Űrkutatás

[gacsat]

Már csak a sugárzás miatt sem lesznek ilyen kupolák, max olyat tudok elképzelni amit befednek homokkal.

Adom amit írsz, én nem látom sok értelmét jelenleg egy Musk által megálmodott koloniának, csak azért hogy 'mivan ha beüt a ménykü a földön'. Nehéz olyan szenáriót elképzelni (meteor, atomháború, globális pandémia) ami legrosszabb esetben hosszutávon jobb túlélési esélyeket biztosítana egy Marsi kolonia egy Föld alatti bunkerrel szemben.

Én az O'Neil elképzelte (Bezos is erre utazik) hengeres Föld-Hold közeli állomásban nagyobb fantáziát látok. Mondjuk azt se lenne egyszerű megépíteni, de a relatív közelsége azért nagy könnyebség. Mondjuk úgy 100 év múlva, ha addig ki nem írtjuk magunkat.

Jeff Bezos nagyívű elképzelése a jövő űrállomásáról

Napjainkban az űrkutatás újkori virág-korát éli, és amíg korábban ezt a nemzeti űrkutatási hivatalok vezényelték, manapság egyre nagyobb szerep jut a magánvállalkozók irányította elképzeléseknek. Két komolyabb irányvonal van kialakulóban, ami mögött két tőkeerős magánember áll.

rocket-science.blog.hu

Bármilyen szerves üvegből lehetne az neutronsugárzás. Jó vastagból. Azok elég jók sugárzás ellen. Lehet neki elektromos -mágneses sugárlehajtója. Nyilván lessz atomerőműve.
Meg riasztórendszer menedékekkel. Aki ott él, az mind fogja tudni az eljárásokat.

 

[gafzhu]

Szerinem minden a föld alatt lesz, ha lesz. Beleértve a növénytermesztést. Maximum leszek "kilátóteraszok".

 

[Horizon]

Már csak a sugárzás miatt sem lesznek ilyen kupolák, max olyat tudok elképzelni amit befednek homokkal.

Amikor lent van a nap lehetne használni nem?

ha addig ki nem írtjuk magunkat.

Akkor lehet, hogy mégis van értelme a kolóniának.

 

[Zapp Brannigan]

Bármilyen szerves üvegből lehetne az neutronsugárzás. Jó vastagból. Azok elég jók sugárzás ellen. Lehet neki elektromos -mágneses sugárlehajtója. Nyilván lessz atomerőműve.
Meg riasztórendszer menedékekkel. Aki ott él, az mind fogja tudni az eljárásokat.

Nem mondom, hogy ne lehetne megoldani, de azért a kevés napfényért rengeteg energiát és nyersanyagot kellene feláldozni, és igazándiból miért is? Hogy legyen panoráma?
Szeintem indokolatlan, és haszontalan, továbbá még kockázatos is.

Amikor lent van a nap lehetne használni nem?

Mivel egyáltalán nincs a Marsnak védelme, és nem csak a napból érkeznek töltött részecskék, én este se sétálgatnék.

Akkor lehet, hogy mégis van értelme a kolóniának.

Egy halott ,légkör, és mágneses védelem nélküli fagyott bolygón, ahol a rendelkezésre álló erőforrások is nagyon minimálisan vannak jelen, ráadásul még rohadt messze is van, én nem látom értelmét.
Az alacsony gravitációt még nem is említettük..

Egy Marsi kolonia sem önfenntartó. Még atomháború esetén is jobbak az esélyek itt a földön túlélni.

 

[gacsat]

Nem mondom, hogy ne lehetne megoldani, de azért a kevés napfényért rengeteg energiát és nyersanyagot kellene feláldozni, és igazándiból miért is? Hogy legyen panoráma?
Szeintem indokolatlan, és haszontalan, továbbá még kockázatos is.


Mivel egyáltalán nincs a Marsnak védelme, és nem csak a napból érkeznek töltött részecskék, én este se sétálgatnék.

Egy halott ,légkör, és mágneses védelem nélküli fagyott bolygón, ahol a rendelkezésre álló erőforrások is nagyon minimálisan vannak jelen, ráadásul még rohadt messze is van, én nem látom értelmét.
Az alacsony gravitációt még nem is említettük..

Egy Marsi kolonia sem önfenntartó. Még atomháború esetén is jobbak az esélyek itt a földön túlélni.

