították a célokat. Ennek a radarnak a működéséből következik, hogy nem igazán tud különbséget tenni például F-35 és F-18 között.
     
    misinator, fishbed, rudi and 9 others like this.

Ezen oldal megosztása