Tengeralattjáró vadászat

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
35 741
46 944
113
Ez a Rickover-i mellébeszélés, amit írtam.
A D/E tengók negatív oldalait felhánytorgatják, a pozitív oldalát meg nem ismerik el.
De elismertem, csak igen kevés van neki.

Észak-Korea keletei partja esetén a Japán-tengerről beszélünk, amelynek dél-nyugati "kapuja" az egy igen forgalmasabb hajózási útvonal.
Most per pillanat így néz ki a MarineTraffic szerint, és ugye a Pandémia miatt a személyszállító forgalom a töredéke a normálisnak...
Remek, de eddig el is kéne jutni...!
Mert Nem DK-ból fut ki. ÉK partjaitól. Ahol a KUTYA NEM JÁR.
Csendesen ott kell osonnia, ahol a fülek lehetnek.
A 160 dB-vel snorkelező mélykompenssel majd kiszámolja Hpasp, hogy hány száz km-ről lehetne passzívval kiszúrni ma ezt a környéket elhagyva.
Mert egy koszos kis tengóra nem fér el 50+ éves BM technilával nagy rakéta ---> közel kell menni.
Kezdjük az elején és fordítsuk meg a kérdést: melyik tengeralattjárónak lesz nagyobb esélye a Balti-tengeren egymás elleni harcban? Egy U-212A-nak vagy egy Virginiának? Segítek: esélyesen nem a Virginiának. Én győztem! :)
Ha úgy választod meg a feltételeket, hogy a neked kedvező végkifejlet jöjjön ki, azt úgy hívják, hogy unfair kihívás...
Csak pont erről beszélek. Ezeknek nem kell bemennie oda...
A szárazföldi cél ellen 1000 km+ távolságból elrepül a BGM-109 és az szuper csendes tengó szuper csendesen hallgathatja majd vissza a robbanásokat szárazföldről, amit majd a pk. visszajátszik nekik... :D
De hogy válaszoljak rá:
Miután a US NAVY úgy építette fel a saját tengeralattjáró flottáját, hogy alapvetően az otthoni, vagy nagyon baráti nagy kikötőkből működnek, jobbára folyamatos utánpótlás nélkül, ezért most megint a korábban emlegetett Rickover-i csapdát ismételgeted. Az US NAVY bizonyos logika mentén így döntött, és ennyi. Ettől még nem jelenti azt, hogy mindenki, aki nem követi ezt a logikát, az életképtelen nyomoronc.
Nem is ezt mondtam. De azt az apróságot felejted el, hogy a US Navy feladata USA-ból odamenni, operálni, odabaszni és hazamenni. Erre ma egy DE tengó olyan stabilan és csendesen, mint egy SSN nem tud. Főleg nem annyi fegyverzettel és annyi időre. De erről már volt szó.
Amúgy paradox módon még Argentína is négy ilyen egységet rendelt a Falklandi-háború előtt, a TR1700 osztály tagjai 22000km-es hatótávolsággal bírnak
Öööö, mekkora sebességgel? Hány hét alatt érnek oda a célterületre? Aztán majd kiskanállal mérik a hadműveleti zónában a sebességet és, ha elszámolták, akkor majd vitorláznak haza?

Most térjünk át arra, hogy be-be-be, a 688i vagy a Virginia több torpedót v. robotrepülőgépet vihet.
Na most SSN egységekről beszélünk, 2009-es áron egy Virginia 1.8 milliárd dollár nem számolva az R&D költségeket. Visz 25 torpedót és 12db VLS indítóval bír még, ez 37 összesen.
Ebből az elég drágán sikerült Collins-osztályból függően a változóktól nagyjából hármat veszel, ami 3x 22 = 66db torpedót (ill. Sub-Harpoon-t) .

Ha a költséghatékonyabb Type-214-et nézzük, aminek darabára 2008-ban 330 millió dollár volt, akkor egy Virginia árán hülyére kerekítjük magunkat és csak 4-et veszünk, nem ötöt. A pontos torpedó-készletét nem ismerjük, saját becslésem 20, ez esetben 4 egység esetén is 80 torpedó.

A végére hagytam a csúnya bácsit, a japán Soryo-osztályt. Darabára hozzávetőleg 550-600 millió dollár, és 30 torpedót visz. Egy Virginia árán 90 torpedó...

Nem beszélve arról, hogy ha így osztod a dolgot, akkor az ellenfélnek is három-négy(-öt) célponttal kellene számolnia.
Már bocsi, én nem a Virginiát választanám.

Megvannak a maga előnyei, nem vitatom, de korántsem mindenható...
Csudajó. És ezt kiszámoltad, hogy ha ezt a home base-től 10-12 ezer km-re kell megtenni, akkor a csigatempó miatt mennyivel több tengó ÉS személyzet kell? Amit ma lasszóval kell fogni?


