BKK-s ismerős szerint a telekért kapott pénz most a lényeg.
Egyébként igen, a Dunapart a biznisz és minőségi helyszín, nem ez a gettó széle.
Urbanisztika, építészet (múlt, jelen, jövő)
- Téma indítója zeal
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
BKK-s ismerős szerint a telekért kapott pénz most a lényeg.
Egyébként igen, a Dunapart a biznisz és minőségi helyszín, nem ez a gettó széle.
Az már más, ízlésbeli kérdés, amibe nem is szólok bele (legalábbis ameddig valaki nem kezdi éltetni a Lehel Csarnokot).
Őszintén szólva ez már a 19. századi tágan vett historizáló építészere is igaz. Az is gyakorlatilag világjelenség volt, Európában és más kontinensek világvárosaiban (Buenos Aires, Shanghai stb.) nagyon sok hasonló utcaképet eredményezett.
Erről most beugrott ez a kép a Tati féle Playtime-ból:
"Rákosrendező nem véletlenül lett a kormány Maxi-Dubaj terveinek helyszíne: az egykori rendezőpályaudvar három évtizede rehabilitációra vár. A területen elképesztő állapotok uralkodnak, de a romlás értékeket rejt. Itt van a Vasúttörténeti Park, Budapest legrégebbi állomásépülete, három nagy múltú sportterület. Az elmúlt években Rákosrendező rehabilitációjára alaposan végiggondolt, egymásra épülő fejlesztési javaslatok születtek. Ha ezeket leporolnák, élhető, zöld, de sok lakást tartalmazó városrész jöhetne létre felhőkarcolók nélkül is. Rákosrendezővel foglalkozó kétrészes cikksorozatunk második része."
BUDAPESTI TELÉREK – gondolatok Rákosrendező kapcsán
A Finta és Társai Építész Stúdió vezető tervezője, Szabó Tamás János infrastrukturális fejlesztéseket, magasházépítést, lakhatási krízist, parkosítást, szabályozást és funkciókeresést érintő szakmai állásfoglalása. “A telér eredetileg egy bányászati kifejezés, mely ‘a hegytömeg zömétől különböző...
epiteszforum.hu
Megjelent a rendelet a budapesti Dubajról, az Orbán-kormány gyakorlatilag felmondhatatlan megállapodást kötne az arabokkal
Új elem, hogy a rákosrendezői vasúti pálya helyét parkká alakítanák, de a megállapodás-tervezetbe a reptéri gyorsvasút odavezetése is bekerült.
nepszava.hu
https://www.portfolio.hu/gazdasag/2...iard-forintos-beruhazasi-program-indul-666449Ide vezetett a rezsicsökkentés és a MÁV-Volán is erre a sorsra fog jutni azzal, hogy lassan mindenki ingyen utazik...
A vízvezeték hálózatot lerohasztó rezsicsökkentés most fordul általános áremelésbe | G7 - Gazdasági sztorik érthetően
Pár nap múlva érkeznek az első brutálisan megemelt céges vízszámlák, amelyek a jellemzően magyar tulajdonú kisebb cégeket fogják sokkolni és áremelésre késztetni.g7.hu
"Vannak olyan területek az országban, ahol a víz közel 50%-a elfolyik, ezért idén a több, mint 200 milliárd forintos beruházási programból több, mint 100 milliárd forint megy a hálózat rekonstrukciójára, elsősorban oda, ahol a legnagyobb a vízveszteség – jelentette be egy szerdai tájékoztatón az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára. V. Németh Zsolt ismertette a tavaly lezajlott víziközmű integrációs folyamat eredményeit is."
Elvileg már rajta vannak az ügyön....
Ezek tök jó dolgok, csak rakják már fél méterrel odébb a sík, steril, csökkentett súrlódású kísérleti terepükről a tárgyaikat. Aztán kezdődhet a fejvakarás.
