T
torsen
Guest
Aluhoz a rögzítőcsavarok cinkbevonatosak így a elektrokémiai korrózió kilőve.
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
Aluhoz a rögzítőcsavarok cinkbevonatosak így a elektrokémiai korrózió kilőve.
Nem egészen. A felületarány játszik. Olyan ez, mint a rozsdamentes csavar a biliacél létrában. Ketyeg neki az óra...
T
torsen
Guest
A repiparban használják még nagyszilárdságú és pontosságú bekötésekhez acél csapok felületvédelmére a krómozást, szerényebb terhelésnél és pontosságnál a kadmiumozást is (szép aranyszínű lesz tőle a csavar felülete), alumínium berendezésházakhoz a foszfátozást, eloxálást és a kemény-eloxálást is.
Azok az oldalra néző optikai cuccok a MAWS-részei, vagy valami más rendszerhez tartoznak?
MAWS bár 3 optika van!
Van a soron egy Szu-27-es is. Szerintem ezek régebbi képek, mert mostanában legalább 3 darab Szu-27SzM3-as volt a jobboldali gyártósoron.Van benne kakukk tojás is. Ki találja meg?
Hanem a minőség. A KnAAZ ótvar trehányságára a 9. és 10. kép a legjobb példa. Az oldalra néző elektrooptikai szenzor ablakának alsó lemez szegélyével miféle gányolás történt?! Nem értem se az okát, se azt, hogy ez miért maradhatott így. Az meg hab a tortán, hogy a gyár se szégyelte ennek publikálását.
Az utána jövő képen az OLSz alatti szürke kompozit lemez is meg van sérülve. Az is jól van úgy...
Bocsi, de amíg aluminium van a sárkányban, addig szegecs is lesz. Azokat az alu ötvözeteket amiket direkt a repülőgép iparhoz fejlesztettek, azokkat NEM lehet forrasztani vagy hegeszteni. S azért nem tiszta ragasztás, mert a szegecselt kötés rugalmas (tágul és összehúzódik a géppel), a ragasztott meg nem (aluminiumos szakember vagyok)
Nem teljesen, csak részben..... A csak ragaszutott cucc nem tud rugalmasan deformálódni a repülés közben, a szegecselt meg igen. Ezért van az, hogy pld-ul Boeing 737-nél a paneleket ragasztják is meg szegecselik is. A ragasztás jót tesz a hermetikus törzsnek, a szegecselt struktúra meg tud rugalmasan viselkedni....
csak részben igaz, s inkább üzemeltetői oldalról..... lásd előbbi kommentemet.....
Akkor egy picit a hegesztésről - első HSZ.
- a repülőgépeken rendszerint a 7xxx-es ötvözeteket használják, ezek kiválásosan keményített, túlöregített ötvözetek. Ha valami, hát akkor ez tényleg az alumínium teteje. Itt arra játszanak, hogy a maximális szilárdságot érjék el (mesterséges öregítéssel és GP 2-es zónákkal olyan 700MPa szilárdságot lehet elérni. A szerkezeti acél
500MPa, az autóban használt DP (dual phase) acélok érik el ezt a szilárdságot, 7,8kg/dm3 sűrűség mellett..)