Nem csak kenyéren él az ember. Ott is vannak ablakok, ahol semmi értelme.

 

[Cifu]

Mivel egyáltalán nincs a Marsnak védelme, és nem csak a napból érkeznek töltött részecskék, én este se sétálgatnék.

Kell megfelelő sugárvédelem az űrruhába. Nem olyan ördögtől való dolog...

Egy halott ,légkör, és mágneses védelem nélküli fagyott bolygón, ahol a rendelkezésre álló erőforrások is nagyon minimálisan vannak jelen, ráadásul még rohadt messze is van, én nem látom értelmét.
Az alacsony gravitációt még nem is említettük..

1. De vannak nyersanyagok a felszínen, többek között víz is.
2. A legközelebbi bolygó a Földhöz.
3. Van legalább gravitáció.
4. Nincs rendkívüli extra sugárzás (mint pl. a Jupiter körüli belső holdaknál).

Szóval kolónia alapítására pont ideális.
Egy űrállomásnál az első kérdés az, hogy is oldod meg az építéshez szükséges anyagok feljuttatását. Mert mindent oda kell vigyél.
A másik gond, hogy hogy oldod meg a mesterséges gravitáció problémáját?
Azért általánosságban abban egyetértenek az orvos-kutatók, hogy a kisebb gravitáció is jobb, mint a semmilyen.
Az O'Niel űrállomás méretei alsó hangon is több kilométeresek....

Ha összevetjük egy Marsi kolónia és egy valódi O'Niel űrállomás felépítését, hát bizony a Marsi kolónia köröket ver a megvalósíthatósági listán...

Egy Marsi kolonia sem önfenntartó. Még atomháború esetén is jobbak az esélyek itt a földön túlélni.

Függően a lehetőségektől, nem vagyok biztos benne, hogy a Marsi kolónia rosszabb lenne.
Az önfenntartás is megoldható, legfeljebb kreatívnak kell lenni. Az, hogy például nincsenek kőolaj-alapú műanyagok nem jelenti azt, hogy nem lehet önfenntartó. Egyszerűen bizonyos anyagok, bizonyos technológiák ott nem lesznek a helyi nyersanyagokból fenntarthatóak, tehát alternatívákat kell keresni.
Itt a Földön is azért állítjuk elsődlegesen földgázból elő a hidrogént, mert olcsóbb, mint vízbontásból...

Az önellátáshoz (és ezt especiel Musk nagyon jól látja) elsődlegesen rengeteg ember kell, különböző irányultságú tudással felvértezve. Külön agráripari szakemberek, külön építőipari szakemberek, külön gyártástechnikai kutatók, orvosok, és így tovább.

Ne feledjük el, hogy az önfenntartó itt nem azt jelenti, hogy a Földivel azonos emberi társadalmat és gazdaságot tart fent, hanem szükség szerint önállóan életképes társadalmat és gazdaságot képes fenntartani. A Földön is van éhezés, lakhatási problémák, gazdasági problémák és így tovább, tehát ez nem újdonság, a különbség nagyjából a termékeny talaj, folyékony víz és az oxigéndús légkör...

 

[Zapp Brannigan]

Nem csak kenyéren él az ember. Ott is vannak ablakok, ahol semmi értelme.

Ok, lesz pár ablak, lehet majd nézni a pusztát, meg asziklákat, de ne számíts nagy összefüggő üveggel borított kupolára.
Több értelme lesz rekreációs növénykerteknek meg Virtuális Valóság szobák létrehozásának.. Ez már majdnem Star Trek!

 

[Kijev Szelleme]

A Mars soha nem lesz olyan otthonunk mint a Föld. Lehetséges oda embert küldeni, de egyetlen ember életben tartásához a Marson annyi erőforrás kell, amiből a Földön emberek milliói élhetnének. Ez nem az emberiség megmentése lenne, hanem az amúgy is döglődő bolygónk kiszipolyozása egy irreális álomért.

Ha még a földi paradicsomot is képesek vagyunk szétcseszni és egymást irtani rajta akkor mit akarunk a Marson? Az elcseszett környezet ott már eleve adott. Tetemes földi erőforrásokból építhetnénk oda egy olyan szűkös bunkert amiben az emberek garantáltan kiirtanák egymást rövidtávon. Megérné?

Csináljunk inkább filmeket a marsi kolóniákról és mentsük meg az egyetlen egy helyet az Univerzumban ahol az ember létezhet.