De, hogy ne csak ellentmondjak, nemcsak ennyit csináltak az emberek, hogy egy-egy darab kővel, x méteren, y emberrel, a sikeres kísérleti körülmények hosszas kikísérletezése után sikeres rövidtávú kísérletet terjesztenek ki a hetven tonnás vörösgránit tömbök hetven méterre való felemelésére is, mert a kísérleti pályán ment a szán a homokon.
Ott van Yoshimura fáraó piramisa. Illetve, hát volt, aki a csapatával '78-ban ugyanezen 'bizonyítékokat' hangoztatva, ugyanezen arroganciával neki is látott egy nagyszerű 12 méteres puha mészkő piramisnak. Igaz, előre kivágott tömbökkel kezdték, mert ennyi előnyt adtak maguknak, meg aztán inkább csak tonnás tömbökkel, mert hát csak könnyebb, mint a 2,5-es átlag, de nézzük el nekik. Hangzatos lesajnálásával a TUDOMÁNY elutasítóival szemben, önmaga által szabott határidőre, piramis lesz, korszakos módszerekkel. Így neki is láttak, korabeli homokkal kővel rézvésővel, ahogy illik. Ezzel el is baszták az első kövekre az TUDOMÁNYOS határidejük jelentős százalékát, pedig egyre több, fizikai terheléshez szokott helyi erőt vettek igénybe. De készek lettek velük. Az első nagy dilemmájuk az lett, hogy a nem kimondottan tükör sík terepen sem tudtak elegen, elég erőkarral alányúlni, hogy megemehessék, de nem akadtak fenn ezen. Ahogy a korabeliek, úgy ők is hívtak egy darusautót, az pedig segített rajtuk. Miután görgőkre helyezték a tonnás mészkőtömböt, elkezdték kivontatni a kőbányából. A görgők persze állandóan elakadtak a legapróbb egyenetlenségen és törmeléken is, de a lecsúszó követ a késő kőkori darusautó készséggel visszahelyezte.
Majd a kőbányából kiérve kiderült, hogy a szemét homok is piramidióta ami nem hisz a TUDOMÁNYBAN, mert a görgők használhatatlanok lettek, ellenben a súrlódási együttható olyan mértéket öltött, hogy száz ember bevonásával sem sikerült az első követ a nem messze levő utómunka állomásig eljuttatni. De hát minek van az embernek darusautója, ha nem használja nem igaz? A kövek lecsiszolása aztán olyan szinten ette mind az embereket mind az eszközöket, hogy a határidő újabb jelentős százaléka ment kárba, de hát a hülyeségekben hívőkkel szemben A TUDOMÁNY már csak ilyen, hiszen azért TUDOMÁNY, hogy tudja, ráadásul jobban.
Mikor némi modern csiszológépeket igénybe véve, mint az ókori egyiptomiak, megvolt a késztermék, megint vonszolták kicsit, majd ráhelyezték A FASÍNRE, MERT AZ TUDOMÁNYOS és az elsőt el is törték a saját súlya által. Majd a következőt is, de gyakorlat teszi a mestert.
Hogy a TUDOMÁNYNAK IGAZA legyen, a bányában ekkorra már csak vésőgéppel és csiszológéppel dolgoztak, hiszen a határidőt A TUDOMÁNY betartja a mindenféle álmodókkal szemben. Hogy ne veszítsenek annyi időt daruk emelték szintén fáraók korabeli teherautókra a megmunkált darabokat amik egyből az építés helyére vitték a tömböket ahol megint csak mobil daruk emelték a helyükre, de hát a határidő az határidő.
A végén A TUDOMÁNY csillogó bizonyítékaként a kisebb csúcskövet géppel emelt töltésről fasínről helyezték fel. A piramis alsó harmadáig. Majd egy daru felemelte a csúcsára, ezzel megmutatva a hitetleneknek, hogy márpedig a korabeli módazerekkel sima ügy a piramisépítés és a világ rájuk figyelő részének gúnyos kacaja közt hazamentek a szobájuk mélyén sírva felejteni.