Már bocsi Molni, szeretlek, tisztellek, becsüllek, de el lehetne kerülni, hogy minden egyes témát az elektromos autó téma köré fonj fel? :)
Pedig a hasonlat igencsak ül.
Én az adott témában azért jegyeztem meg, hogy számolni kell az SLBM veszéllyel, mert Dél-Koreának legalább egy, de inkább két SSB tengója van. Ez létező képesség, létező veszélyforrás, számolni kell vele. Ha úgy állsz neki, hogy jajj, ezeket úgy is elkapják az US NAVY meg a Japán- illetve Dél-Koreai haditengerészet ASW egységei és tengeralattjárói, akkor a ballisztikus rakétákkal sem kell foglalkozni, mert azokat is biztos leszedik majd az SM-3 rakéták. Mondjuk.

Case closed, mehet mindenki aludni.
Inkább felteendő a kérdés, hogy hogyhogy nincs nem nuki BM platfrom?
Pedig itt még azt sem mondhatod, hogy messzire kell menni a mai rakéták mellett. És egyetlen dolga van, kussban lenni.
Igen, a kőkorszakban volt a szovjeteknek és azóta sem.

Miért ne lehetett volna?
Submarine tenderről még nem hallottál?

Én nem az ellátásról beszéltem. Ha vadászna a DE tengóra 10 ezer km+ távon más hajó, akkor a büdöst életben nem ért le volna csendben óvatoskodva oda.
 
  • Tetszik
Reactions: Negan

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
2 792
9 107
113
Kénytelen leszek írni mégis valamit, mert a támadási szög körül forog egy tengeralattjáró valós támadási képessége.
Ez a szög 360° nukik esetén, vagyis egy 10-20 csomóval haladó köteléket akár hátulról is utolérhet, megelőzhet, és megtorpedózhat. (lásd Conqueror vs Belgrano)

Egy D/E egység (még egy 209-es se) képes felvenni a versenyt egy konvojjal, maximum ha mázlija van akkor a a konvoj ráfut (mint az aknára) .
Így viszont az ASW eszközöket lehet egy szűk (a sebességtől függő szögtartományba koncentrálni).

Az Argiknak egyszerűen nem volt elég ASW eszközük 360°-ban védekezni, és a Briteknek is csak a legénység teljes kifacsarásával egy jóval szűkebb szögtartományban. (volt hogy éjjel a robot tartotta magasságban és helyben a Sea King-et, szonár a vízben, és a fedélzeten közben mindenki szundított...)


Ehhez csak annyit kell tudni, hogy a Mark 37 torpedó maximális hatótávolsága ~11 tengeri mérföld, az SST-4 max. 19 tengeri mérföld (23 csomó), 11 tengeri mérföld (28 csomó) vagy 6 tengeri mérföld (35 csomó).
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
2 792
9 107
113
De elismertem, csak igen kevés van neki.

Pedig én pont másképpen látom.

Az SSN-nek két előnye van, az egyik a nagy elérhető sebesség (ami ugyanakkor felfedi a pozícióját, mert egy Virginia is a becslések szerint 125-130dB max. sebességgel), a másik a nagy hatótávolság. Hátrány hogy tökéletesen zajtalan nagyjából sose lesz, amit egy D/E ill. AIP meg tud csinálni.

Paradox módon a harmadik előny az SSBN-ek esetén lenne, ami mára megbukott, hiszen AIP-vel kivitelezhető lenne olcsón a szükséges képesség.

Remek, de eddig el is kéne jutni...!
Mert Nem DK-ból fut ki. ÉK partjaitól. Ahol a KUTYA NEM JÁR.

Elég egy teherhajó esetleg hadihajó, plusz ugye mivel több tengójuk is van, ezért több célpontot is tudnak nyújtani az ASW-nek.

Mint említettem, nagyon durván leegyszerűsítetted a kérdést...

A 160 dB-vel snorkelező mélykompenssel majd kiszámolja Hpasp, hogy hány száz km-ről lehetne passzívval kiszúrni ma ezt a környéket elhagyva.
Mert egy koszos kis tengóra nem fér el 50+ éves BM technilával nagy rakéta ---> közel kell menni.

Ez továbbra sem az a kategória, amit a radaroknál megszoktál már. :)
Ott is van légköri tényező és pár változó, amivel általában nem számol senki. De ahogy radaron sem egyszerű egy tűnyalábban lévő két gépet megkülönböztetni, úgy zajok értelmezésénél ez hatványozottabban bonyolultabb feladat.

Szóval ne úgy kezeld, hogy oké, 160dB zajszint, van mondjuk +50dB nyereségünk, puff, 100km-ről már meghalljuk...

Csak pont erről beszélek. Ezeknek nem kell bemennie oda...
A szárazföldi cél ellen 1000 km+ távolságból elrepül a BGM-109 és az szuper csendes tengó szuper csendesen hallgathatja majd vissza a robbanásokat szárazföldről, amit majd a pk. visszajátszik nekik... :D

Akkor miért akarod, hogy az AIP tengó utólérjen bármit is? A több száz km hatótávolságú ASM-ek és 50+ km-es hatótávolságú torpedók korszakában?

