Hadtörténelem (egyéb konfliktusokkal, háborúkkal kapcsolatos hadtörténeti érdekességek)
- Téma indítója dudi
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
Igaz, mindenre én sem emlékszem (jól).Voltak kicsit, csak nem úgy és nem pont ott
Arra talán igen, hogy a csatát végül a poroszok döntötték el, csak Wellington sokkal jobb PR-os volt, mint a porosz tábornok. (A neve nem jut eszembe.)
Jutalomként egy nagyon angol, nagyon Waterloo a James Clavell előszavával kiadott Art of War-ból (ami tele van magyarázó kommentárokkal):
I. fejezet 17. szakasz
(Az egyik kedvenc kommentárom.)
"On the eve of the battle of Waterloo, Lord Uxbridge, commanding the cavalry, went to the Duke of Wellington in order to learn what his plans and calculations were for the morrow, because, as he explained, he might suddenly find himself Commander-in-chief and would unable to frame new plans in a critical moment. The Duke listened quietly and then said: "Who will attack first to-morrow - I or Bonaparte?" "Bonaparte," replied Lord Uxbridge. "Well, " continued the Duke, "Bonaparte has not given me any idea of his projects; and as my plans will depend upon his, how can you expect me to tell you what mine are?"
XI. fejezet 32. szakasz
"Wellington's seemingly ungrateful description of his army at Waterloo as "the worst he had ever commanded" meant no more than that it was deficient in this particular - unity of spirit and courage. Had he not foreseen the Belgian defections and carefully kept those troops in the background, he would almost certainly have lost the day."
Blücher volt az úriember porosz részről.Igaz, mindenre én sem emlékszem (jól).
Arra talán igen, hogy a csatát végül a poroszok döntötték el, csak Wellington sokkal jobb PR-os volt, mint a porosz tábornok. (A neve nem jut eszembe.)
Jutalomként egy nagyon angol, nagyon Waterloo a James Clavell előszavával kiadott Art of War-ból (ami tele van magyarázó kommentárokkal):
I. fejezet 17. szakasz
(Az egyik kedvenc kommentárom.)
"On the eve of the battle of Waterloo, Lord Uxbridge, commanding the cavalry, went to the Duke of Wellington in order to learn what his plans and calculations were for the morrow, because, as he explained, he might suddenly find himself Commander-in-chief and would unable to frame new plans in a critical moment. The Duke listened quietly and then said: "Who will attack first to-morrow - I or Bonaparte?" "Bonaparte," replied Lord Uxbridge. "Well, " continued the Duke, "Bonaparte has not given me any idea of his projects; and as my plans will depend upon his, how can you expect me to tell you what mine are?"
XI. fejezet 32. szakasz
"Wellington's seemingly ungrateful description of his army at Waterloo as "the worst he had ever commanded" meant no more than that it was deficient in this particular - unity of spirit and courage. Had he not foreseen the Belgian defections and carefully kept those troops in the background, he would almost certainly have lost the day."
Valóban ők döntötték el, de nem lett volna mit eldönteni, ha a brit és holland stb csapatok nem állják a sarat egész nap.
A Waterloo c. filmben meglehetősen hitelesen ábrázolják az eseményeket egyébként.
Waterloo 1970.
Az 1815. június 18-án lezajlott waterlooi csata Bonaparte Napoléon utolsó összecsapása volt. Elbai száműzetéséből nemrégen hazatért Napóleon ismét elfoglalta Franciaország császári trónját. Száznapos uralma idején az európai hatalmak egyesített erővel támadtak rá a brit Wellington herceg és a...
videa.hu
Baskirok az orosz hadseregben
A 16. században Oroszország többnemzetiségű állammá alakult. Az orosz hadsereg, az orosz államiság legfontosabb alkotóeleme azóta is többnemzetiségű és több felekezetű. Így a muszlim baskírok az orosz hadeő részét alkották 1557 után.
Baskíria 16. századi önkéntes felvétele Oroszországba kikötötte, hogy a baskírok megtartották földhöz, önkormányzathoz és valláshoz, az iszlámhoz való jogukat, de katonai szolgálatot kellett teljesíteniük. A baskír lovasezredek részt vettek a livóniai háborúban, Moszkva felszabadításában a lengyel hódítóktól 1612-ben, Nagy Péter azovi hadjáratában, a Svédország elleni nagy északi háborúban, a hétéves németországi háborúban (1756-1763) stb. Oroszország által vívott háborúk.