Gyönyörű, ahogy kopácsolják az oldalát, mint egy számítógépes játékban, ahol ha kopácsolják, épül.
Összegezve, bocs, de vicces a gyakorlat pusztító, csak mára elhallgatott kudarca után a sok TUDOMÁNYOS elmélet ami így végső soron piramidiotizmus.
Ja, ez a szar amit összeraktak leomlott egy kis földrengéskor. Ugye A TUDOMÁNY.
Itt válaszolok mert itt relevánsabb.
Nem akarok nagy poént lelőni, de ha töri/bölcsész szakos egyetemistákkal akartam volna házat építtetni, egyik sem állna a mai napig sem.
Tisztázzunk először pár történelmi tényt, amit konkrétan a leírásokból tudunk.
1. Akkoriban más volt a klíma, Egyiptom ezen része nem volt sivatag. Kb. olyan volt, mint ma az alföld
2. 100+ piramis épült, a teljes építési evolúció meg van
3. Vannak be nem fejezett, illetve elbaszott piramisok is.
4. A kőfejtő a nílus mellet volt, ahogyan a nagy piramis is kb. 5 km-re van a folyótól.
5. A feljegyzésekből és ebből a tényből következik, hogy a köveket hajóval szállították, konkrétan a piramis lábáig. Ugyanis odáig csatorna vezetett.
6. Mészkőből épült a nagy része, a mészkő puha és jól megmunkálható.
7. A kövek átlagos súlya 2 tonna. Azért átlagos, mert valójában a piramis kövei a legendákkal ellentétben nem pontosan méretezettek, sőt kifejezetten sac/kb. alapon készültek. Csak a külső fedő kövek vannak/voltak pontos méretre csiszolva!
8. Két tonnás tárgyak kézi erővel mozgatása nem akkora kihívás egyébként. Szilárd talajon fa rönkökön is lehet kézi erővel gurítani. A szabályos méretű farönkön való kőguritás high-tech tudományát, azért ne vegyük el az ókori Egyiptomiaktól.
9. A földön fekvő kövek, hogy kerülnek egy farönkre? Billentéssel pl. Aláásással stb... Számtalan módot ismerek erre. Mondjuk van is építőipari gyakorlatom, ellenben a Japán bölcsészkarral...
10. Hogy kerültek a kövek magasra?
A:
Sokan azt hiszik rámpáztak, de ez nem feltétlenül igaz.
Meg lehet így is csinálni, de ugye a 2 tonnás kő felhúzásához a rámpán legalább kétszer ekkora embertömeg kell, ami kb. 40 akkori embert jelent, mind ezt farönkökön. Hátul faékkel kell biztosítani , hogy ne legyen visszacsúszás.
B:
Lehet hullámos fapályát készíteni ahol át tudod görgetni a köveket, akár fölfelé is. Ehhez kevesebb ember kell, ez is járható út.
C:
Az általunk Gémeskútnak hívott vízemeléses daru több, mint 4000 éves. Azért több, mint mert a legrégebbire ez a bizonyíték.
Mivel fából van így a jó ég se tudja mikori az első, de, mind Mezopotámiában, mind Egyiptomban tök általános dolog volt.
Ha föl akarsz daruzni egy követ, akkor nagyobb "gémeskutat" építesz. A konkrét leírások alapján, egyébként vizes ellensúlyt használtak, vagyis volt egy nagy dézsa és addig öntötték bele a vizet, amíg az meg nem emelte a tárgyat.
Nem volt sok vizük, végül is csak ott folyik a Nílus...
D:
Teherlift. A teherlift szintén nem egy új találmány. A biztonságos, kötélelszakadás esetén nem mélybe zuhanós csak az újdonság.
Viszonylag könnyű vele fölvinni magasra bármit. Mi kell hozzá?
Egy erős fa ácsolat . Ilyet tudnak csinálni.
Kellenek kerekek vagy egy tengelyek, amin átfutnak a kötelek. Hát ezt is ismerték.