A 7xxx-es alumíniumnál főként cinket (Zn), Mg (magnézium)Cu (réz), esetleg Mn (mangán), Cr (króm), Zr (cirkónium) kerül felhasználásra. Ennek az a lényege, hogy ezek az anyagok nem oldódnak az alumíniumban szoba-hőmérsékleten. Mivel nem tudok ide betenni állapotábrát, elmagyarázom inkább a trükköt. Zn esetében az a játék, hogy olyan 440 fok környékén 70% Zn-t oldani az alumínium, szoba-hőmérsékleten meg olyan 0,1%-ot. Miért is van ez? Az alumínium rendszáma 13, a cinké 30, vagyis a periódusos rendszerben az alumínium alatt balra eggyel van. Ez azt jelenti, hogy a viselkedése hasonló, a külső elektronhéjon nagyjából hasonló (ha nagyon nagy az eltérés, akkor abból ionos rendszer lenne, lásd Na + Cl, és kész a konyhasó). Az olvadási pontok különbözőek (alumínium 620, zcnk olyan 400 fok körül), emiatt szilárd oldat jön létre. Ez azt jelenti, hogy nem olvad össze az egész egy egységbe - mint mondjuk a réz és a nikkel, hanem nagyon is jól elkülöníthetőek ezek a területek. Ezeket a területeket nevezzük a későbbiekben zónáknak (Guiner-Preston, vagy GP1 és GP2)
A lépések a következőek mondjuk a 7075-ös ötvözetnél:
- beviszel cinkből mondjuk 6%-ot (a 70% nem kell, mivel zink sokkal nehezebb, mint az alumínium..). Ha figyeltél, akkor emlékszel rá, hogy szoba-hőmérsékleten csak 0,1%-ot old. mi lesz a többivel? Itt jön a képbe a kémia
- beleteszel az ötvözetbe olyan 2,5% magnéziumot. Mi lesz ezután?
A magnézium reakcióba lép a zinkel, keletkezik MgZn2, a stöchiometriából pedig látható, hogy a vegyületben kétszer annyi cink van, mint magnézium (vagyis így minden külső elektron elégedetten ücsörög a külső héjon). Miért is jó nekünk, hogy lett egy csomó MgZn2 vegyületünk, ami még csak nem is oldódik az alumíniumban?
A válasz egyszerű. Az anyag szilárdságát a diszlokációk határozzák meg. A diszlokációk hibahelyek az anyagban, ez lehet atomrács hiba, idegen atom (rácspontban - szubsztitúciós, vagy rácspont közötti - intersztíciós), rács-rétegződés, stb. A fémrács (szintén kémia: kollektív elektronfelhő, cserébe jó szilárdság, hővezetőképesség) rendkívül erős, az "erőssége" a termodinamikától függ, nagyon mennék mélyen bele, legyen elég annyi, hogy ennek köszönhetően van a ferrites acélnak folyáspontja, míg az ausztenites acélnak, alumíniumnak (rozsdamentes acél) pedig nincs, vagy emiatt anyag a terhelés hatására fel is tud keményedni, addig, amíg a diszlokációkkal
szemben működő belső gátló tényezők ezt megengedik. Amikor ezek a gátlótényezők már nem elegendőek a diszlokációkkal szemben, akkor jön a kontrakció (elvékonyodik az anyag), majd a törés. Ez röviden az anyag szilárdsága. Ha a szilárdságot növelni akarjuk, akkor lényegében a diszlokációk mozgását kell gátolni.
(apró kitérő:
Őseink rájöttek, hogy a kovácsolt anyagok erősebbek, mint a nem kovácsolt anyagok, vagyis feltalálták az alakítási anizotrópia által irányított szemcsetorzulást - pestiesen szólva a szálirányt. Ez az egyik módszer. A másik módszer, az ötvözés. Acélnál ezt a legegyszerűbb szénnel megoldani. Az olvadt acél (most nem a korszerű, ELC-acélokról van szó) a lehűléskor először ausztenites szerkezetű, ekkor 2,06% szenet tud oldani, majd az oldhatósága a hőmérséklettel rohamosan csökken. A sima acél kb. 737 fokig még ausztenites, ekkor az acél már régen szilárd. Ha hűlés nagyon nagyon lassú, akkor a diffúziós folyamatok le tudnak játszódni, a szénatom szépen elballagnak oda, ahol van nekik hely az acélban, csoportosulnak és megalakítják a grafitklasztereket. Ekkor a szén nem tud szilárdságnövelőként funkciónálni, sőt, inkább csökkenti a szilárdságot - ezt egyedül a lágyító hőkezelésnél írom elő, ha valami ősöreg öntvényt kell forgácsolni. Ha azt akarjuk, hogy a szén keménységet adjon,