 

[Zapp Brannigan]

Kell megfelelő sugárvédelem az űrruhába. Nem olyan ördögtől való dolog...

Persze, de nem az űrruháról volt szó!

1. De vannak nyersanyagok a felszínen, többek között víz is.

Ez ebben a formában nem teljesen igaz. Van a közetben lévő fagyott jég részecskék. Egyenlőre megbecsűlni sem tudjuk, milyen infrastruktúrára lenne szükség a kinyerésére.

1. A legközelebbi bolygó a Földhöz.

Ez se teljesen igaz, a Merkúr átlagos távolsága alacsonyabb mint a Marsi. Na, nem kötekedni akarok ám! Nyilván a Merkúr nem játszik.

1. Van legalább gravitáció.

De kevés! Ha az O'Neil hengerhez űrállomáshoz hasonlítod élettanilag a Mars sokkal veszélyesebb.

1. Nincs rendkívüli extra sugárzás (mint pl. a Jupiter körüli belső holdaknál).

Akkora nincs mint a Jupiternél, ez tény, de mivel egyáltalán nincs védelem, a csillagközi és a napból érkező sugárzással is számolni kell.
Még azt se mondom, hogy ne lehetne megoldani, sőt egy Föld közeli űrállomáson is feladat lesz ennek kezelése.

Szóval kolónia alapítására pont ideális.
Egy űrállomásnál az első kérdés az, hogy is oldod meg az építéshez szükséges anyagok feljuttatását. Mert mindent oda kell vigyél.

Kezdetnek ott a Hold. Relatív közel is van, van nyersanyag, ott akár már űrlift is építhető már mai technológiával is.

A másik gond, hogy hogy oldod meg a mesterséges gravitáció problémáját?
Azért általánosságban abban egyetértenek az orvos-kutatók, hogy a kisebb gravitáció is jobb, mint a semmilyen.
Az O'Niel űrállomás méretei alsó hangon is több kilométeresek....

Így van! Ezért is írtam hogy majd 100év múlva lenne kb aktuális. A méretből adódóan nagyobb 'mesterséges gravitáció' hozható létre mint a Marsi. A gravitáció hosszutávú hiányának élettani hatása nagyon nehéz és nem.megoldott probléma.

Ha összevetjük egy Marsi kolónia és egy valódi O'Niel űrállomás felépítését, hát bizony a Marsi kolónia köröket ver a megvalósíthatósági listán...

Persze most sokkal egyszerűbb pár rakétával odavinni néhány tucat embert meg felszerelést, de szerintem ha hosszútávon gondolkodunk, az űrállomás fentarthatóbb lesz.

Függően a lehetőségektől, nem vagyok biztos benne, hogy a Marsi kolónia rosszabb lenne.
Az önfenntartás is megoldható, legfeljebb kreatívnak kell lenni. Az, hogy például nincsenek kőolaj-alapú műanyagok nem jelenti azt, hogy nem lehet önfenntartó. Egyszerűen bizonyos anyagok, bizonyos technológiák ott nem lesznek a helyi nyersanyagokból fenntarthatóak, tehát alternatívákat kell keresni.
Itt a Földön is azért állítjuk elsődlegesen földgázból elő a hidrogént, mert olcsóbb, mint vízbontásból...

Az önellátáshoz (és ezt especiel Musk nagyon jól látja) elsődlegesen rengeteg ember kell, különböző irányultságú tudással felvértezve. Külön agráripari szakemberek, külön építőipari szakemberek, külön gyártástechnikai kutatók, orvosok, és így tovább.

Na itt jobban eltér a véleményünk, de persze lehet neked lesz igazad.
Te is rengeteg embert említesz, ami már rövidtávon is logisztikai rémálom, és csak azt bizonyítja, hogy kicsiben az sem életképes.
Én speciel nem hiszem, hogy minden csak kreativitás kérdése. De ilyen alapon ez az O'Neil állomásra is igaz.

Ne feledjük el, hogy az önfenntartó itt nem azt jelenti, hogy a Földivel azonos emberi társadalmat és gazdaságot tart fent, hanem szükség szerint önállóan életképes társadalmat és gazdaságot képes fenntartani. A Földön is van éhezés, lakhatási problémák, gazdasági problémák és így tovább, tehát ez nem újdonság, a különbség nagyjából a termékeny talaj, folyékony víz és az oxigéndús légkör...