A baskír lovasezredek az orosz haditengerészet megalakulása és Nagy Péter katonai reformja után is megtartották szokásos irreguláris szerkezetüket – belső szabályzataikkal, baskír arisztokrata tisztekkel, tarkánokkal és vénekkel, csapatimámjaikkal. Ennek oka nemcsak a baskír lovasság hatékonyságának növelése, hanem Oroszország baskíriai pozíciójának gyengesége is a 17-18. században. A baskírok gyakran vettek részt az orosz katonai hadjáratokban a 17. és 18. század elején a baskíriai nagy felkelésekben való részvételük büntetéséért. Ezek a lázadások erőszakos reakciójuk volt az Orosz Birodalom általi fokozatos elnyomásukra.
Baskíria állandó nyugtalanságban élt a 17. század első három negyedében. A baskír Tarkhan (herceg) Aldar Isyangildin, aki részt vett Nagy Péter azovi hadjáratában, az 1705-1709-es baskír felkelés kitalálója és vezetője volt. Elrendelte, hogy támadjanak meg és semmisítsenek meg sok orosz erődöt, a Belaja és a Káma folyók medencéjében és a Volgán lévő orosz településeket. Arról is ismert, hogy nagy jelentőséget tulajdonít új medreszák megnyitásának Baskírában, Khivából, buharából és dagesztánból hívott tanárokat.
1756-1763-ban 12 ezred, összesen 15 000 baskír harcolt Apraksin tábornok parancsnoksága alatt a hétéves háborúban. A baskír katonák bátorságot tanúsítottak a Königsberg melletti Gross-Jägersdorf-i csatákban. A baskír ezredek jelentősen hozzájárultak a Saltykov tábornok vezette orosz csapatok győzelméhez a porosz hadsereg felett az Oder-parti Frankfurt melletti kunersdorfi csatában. 1760-ban Csernisev tábornok ideiglenesen elfoglalta Berlint. A baskír ezredek az orosz hadsereg élén álltak a város megtámadása és elfoglalása során. A baskír járőrök fenntartották a rendet Berlin városi területein és intézményeiben, mivel az iszlám alkoholfogyasztási tilalom fegyelmezte a baskír katonákat.
Mint már említettük, a baskírok nem szolgáltak a reguláris hadseregben. De egészen a 17. század második feléig az orosz hatóságok a baskírokat büntetésből a baskír zavargásokban való részvételükért a balti-tengeri ezredekbe és a balti flottába toboroztak. Egy francia történész, Roger Portal a „Baskíriában a 17-18. században” című könyvében ezt írja az 1735-1740-es baskír felkelésről: „Alexei Tevkelev ezredes elnyomása rendkívül kegyetlen volt.
Úgy tűnik, ez a baskír katona az orosz hadseregben nem érzett lelkiismeret-furdalást a parancs végrehajtása miatt. Katonái felégették a baskír falvakat, férfiakat, nőket és gyerekeket gyilkoltak meg, a túlélőket pedig jobbágyként Oroszország középső régióiba vagy újoncként a balti ezredekhez küldték. 1735 decemberében Kirillov szenátusi titkár Szentpéterváron bemutatta Baskíria asszimilálására vonatkozó terveit, és rávette a császárnőt, hogy hagyja jóvá a baskírok teljes kiirtásának tervét, amelyet 1737 áprilisában bekövetkezett haláláig követett. A hiányos statisztikák szerint 1735-1740 között a baskírok több mint 40 ezer embert veszítettek csatában vagy kivégzésben.
Szaimonov tábornok, a baskír bizottság vezetője szerint 1737-1740-ben a hóhérok felgyújtottak 880 baskír falut, több ezer nőt és gyermeket vettek jobbágyul, több mint 500 baskír katonát toboroztak, 300 embert pedig megkorbácsolással, orrvágással és orrvágással büntettek meg. fülek. Az 1755-ös baskír felkelés leverése után több ezer baskírt ítéltek korbácsolásra, kemény munkára az uráli üzemekben vagy kastélyokban Közép-Oroszországban. Másokat a hadsereghez vagy a balti flottához küldtek. Az egykori lázadók hosszú hadoszlopai nyugat felé tartottak, többségük betegségek kimerültségében halt meg. Így, hogy nagymértékben megkönnyítsék Baskíria asszimilációját, a hatóságok a baskír lakosság tömeges kiirtásához folyamodtak ” (Baskíria a 17-18. században).