akkor bizony kurva gyorsan kell lehűtni. John Rambo ilyenkor a vörösen izzó (szaknyelven szólva ausztenitesítési hőmérsékletet a teljes keresztmetszetben elért állapotban) darabot belevágja egy vödör vízbe (a szakszerűen megválasztott edzőközegbe), majd ebben az anyag gyorsan lehűl. A lehűlés során a rácsponti atomok helyzete megváltozik, átbillen ausztenitesből ferrites szerkezetűre - pl. itt már mágneses, előtte nem. A hangsúly a gyorson van. Ez olyan, mint amikor rárobbantod valakikre az épületet. Nincs idő kijönni, mindenki bent marad. Ekkor a szénatomok beleragadnak a kristályrácsba és eltorzítják. Emiatt a torzító hatás miatt a diszlokációk nem tudnak mozogni, a rács belső feszültségekkel terhelt (körbe áll a 6-os villamoson 5 ellenőr és nincs jegyed és te is belső feszültséggel vagy terhelt..). Ekkor az anyag nagyon kemény, de rideg. Rambo tudja ezt, hogy ilyenkor a karddal maximum rajoskodni tud, mást nem, egyszerre eltörik. Ekkor jön a megeresztés. Olyan 400-600 fok között beteszed a kemencébe a cuccost, majd bent hagyod 30-60 percre, majd lehűtöd. Ennyi idő alatt ezen a hőmérsékleten a rácspontok a termikus aktivitás miatt nagyobb szabad atomhosszon rezegnek, vagyis a szénatomok jobban el tudnak helyezkedni. Így a rácstorzító hatás csökken (így csökken a keménység és a szilárdság) viszont nő a szívósság (lehet Kill Billkedni és nem törik el kard..). Ezt csak olyan anyag esetében működik, ahol van fázisátalakulás. Az acélok egy része ilyen. Az ausztenites acélok, nikkel-ötvözetek, alumínium, réz, stb nem. Ezt a kitérőt azért szőttem bele, hogy a miért látható legyen. Ez a módszer működik, ha egymásban oldódnak az ötvözők. A vasnál ott a króm, ott a nikkel, stb. Ezek nagyjából behelyetessíthetőek a vasrácsba, mivel a méretük nagyjából azonos, külső elektronhéj dettó, olvadáspont hasonló. Emiatt nem lehet például alumíniumot meg acélt ömlesztőhegesztéssel összehegeszteni. Az acél olyan 1500 fokon szilárdul, az alumínium meg 620-on (ha ötvözet, akkor mindig alacsonyabb az olvadáspont), így rendkívül durva intermetallikus réteg jön létre -bár ezt is fel lehet használni..)
Na, igen, az alamónium.... Szóval, beleraktuk a hozzávalókat, ezután irány a kemence, bedurrantjuk most olyan 450 fokra. Ezen a hőmérsékleten az alumínium könnyen alakítható, ezért a MgZn2 kiválások tudnak mozogni. Itt az a célunk, hogy ezek a kiválások nagyon finoman, lehetőleg mindenhová eljussanak (diszperz eloszlás). Mivel ezek az intermetallikus fázisok nem részei a kristályrácsnak, ezek minden egyes diszlokáció mozgását gátolják. A hőmérséklet fontos ez legyen az eutektikus pont alatt (nagyon legegyszerűsítve: az eutektium azt jelenti, hogy a két alkotós rendszert felosztod úgy, hogy A-ból és B-ből is raksz bele. Kezded úgy, hogy A100% és B0%, majd mész tovább, végül A0% és B100%. Ahol ez a kétalkotós rendszernek a legalacsonyabb az olvadáspontja, ott az eutektikum. Ezen a hőmérsékleten az adott ötvözet mindkét alkotója egyszerre kezd el kristályosodni.),illetve legyen a korlátolt oldhatósági hőmérséklet felett (ezt viszont titokban tartom
Maszek kérdés. Neked mi a pontos szakirányod? Én nagy tételes alu hőkezelésért felelek mérnöki vonalon nem nemesíthető ötvözetekben utazva (havi 10 000 tonna átlag).
Ezt a választ Jokernek írtam, aki huszad annyi szegecssel akarta összerakni a gépeket
Picit ironizáltam is a dologgal, hogy inkább ragasszanak akkor, mintsem huszad annyi szegecset használjanak
A digóknál meg valamelyik gyárban úgy dobálták a kompozitot, hogy a magyar gyerek csak lestek.