Nem is ezt mondtam. De azt az apróságot felejted el, hogy a US Navy feladata USA-ból odamenni, operálni, odabaszni és hazamenni. Erre ma egy DE tengó olyan stabilan és csendesen, mint egy SSN nem tud. Főleg nem annyi fegyverzettel és annyi időre. De erről már volt szó.

Ott vannak a példák, mint a Soryu-osztály. Azok nem számítanak? AIP tengó, nagy hatótávolság, sok fegyver, töredék áron. Mintha nem létezne...

Nem fér bele a világképedbe, ezért nem veszed figyelembe... :confused:

Öööö, mekkora sebességgel? Hány hét alatt érnek oda a célterületre? Aztán majd kiskanállal mérik a hadműveleti zónában a sebességet és, ha elszámolták, akkor majd vitorláznak haza?

Számonkéred a képességet ( "Majd amikor egy DE tengó 10 ezer km+ távolsága elrohan és ott hetekig elvan és tud akár 15 csomó sebességű BM után menni..." ), megjegyzem, hogy especiel még Argentína is pont bírt ilyen egységgel az 1980-as években, akkor lerázod, hogy nem elég jó neked...

Érdemes egyáltalán reagálnom arra, amit írsz?

Csudajó. És ezt kiszámoltad, hogy ha ezt a home base-től 10-12 ezer km-re kell megtenni, akkor a csigatempó miatt mennyivel több tengó ÉS személyzet kell? Amit ma lasszóval kell fogni?

Molni, tényleg elfáradok attól, amivel itt össze-vissza vagdalkozol...

Virginia osztály legénység: 135 fő
U-214 osztály legénység: 27 fő

Especiel egy Virginia legénységből pontosan öt (5) U-214-est tölthetsz fel személyzettel...

Inkább felteendő a kérdés, hogy hogyhogy nincs nem nuki BM platfrom?

Amíg nem volt modern AIP, addig a nukleáris meghajtásnak volt előnye, mert nem kellett felmerülni.
Especiel pont most az AIP meghajtással már megvalósítható lenne, hogy építesz egy SSB-t, ami kifut, a járőrterületen minimális sebességgel cirkál AIP-ről, és 90 nap múlva hazatér. A nukleáris meghajtáshoz képest töredék áron.

Hogy miért nem merül fel manapság sem?
US NAVY: zéró AIP tapasztalat, fanatikus nukleáris-meghajtás imádat (reménytelen)
Royal Navy: zéró AIP tapasztalat, fanatikus nukleáris-meghajtás imádat (reménytelen)
Marine Nationale: nagyon minimális AIP tapasztalat a cégeknél, zéró a flottánál, fanatikus nukleáris-meghajtás imádat (csaknem reménytelen)
Orosz flotta: kevés AIP tapasztalat, komoly nukleáris-meghajtás imádat (csekély esély)
Kínai flotta: van AIP tapasztalat (a jövőben lehet rá esély)
Indiai flotta: preztizs kérdés (némi esély)
 

Hpasp

Well-Known Member
2018. január 28.
4 088
19 060
113
Ehhez csak annyit kell tudni, hogy a Mark 37 torpedó maximális hatótávolsága ~11 tengeri mérföld, az SST-4 max. 19 tengeri mérföld (23 csomó), 11 tengeri mérföld (28 csomó) vagy 6 tengeri mérföld (35 csomó).

Igen. A konfliktus alatt a V2 ARA 25 de Mayo hordozó elöregedő gépészete csak 18 csomó sebességre volt képes.
(a Britek jóval többet tartottak)

Innentől érdemes egy egyenesen mondjuk 18 csomóval haladó célt felrajzolni, és kimatekozni hogy a 23 csomóval haladó, 19tmf-et megtenni képes torpedó indításához ténylegesen hol kell lenni.
Ez amúgy hasonló ábra lesz mint a levegő-levegő rakéták függőleges vetületi MZ rajza (vagy léraknál a paraméter), ahol kiderül hogy a reklámozott max hatótávolság csak szemből érvényes...

... erről szól a támadási szög geometriája. (csak már késő van)
 

speziale

Well-Known Member
2016. február 25.
1 873
1 649
113
Pedig én pont másképpen látom.

Az SSN-nek két előnye van, az egyik a nagy elérhető sebesség (ami ugyanakkor felfedi a pozícióját, mert egy Virginia is a becslések szerint 125-130dB max. sebességgel), a másik a nagy hatótávolság. Hátrány hogy tökéletesen zajtalan nagyjából sose lesz, amit egy D/E ill. AIP meg tud csinálni.

Paradox módon a harmadik előny az SSBN-ek esetén lenne, ami mára megbukott, hiszen AIP-vel kivitelezhető lenne olcsón a szükséges képesség.



