M
Világtörténelem és kultúra
- Téma indítója barack99
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
M
molnibalage
Guest
W
Wilson
Guest
PHAS / UNIVERSAL IMAGES GROUP / GETTY IMAGES
TUDOMÁNY BBC HISTORY
Puszta kézzel ölt meg egy oroszlánt
BBC History2021. 01. 24. 18:00
A XI. századi normann hódítás után sok angol menekült külföldre. A BBC History 2021. januári számának itt részletben közölt cikkéből kiderül, mi lett azokkal a lovagokkal, akik eljutottak a bizánci császár udvarába, és a Fekete-tengernél újra megalapították Londont.
Az angolszászok elkeseredetten és találékonyan álltak ellen az 1066-ban kezdődő normann hódításnak, komolyan veszélyeztették a hódítók uralmát. Az 1070-es évek közepére viszont még a legoptimistább lázadók számára is világossá vált, hogy Hódító Vilmos megnyerte az Angliáért folytatott csatát. Orderic Vitalis történetíró arról tudósít, hogy hastingsi vereségük hajnalán „az angolok hangosan siránkoztak elveszett szabadságuk miatt, és szakadatlanul keresték a módját, hogy lerázzák az elviselhetetlen igát”. Az iga viszont szilárdan a helyén maradt, és az angolszász lordok a Vilmos inváziója utáni szűk 10 évben választás elé kerültek.
Két út állt előttük: vagy maradnak és végig nézik, mit hoz a normann hódítás, vagy otthagyják Angliát a hódítóknak, és máshol kezdenek új életet. A jelek szerint sok ezer angol nemes és követőik döntöttek úgy, hogy az utóbbi lehetőséget választják. Nem egyszerűen Európa szomszédos területeire menekültek, hanem átkelve az óceánon és a Földközi-tengeren, több ezer mérföld távolságban teremtettek új otthont maguknak – a Fekete-tenger északi partján létrehozták a középkori Új-Angliát.
Bizánc szolgálatában
Valójában mit is tudunk erről a rendkívüli angolszász odisszeáról? A legyőzött lordok döntésének legteljesebb leírását, miszerint elhagyják hazájukat, a XIII. század eleji Chronicon Laudunensis lapjain, valamint a XIV. századi izlandi Hitvalló Eduárd történetében (Játvarðar saga) találjuk – mindkettőről úgy tartják, hogy egy elveszett, XII. századi beszámolón alapul. „Amikor az angol vezérek bizonyosak lettek felőle, hogy a dánok nem segítik őket Vilmos ellen – tudósít a saga –, elhagyták birtokaikat és elmenekültek a földről seregestül”, 350 hajón. A menekülteket „három gróf és nyolc báró vezette”, közülük kiemelkedett „Gloucester grófja”, akit Siwardnak hívtak.Az angol flotta állítólag Gibraltár felé vette az irányt, majd útközben rabolva és kalandozva végig utazta a Földközi-tenger nyugati részét. A Játvarðar saga szerint az angolszász menekültek megtámadták Septemet (ma Ceuta) az észak-afrikai parton – ahol „egy csomó pogányt megöltek” és egy halom „arany- és ezüstpénzt” szereztek –, majd Mallorcát és Menorcát is megtámadták.
Az angol menekültek is hallották „a nagy harc hírét Micklegarthban [Konstantinápolyban], és azt, hogy a pogányok a tengeren és a szárazföldön miként ostromolták meg a várost”. Ezért a Bizánci Birodalom segítségére hajóztak, és 1075-ben meg is érkeztek. Ott, mint megtudjuk, olyan vitézül harcoltak „a pogány népség” ellen (valószínűleg a törökök ellen, akik valóban fenyegették Bizáncot abban az időben), hogy a császár felajánlotta nekik, lépjenek a szolgálatába – nem egyszerű katonákként, hanem személyes őrsége, a varég gárda tagjaiként.