Nyílván, ez minden esetben kihívás lesz.
És jelenleg mondjuk egyik verziónak sincs életképessége.

 

[Cifu]

A Mars soha nem lesz olyan otthonunk mint a Föld. Lehetséges oda embert küldeni, de egyetlen ember életben tartásához a Marson annyi erőforrás kell, amiből a Földön emberek milliói élhetnének.

Ezt azért megkérdőjelezném.

Ez nem az emberiség megmentése lenne, hanem az amúgy is döglődő bolygónk kiszipolyozása egy irreális álomért.

Nem hinném, hogy amikor az emberek a szórakozásra is irgalmatlan energiát és erőforrást pazarolnak el (nyaralásokra repülővel, autóval, stb.), akkor egy másik bolygó kolonizálása tényező lenne a Föld kiszipolyozása terén.
Hozzáadhat?
Igen.
Számottevően?
Határozottan nem.

Ha még a földi paradicsomot is képesek vagyunk szétcseszni és egymást irtani rajta akkor mit akarunk a Marson? Az elcseszett környezet ott már eleve adott. Tetemes földi erőforrásokból építhetnénk oda egy olyan szűkös bunkert amiben az emberek garantáltan kiirtanák egymást rövidtávon. Megérné?

Ezen gondolkodásmód alapján ki kellene irtani az emberiséget, hiszen káros és önpusztító.
Én ennél némileg optimistább vagyok, és a Mars csak az első lépés az emberiség kirajzásához a világűrbe.
Ami be fog következni, tetszik vagy sem. A kérdés, hogy mennyire hamar...

Csináljunk inkább filmeket a marsi kolóniákról és mentsük meg az egyetlen egy helyet az Univerzumban ahol az ember létezhet.

Lásd fent. Ahhoz, hogy megmentsd a Földet, aligha az űrhajózással és a bolygóközi kolonizációval kellene kezdened...

 

[LMzek 2.0]

Sajnos a garvitácó sem segít, harmada a Földinek. Esetleg cölöp alapok tudnának megfelelő ellenerőt képviselni, a súrlódás valószínűleg azért működik. De ehhez nagyon sok minden kellene. Nagyteljesítményű új fúrógépek (a jelnlegiek nem működnének hatékonyan a kisebb garvitáció miatt), valami beton szerű anyag a helyben fellelhető alapanyagokból, betonacél.....

Ahányszor belegondolok, hogy mi minden kell ahhoz, hogy a marson egy önellátó, a földön primitív civilizációs szintet létrehozzunk, arra jutok, hogy egyszerűen beláthatatlan erőforrás kell hozzá. Építés, Fémöntés, feldolgozás, műanyag nincsen, vagy nincsen kidolgozva a helyi nyersanyagokra. Fa nem is lesz. Ha megnézem, hogy egy egyszerű kéziszerszámhoz (konyhakés) mi kell, már az rengeteg infrastruktúrát igényel.
Nagyon messze vagyunk még attól, hogy kolóniákat tudjunk létrehozni. Nem ezer tonnák, hanem millió tonnák odaszállításáról van szó csak az induláshoz szerintem.

Már csak a sugárzás miatt sem lesznek ilyen kupolák, max olyat tudok elképzelni amit befednek homokkal.

Adom amit írsz, én nem látom sok értelmét jelenleg egy Musk által megálmodott koloniának, csak azért hogy 'mivan ha beüt a ménykü a földön'. Nehéz olyan szenáriót elképzelni (meteor, atomháború, globális pandémia) ami legrosszabb esetben hosszutávon jobb túlélési esélyeket biztosítana egy Marsi kolonia egy Föld alatti bunkerrel szemben.

Én az O'Neil elképzelte (Bezos is erre utazik) hengeres Föld-Hold közeli állomásban nagyobb fantáziát látok. Mondjuk azt se lenne egyszerű megépíteni, de a relatív közelsége azért nagy könnyebség. Mondjuk úgy 100 év múlva, ha addig ki nem írtjuk magunkat.

Jeff Bezos nagyívű elképzelése a jövő űrállomásáról

Napjainkban az űrkutatás újkori virág-korát éli, és amíg korábban ezt a nemzeti űrkutatási hivatalok vezényelték, manapság egyre nagyobb szerep jut a magánvállalkozók irányította elképzeléseknek. Két komolyabb irányvonal van kialakulóban, ami mögött két tőkeerős magánember áll.

rocket-science.blog.hu

Mindkettő esetében az egyik kulcs-terület az energia, ami az "atom"

Spoiler: vagy a legjobb --akár-- Föld-i alternatívája

--a Tóriumos hasadó enrgiával üzemelő erőmű--

nélkül gyakorlatilag életképtelen!!!