Elég egy teherhajó esetleg hadihajó, plusz ugye mivel több tengójuk is van, ezért több célpontot is tudnak nyújtani az ASW-nek.

Mint említettem, nagyon durván leegyszerűsítetted a kérdést...



Ez továbbra sem az a kategória, amit a radaroknál megszoktál már. :)
Ott is van légköri tényező és pár változó, amivel általában nem számol senki. De ahogy radaron sem egyszerű egy tűnyalábban lévő két gépet megkülönböztetni, úgy zajok értelmezésénél ez hatványozottabban bonyolultabb feladat.

Szóval ne úgy kezeld, hogy oké, 160dB zajszint, van mondjuk +50dB nyereségünk, puff, 100km-ről már meghalljuk...



Akkor miért akarod, hogy az AIP tengó utólérjen bármit is? A több száz km hatótávolságú ASM-ek és 50+ km-es hatótávolságú torpedók korszakában?



Ott vannak a példák, mint a Soryu-osztály. Azok nem számítanak? AIP tengó, nagy hatótávolság, sok fegyver, töredék áron. Mintha nem létezne...

Nem fér bele a világképedbe, ezért nem veszed figyelembe... :confused:



Számonkéred a képességet ( "Majd amikor egy DE tengó 10 ezer km+ távolsága elrohan és ott hetekig elvan és tud akár 15 csomó sebességű BM után menni..." ), megjegyzem, hogy especiel még Argentína is pont bírt ilyen egységgel az 1980-as években, akkor lerázod, hogy nem elég jó neked...

Érdemes egyáltalán reagálnom arra, amit írsz?



Molni, tényleg elfáradok attól, amivel itt össze-vissza vagdalkozol...

Virginia osztály legénység: 135 fő
U-214 osztály legénység: 27 fő

Especiel egy Virginia legénységből pontosan öt (5) U-214-est tölthetsz fel személyzettel...



Amíg nem volt modern AIP, addig a nukleáris meghajtásnak volt előnye, mert nem kellett felmerülni.
Especiel pont most az AIP meghajtással már megvalósítható lenne, hogy építesz egy SSB-t, ami kifut, a járőrterületen minimális sebességgel cirkál AIP-ről, és 90 nap múlva hazatér. A nukleáris meghajtáshoz képest töredék áron.

Hogy miért nem merül fel manapság sem?
US NAVY: zéró AIP tapasztalat, fanatikus nukleáris-meghajtás imádat (reménytelen)
Royal Navy: zéró AIP tapasztalat, fanatikus nukleáris-meghajtás imádat (reménytelen)
Marine Nationale: nagyon minimális AIP tapasztalat a cégeknél, zéró a flottánál, fanatikus nukleáris-meghajtás imádat (csaknem reménytelen)
Orosz flotta: kevés AIP tapasztalat, komoly nukleáris-meghajtás imádat (csekély esély)
Kínai flotta: van AIP tapasztalat (a jövőben lehet rá esély)
Indiai flotta: preztizs kérdés (némi esély)
2013-ban egy type 212 18 napig volt alámerülve snorkel nélkül...egyébként a type 212 AIP-s cruising speed-je 9 csomó
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
35 741
46 944
113
Pedig én pont másképpen látom.

Az SSN-nek két előnye van, az egyik a nagy elérhető sebesség (ami ugyanakkor felfedi a pozícióját, mert egy Virginia is a becslések szerint 125-130dB max. sebességgel), a másik a nagy hatótávolság. Hátrány hogy tökéletesen zajtalan nagyjából sose lesz, amit egy D/E ill. AIP meg tud csinálni.
Ezt senki nem tagadja.
Elég egy teherhajó esetleg hadihajó, plusz ugye mivel több tengójuk is van, ezért több célpontot is tudnak nyújtani az ASW-nek.

Mint említettem, nagyon durván leegyszerűsítetted a kérdést...
Ahogy te is a fentit. Ha szerinted egy teherhajó majd elnyomja a zajt, meg nem lesz feltűnő, hogy csak úgy semmibe megy egy hajó.
Elfelejted, hogy ÉK, mint izolált állam mennyire megkönnyíti az egészet.

Szóval ne úgy kezeld, hogy oké, 160dB zajszint, van mondjuk +50dB nyereségünk, puff, 100km-ről már meghalljuk...
Tudom,. de láttam Hpasp számításait. Azt a tengót a világ végéről is hallani Hpasp ökölszámai alapján. Legrosszabb esetben letesznek egy nyúlfarknyi SOSUS 2.0-át és csá.
Akkor miért akarod, hogy az AIP tengó utólérjen bármit is? A több száz km hatótávolságú ASM-ek és 50+ km-es hatótávolságú torpedók korszakában?
Ennél nagyobb léptékekről beszélek. Kérlek vázold fel, hogy egy ilyen tengó mi a túrót kezd csak egy 15 csomós BG ellen? Felvázolom, mondjuk a GIUK-on átmenve kéne elkapni egy CBG-t. Ezt hogyan tervezed? Annak esélye, hogy pont rádúszik egy kb. 0.
Ott vannak a példák, mint a Soryu-osztály. Azok nem számítanak? AIP tengó, nagy hatótávolság, sok fegyver, töredék áron. Mintha nem létezne...