A Baskíria katonai kantonrendszerének bevezetése után az 1798. április 10-i dekrétum létrehozta a baskír kozák sereget (Az Orosz Birodalom Törvénygyűjteménye. V. 25. № 18477). A rendelet kimondta: „ Számítsa ki az összes katonai szolgálatot teljesítő baskírt, 20-50 éves korig, és rendezze őket kantonokba. ” A kantonok és jurták (csapatok) összes adminisztratív személyzete katonaságba vonult. A baskírok irreguláris hadsereget alkottak, kezdetben 11, majd 12, végül 28 kantonra osztva. Minden felnőtt baskírból bármikor harcra kész kozák lett. A baskír csapatok orosz hadjáratokban való részvétele esetén 500 fős ezredeket alakítottak. A baskír kozák ezred parancsnoksága 30 főből állt: a parancsnok, alezredes, 5 őrnagy, 5 főhadnagy, 5 hadnagy, egy parancsnok, egy mullah, 1-2 tiszttartó és 10 főőrmester.
Feladataik közé tartozott a határszolgálat ellátása a Kirgiz-Kazak sztyeppék határán. 1798-1849 között a baskírok évente 5,5 ezer embert állítottak ki az orenburgi vonalon. Ez a szolgálat egészen a XIX. század közepéig tartott, amikor is a birodalom terjeszkedése következtében az államhatár délre és keletre tolódott.
1806-1807-ben az orosz hadsereg 20 baskír ezredet küldött az európai hadjáratba. További nyolc ezred harcolt az 1812-1814-es napóleoni háborúban. A baskírok bátorságról és bátorságról tettek tanúbizonyságot a lipcsei, weimari, hannoveri, németországi danzigi, franciaországi chateaubriandi és párizsi csatákban. A baskír katonák bátorságát de Marbot francia tábornok emlékiratai említik. Lenyűgözött a baskírok bátorsága, akik megtámadták Napóleon konvoját, és hidegfegyverekkel, íjakkal és nyilakkal felfegyverezve visszaszorították a franciákat. 1814 márciusában a baskír ezredek az orosz hadsereg élén álltak, és bevették Párizst. Az orosz hadsereg főparancsnoka minden baskír tisztet és katonát „ Párizs elfoglalásáért ” kitüntetéssel tüntetett ki. Akárcsak Németországban, a baskír katonákra bízták a legfontosabb párizsi kormányhivatalok és paloták védelmét magas katonai fegyelmük miatt, amelyet a parancsnokok és az imámok tartottak fenn.
A baskírok részt vettek az orosz-török háborúban 1828-1829-ben, a Khiva-hadjáratban 1839-1840-ben, a kokandi kánság hadjárataiban, a krími háborúban 1853-1856-ban. 1862-ben megszüntették a baskír hadsereget és a katonai kantonrendszert.
Baskir Párizson kívül(1814)
A 16. században Oroszország többnemzetiségű állammá alakult. Az orosz hadsereg, az orosz államiság legfontosabb alkotóeleme azóta is többnemzetiségű és több felekezetű. Így a muszlim baskírok az orosz hadeő részét alkották 1557 után.
Baskíria 16. századi önkéntes felvétele Oroszországba kikötötte, hogy a baskírok megtartották földhöz, önkormányzathoz és valláshoz, az iszlámhoz való jogukat, de katonai szolgálatot kellett teljesíteniük. A baskír lovasezredek részt vettek a livóniai háborúban, Moszkva felszabadításában a lengyel hódítóktól 1612-ben, Nagy Péter azovi hadjáratában, a Svédország elleni nagy északi háborúban, a hétéves németországi háborúban (1756-1763) stb. Oroszország által vívott háborúk.
A baskír lovasezredek az orosz haditengerészet megalakulása és Nagy Péter katonai reformja után is megtartották szokásos irreguláris szerkezetüket – belső szabályzataikkal, baskír arisztokrata tisztekkel, tarkánokkal és vénekkel, csapatimámjaikkal. Ennek oka nemcsak a baskír lovasság hatékonyságának növelése, hanem Oroszország baskíriai pozíciójának gyengesége is a 17-18. században. A baskírok gyakran vettek részt az orosz katonai hadjáratokban a 17. és 18. század elején a baskíriai nagy felkelésekben való részvételük büntetéséért. Ezek a lázadások erőszakos reakciójuk volt az Orosz Birodalom általi fokozatos elnyomásukra.