Sem a Játvarðar saga, sem a Chronicon nem árulja el, mit csináltak az angolszászok Konstantinápolyban – a Bizánci Birodalom fővárosában, a világ egyik legnagyobb és legnépesebb városában. Bizonyára lenyűgözték őket a város hatalmas falai, oszlopos utcái és monumentális épületei – ezek közül a legpompásabb az Hagia Szophia székesegyház –, hiszen a jövevények Anglia viszonylag kis városaihoz voltak szokva.
Megölt egy oroszlánt
Konstantinápoly számos új tapasztalatot kínált az angol menekülteknek, és ezek némelyike különös fordulatokat eredményezett. Egyikük, egy Hardigt nevű ember a Chronicon szerint „a legerősebb angol hírében állt, és ez okból gyanús lett a görögök számára, ezért ravaszul úgy döntöttek, szabadon engednek egy oroszlánt, hogy felfalja. Hardigt egyedül volt a palota udvarán – tudósít a Chronicon. A palota átriumának márványoszlopaihoz szaladt, hogy védelemül szolgáljanak az oroszlán ellen. Végül (egy sor leleményes kísérlet után)sikerült fejbe vernie az oroszlánt, és szétzúznia a fejét az egyik oszlopon.
Az oroszlánölő Hardigt később a varég gárda vezetője, majd a császári flotta parancsnoka lett. De hihetünk-e ennek a történetnek? Egy angol emigráns tényleg megszerezhette a bizánci haditengerészet legfőbb vezetőjének tisztét? Krijnie Ciggaar történész szerint egyáltalán nem lehetetlen, hogy így történt, és úgy véli, hogy ez a kinevezés az 1080-as évek végén, az 1090-es években eshetett meg. Felhívja a figyelmet a bizánci történetíró, Kekaumenos XI. század végi Strategikonjára, amelyben azt panaszolja, hogy a császár egy „Angliából hozzánk érkezett idegent kegyel”, és „akit a külügyek vezetőjévé vagy hadvezérré tett”.
Bár valószínűleg a Chronicon és a Játvarðar saga tartalmazza a menekültek kalandjainak legrészletesebb leírását, de más források is említik az angolszászok 1070-es évekbeli kalandos keleti utazását. Orderic Vitalis azt mondja, hogy a legyőzött angolszászok közül néhányan, akik nem bírták elviselni, hogy normann uralom alatt éljenek, „távoli vidékekre utaztak, és bátran felajánlották fegyveres szolgálataikat” a bizánci császárnak.
W
Wilson
Guest
Folytatás.....
Ha lehet hinni ezeknek a beszámolóknak, az angol emigránsok, úgy tűnik, sikerrel kezdtek új életet a Mediterráneum keleti részén. A Chronicon és a Játvarðar saga szerint nemsokára saját állandó települést hoztak létre – „Nova Angliát”, vagyis „Új Angliát”, ahogy a Chronicon írja. Mind a Chronicon, mind a Játvarðar saga elbeszéli, hogy a menekültek Siward gróf vezetésével könyörögtek a császárnak, hogy „adjon pár mezővárost vagy várost, ami az övék és utánuk leszármazottjaiké lehet”. A császár állítólag azt mondta, hogy van „egy föld északra a tengeren, ami régen Micklegarth császárának uralma alatt állt, de miután a pogányok elfoglalták, ott is maradtak”.
Vagyis a császár beleegyezett, ha az angolok el tudják foglalni ezt a területet, az övék lehet.
A Játvarðar saga tovább is megy: „Sigurd gróf és emberei hatalmukba kerítették azt a földet, nevet is adtak neki, Angliának hívták. Az azon a területen lévő városoknak és azoknak, amiket ők építettek, angliai városok neveit adták. Londonról, Yorkról és más angliai nagyvárosokról nevezték el őket. (…) A föld hat napon és éjszakán át tartó hajóútra esik a tengeren keletre és északkeletre Micklegarthtól [vagyis a Fekete-tengeren túl], és az a nép azóta is ott lakik.”
Sőt, bizonyíték van rá, hogy a Bizánci Birodalom 1100 körül újból biztosította az uralmát a terület felett, ahogyan a Chronicon és a Játvarðar saga is utal rá.
