Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
Ha jobban megnézed, a Gripennél már szegecselt felületek vannak.A képek egyikén sincs konkrét szegecses és csak ahhoz kapcsolódó műveletek láthatók. Talán nem véletlen.
Anno a MiG-25-ösnél a szegecselést ponthegesztéssel váltották ki, de egyrészt jó nagy energiaigénye volt, másrészt a varratokat röntgenezni kellett.
Amúgy is ma már jóval ráérősebben készül el egy gép, mint 50 évvel ezelőtt. Nem a szegecselés az, ami elnyújtja a gyártást.
Jogos.Egyébként ha a varrat szót használod, akkor az vonalhegesztés).
bameg, folytatom
- vagyis az anyagban az eltérő hőmérséklet-gradiens miatt lesz olyan rész, ahol az összes diszperz kiválást hazavágtuk (hegesztéstől számított 2-3 cenit, attól függ, hogy mivel hegesztesz. Ha AWI-val hegeszted, akkor van 4 centi is, ha elektoronsugárral, akkor 1 centi), itt az anyag szilárdsága leesik simán a felére. Pista meg amikor tervezi, akkor erre nem szokott gondolni.
- Nagyon nehéz úgy hegeszteni nagy méretű dolgokat, hogy a teljes légtérből elhesegeted az összes lesben álló oxigént, nitrogént, hidrogént. Ezek meg ugyebár csak arra várnak, hogy belediffundáljanak az anyagba és ha már ott is vannak, akkor ridegítenek, repesztenek, porozitást okoznak. Ennek egy részét persze röntgen-nel meg lehet találni, de a fő gond a metallurgiai gond, amit nem lehet roncsolásmentesen kivizsgálni (a múltkor említett titánvezetéknek tegnap feladtam az utolsó kenetet. Kb. egy F15-ösbe való titánvezetél-tömeg megy a levesbe...)
- deformáció. Szívás. Szarul is nézne ki a repülő oldala, ha mindenhol a keresztborda behúzná a keresztirányú zsugorodásból adódó feszültségek miatt lemezeket - vagy keresztben elrepeszti - csináltam már ilyet is. Ekkor kuka
- Oxidréteg igazából nem egy nagy dolog (jó, persze, 2100 fokon olvad), de ha ismerjük a kémiát, akkor adhatunk az arcának. Nagy energiájú argonatomokkal meg lehet bombázni az oxidréteget (fordított polaritással kötjük be az alkatrészt az áramkörbe, cserébe az elektróda melegszik, de azért van, nem igaz? Elektronsugarasnál meg nem téma, mivel igazán csak ott van nagy energiájú atombombázás (igazából karakterisztikus röntgensugárzás, de a lényegen nem változtat).
- Humán tényező - vol 1. Jaj, van ilyen is. Nem nagyon ismerek idős alumínium hegesztőt... Az alumínium hegesztésnél annyi ózon keletkezik, hogy az már fáj. Ez úgy 5 év alatt elintézi az összes fogadat, majd 8 év múlva a körmeidet, innentől számolva még 5 éved van. A folyamat gyorsítható, ha piros elektródát használsz (wolfram elektróda, thóriummal ötvözve - stabilabb ívet ad, magasabb kilépési munkát, ellenben amikor köszörülik az elektródát, akkor a Jóska belélegzi ezt a port - vagyis régen belélegezte, én lazán kitiltottam az egészet a picsába. Ott a La, vagy Zr ötvözésű, csak ugyebár a klasszikus nukleáris fizika nem tananyag a hegesztőmérnöki képzésen...)
- Humán tényező -vol 2: egyre kevesebben tudnak normálisan hegeszteni, az elektronsugaras gép meg science-fiction (jah, arról nem is beszélve, hogy az elektronsugaras géphez akkora vákuumkamrát kell építeni, amibe az egész cuccos belefér. Csinálj egy komoly vákuumot 210 légköbméterben, meg ügyelj a sugárvédelemre...)