Mivel hogy elég nagy autóipari beszállítók vagyunk, azzal egészítem ki, hogy a verdákhoz (burkolat alá) vagy AlMg 3-as, vagy AlMg2 Mn0,8-as ötvözetek mennek leginkább, de az állapotok max 1/4-ed kemény vagy lágy, így a hegesztéskori hőterhelés érdemben már nem módosítja a szilárdságukat, így a szerkezet egyen szilárdsága biztosított. Ebben az esetben a szilárdságot elsősorban a magnézium tartalom mértéke fogja meghatározni. Illetve az autóiparnál a korrózió védelem nem súly kérdés, és manapság full-os. A repülőgépen meg minden súly kérdés. A kiegészítés, még mielőtt megkérdezitek, azért nem használnak magnéziumos ötvözeteket a rep gép iparban, mert ennek is szar a korrózió tűrő képessége, ezért inkább az a metódus van, mint amit a kolléga több felszólalásban kifejtett....
A hozzászólásokra pedig maxi elismerés Ozymandias-nak, mert mivel elég komoly szakember vagyok én is, azt kell mondjam, ez egyel a mérnöki szint feletti anyagismeretet feltételez, de lehet hogy tanítja is egyetemen !!!!!!
Illetve még annyit szakmáról s lassan befejezem, hogy baromira nem mindegy, hogy az adott alu alkatrész az mi. Például egy sajtolt profil az meleg alakítás (sajtolás) után rögtön, még a szerszám után megkapja az edzést, egy lemez pedig 4mm alatt már hidegen hengerelt (hidegen alakított), ami megint csak más belső szerkezet, ami megint csak más tulajdonság és megint más hőkezelési lehetőségek....
A hozzászólásokra pedig maxi elismerés Ozymandias-nak, mert mivel elég komoly szakember vagyok én is, azt kell mondjam, ez egyel a mérnöki szint feletti anyagismeretet feltételez, de lehet hogy tanítja is egyetemen !!!!!!
Illetve még annyit szakmáról s lassan befejezem, hogy baromira nem mindegy, hogy az adott alu alkatrész az mi. Például egy sajtolt profil az meleg alakítás (sajtolás) után rögtön, még a szerszám után megkapja az edzést, egy lemez pedig 4mm alatt már hidegen hengerelt (hidegen alakított), ami megint csak más belső szerkezet, ami megint csak más tulajdonság és megint más hőkezelési lehetőségek....
He
Gépészmérnök vagyok + hegesztō szakmérnök. Egyedi gépgyártásban voltam 8 évet, utána szilárdsági vonalon voltam 1,5 évet (szilárdsági és dinamikai számolások: hullámvasút + szélenergia (pfej)), de júniusban váltottam, most vegyipar, hegesztōmérnök, újra
Itt fōként csōvezeték meg tartályok orrvérzésig, plusz anyagok alapján nálam landol szinte minden, ami
- nagyszilárdságú acél
- alu
- hōálló (rozsdamentes acéltól kezdve a nikkel-ötvözetekig)
- hidrogénnel kapcsolatos történetek
- javítások
Minél többet tanulok, annál jobban látom, hogy mennyi mindenhez nem értek még és milyen kevés az idō..
Helló.
Gépészmérnök vagyok + hegesztō szakmérnök. Egyedi gépgyártásban voltam 8 évet, utána szilárdsági vonalon voltam 1,5 évet (szilárdsági és dinamikai számolások: hullámvasút + szélenergia (pfej)), de júniusban váltottam, most vegyipar, hegesztōmérnök, újra
Itt fōként csōvezeték meg tartályok orrvérzésig, plusz anyagok alapján nálam landol szinte minden, ami
- nagyszilárdságú acél
- alu
- hōálló (rozsdamentes acéltól kezdve a nikkel-ötvözetekig)
- hidrogénnel kapcsolatos történetek
- javítások
Minél többet tanulok, annál jobban látom, hogy mennyi mindenhez nem értek még és milyen kevés az idō..