.

 

[Cifu]

Ez ebben a formában nem teljesen igaz. Van a közetben lévő fagyott jég részecskék. Egyenlőre megbecsűlni sem tudjuk, milyen infrastruktúrára lenne szükség a kinyerésére.

Az, hogy van, az bizonyított. Hogy kitermelni hogy lehetséges, az egy másik történet.

Ez se teljesen igaz, a Merkúr átlagos távolsága alacsonyabb mint a Marsi. Na, nem kötekedni akarok ám! Nyilván a Merkúr nem játszik.

Van egy tippem, hogy a Vénuszt szeretted volna írni, a Merkúr sokkal messzebb van, mint a Mars.
Számszerűleg, Hohmann-pályán:

• Vénusz: ~2.5 km/s
• Mars: ~2.9 km/s
• Merkúr: ~7.5 km/s

Ettől függetlenül igazad van, mert nem a Mars a legközelebbi bolygó, inkább úgy fogalmazok, hogy a legközelebbi, emberi kolóniát a felszínén könnyen létrehozható bolygó.

De kevés! Ha az O'Neil hengerhez űrállomáshoz hasonlítod élettanilag a Mars sokkal veszélyesebb.

A Holdhoz képest meg sok.

Kezdetnek ott a Hold. Relatív közel is van, van nyersanyag, ott akár már űrlift is építhető már mai technológiával is.

Milyen előnyökkel bír a Hold a Marshoz képest?
Nincs légkör (semennyi), sokkal kisebb a gravitáció, több problémát okoz a por.
Ezzel szemben a Föld közelsége és a bármikor elérhetősége az előny.
Én nem látom, hogy egyértelmű a Hold fölénye e téren...

Így van! Ezért is írtam hogy majd 100év múlva lenne kb aktuális. A méretből adódóan nagyobb 'mesterséges gravitáció' hozható létre mint a Marsi. A gravitáció hosszutávú hiányának élettani hatása nagyon nehéz és nem.megoldott probléma.

Sugárzás terén addig áll jobban, amíg az O'Neil űrállomás a Föld mágneses mezején belül van. Ie.: LEO pályán. Ha mondjuk Föld-Hold L5-re szeretnéd tenni... úgy már messze nincs akkora különbség.
A gravitáció terén a probléma az, hogy egy O'Neil megépítésének elkezdése 100 év múlva reális, egy Mars kolónia pedig kb. 20 éven belül felépülhet...

Persze most sokkal egyszerűbb pár rakétával odavinni néhány tucat embert meg felszerelést, de szerintem ha hosszútávon gondolkodunk, az űrállomás fentarthatóbb lesz.

Pont, hogy hosszú távon van gond. Nyersanyagot egy O'Niel-en nem találsz, mindent újrafelhasználva is folyamatosan külső nyersanyagokra lesz szükséged. Egy bolygón viszont tudsz bányászni, tehát legalábbis az adott bolygón fellelhető nyersanyagok a rendelkezésedre állnak...

Na itt jobban eltér a véleményünk, de persze lehet neked lesz igazad.
Te is rengeteg embert említesz, ami már rövidtávon is logisztikai rémálom, és csak azt bizonyítja, hogy kicsiben az sem életképes.
Én speciel nem hiszem, hogy minden csak kreativitás kérdése. De ilyen alapon ez az O'Neil állomásra is igaz.

Persze, a kettő között a fő különbség, hogy az O'Neil állomás megépítése reálisan nézve is fél, de akár egy évszázaddal később reális...

 

[Kijev Szelleme]

Ezt azért megkérdőjelezném.

Mikor lesz mágneses mezeje? Soha többé, az a mag már kihűlt. Mikor lesz légköre? Soha többé, abból a kevés jégből nem lesz annyi oxigén amiből légkört lehetne csinálni és mező híján azt is elfújná a napszél. Mikor lesz az emberi test számára elviselhető hőmérséklete? Soha, legfeljebb a földalatti bunkerben, de ilyen erővel itt is lehet földalatti bunkerben élni, ugyanolyanban csak azt nem kell a Marsig cipelni.