Baskíria állandó nyugtalanságban élt a 17. század első három negyedében. A baskír Tarkhan (herceg) Aldar Isyangildin, aki részt vett Nagy Péter azovi hadjáratában, az 1705-1709-es baskír felkelés kitalálója és vezetője volt. Elrendelte, hogy támadjanak meg és semmisítsenek meg sok orosz erődöt, a Belaja és a Káma folyók medencéjében és a Volgán lévő orosz településeket. Arról is ismert, hogy nagy jelentőséget tulajdonít új medreszák megnyitásának Baskírában, Khivából, buharából és dagesztánból hívott tanárokat.
1756-1763-ban 12 ezred, összesen 15 000 baskír harcolt Apraksin tábornok parancsnoksága alatt a hétéves háborúban. A baskír katonák bátorságot tanúsítottak a Königsberg melletti Gross-Jägersdorf-i csatákban. A baskír ezredek jelentősen hozzájárultak a Saltykov tábornok vezette orosz csapatok győzelméhez a porosz hadsereg felett az Oder-parti Frankfurt melletti kunersdorfi csatában. 1760-ban Csernisev tábornok ideiglenesen elfoglalta Berlint. A baskír ezredek az orosz hadsereg élén álltak a város megtámadása és elfoglalása során. A baskír járőrök fenntartották a rendet Berlin városi területein és intézményeiben, mivel az iszlám alkoholfogyasztási tilalom fegyelmezte a baskír katonákat.
Mint már említettük, a baskírok nem szolgáltak a reguláris hadseregben. De egészen a 17. század második feléig az orosz hatóságok a baskírokat büntetésből a baskír zavargásokban való részvételükért a balti-tengeri ezredekbe és a balti flottába toboroztak. Egy francia történész, Roger Portal a „Baskíriában a 17-18. században” című könyvében ezt írja az 1735-1740-es baskír felkelésről: „Alexei Tevkelev ezredes elnyomása rendkívül kegyetlen volt.
Úgy tűnik, ez a baskír katona az orosz hadseregben nem érzett lelkiismeret-furdalást a parancs végrehajtása miatt. Katonái felégették a baskír falvakat, férfiakat, nőket és gyerekeket gyilkoltak meg, a túlélőket pedig jobbágyként Oroszország középső régióiba vagy újoncként a balti ezredekhez küldték. 1735 decemberében Kirillov szenátusi titkár Szentpéterváron bemutatta Baskíria asszimilálására vonatkozó terveit, és rávette a császárnőt, hogy hagyja jóvá a baskírok teljes kiirtásának tervét, amelyet 1737 áprilisában bekövetkezett haláláig követett. A hiányos statisztikák szerint 1735-1740 között a baskírok több mint 40 ezer embert veszítettek csatában vagy kivégzésben.
Szaimonov tábornok, a baskír bizottság vezetője szerint 1737-1740-ben a hóhérok felgyújtottak 880 baskír falut, több ezer nőt és gyermeket vettek jobbágyul, több mint 500 baskír katonát toboroztak, 300 embert pedig megkorbácsolással, orrvágással és orrvágással büntettek meg. fülek. Az 1755-ös baskír felkelés leverése után több ezer baskírt ítéltek korbácsolásra, kemény munkára az uráli üzemekben vagy kastélyokban Közép-Oroszországban. Másokat a hadsereghez vagy a balti flottához küldtek. Az egykori lázadók hosszú hadoszlopai nyugat felé tartottak, többségük betegségek kimerültségében halt meg. Így, hogy nagymértékben megkönnyítsék Baskíria asszimilációját, a hatóságok a baskír lakosság tömeges kiirtásához folyamodtak ” (Baskíria a 17-18. században).
A Baskíria katonai kantonrendszerének bevezetése után az 1798. április 10-i dekrétum létrehozta a baskír kozák sereget (Az Orosz Birodalom Törvénygyűjteménye. V. 25. № 18477). A rendelet kimondta: „ Számítsa ki az összes katonai szolgálatot teljesítő baskírt, 20-50 éves korig, és rendezze őket kantonokba. ” A kantonok és jurták (csapatok) összes adminisztratív személyzete katonaságba vonult. A baskírok irreguláris hadsereget alkottak, kezdetben 11, majd 12, végül 28 kantonra osztva. Minden felnőtt baskírból bármikor harcra kész kozák lett. A baskír csapatok orosz hadjáratokban való részvétele esetén 500 fős ezredeket alakítottak. A baskír kozák ezred parancsnoksága 30 főből állt: a parancsnok, alezredes, 5 őrnagy, 5 főhadnagy, 5 hadnagy, egy parancsnok, egy mullah, 1-2 tiszttartó és 10 főőrmester.