További bizonyíték, hogy a középkori Nova Angliáról szóló beszámolókat történelmileg alátámaszthatja a XIV–XVI. században a Fekete-tenger észak-északkeleti partját ábrázoló térképeken feltűnő öt helynév. Jonathan Shepard brit történész rámutatott, hogy ezek közül három varég településekre utalhat ezen a területen (többek között egy „Varangolimen” nevű a Krím-félszigeten). A másik kettő még többet sejtet: szerepel „Londina”, ami természetesen feltűnően hasonlít az angol főváros nevéhez, és „Susaco”, amit Sussexről, a „déli szászok” földjéről nevezhettek el.
Amennyiben a fekete-tengeri települések között felbukkanó angol településekről szóló feljegyzések tényleg fikciók, akkor mivel magyarázzuk azt a kijelentést – amit a területen 1246–1247-ben átutazó ferences rendi szerzetesek tettek –, hogy a keresztény „Saxi”, vagyis a szászok, sikeresen védelmezték magukat a hatalmas tatárok ellen. „Amikor ott voltunk, azt mondták, hogy a tatárok megostromolták e szászok egyik városát, és megpróbálták leigázni – állították a szerzetesek. – A lakosság hadiszerszámokat készített, és segítségükkel szembe szállt a tatárokkal, összetörték az ő összes fegyverzetüket, és a tatárok, ezeknek a hadiszerszámoknak és hajítófegyvereknek köszönhetően, nem tudtak közelebb jutni a városhoz.”
WERNER FORMAN / UNIVERSAL IMAGES GROUP / GETTY IMAGES
Nem tudjuk, pontosan milyen hosszú ideig maradt fenn ez a kolónia, de a XIV. század közepén Pszeudo-Kodinosz De Officiis című művében elmondja, hogy a varégok még mindig különálló népességet alkotnak. Még érdekesebb, hogy a De Officiis azt is feljegyzi, hogy karácsonykor ezek a varégok a császárnak hosszú életet kívánnak – és csaknem 300 évvel azután, hogy az őseik elindultak rendkívüli utazásukra az ismeretlenbe, ezt az „anyanyelvükön tették, ami az angol”!
Forrás:Hír24
Nova Anglia
Amikor egy József nevű canterburyi szerzetes felkereste a bizánci fővárost 1090 körül, ott találkozott „a hazájából származó emberekkel, akik a császári háztartáshoz tartoztak”. A kortársa, Canterburyi Goscelin, egy Angliából jött, meg nem nevezett „tiszteletre méltó emberről” beszél, aki „a hazájából származó sok nemes menekülttel Konstantinápolyba vándorolt; ott olyan szolgálatot tett a császárnak és a császárnénak meg más hatalmasságoknak, hogy az elit csapatok, valamint nagyszámú társa fölötti parancsnokságot nyerte el”.Ha lehet hinni ezeknek a beszámolóknak, az angol emigránsok, úgy tűnik, sikerrel kezdtek új életet a Mediterráneum keleti részén. A Chronicon és a Játvarðar saga szerint nemsokára saját állandó települést hoztak létre – „Nova Angliát”, vagyis „Új Angliát”, ahogy a Chronicon írja. Mind a Chronicon, mind a Játvarðar saga elbeszéli, hogy a menekültek Siward gróf vezetésével könyörögtek a császárnak, hogy „adjon pár mezővárost vagy várost, ami az övék és utánuk leszármazottjaiké lehet”. A császár állítólag azt mondta, hogy van „egy föld északra a tengeren, ami régen Micklegarth császárának uralma alatt állt, de miután a pogányok elfoglalták, ott is maradtak”.
Vagyis a császár beleegyezett, ha az angolok el tudják foglalni ezt a területet, az övék lehet.
A Játvarðar saga tovább is megy: „Sigurd gróf és emberei hatalmukba kerítették azt a földet, nevet is adtak neki, Angliának hívták. Az azon a területen lévő városoknak és azoknak, amiket ők építettek, angliai városok neveit adták. Londonról, Yorkról és más angliai nagyvárosokról nevezték el őket. (…) A föld hat napon és éjszakán át tartó hajóútra esik a tengeren keletre és északkeletre Micklegarthtól [vagyis a Fekete-tengeren túl], és az a nép azóta is ott lakik.”