Soha nem lesz az olyan jó hely mint a Föld.

Nem hinném, hogy amikor az emberek a szórakozásra is irgalmatlan energiát és erőforrást pazarolnak el (nyaralásokra repülővel, autóval, stb.), akkor egy másik bolygó kolonizálása tényező lenne a Föld kiszipolyozása terén.
Hozzáadhat?
Igen.
Számottevően?
Határozottan nem.

Attól függ hány ember akar menni. Ha csak néhány mutatóba mint a Holdraszállásnál arra képes lehet Musk. De ha az a terv, hogy átköltözzünk oda miután szétcsesszük ezt a bolygót az már képtelenség.

Ezen gondolkodásmód alapján ki kellene irtani az emberiséget, hiszen káros és önpusztító.
Én ennél némileg optimistább vagyok, és a Mars csak az első lépés az emberiség kirajzásához a világűrbe.
Ami be fog következni, tetszik vagy sem. A kérdés, hogy mennyire hamar...

Miért kéne önpusztítás miatt irtani az emberiséget? Az önpusztítás az maga az ember irtás.

A világűr még a Marsnál is képtelenebb célpont. Nincs az egész Napban annyi energia, hogy egy űrhajót a fénysebesség közelébe gyorsítson. És ha még lenne is ilyen hajónk akkor is fényévek milliárdjai várnának odakint. Hova is mehetnénk? Mert eddig még egy alkalmas helyet se találtunk a közelben. Álmodozni persze lehet, hogy majd millió fényéveket utazunk az új hazába, de a sci-fik távlatai mellett azért tényleg érdemes a következő évszadra és a közvetlen környezetünkre is ügyelni, mert kirajzás helyett a kihalás is benne van a pakliban.

Lásd fent. Ahhoz, hogy megmentsd a Földet, aligha az űrhajózással és a bolygóközi kolonizációval kellene kezdened...

Nem vagyok én űrtechnológia ellenes, a világ megismeréséhez jól jön, de a világ méretei térben és időben nem emberre vannak méretezve, a kirajzásról kétségeim vannak, a kihalás közelebbinek tűnik.

 

[Zapp Brannigan]

Az, hogy van, az bizonyított. Hogy kitermelni hogy lehetséges, az egy másik történet.

A fő gond az energia.
Sok anyagot kell megmozgatni, felmelegíteni, hogy a légzéshez szükséges O2 előállítsuk, és akkor az üzemanyag szükségletről nem is szóltam.
A napenergia kevés és télen meg többhónapos homokviharoknál meg szinte nulla.

Van egy tippem, hogy a Vénuszt szeretted volna írni, a Merkúr sokkal messzebb van, mint a Mars.
Számszerűleg, Hohmann-pályán:

• Vénusz: ~2.5 km/s
• Mars: ~2.9 km/s
• Merkúr: ~7.5 km/s

Ettől függetlenül igazad van, mert nem a Mars a legközelebbi bolygó, inkább úgy fogalmazok, hogy a legközelebbi, emberi kolóniát a felszínén könnyen létrehozható bolygó.

A Merkúr átlagos távolsága a Földtől kisebb mint a Marsi!

De csak azért említettem mert ez is hozzásegít a Mars borzasztó távolságának érzékeltetéséhez. Ez a tény önmagában mindent hatványozottan nehezebbé tesz.

A Holdhoz képest meg sok.



Milyen előnyökkel bír a Hold a Marshoz képest?

A Holdat csak mint kiindulási alap alkalmaznám, ezért nem is hasonlítanám a Marshoz.

Nincs légkör (semennyi), sokkal kisebb a gravitáció, több problémát okoz a por.
Ezzel szemben a Föld közelsége és a bármikor elérhetősége az előny.
Én nem látom, hogy egyértelmű a Hold fölénye e téren...



Sugárzás terén addig áll jobban, amíg az O'Neil űrállomás a Föld mágneses mezején belül van. Ie.: LEO pályán. Ha mondjuk Föld-Hold L5-re szeretnéd tenni... úgy már messze nincs akkora különbség.