Kell kettő erős fapadló. Hát ezt is meg tudják oldani.
Aztán az egyikre fölgurítod a követ, a másik padlóra meg ráállnak a melósok a kellő számban. A többit intézi a gravitáció
11. Minden kősor szinten daruztak/lifteztek?
Nem. Gyakorlatilag a legelső piramisok azok konkrétan Zikuratok voltak Egyiptomban is, Mezopotámiából jött a licenc. Ez akkori írásos dokumentumokkal igazolt. A zikuratoknál szintenként daruzták föl az építési anyagot, a piramisoknál is így történ. Vagyis nagy szintkülönbséges szinteket hoztak létre, ahol föl lehetett daruzni az adott tárgyakat. Illetve ezek tetején tárolható volt az építő anyag.
A mai felhőkarcolókat is konkrétan így csinálják.
+1 nek még megjegyezném, hogy pusztán bronz görgőkkel és emberi erővel az oroszok elvittek egy 1500 tonnás követ az 1700-as években. A rómaiak meg egy csomó obeliszket lopkodtak el hasonló módszerekkel, 100-150 tonnásakat. Áthajóztatták őket Rómába, majd ott fölállították.
Gondoltam csak szólók, hogy bárka vitte nem űrhajó...
Miután Lázárék bejelentették, hogy megkezdik a mini-Dubaj területének kiürítését, Vitézy Dávidnak lett 7 kérdése
Mi épül Rákosrendezőn, mit kap a város, mi lesz a kisföldalattival és a Vasúttörténeti Parkkal? – többek között ezek érdeklik a volt közlekedési államtitkárt.
hvg.hu
így néz ki a muszlim arab befektető belgrádi projektje:
70 méter magasan a 'király kamrájaban' a falak és a plafon 50-70 tonnás kövekből van mm pontosan illesztve. Ne csak a 2 tonnával számolj.Itt válaszolok mert itt relevánsabb.
Nem akarok nagy poént lelőni, de ha töri/bölcsész szakos egyetemistákkal akartam volna házat építtetni, egyik sem állna a mai napig sem.
Tisztázzunk először pár történelmi tényt, amit konkrétan a leírásokból tudunk.
1. Akkoriban más volt a klíma, Egyiptom ezen része nem volt sivatag. Kb. olyan volt, mint ma az alföld
2. 100+ piramis épült, a teljes építési evolúció meg van
3. Vannak be nem fejezett, illetve elbaszott piramisok is.
4. A kőfejtő a nílus mellet volt, ahogyan a nagy piramis is kb. 5 km-re van a folyótól.
5. A feljegyzésekből és ebből a tényből következik, hogy a köveket hajóval szállították, konkrétan a piramis lábáig. Ugyanis odáig csatorna vezetett.
6. Mészkőből épült a nagy része, a mészkő puha és jól megmunkálható.
7. A kövek átlagos súlya 2 tonna. Azért átlagos, mert valójában a piramis kövei a legendákkal ellentétben nem pontosan méretezettek, sőt kifejezetten sac/kb. alapon készültek. Csak a külső fedő kövek vannak/voltak pontos méretre csiszolva!
8. Két tonnás tárgyak kézi erővel mozgatása nem akkora kihívás egyébként. Szilárd talajon fa rönkökön is lehet kézi erővel gurítani. A szabályos méretű farönkön való kőguritás high-tech tudományát, azért ne vegyük el az ókori Egyiptomiaktól.
9. A földön fekvő kövek, hogy kerülnek egy farönkre? Billentéssel pl. Aláásással stb... Számtalan módot ismerek erre. Mondjuk van is építőipari gyakorlatom, ellenben a Japán bölcsészkarral...
10. Hogy kerültek a kövek magasra?
A:
Sokan azt hiszik rámpáztak, de ez nem feltétlenül igaz.