Nem fér bele a világképedbe, ezért nem veszed figyelembe... :confused:

Ööö, 6.5 csomós sebességgel tudja azt a hatótávot és nem látom, hogy akkor mennyi nagy sebességű tartalék van benne. De Hpasp-pal számolt görbesereget nézve kb. néhány óra... A 20 és 7 csomó közötti telj. eltérés kb. 16-szoros. Ej... A 30 és 7 között meg 64-szeres. Egy órányi száguldás, ha kell, akkor -2 nap hatótáv.

Ej.

Szóval már elnézést, de ezt hajamra lehet kenni. Mire elér 10 ezer km távolságba és haza is megy az 69 nap. Szép elméleti érték, gyakorlatban ez nem jön ki. A leghosszabb SSN bevetések tartottak eddig, amiket @Hpasp is bemutatott.
Ej...

Számonkéred a képességet ( "Majd amikor egy DE tengó 10 ezer km+ távolsága elrohan és ott hetekig elvan és tud akár 15 csomó sebességű BM után menni..." ), megjegyzem, hogy especiel még Argentína is pont bírt ilyen egységgel az 1980-as években, akkor lerázod, hogy nem elég jó neked...

Érdemes egyáltalán reagálnom arra, amit írsz?
Igen. Mert, ha az alkalmazó ország érdkei ennyire vannak, akkor felszophatod a nem nukit, de ezzel ő nem tud mit kezdeni.
A többi országnak meg saját vizeit elég védenie. Csak tök jó, hogy levezeted azt, hogy akkor az mindenki számára jó. Falkalnda még a S. osztály sem lett volna jó, ami akkor nem is létezett és ma is van belőle kemény 1 db.
EGY.
Amíg nem volt modern AIP, addig a nukleáris meghajtásnak volt előnye, mert nem kellett felmerülni.
Especiel pont most az AIP meghajtással már megvalósítható lenne, hogy építesz egy SSB-t, ami kifut, a járőrterületen minimális sebességgel cirkál AIP-ről, és 90 nap múlva hazatér. A nukleáris meghajtáshoz képest töredék áron.
Csak a nuki 60+ napot van a területen, az AIP meg 10-et.
Mondom, te jössz is 6,5 csomós hatótávval. Azt vágod, hogy ez a Type VII osztály tudta ezt alig 80 éve? Igaz, hogy felszínen. De ezzel számolni bármiféle nagy hatótávolságú műveletet nevetséges. Ez az én véleményem.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
11 321
18 138
113

molnibalage


A D+E tengók eddig is képesek voltak cirkáló rakétát indítani ez nem csak az SSN-ek sajátja.
Izraeliek a Popey oroszok a Kalibr rakétákat tudják használni erre a célra akár atomfejjel is.
De az oroszok gondolkodnak klasszikus indító tubusos verziókon is:


A D+E tengók alapvetően lassúak ez tény, de rövid távon képesek a víz alatt is gyorsan menni.
Ha jól emlékszem a Kilo osztály 20 csomós sebességet tud fenntartani 20 km-en keresztül.
Ezzel persze nem lehet üldözni egy konvojt hosszú távon, de a rövid távú intenzív üldözés vagy menekülés elvi lehetősége fönn áll.
(Meg ugye a Kilo amiről beszélek 40 éves konstrukció!)
 

Redgreg

Well-Known Member
2019. december 30.
3 605
8 345
113
Nem akarok nagyon belefolyni, de oktatófilmnek javaslom a Tűz a víz alá (Down Periscope 1996) amerikai filmecskét. Mert bár játékfilm, de pontosan ezt a problémát elemzi. És oké, hogy viccesen, de alapvetően nem teljesen hülyén. Avagy természetesen minden halászhajóra ugrik a Navy ja nem...
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
8 922
23 125
113
Mennyiből tart akármilyen flottának kimondottan zajfedő hajókat építeni, amik hasonló hangerővel, frekvencián zörögnek? Mégha tudják is mire szolgálnak a környezetben, máris kifuthat az a nyomorult tengó ÉK-ból.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
11 177
4 409
113
Pedig én pont másképpen látom.

Az SSN-nek két előnye van, az egyik a nagy elérhető sebesség (ami ugyanakkor felfedi a pozícióját, mert egy Virginia is a becslések szerint 125-130dB max. sebességgel), a másik a nagy hatótávolság. Hátrány hogy tökéletesen zajtalan nagyjából sose lesz, amit egy D/E ill. AIP meg tud csinálni.

Paradox módon a harmadik előny az SSBN-ek esetén lenne, ami mára megbukott, hiszen AIP-vel kivitelezhető lenne olcsón a szükséges képesség.