Mint ahogy írtam is mindkét verziónak lesznek kihívásai. De amíg egy állomás a kezdetekkor aktívan támaszkodhat a Földre, hisz nem kell mondjuk agysebész vagy CT esetleg többtonnás MRI a fedélzeten ha probléma adódik, elég csak beugrani egy kapszulába és akár pár órán belül otthon az űrhajós.
A Marsra mindent is kell vinni már egy kisebb kolóniához is. Egy misszió több év, komoly élettani kockázatokkal, addig egy állomásnál akár félévente lehet cserélni a személyzetet, ahogy tesszük azt most is.

A gravitáció terén a probléma az, hogy egy O'Neil megépítésének elkezdése 100 év múlva reális, egy Mars kolónia pedig kb. 20 éven belül felépülhet...

Szerintem ez sem teljesen igaz. Egy kis létszámú Földi ellátású bázis létrehozható a Marson 20 éven belül, de hogy valódi kolónia Legyen oda is jópár évtized kell még. Azt meg nem hívnám kolóniának, hogy akár pár tucat ember ott dekkol a Marson, és szinte mindent a Földről kell odaszállítani.

Pont, hogy hosszú távon van gond. Nyersanyagot egy O'Niel-en nem találsz, mindent újrafelhasználva is folyamatosan külső nyersanyagokra lesz szükséged. Egy bolygón viszont tudsz bányászni, tehát legalábbis az adott bolygón fellelhető nyersanyagok a rendelkezésedre állnak...

Erre írtam, hogy ott a Hold, de ha nagyon kell valami akkor közel a Föld.

Persze, a kettő között a fő különbség, hogy az O'Neil állomás megépítése reálisan nézve is fél, de akár egy évszázaddal később reális...

Ezt is lehet kicsiben kezdeni ám.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a távolság mennyire hatványozottan megnehezít mindent a Marsi kolónia létrehozásában.

 

[Zapp Brannigan]

Mindkettő esetében az egyik kulcs-terület az energia, ami az "atom"

Spoiler: vagy a legjobb --akár-- Föld-i alternatívája

--a Tóriumos hasadó enrgiával üzemelő erőmű--

nélkül gyakorlatilag életképtelen!!!


.

A Marsi kolóniát én sem tudom elképzelni nukleáris energia nélkül. De egy Földközeli állomás energia ellátására a napelemek elégségesek. Már most is az, csak skálázni kell.

 

[Beni]

Mindkettő esetében az egyik kulcs-terület az energia, ami az "atom"

Spoiler: vagy a legjobb --akár-- Föld-i alternatívája

--a Tóriumos hasadó enrgiával üzemelő erőmű--

nélkül gyakorlatilag életképtelen!!!


.

Egy működő példát kérnék....

Van egy projekt a NASA-nál 1 MW reaktor ami tulképpen egy stirling motoros generátor nukleáris bomlási hővel fűtve. Ez még működhet is a marsi hidegben.
Azért azt érezzük, ugye, hogy csak ilyenből kellene minimum100 egy kolóniának....

Van egy holland projekt amely a marsi környezetre dolgozott ki koncepció szinten növénytermesztést:

magro.hu/agrarhirek/kozelebb-kerultek-a-marsi-novenytermeszteshez/

Alkalmas lehet növénytermesztésre a Hold és a Mars talaja

Holland kutatók szerint akár életképes magokat is nyerhetünk belőlük további termesztéshez.

index.hu

És van még egy amely azt tárgyalja, hogy hogyan lehet úgy kialakítani a termőhelyeket, hogy ne érje káros sugárzás, de azt most nem találtam meg

Viszont nem találtam semmit konkrét bányászati, kohászati megoldásokra. Elméletileg minden fém oxidot lehet redukálni hidrogénnel, ami vízbontással elektromos energiával előállítható. Ez egyébként a vízbontás mellékterméke a létfontosságú oxigén mellett, de kidolgozott eljárások a fém redukcióra (kis)ipari méretben nincsenek.

Sokat kell ezen dolgozni, sokaknak...

 

[gacsat]

 

[LMzek 2.0]

A Marsi kolóniát én sem tudom elképzelni nukleáris energia nélkül. De egy Földközeli állomás energia ellátására a napelemek elégségesek. Már most is az, csak skálázni kell.

Egy működő példát kérnék....

Van egy projekt a NASA-nál 1 MW reaktor ami tulképpen egy stirling motoros generátor nukleáris bomlási hővel fűtve. Ez még működhet is a marsi hidegben.
Azért azt érezzük, ugye, hogy csak ilyenből kellene minimum100 egy kolóniának....