Feladataik közé tartozott a határszolgálat ellátása a Kirgiz-Kazak sztyeppék határán. 1798-1849 között a baskírok évente 5,5 ezer embert állítottak ki az orenburgi vonalon. Ez a szolgálat egészen a XIX. század közepéig tartott, amikor is a birodalom terjeszkedése következtében az államhatár délre és keletre tolódott.
1806-1807-ben az orosz hadsereg 20 baskír ezredet küldött az európai hadjáratba. További nyolc ezred harcolt az 1812-1814-es napóleoni háborúban. A baskírok bátorságról és bátorságról tettek tanúbizonyságot a lipcsei, weimari, hannoveri, németországi danzigi, franciaországi chateaubriandi és párizsi csatákban. A baskír katonák bátorságát de Marbot francia tábornok emlékiratai említik. Lenyűgözött a baskírok bátorsága, akik megtámadták Napóleon konvoját, és hidegfegyverekkel, íjakkal és nyilakkal felfegyverezve visszaszorították a franciákat. 1814 márciusában a baskír ezredek az orosz hadsereg élén álltak, és bevették Párizst. Az orosz hadsereg főparancsnoka minden baskír tisztet és katonát „ Párizs elfoglalásáért ” kitüntetéssel tüntetett ki. Akárcsak Németországban, a baskír katonákra bízták a legfontosabb párizsi kormányhivatalok és paloták védelmét magas katonai fegyelmük miatt, amelyet a parancsnokok és az imámok tartottak fenn.
A baskírok részt vettek az orosz-török háborúban 1828-1829-ben, a Khiva-hadjáratban 1839-1840-ben, a kokandi kánság hadjárataiban, a krími háborúban 1853-1856-ban. 1862-ben megszüntették a baskír hadsereget és a katonai kantonrendszert.
Baskir Párizson kívül(1814)
Afrika hírhedt női harcosait még a francia idegenlégiósok is dicsőítették
A dahomeyi amazonok több ezren voltak, gyerekkoruktól kezdve harcolni tanították őket, és nem alapíthattak családot.
telex.hu
Először azt akartam írni, hogy napi színes - de lehet ebben a kontextusban nem lett
volna polkorrekt
David Niven
Sandhurst-ön végzett, a 2.vh-ban a 'Phantom' -ban szolgált
Édesapja Gallipolinál-,
Nagyapja Isandlwana-nál halt hősi halált
Sandhurst-ön végzett, a 2.vh-ban a 'Phantom' -ban szolgált
Édesapja Gallipolinál-,
Nagyapja Isandlwana-nál halt hősi halált
Egy nagyszerű színész volt.David Niven
Sandhurst-ön végzett, a 2.vh-ban a 'Phantom' -ban szolgált
Édesapja Gallipolinál-,
Nagyapja Isandlwana-nál halt hősi halált
Valaki tud esetleg bármilyen adalékot ezekhez a képekhez?
Annyit tudok, hogy egy kis régi, családi albumban vannak.
Sajnos már senki sincs, akit megkérdezhetnék róluk. Hátha vmi infómorzsa az
egyenruhák alapján kiderülne, már örülnék.
Thx.
Annyit tudok, hogy egy kis régi, családi albumban vannak.
Sajnos már senki sincs, akit megkérdezhetnék róluk. Hátha vmi infómorzsa az
egyenruhák alapján kiderülne, már örülnék.
Thx.
Szerintem a középső képen egy 1860-as mintájú porosz sisak van, talán gyalogos.Valaki tud esetleg bármilyen adalékot ezekhez a képekhez?
Annyit tudok, hogy egy kis régi, családi albumban vannak.
Sajnos már senki sincs, akit megkérdezhetnék róluk. Hátha vmi infómorzsa az
egyenruhák alapján kiderülne, már örülnék.
Thx.
A görögöktől Vietnámig mindenről szó van benne és mindenféle gyújtóeszközről. Hová tetted volna?
(Ott van a magyar CG topikban is, ha arra gondoltál.)