Meg lehet így is csinálni, de ugye a 2 tonnás kő felhúzásához a rámpán legalább kétszer ekkora embertömeg kell, ami kb. 40 akkori embert jelent, mind ezt farönkökön. Hátul faékkel kell biztosítani , hogy ne legyen visszacsúszás.
B:
Lehet hullámos fapályát készíteni ahol át tudod görgetni a köveket, akár fölfelé is. Ehhez kevesebb ember kell, ez is járható út.
C:
Az általunk Gémeskútnak hívott vízemeléses daru több, mint 4000 éves. Azért több, mint mert a legrégebbire ez a bizonyíték.
Mivel fából van így a jó ég se tudja mikori az első, de, mind Mezopotámiában, mind Egyiptomban tök általános dolog volt.
Ha föl akarsz daruzni egy követ, akkor nagyobb "gémeskutat" építesz. A konkrét leírások alapján, egyébként vizes ellensúlyt használtak, vagyis volt egy nagy dézsa és addig öntötték bele a vizet, amíg az meg nem emelte a tárgyat.
Nem volt sok vizük, végül is csak ott folyik a Nílus...
D:
Teherlift. A teherlift szintén nem egy új találmány. A biztonságos, kötélelszakadás esetén nem mélybe zuhanós csak az újdonság.
Viszonylag könnyű vele fölvinni magasra bármit. Mi kell hozzá?
Egy erős fa ácsolat . Ilyet tudnak csinálni.
Kellenek kerekek vagy egy tengelyek, amin átfutnak a kötelek. Hát ezt is ismerték.
Kell kettő erős fapadló. Hát ezt is meg tudják oldani.
Aztán az egyikre fölgurítod a követ, a másik padlóra meg ráállnak a melósok a kellő számban. A többit intézi a gravitáció
11. Minden kősor szinten daruztak/lifteztek?
Nem. Gyakorlatilag a legelső piramisok azok konkrétan Zikuratok voltak Egyiptomban is, Mezopotámiából jött a licenc. Ez akkori írásos dokumentumokkal igazolt. A zikuratoknál szintenként daruzták föl az építési anyagot, a piramisoknál is így történ. Vagyis nagy szintkülönbséges szinteket hoztak létre, ahol föl lehetett daruzni az adott tárgyakat. Illetve ezek tetején tárolható volt az építő anyag.
A mai felhőkarcolókat is konkrétan így csinálják.
+1 nek még megjegyezném, hogy pusztán bronz görgőkkel és emberi erővel az oroszok elvittek egy 1500 tonnás követ az 1700-as években. A rómaiak meg egy csomó obeliszket lopkodtak el hasonló módszerekkel, 100-150 tonnásakat. Áthajóztatták őket Rómába, majd ott fölállították.
Gondoltam csak szólók, hogy bárka vitte nem űrhajó...
Nem kételkedek abban hogy meg lehet csinálni és meg lehetett csinálni, et a vita már lefolyt, vas fogaskerekeik is voltak, a faszságot nem szeretem, amikor tolják az embereknek, nekem is. Az egyiptomiak is csináltak 1600 tonnás szobrokat, olyan pontosra csiszolva, hogyha az arc felét veszed és tükrözöd, majd összehasonlítod az eredeti teljes képpel számítógépes elemzéssel, nincs mm az eltérés egy ponton sem. Ezeket, többezer másik szoborral, többszáz templommal, földalatti labirintusrendszerekkel, többemeletes földalatti sírkamrákkal, kikötőkkel, felvonulási területekkel együtt, egyszerre csináltak mégha folyamatában is, miközben csak a nagy piramishoz 2,5 millió kőtömböt 6,2 millió tonna tömegben kibányásztak megmozgattak, megmunkáltak és felemeltek..., nem csak a nagy piramist húzták fel. És ezek közben az államnak minden fronton működnie kellett.
Számoltam a kövek beépítési sebességének szükségletével 20 évre harmadéves tevékenységgel, 40 évre mindennap. De vedd hozzá az élelmezés, keletkező fekália, elhasznált építőanyag fa, görgők, homok, föld mennyiségét is, ami, ha rámpáztak amikor az volt A TUDOMÁNY, 8 millió köbméter megmozgatása mindezek mellé, etc,etc...