Napsütötte London?
Hardigt oroszlánölő meséjéhez hasonlóan túlságosan könnyű reménytelenül irreálisnak bélyegezni a Fekete-tenger partján felbukkanó, vándorló angolszász csapat ötletét, amely ott virágzó telepet hoz létre – néhány történész így is tett. Ellenben a források gondos tanulmányozásával a Chronicon és a Játvarðar saga történeteit feltehetően alátámasztó bizonyítékok bukkannak elő. Először is érdekes megfigyelés, hogy az az idő, mialatt az angolok elérték a Fekete-tengeren az úti céljukat – valamint az irány, amerre utaztak, hogy odaérjenek – megegyezik a Konstantinápolytól a Krím-félszigetig tartó tengeri utazás korai forrásokban említett hosszával.Sőt, bizonyíték van rá, hogy a Bizánci Birodalom 1100 körül újból biztosította az uralmát a terület felett, ahogyan a Chronicon és a Játvarðar saga is utal rá.
További bizonyíték, hogy a középkori Nova Angliáról szóló beszámolókat történelmileg alátámaszthatja a XIV–XVI. században a Fekete-tenger észak-északkeleti partját ábrázoló térképeken feltűnő öt helynév. Jonathan Shepard brit történész rámutatott, hogy ezek közül három varég településekre utalhat ezen a területen (többek között egy „Varangolimen” nevű a Krím-félszigeten). A másik kettő még többet sejtet: szerepel „Londina”, ami természetesen feltűnően hasonlít az angol főváros nevéhez, és „Susaco”, amit Sussexről, a „déli szászok” földjéről nevezhettek el.
Amennyiben a fekete-tengeri települések között felbukkanó angol településekről szóló feljegyzések tényleg fikciók, akkor mivel magyarázzuk azt a kijelentést – amit a területen 1246–1247-ben átutazó ferences rendi szerzetesek tettek –, hogy a keresztény „Saxi”, vagyis a szászok, sikeresen védelmezték magukat a hatalmas tatárok ellen. „Amikor ott voltunk, azt mondták, hogy a tatárok megostromolták e szászok egyik városát, és megpróbálták leigázni – állították a szerzetesek. – A lakosság hadiszerszámokat készített, és segítségükkel szembe szállt a tatárokkal, összetörték az ő összes fegyverzetüket, és a tatárok, ezeknek a hadiszerszámoknak és hajítófegyvereknek köszönhetően, nem tudtak közelebb jutni a városhoz.”
Az anyanyelvük angol
Miközben a Fekete-tenger partján láthatóan virágoztak az angol települések, az angol-varég testőrség továbbra is Konstantinápolyban védelmezte a császárt – és ezt tette legalább Konstantinápoly 1204-es ostromáig (amikor a negyedik keresztes hadjáratban egy sereg kifosztotta a várost). Arra lehet következtetni, hogy az egymást követő nemzedékek során a varég gárda sorait a Nova Anglia telepeiről származó férfiakkal töltötték fel.
Nem tudjuk, pontosan milyen hosszú ideig maradt fenn ez a kolónia, de a XIV. század közepén Pszeudo-Kodinosz De Officiis című művében elmondja, hogy a varégok még mindig különálló népességet alkotnak. Még érdekesebb, hogy a De Officiis azt is feljegyzi, hogy karácsonykor ezek a varégok a császárnak hosszú életet kívánnak – és csaknem 300 évvel azután, hogy az őseik elindultak rendkívüli utazásukra az ismeretlenbe, ezt az „anyanyelvükön tették, ami az angol”!
Forrás:Hír24
Az "arabok", akik az Arab-félszigetről elindították a dzsihadot, harcias sivatagi törzsek voltak (lásd: Dűne, fremenek
). Nem voltak sem kifinomultak, sem műveltek. Azok, akiről beszélsz, berberek, perzsák stb. voltak.A kereszténység felvétele már az összeomlás elleni lépés volt. Bizánc meg tartotta magát még 1000 éven át.