Van egy holland projekt amely a marsi környezetre dolgozott ki koncepció szinten növénytermesztést:

magro.hu/agrarhirek/kozelebb-kerultek-a-marsi-novenytermeszteshez/

Alkalmas lehet növénytermesztésre a Hold és a Mars talaja

Holland kutatók szerint akár életképes magokat is nyerhetünk belőlük további termesztéshez.

index.hu

És van még egy amely azt tárgyalja, hogy hogyan lehet úgy kialakítani a termőhelyeket, hogy ne érje káros sugárzás, de azt most nem találtam meg

Viszont nem találtam semmit konkrét bányászati, kohászati megoldásokra. Elméletileg minden fém oxidot lehet redukálni hidrogénnel, ami vízbontással elektromos energiával előállítható. Ez egyébként a vízbontás mellékterméke a létfontosságú oxigén mellett, de kidolgozott eljárások a fém redukcióra (kis)ipari méretben nincsenek.

Sokat kell ezen dolgozni, sokaknak...

Működő példa sok-tíz évvel ezelőttről:
Az oroszoknak volt katonai kém-műholdjuk "atommal" (erőművel), és az azóta végbement anyag- és gyártás-technológia fejlődésből becsülve --szerintem-- rövid időn belül lehetne harmadával könnyebb vagy nagyobb teljesítményű, sugárzás-védettebb, biztonságosabb, üzembiztosabb és hosszabb élettartamú megoldást kifejleszteni.

Emlékeim szerint ez a 80-as években volt(CCCP ), de szerintem lesz itt aki tud nekünk az időpontban --fejből-- segíteni...

A repülőbe tervezet atom-hajtóműből is ki lehet indulni, az is hasonló teljesítmény-kategória, nagyságrendileg az atom-tengóké is, japánban terveztek "háztartási (atom-)erőmű kapszulát is,...
Van miből meríteni, ha igazán akarják max. 5 év. Ha nem akkor 5+...

U.I.:


Gyönyörü(téged -- @gacsat -- ismételve betettem nagyítható képként)...

.

 

[Beni]

Működő példa sok-tíz évvel ezelőttről:
Az oroszoknak volt katonai kém-műholdjuk "atommal" (erőművel), és az azóta végbement anyag- és gyártás-technológia fejlődésből becsülve --szerintem-- rövid időn belül lehetne harmadával könnyebb vagy nagyobb teljesítményű, sugárzás-védettebb, biztonságosabb, üzembiztosabb és hosszabb élettartamú megoldást kifejleszteni.

Emlékeim szerint ez a 80-as években volt(CCCP ), de szerintem lesz itt aki tud nekünk az időpontban --fejből-- segíteni...

A repülőbe tervezet atom-hajtóműből is ki lehet indulni, az is hasonló teljesítmény-kategória, nagyságrendileg az atom-tengóké is, japánban terveztek "háztartási (atom-)erőmű kapszulát is,...
Van miből meríteni, ha igazán akarják max. 5 év. Ha nem akkor 5+...

U.I.:


Gyönyörü(téged -- @gacsat -- ismételve betettem nagyítható képként)...

.

A működő példát a thorium-os erőműre kértem.
Nekem tetszik a Spacex törekvése, követem is hellyel - közzel a Starship projektet, de ott is azt látom, hogy hatalmas erőfeszítések kellenek egy indító állomás elkészítéséhez itt földi viszonyok között is. Gondolom a Marson a környezetvédelmi engedélyt elengedik.

 

[LMzek 2.0]

A működő példát a thorium-os erőműre kértem.
Nekem tetszik a Spacex törekvése, követem is hellyel - közzel a Starship projektet, de ott is azt látom, hogy hatalmas erőfeszítések kellenek egy indító állomás elkészítéséhez itt földi viszonyok között is. Gondolom a Marson a környezetvédelmi engedélyt elengedik.

Valahol a vikingeknél (svéd, norvég ???) van folyamatban --sőt, emlékeim szerint már kipróbálás alatt !!!--, hogy az eredetileg uránra tervezett erőműben használnak "önindítózótt" --hasadó uránnal aktívált/beindított-- Tóriumos fűtőelemeket.

Itt, nálunk --HTKA--is volt szó róla korábban, de kis angol, + a Google segít. Elnézést kérek, hogy nem keresem vissza, de én csak másodállásban/lelkesedésből, a korlátaimmal együtt vagyok itt...


.