Elég egy teherhajó esetleg hadihajó, plusz ugye mivel több tengójuk is van, ezért több célpontot is tudnak nyújtani az ASW-nek.

Mint említettem, nagyon durván leegyszerűsítetted a kérdést...



Ez továbbra sem az a kategória, amit a radaroknál megszoktál már. :)
Ott is van légköri tényező és pár változó, amivel általában nem számol senki. De ahogy radaron sem egyszerű egy tűnyalábban lévő két gépet megkülönböztetni, úgy zajok értelmezésénél ez hatványozottabban bonyolultabb feladat.

Szóval ne úgy kezeld, hogy oké, 160dB zajszint, van mondjuk +50dB nyereségünk, puff, 100km-ről már meghalljuk...



Akkor miért akarod, hogy az AIP tengó utólérjen bármit is? A több száz km hatótávolságú ASM-ek és 50+ km-es hatótávolságú torpedók korszakában?



Ott vannak a példák, mint a Soryu-osztály. Azok nem számítanak? AIP tengó, nagy hatótávolság, sok fegyver, töredék áron. Mintha nem létezne...

Nem fér bele a világképedbe, ezért nem veszed figyelembe... :confused:



Számonkéred a képességet ( "Majd amikor egy DE tengó 10 ezer km+ távolsága elrohan és ott hetekig elvan és tud akár 15 csomó sebességű BM után menni..." ), megjegyzem, hogy especiel még Argentína is pont bírt ilyen egységgel az 1980-as években, akkor lerázod, hogy nem elég jó neked...

Érdemes egyáltalán reagálnom arra, amit írsz?



Molni, tényleg elfáradok attól, amivel itt össze-vissza vagdalkozol...

Virginia osztály legénység: 135 fő
U-214 osztály legénység: 27 fő

Especiel egy Virginia legénységből pontosan öt (5) U-214-est tölthetsz fel személyzettel...



Amíg nem volt modern AIP, addig a nukleáris meghajtásnak volt előnye, mert nem kellett felmerülni.
Especiel pont most az AIP meghajtással már megvalósítható lenne, hogy építesz egy SSB-t, ami kifut, a járőrterületen minimális sebességgel cirkál AIP-ről, és 90 nap múlva hazatér. A nukleáris meghajtáshoz képest töredék áron.

Hogy miért nem merül fel manapság sem?
US NAVY: zéró AIP tapasztalat, fanatikus nukleáris-meghajtás imádat (reménytelen)
Royal Navy: zéró AIP tapasztalat, fanatikus nukleáris-meghajtás imádat (reménytelen)
Marine Nationale: nagyon minimális AIP tapasztalat a cégeknél, zéró a flottánál, fanatikus nukleáris-meghajtás imádat (csaknem reménytelen)
Orosz flotta: kevés AIP tapasztalat, komoly nukleáris-meghajtás imádat (csekély esély)
Kínai flotta: van AIP tapasztalat (a jövőben lehet rá esély)
Indiai flotta: preztizs kérdés (némi esély)
Úgy csináltok, mintha az AIP magától menne. Mint egy perpetum mobile. Az üzemanyagot ugyanúgy vinnie kell, csak még a "levegőt" is. Használható perpetum mobile a nuki. Na, neki nem fogy el az ereje, se az ideje.
 

Redgreg

Well-Known Member
2019. december 30.
3 605
8 345
113
Úgy csináltok, mintha az AIP magától menne. Mint egy perpetum mobile. Az üzemanyagot ugyanúgy vinnie kell, csak még a "levegőt" is. Használható perpetum mobile a nuki. Na, neki nem fogy el az ereje, se az ideje.
Ami egy hidegháborúban kergetőzni a szovjet/usa nukikkal nagyon cuki, és fontos képesség.
De most úgy csináltok, mintha a D/E tengók a balatont nem tudnák átúszni, pedig megcsinálni egy tengeralatjárót, ami képes a nagyvíz túloldalára átjutni, és ott még érdemben működni annyira nem ördöngősség, hogy úgy hívják a jóllakottság második kora.
 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
35 741
46 944
113
Ami egy hidegháborúban kergetőzni a szovjet/usa nukikkal nagyon cuki, és fontos képesség.
De most úgy csináltok, mintha a D/E tengók a balatont nem tudnák átúszni, pedig megcsinálni egy tengeralatjárót, ami képes a nagyvíz túloldalára átjutni, és ott még érdemben működni annyira nem ördöngősség, hogy úgy hívják a jóllakottság második kora.
Megismétlem, a 10 ezer km+ hatótáv 6,5 csomóval az kb. a parasztvakítás kategóriája. Vicc.
 

Hpasp

Well-Known Member
2018. január 28.
4 088
19 060
113
Voltmár, csak emlékeztetőként...
... a DNCS Scorpene sales videója szerint...