- hegesztett kötés nem más, mint egy istentelen nagy metallurgiai bemetszés. A legjobb hegesztett szerkezet, amiben egy fia hegesztés sincs.
És ezzel el is jutottunk a szegecseléshez.
- szegecs gépelem, nagyjából konstans anyagminőséggel.
- a feldolgozás során minimális a hőtermelés
- nincs elhúzódás
- elvileg nem kell vizsgálni
- mobil
- gépesíthető (lásd az ügyesen kínai kézbe síbolt kuka robotics)
- nincs se hőhatásövezet, sem bemetszési tényező abból, hogy éppen hogyan sikerült a hegesztés (ez mondjuk nem igaz, mivel van bemetszési tényező, nagyjából 3-as feszültséggyűjtő tényezője van egy húzásnak kitett lemezben egy furatnak, de hát akkor mi van.. számold be, és kész...)
Tömbi anyagoknál a szokásjog engedélyezi a dörzshegesztést, szigorúan inert atomszférában.
nincs nagyon alternatívája.
Mondandómat még pár érdekességgel zárom:
- a japánok ezt a kohászati játékot már a második világháború alatt is játszották (a 7075-ös ötvözet eredetileg japán hadi fejlesztés volt)
- az az alumínium-ötvözet, ami egy "mezei" F18-ason van, egy hajófedélzeti F18-asra nem jó, mivel a réz a tengervizes környezetben reakcióba lép a klórral és "elviszi a rohadás, mónika.." (bezony, a mocskos alumínium az amfoter jellegét még ilyenkor sem képes legyőzni (vagyis oldódik lúgban is, meg savban is...)
Al-Li ötvözet
- az oroszok Al-Li játékot űztek és nagyjából mindig kézzel hegesztettek. A Space X jelentős része ebből készül (jó, Musk-nál láttam akkora vákuumkamrát, mind állat, full robotizált.
- A néhai űrsiklóban üzemanyagtankjai ebből voltak (született 2195-ös ötvözet)
- Titánt - ahol a hőterhelés engedi ezzel váltják ki (pl. weldalite 049)
- Alumínium páncél? jah, ezzel ez is működik. Jóval komolyabb páncélvédelmet ad, mint mondjuk egy natúr 5083-as alumínium. Ezt meg ugyebár elég sok helyen használták...
(ezzel most szerintem kiváltottam 10 belpolos hozzászólást )
Minden az összeállítás, szerkezeti párosítás függyvénye. A klasszikus mechanika alapán az A380-as vezérsíkja attól leszakad, ha felszáll a gép.Azt olvastam,hogy terveznek a repülőiparban olyan szárnyakat(vagy vezérsíkokat nem emlékszem pontosan) ahol okos fémeket használnak.Na ha ezeket leszegecseled akkor hogyan fognak alakváltozni?
Az autóipar merőben más darabszámmal dolgozik, mint a repülőgépipar. Ott célszerű már eleve a szegecset úgy megcsinálni, hogy előfúrás nélkül lyukaszt. A másik dolog, hogy az autóipar rengeteget ragaszt. Teljesen normális dolog, hogy a két lemezt összeszegecselik, majd a kapillárist kinyomják ragasztóval, esetleg a szegecs is körbe van nyomva ragasztóval. Így a galvanikus és egyéb korrózió nem tétel. Repülőknél ez jóval nehezebb. Ott egyrészt a növelt sugárzás vágja haza a ragasztásokat meg a hőtágulások. Egy definiált fúróval készített furatnak a feszültségtényezője húzásnak kitett lemezben 3-as, egy valahogy kifúrt lemezben viszont jóval nagyobb, mint 3. A nem megfelelő felületi minőséggel rendelkező furatok pedig csak a hőigásból (plusz a többi) kapnak egy kiadós fárasztó igénybevételt.Az ozymandias hsz-eihez. Szerintem TUTI igazad van, nem is tudom és nem is akarom ellenőrizni a tudást amit Te a munkád során használsz, csak megjegyzéseim vannak az alu rögzítéstechnikához.