Akkor egy kis költészeti gyorstalpaló:Az "arabok", akik az Arab-félszigetről elindították a dzsihadot, harcias sivatagi törzsek voltak (lásd: Dűne, fremenek
A kereszténység felvétele már az összeomlás elleni lépés volt. Bizánc meg tartotta magát még 1000 éven át.
Gondolom, Germanus Gyula megfelel.
Akik a tudományt művelték arab létükre. ( van köztük perzsa is)Az "arabok", akik az Arab-félszigetről elindították a dzsihadot, harcias sivatagi törzsek voltak (lásd: Dűne, fremenek
A kereszténység felvétele már az összeomlás elleni lépés volt. Bizánc meg tartotta magát még 1000 éven át.
Tizenöt kiemelkedő iszlám tudós és felfedezéseik | Orientalista.hu
Amikor az iszlám állam és más muszlimok által elkövetett rombolás képei tárulnak elénk, feladatunk annak tudatosítása, hogy mindebbe az iszlámot belevinni bűn, bárki is teszi. Ha nem lettek volna musz
orientalista.hu
"Az "arabok", akik az Arab-félszigetről elindították a dzsihadot, harcias sivatagi törzsek voltak (lásd: Dűne, fremenek). "( téged idézlek.)
Most beletrafáltál! A Dűne az egyik kedvenc regényem. Azért is merek hozzászólni. A megkövezés illetve keresztre feszítés lehetőségét vállalva, azt jelenteném inkább ki, hogy a szemiták a fremenek arhetípusai. Nem kifejezetten arab. A kabbala "tudománya" is tetten érhető az "ember feletti ember" a Kwisach Hederach képében, ne vezzessen meg a "Mahdi" és a "dzsihad" szavak. Egy jóval komplexebb regény, jó pár kultúrából átemelt és "összeolózott" egyveleg. Utalnék itt Szepes Mária Vörös Oroszlán regényében szereplő Adam Kadmonra, aki szintén a szemita "übermensch" akakja. Bonyolultabb ez...
). "( téged idézlek.)Most beletrafáltál! A Dűne az egyik kedvenc regényem. Azért is merek hozzászólni. A megkövezés illetve keresztre feszítés lehetőségét vállalva, azt jelenteném inkább ki, hogy a szemiták a fremenek arhetípusai. Nem kifejezetten arab. A kabbala "tudománya" is tetten érhető az "ember feletti ember" a Kwisach Hederach képében, ne vezzessen meg a "Mahdi" és a "dzsihad" szavak. Egy jóval komplexebb regény, jó pár kultúrából átemelt és "összeolózott" egyveleg. Utalnék itt Szepes Mária Vörös Oroszlán regényében szereplő Adam Kadmonra, aki szintén a szemita "übermensch" akakja. Bonyolultabb ez...
M
molnibalage
Guest
Jó sorozat, a többit is meg fogom hallgatni szerintem.
player.fm/series/the-explorers-podcast/ferdinand-magellan-and-the-circumnavigation-of-the-world-part-1
player.fm/series/the-explorers-podcast/ferdinand-magellan-and-the-circumnavigation-of-the-world-part-2
player.fm/series/the-explorers-podcast/ferdinand-magellan-and-the-circumnavigation-of-the-world-part-3
player.fm/series/the-explorers-podcast/ferdinand-magellan-and-the-circumnavigation-of-the-world-part-4
player.fm/series/the-explorers-podcast/ferdinand-magellan-and-the-circumnavigation-of-the-world-part-1
player.fm/series/the-explorers-podcast/ferdinand-magellan-and-the-circumnavigation-of-the-world-part-2
player.fm/series/the-explorers-podcast/ferdinand-magellan-and-the-circumnavigation-of-the-world-part-3
player.fm/series/the-explorers-podcast/ferdinand-magellan-and-the-circumnavigation-of-the-world-part-4
Nem tudok igazán angol szöveget koncentrálás nélkül hallgatni, mondjuk magyart sem annyira, akkor meg inkább yt:
M
molnibalage
Guest
Hát, én bringázás közben hallgattam meg.
Ha nem így tennék más tartalomból is kevesebbet kapnátok.