...a DCNS három féle AIP megoldást kínál; MESMA, Fuel Cell, Li-Ion
1, MESMA (sűrített levegő+dízel olaj+gőzturbina) - 14 napon át tud 4 csomót nyújtani, cserébe zajos
2, Fuel Cell (sűrített levegő+dízel olaj+üzemanyag cella) - 21 napon át tud 4 csomót nyújtani, és csendes
3, Li-Ion (akkuk) - 7 napon át tud 4 csomót nyújtani, és csendes, illetve egy napig tud 12 csomót biztosítani (a másik kettő csak 4 csomót)



 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
35 741
46 944
113
Mert te azt mondod?
Légyszíves beszéld meg azokkal a konvolyokkal amiket ezek a viccek megtizedeltek az USA partjainál...
Ez most komoly? Keresem a kandi kamerát...
  • A Type VII és IX tengók is éjszaka a felszínen előzték meg a konvojt vagy próbáltak olyan közel mennyi amennyire csak tudtak.
  • Emiatt a 12 csomós konvojokat alig tudták elfogni.
  • Ma ne. II. vh-s hajó sebességek vannak.
(A konvoj még mindig pontos j...)
 

Redgreg

Well-Known Member
2019. december 30.
3 605
8 345
113
Ez most komoly? Keresem a kandi kamerát...
  • A Type VII és IX tengók is éjszaka a felszínen előzték meg a konvojt vagy próbáltak olyan közel mennyi amennyire csak tudtak.
  • Emiatt a 12 csomós konvojokat alig tudták elfogni.
  • Ma ne. II. vh-s hajó sebességek vannak.
(A konvoj még mindig pontos j...)
Akkor a kandi kamera átfordulva, felteszi a kérdést:
A Klasse-XXI 17,5 csomós víz alatti tartós sebessége az valami náci űbermencsség volt, vagy csak azóta mindenki aki számít nukizik, a németek meg még nem kezdték el a Németország vs világ többi része 3. menet projektet?
Csak azért kérdezem, mert ma is csinálnak 26 000 kmes hatótávolságú D/Eket, és miután 650 kmet megtesz víz alatt, majd AIPal még egy picit mászkál 5 csomóval úgy, hogy te azt se hallod, hogy ott van, utána mégis mi a fészkes franc fogja meggátolni abban, hogy elérje a működési körzetét akár felszíni menetben is? Csak mert levegő és akkumulátor töltéshez nem nagyon kell feljönnie, és ha akkor valami isteni csoda folytán meglátod, a kezdeti eltünős mutatványát megint megcsinálja. Sok sikert az elkapáshoz. Ja, hogy ezzel nem üldözöl SSBN-t? Azt nem. De nem is ez lesz a célja.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
11 321
18 138
113

molnibalage


Az, hogy mekkora egy DE tengó hatótávolsága az csak akarat kérdése. Az 1970's Foxtrot légperiszkóppal 20,000 km-s hatótávolságot tudott 8 csomós (15 km/h) sebesség mellet.
És ez egy mai szemmel rém primitív hajó volt.

A kilo ennél kevesebbet tud, mert más feladatra lett tervezve, de például egy Type-214 meg nagyobb hatótávolságú, mint a kilo.
Ez szimplán tervezés kérdése.
Sebességre meg 20 csomó (37 km/h) körül tud mindegyik ha sietnie kell.
A légperiszkóp a modern tengókon meg eleve csökkentett észlelhetőségű. Nem tudod kiszúrni a hatalmas óceánon, hogy itt úszik egy DE tengó.
Ha meg megy a dízel vagy a stirling motor akkor sincs nagy zajuk. Légperiszkóppal sem hangosabbak, mint alapból egy atomtengeralattjáró.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
11 321
18 138
113
Type 214 adatai: (fordítóval)
  • Kiszorítás: 1690 t felszínre került / 1 860 t elmerült
  • Méretek: hossz 65 m (213 láb 3 hüvelyk) / gerenda 6,3 m (20 láb 8 hüvelyk) / merülés 6 m (19 láb 8 hüvelyk)
  • Hajótest: HY-100 [6]
  • Fegyverzet: 8 x 533 mm-es torpedó csövek, 4 subharpoon -képes
  • Hajtás: alacsony zajszintű ferde hátsó propeller
  • Dízelmotorok: 2 x MTU 16V-396 (3,96 MW)
  • Töltőgenerátorok: 2 x Piller Ntb56.40-10 0.97 MW
  • AIP rendszer: 2 x HDW PEM üzemanyagcellás modul BZM120 (120 kW x 2) [7]
  • Elektromos motor: 1 x Siemens Permasyn (2,85 MW)
  • Sebesség: 10 kn felszínre / 20 kn víz alá
  • Sebesség az üzemanyagcellákon: 2-6 kn becsült
  • Hatótávolság a felszínre: 19 300 km (12 000 mérföld)
  • Merülési távolság: 780 km @ 15 km / h (420 nmi @ 8 kn)
  • Üzemanyagcellák hatótávolsága: 2310 km @ 7 km / h (1248 nmi @ 4 kn)
  • Misszió állóképesség: 12 hét
  • Sznorkelezés nélkül elmerülve: 3 hét
  • Működési mélység: hivatalosan több mint 250 m (820 láb), becslések szerint 400 m (1312 láb)
  • Kiegészítés: 5 tiszt + 22 személyzet
  • Navigációs radar: SPHINX-D 4 kW impulzussal és taktikai LPI radarérzékelővel [Thales Deutschland Kiel]
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