Szóval engem az időtényező érdekelne, mert lehet egy hosszú, nagy vállalkozásod az embereiddel, hogy elvigyetek 150 vagy 1500 tonnát, csak itt templomok meg egyéb komplexumok nélkül, piramisonként olyan 15-20 millió tonna anyagról beszélünk. Emberi erővel. És hidd el nekem, mert van rengeteg építőipari és egyéb fizikai munkatapasztalatom, hogy ezerszer 2 kiló, vagy egyszer kétezer kiló nap mint nap ráadásul, nem ugyanaz.
Az a baj, hogy azt feltételezed, hogy minden az alatt a 40 év alatt épült fel. 4000 év alatt épült fel az a világ olyanra, amilyen volt.
Ebből a nagy piramis 40 év. De a másik kettő is ugyan ott épült csak máskor
100 évek alatt bejáratott "ipari" rendszerük volt erre. Nagynak tűnnek a számok, de az ember is sok volt, az erőforrás is sok volt, meg az idejük is sok volt.
Az se meglepő, hogy amikor fordult a szerencséjük és rosszabbul ment a szekér, már nem épültek piramisok.
Igen, mint kb. a mi Lánchidunktól a Golden Gate hídig terjedő technológiai fejlődés.
Speciel a régészet szerint kevés, de jól képzett munkás dolgozott a piramis-projekteken. És rettentő egyszerű technológiákkal tudták viszonylag kevesen is megmozgatni a köveket.
Bizony, a piramisépítések mögött egy jól szervezett és gazdag birodalom állt. Ahogy ez megingott, kisebb gondjuk is nagyobb volt, mint az újraosztható erőforrások presztízscélokra fordítása. Addig viszont a saját dicsőségükben fürödtek és a társadalmuknak ez a teljesítmény imponált! Nincs információnk kritikáról ezzel kapcsolatban az utókor részéről sem. Talán úgy voltak vele, hogy bárcsak mi is a boldog békeidők világában építhetnénk a piramisokat!
Hogy a faszba szűrted le, hogy mindent arra a negyven évre teszek, ha végig egyetlen piramisról beszéltem, illetve kitérésként a hozzá ugyanakkor épített komplexumokról, kiszolgáló létesítményekről, illetve mindezekről így láncban, kiterjesztve a gondolatot arra, hogy egy is mekkora fasszopás, de itt generációkról van szó akik építették ezeket a dolgokat folyamatosan?Az a baj, hogy azt feltételezed, hogy minden az alatt a 40 év alatt épült fel. 4000 év alatt épült fel az a világ olyanra, amilyen volt.
Ebből a nagy piramis 40 év. De a másik kettő is ugyan ott épült csak máskor
100 évek alatt bejáratott "ipari" rendszerük volt erre. Nagynak tűnnek a számok, de az ember is sok volt, az erőforrás is sok volt, meg az idejük is sok volt.
Az se meglepő, hogy amikor fordult a szerencséjük és rosszabbul ment a szekér, már nem épültek piramisok.
Félre olvastalak akkor. De azt viszont te szűrhetted volna le, hogy azon a helyen 3 piramis áll amit nem egy időben építettek...
(Meg minden egyéb szir-szar. Kis piramisok, templomok stb...)
Az egy jól bejáratott hely volt, már ott helyben a feladathoz létező iparral és minden egyéb háttérrel.
Így is a teljes épület komplexum építése kicsit több mint 100 (!) évig tartott! Nyugodtan nézz utána.