"Az "arabok", akik az Arab-félszigetről elindították a dzsihadot, harcias sivatagi törzsek voltak (lásd: Dűne, fremenek
Most beletrafáltál! A Dűne az egyik kedvenc regényem. Azért is merek hozzászólni. A megkövezés illetve keresztre feszítés lehetőségét vállalva, azt jelenteném inkább ki, hogy a szemiták a fremenek arhetípusai. Nem kifejezetten arab. A kabbala "tudománya" is tetten érhető az "ember feletti ember" a Kwisach Hederach képében, ne vezzessen meg a "Mahdi" és a "dzsihad" szavak. Egy jóval komplexebb regény, jó pár kultúrából átemelt és "összeolózott" egyveleg. Utalnék itt Szepes Mária Vörös Oroszlán regényében szereplő Adam Kadmonra, aki szintén a szemita "übermensch" akakja. Bonyolultabb ez...
A Dűne valóban komplex regény, nem csak kultúrákból emelt át, hanem művekből is, Herbert már gyerekkorában kiolvasta Shakespeare összes művét, mint könyvmoly. Paul Atreides Pál apostolra utalva kapta a Paul nevet, az Atreidest meg a trójai háború hőséről, de Nagy Sándorral is vannak párhuzamok, és a "Gesserit" kiejtése sem véletlenül szinte azonos angolul a "Jesuits"-szel.
Arábiai Lawrence sztorija is elég nyilvánvaló hatás, de még van sok, amire nem is gondolnánk. És persze a Joseph Campbell-féle monomyth ("a hős utazása") egyik verziójának tekinthető ez is. Tolkiennek egyébként igen rossz véleménye volt a Dűnéről, pedig tőle nem lopott túl sokat.
És persze a Dűne is inspirált sok mást, a Star Wars-ra is volt némi hatása, a Warhammer 40k egyik inspirálója is stb.
R
Ruby de Puteaux
Guest
Spoiler alá teszem a képeket a fórum átláthatósága végett.
Ismeretlen angol katona és feleségének portréja, 1860. A férfi a napóleoni háborúk veteránja, a kitüntetéséből ítélve a félszigeti háborúban harcolhatott.
A legidősebb, első világháborúban szolgáló osztrák katona, Gaspar Wallnöfer, 1917. szeptember. A képen 79 éves, harcolt 1866-ban Olaszországban.
Az 1936-os berlini olimpia távolugró versenyének dobogósai. 1. Jesse Owens, 2. Lutz Long, 3. Tajima Naoto.
John F. Kennedy a PT-109 torpedóvető naszád fedélzetén. 1943.
A neves szerb-amerikai feltaláló, Nikola Tesla nem sokkal halála előtt. Élete utolsó 10 évét szegénységben töltötte egy new yorki hotelszobában 1943. január 7-i haláláig.
Tüntetés Honoluluban, a 'lolani palotánál, 1993-ban, Hawaii megszállásának 100. évfordulóján.
Egy cikk az utolsó uralkodójukról.
Ismeretlen angol katona és feleségének portréja, 1860. A férfi a napóleoni háborúk veteránja, a kitüntetéséből ítélve a félszigeti háborúban harcolhatott.
A legidősebb, első világháborúban szolgáló osztrák katona, Gaspar Wallnöfer, 1917. szeptember. A képen 79 éves, harcolt 1866-ban Olaszországban.
Az 1936-os berlini olimpia távolugró versenyének dobogósai. 1. Jesse Owens, 2. Lutz Long, 3. Tajima Naoto.
John F. Kennedy a PT-109 torpedóvető naszád fedélzetén. 1943.
A neves szerb-amerikai feltaláló, Nikola Tesla nem sokkal halála előtt. Élete utolsó 10 évét szegénységben töltötte egy new yorki hotelszobában 1943. január 7-i haláláig.
Tüntetés Honoluluban, a 'lolani palotánál, 1993-ban, Hawaii megszállásának 100. évfordulóján.
Egy cikk az utolsó uralkodójukról.