Hpasp

Well-Known Member
2018. január 28.
4 088
19 060
113

molnibalage


Az, hogy mekkora egy DE tengó hatótávolsága az csak akarat kérdése. Az 1970's Foxtrot légperiszkóppal 20,000 km-s hatótávolságot tudott 8 csomós (15 km/h) sebesség mellet.
És ez egy mai szemmel rém primitív hajó volt.

A kilo ennél kevesebbet tud, mert más feladatra lett tervezve, de például egy Type-214 meg nagyobb hatótávolságú, mint a kilo.
Ez szimplán tervezés kérdése.
Sebességre meg 20 csomó (37 km/h) körül tud mindegyik ha sietnie kell.
A légperiszkóp a modern tengókon meg eleve csökkentett észlelhetőségű. Nem tudod kiszúrni a hatalmas óceánon, hogy itt úszik egy DE tengó.
Ha meg megy a dízel vagy a stirling motor akkor sincs nagy zajuk. Légperiszkóppal sem hangosabbak, mint alapból egy atomtengeralattjáró.

A szóban forgó német 212-es (a 214-es a butított exportváltozat) sznorkelezve 136dB a Morfizpribor könyve alapján.
Zajosabb mint a legelső 80-as évek közepi Akula (130dB), és úgy +30dB-el (mintegy 1000x) zajosabb mint a mai modern természetes cirkulációjú nyomottvizes nukik.

 

molnibalage

Well-Known Member
2010. április 18.
35 741
46 944
113
Akkor a kandi kamera átfordulva, felteszi a kérdést:
A Klasse-XXI 17,5 csomós víz alatti tartós sebessége az valami náci űbermencsség volt, vagy csak azóta mindenki aki számít nukizik, a németek meg még nem kezdték el a Németország vs világ többi része 3. menet projektet?
Csak azért kérdezem, mert ma is csinálnak 26 000 kmes hatótávolságú D/Eket, és miután 650 kmet megtesz víz alatt, majd AIPal még egy picit mászkál 5 csomóval úgy, hogy te azt se hallod, hogy ott van, utána mégis mi a fészkes franc fogja meggátolni abban, hogy elérje a működési körzetét akár felszíni menetben is? Csak mert levegő és akkumulátor töltéshez nem nagyon kell feljönnie, és ha akkor valami isteni csoda folytán meglátod, a kezdeti eltünős mutatványát megint megcsinálja. Sok sikert az elkapáshoz. Ja, hogy ezzel nem üldözöl SSBN-t? Azt nem. De nem is ez lesz a célja.
Minden DE tengó, amint snorkelezni kezd hadműveleti övezetben, annak kb. annyi.
Meddig kell még ütni a döglött lovat? Ha a hadműveleti területed a világ túlsó végén van, akkor marad a nuki. A többi kvázi használhatatlan.
Az nem érv, hogy 6,5 csomóval oda és vissza vánszorogva talán 10 napot ott tud maradni úgy, hogy 1 órás gyors száguldás az -2 nap utazó hatótáv.

molnibalage

Az, hogy mekkora egy DE tengó hatótávolsága az csak akarat kérdése. Az 1970's Foxtrot légperiszkóppal 20,000 km-s hatótávolságot tudott 8 csomós (15 km/h) sebesség mellet.
És ez egy mai szemmel rém primitív hajó volt.

A kilo ennél kevesebbet tud, mert más feladatra lett tervezve, de például egy Type-214 meg nagyobb hatótávolságú, mint a kilo.
Ez szimplán tervezés kérdése.
Sebességre meg 20 csomó (37 km/h) körül tud mindegyik ha sietnie kell.
A légperiszkóp a modern tengókon meg eleve csökkentett észlelhetőségű. Nem tudod kiszúrni a hatalmas óceánon, hogy itt úszik egy DE tengó.
Ha meg megy a dízel vagy a stirling motor akkor sincs nagy zajuk. Légperiszkóppal sem hangosabbak, mint alapból egy atomtengeralattjáró.
A Foxtrotot halomra mészárolták volna a P-3 + SOSUS-sal. Ez @Hpasp irása alapján teljesen nyilvánvaló.
Az AIP és egyéb nem nuki partvédelemre és szorosok őrzésére tökéletes. De semmi másra. Az USA számára használhatatlan, kivéve, ha permanens bázisa lenne nekik kb. Guam táján, akkor értelmezhető dolog jönne ki. Meg Európában kellene nekik támaszpont, ahogy a korai SSBN-enek idején volt. Na, ilyen nem lesz.