Jepp, generációké. Miért csinálták? Ez számomra a legfontosabb kérdés. Mert ha csak úgy, mert miért ne, vagy de faszán néz ki, annak nincs értelme. Az isteni uralkodó sem elég indok, a másodiknál már simán kiírtották volna papostól őket. Mert ehhez minden generációnak, és 118 piramiskomplexum van a sok egyéb faszság mellett, nem csak ez az egy, az addig lazulós szabadidejét felcserélték a mindig népszerű kőtörés és indoktalan ide-oda hordás megalomán változatára. Szóval miért csinálták ahelyett, hogy marhacsontokkal meg kövekkel agyonverték volna a k.anyjába azokat akik ezzel baszogatták őket?Ez itt kicsit több mint 100 év munkája:
Djoszer piramis. Ami valójában egy Zikkurat.
Szenfru piramis. Igen, jól látszik itt is az általam említett szintes elrendezés. Azért érdekes, mert a külső része leomlott, a belső magot látjuk:
Sneferu piramisa, ami konkrétan azért ilyen, mert elbaszták a tervezését és túl meredek lett az oldal fala. Ezt korrigálták a nyomi tetejével:
Lista az ismertebb piramisokról. Kicsit több mint 100+ db készült:
en.wikipedia.org
Jól látszik a fentebbi képeken, hogy Zikurattal kezdték formailag (licenc) amiből végül csináltak egy egész szépet.
Majd kitalálták a saját stílust sima, ferdén befelé dőlő oldalakkal, de jól látszik, hogy nem voltak időt állóak az ilyen oldalak.
Majd próbálták meredekebbre , de elbaszták. Elég nagy léptékben...
Ez után N+1 próbálkozás alatt találták meg a tökéletes formát a gízai nagypiramisoknál.
Szóval elhiszem, hogy van akit lenyűgőznek ezek a kőhalmok, csak nehezen emésztem meg amikor N+1 embertől hallom, hogy az UFO-k építették... jah, mind a 100-at baszki
És persze az UFO-k is zikurattal kezdtek, mert hát miért ne. XD
Miért? Te miért jársz be dolgozni?
Miért nem csapod agyon a vezetőinket?
Nah, pont ugyan ezért.
Akkoriban is be szedték az adót, nagyrészt termény formájában, majd úgy osztották vissza, hogy azért cserében munkát kellet végezni.
Lehetőleg olyat ami nem terheli termékkel a piacot. Erre a nagy állami építkezések ideálisak.
Van aki stadionokat épít, van aki piramist. Hol mi a hobbi.
Szenfru piramis. Igen, jól látszik itt is az általam említett szintes elrendezés. Azért érdekes, mert a külső része leomlott, a belső magot látjuk:
Sneferu piramisa, ami konkrétan azért ilyen, mert elbaszták a tervezését és túl meredek lett az oldal fala. Ezt korrigálták a nyomi tetejével:
Lista az ismertebb piramisokról. Kicsit több mint 100+ db készült:
List of Egyptian pyramids - Wikipedia
Jól látszik a fentebbi képeken, hogy Zikurattal kezdték formailag (licenc) amiből végül csináltak egy egész szépet.
Majd kitalálták a saját stílust sima, ferdén befelé dőlő oldalakkal, de jól látszik, hogy nem voltak időt állóak az ilyen oldalak.
Majd próbálták meredekebbre , de elbaszták. Elég nagy léptékben...
Ez után N+1 próbálkozás alatt találták meg a tökéletes formát a gízai nagypiramisoknál.
Szóval elhiszem, hogy van akit lenyűgőznek ezek a kőhalmok, csak nehezen emésztem meg amikor N+1 embertől hallom, hogy az UFO-k építették... jah, mind a 100-at baszki
És persze az UFO-k is zikurattal kezdtek, mert hát miért ne. XD
Miért? Te miért jársz be dolgozni?
Miért nem csapod agyon a vezetőinket?
Nah, pont ugyan ezért.
Akkoriban is be szedték az adót, nagyrészt termény formájában, majd úgy osztották vissza, hogy azért cserében munkát kellet végezni.
Lehetőleg olyat ami nem terheli termékkel a piacot. Erre a nagy állami építkezések ideálisak.
Van aki stadionokat épít, van aki piramist. Hol mi a hobbi.