Ezt a lista egy lófasz! Semmi konkrétum csomó dolognál.Akik a tudományt művelték arab létükre. ( van köztük perzsa is)
Tizenöt kiemelkedő iszlám tudós és felfedezéseik | Orientalista.hu
Amikor az iszlám állam és más muszlimok által elkövetett rombolás képei tárulnak elénk, feladatunk annak tudatosítása, hogy mindebbe az iszlámot belevinni bűn, bárki is teszi. Ha nem lettek volna musz
Mit és hogyan reformált rajta?
Melyek azok az egyes diszciplínák?
Az iszlamofilek körében talán a leghíresebb útleírás. Mondjuk a Marco Polo utazásáról már hallottam, erről a leghíresebbről pedig nem.
Mi ezen a felfedezés? Mások munkáját regurgulizálta, mint az arab tudósok úgy általában.
Ez is egy olyan arab "találmány" amit nem ők találtak ki, hanem ezt pl. az indiaiak.
Hippokratész vagy Semmelweis már smafu?
Már jóval előtte Euklidész, Ptolemaiosz megalkották az optika alapelveit.
Az a helyzet, hogy egyetlen olyan tudományos eredményt ismerek, amit tényleg eredeti innováció az arab világból, és nem mások eredményeinek az újracsomagolva eladása: a gyakoriságelemzéses kriptanalízis.
Nekem eléggé érdekes, hogy mondjuk egy Ulugbek hiányzik erről a listáról:
"Ulugbek különösen fogékony volt a tudományra és a művészetekre. Verseket és történelmi tanulmányokat is írt, de inkább matematikusként és főleg mint csillagász alkotott maradandót. Szamarkandot az iszlám világ egyik vezető városává tette. Az 1420-as évek fordulóján alapította medreszéjét, amelyben nemcsak teológiai ismereteket, de csillagászatot is tanítottak. Ennek oktatása később átkerült az 1428-29-ben létrehozott csillagvizsgálóba. A háromszintes obszervatórium tornya 35 m magas volt, a legnagyobb műszer pedig egy 40 m-es sugarú, a meridiánba állított és részben a földbe süllyesztett kvadráns. Emellett a távcső előtti korszak asztronómiai műszereinek legjava állt az észlelők rendelkezésére: márványból készült szextáns, armilláris gömbök, asztrolábiumok. A csillagdába híres tudósokat hívott; itt dolgozott többek között al-Kási is.
Az obszervatóriumnak és személyesen Ulugbeknek számos kiváló megfigyelési-kutatási eredményt köszönhet az utókor. 1437-ben publikálta részben saját észleléseire alapozó csillagkatalógusát, amely 1019 csillag meglepően pontos adatait tartalmazta, felhívva a figyelmet Ptolemaiosz Klaudiosz táblázatainak hibáira. A mű fontosságát jelzi, hogy azt 1665-ben Oxfordban is kiadták, pedig addigra Tycho Brahe már pontosabb adatokat szolgáltatott. Ulugbek vizsgálta a Nap és a Hold, illetve az öt fényes bolygó éves mozgását is, és előrejelzései igen korrekteknek bizonyultak. Az addiginál pontosabban meghatározta a precesszió periódusát, az ekliptika és az égi egyenlítő hajlásszögét, valamint az év hosszát, amire 365 nap 5 óra 49 perc 15 másodpercet kapott. A mérések értékeléséhez olyan trigonometrikus táblázatokat állítottak össze, amelyek jegyei a kilencedik tizedesig helyesek. Ez a munka, a Gurgani zidzs (1440) körülbelül egy ívpercenként tartalmazza a szinusz és a tangens értékeit.
Ulugbek halálával elenyészett az általa kiépített tudományos potenciál is: a szamarkandi obszervatóriumot megszüntették, és néhány generáció alatt még a romok is eltűntek a föld színéről. Pontos helyüket csak az orosz régészek találták meg: az 1908-ban kezdett ásatás még napjainkban is tart – ma az obszervatórium Szamarkand egyik fő idegenforgalmi látványossága. Ulugbek sírját 1941-ben találták meg egy Timur által építtetett mauzóleumban."
Ulugbek – Wikipédia
hu.wikipedia.org
Ulugbek – Wikipédia
hu.wikipedia.org
. Pechjére egy marginàlis régióban működött, igy munkàsságának befolyàsa az emberi történelemre és a tudomànyra is csak erdekessèg.