A hegesztés -ahogy írtad- csak védőgázzal (Ar/He/ esetleg széndioxid) igazán esélyes lézer/plazma/TIG/MIG módszerrel. Eredmény: höbevitel, szilárdságcsökkenés, hullámosodás a magas hőtágulási együttható miatt, kétséges minőség az esetleges oxidzárványok miatt. (meg ahogy írtad is, baromi ügyes hegesztő kell hozzá, feltéve, hogy ekkora volumenhez nem automatizálunk, amivel még problémásabb az eredmény, mert amit nyerünk a hegesztésen, elveszítjük a minőségellenőrzésen)
Ponthegesztés/vonalhegesztés: védőgáz nélkül itt is rosszak az esélyeid az oxidok miatt de én védőgázas ponthegesztőt még nem láttam (de ha kell, a Lockheed-Martin 5 M$-ért biztos fejleszt egyet a Pentagonnak . Ezenkívül, ha tömegesen alkalmazod, a lágy alu elszennyezi a ponthegesztő elektródákat és így nem lesz egyenletes a pontok minősége (megoldás a rézszalagos hegesztés) illetve minden aluhegesztés rákfenéje az alu magas fajhője és igen jó hővezető képessége. Ezek miatt igen intenzíven kell a hőt bevinni ("elszivárog") és a gyors hűlés miatt repedések, feszültségek maradnak vissza. Illetve ott van a rossz technológia (vagy hiba miatti) pont üregesedés.
Mi marad vékony, nagy lemezeknél? A szegecs. Én úgy látom,hogy a repiparban még mindig a hagyományos, úgynevezett fejezett szegecsekben bíznak (ilyenekről tett be videot commandante) de az autóipar (már aki mer alukarosszériát gyártani) inkább a vágószegecseket alkalmazza. Gyors, nem kell előfúrni, nincs hőbevitel, nincs kiálló szegecsfej. A megbízhatóság, teherbírás lehet kéréses..nincs olyan infóm, ami a hagyományos szegecseléssel veti össze.
az 1200 MPa már gépipar. Jómagam elég sokat foglalkoztam nagyszilárdságú acélokkal, 960MPa szerkezeti acél, egy darugémben pedig 1200MPa folyáshatárú acélok vannak.Én értem hogy alu de, azért az autóipar már 1200 N/mm2 szilárdságú lemezek is vannak arról nem is beszélve hogy az aluminum elég zűrös szerkezeti anyagként. Az úgynevezett kilincs kötés amit itt az elöző hozzászólásban írtak annak itt a repülőgép iparban alárendelt szerepet lehet csak a szilárdsága miatt, valamint azért mert sajtolható lemezeket való és a javítás , arról jobb nem beszélni.
az 1200 MPa már gépipar. Jómagam elég sokat foglalkoztam nagyszilárdságú acélokkal, 960MPa szerkezeti acél, egy darugémben pedig 1200MPa folyáshatárú acélok vannak.
Az autóipar messzebb jár már. A DP-s acélok, a BH-s acélok, a TRIP-, meg a TWIP-acélok lazán 1400MPa felett vannak, bórötvözéssel beleesnek lassan a 2000MPa tartományban. És itt a trükk az, hogy itt már egyre inkább forrasztanak. Vagy szegecselnek és ragasztanak. A Passat CC felső része rengeteg helyen forrasztott. A forrasztásban az a szép, hogy a forrasztóanyagot tudod belőni a forrasztandó anyaghoz. Ha neked teszem azt 500 fok a plafon, amíg az anyagszerkezet nem változik, akkor 450-re belövöd a forrasztástechnikát. Ha 450 fokon gond a forrasztás, akkor keresel vagy aktiváló anyagot, vagy közbenső réteggel dolgozol. Lehet, hogy a hegesztett kötésed szilárdsága nem éri el az alapanyagét, de semmi gond. Olyan helyre rakod a hegesztett kötést, ahol az a szilárdság már megfelelő, vagy elkezded a szerkezeti kialakítást optimalizálni - az összes darugép így működik.