Csak a nyugat számára marginális és az is csak az átlagos ismeretek szerint. A valóságban eléggé számontartott volt. Nagypapa ugye a történelem valaha volt legzseniálisabb pszichopata tömeggyilkosa volt, aki hatalmas mértékben befolyásolta a világtörténelem menetét itt is. Ennek következtében a diplomácia kiterjedt volt a térség szintjén is, és igen magas szintű.
Azt kell látni, hogy a bezzeg arab világban egyszeri érdekességek voltak a sikeres tudósok, míg a keresztény világban ahol elvileg a tudományt üldözték, stb, egyenletesen fejlődött a tudomány, amint a gazdaság kicsit stabilizálódott. A egyház a jakobinus/kommunista rémhírekkel ellentétben pl. a tudomány átmentésében is fontos szerepet játszott, a fontos művek fordításaival, másolásával, és ezt tette egyenletesen és folyamatosan, nem kizárólag egy-egy vezető "múló hóbortjából", hanem intézményesen a háttérben, míg uralkodók és pápák jöttek-mentek. Egy időben ugyan kevesebb nagyszabású innovációt eredményezett ez, azonban épp ez a stabil környezet is egy fontos tényező lehetett az európai tudomány szárba szökkenéséhez.Nekem eléggé érdekes, hogy mondjuk egy Ulugbek hiányzik erről a listáról:
"Ulugbek különösen fogékony volt a tudományra és a művészetekre. Verseket és történelmi tanulmányokat is írt, de inkább matematikusként és főleg mint csillagász alkotott maradandót. Szamarkandot az iszlám világ egyik vezető városává tette. Az 1420-as évek fordulóján alapította medreszéjét, amelyben nemcsak teológiai ismereteket, de csillagászatot is tanítottak. Ennek oktatása később átkerült az 1428-29-ben létrehozott csillagvizsgálóba. A háromszintes obszervatórium tornya 35 m magas volt, a legnagyobb műszer pedig egy 40 m-es sugarú, a meridiánba állított és részben a földbe süllyesztett kvadráns. Emellett a távcső előtti korszak asztronómiai műszereinek legjava állt az észlelők rendelkezésére: márványból készült szextáns, armilláris gömbök, asztrolábiumok. A csillagdába híres tudósokat hívott; itt dolgozott többek között al-Kási is.
Az obszervatóriumnak és személyesen Ulugbeknek számos kiváló megfigyelési-kutatási eredményt köszönhet az utókor. 1437-ben publikálta részben saját észleléseire alapozó csillagkatalógusát, amely 1019 csillag meglepően pontos adatait tartalmazta, felhívva a figyelmet Ptolemaiosz Klaudiosz táblázatainak hibáira. A mű fontosságát jelzi, hogy azt 1665-ben Oxfordban is kiadták, pedig addigra Tycho Brahe már pontosabb adatokat szolgáltatott. Ulugbek vizsgálta a Nap és a Hold, illetve az öt fényes bolygó éves mozgását is, és előrejelzései igen korrekteknek bizonyultak. Az addiginál pontosabban meghatározta a precesszió periódusát, az ekliptika és az égi egyenlítő hajlásszögét, valamint az év hosszát, amire 365 nap 5 óra 49 perc 15 másodpercet kapott. A mérések értékeléséhez olyan trigonometrikus táblázatokat állítottak össze, amelyek jegyei a kilencedik tizedesig helyesek. Ez a munka, a Gurgani zidzs (1440) körülbelül egy ívpercenként tartalmazza a szinusz és a tangens értékeit.
Ulugbek halálával elenyészett az általa kiépített tudományos potenciál is: a szamarkandi obszervatóriumot megszüntették, és néhány generáció alatt még a romok is eltűntek a föld színéről. Pontos helyüket csak az orosz régészek találták meg: az 1908-ban kezdett ásatás még napjainkban is tart – ma az obszervatórium Szamarkand egyik fő idegenforgalmi látványossága. Ulugbek sírját 1941-ben találták meg egy Timur által építtetett mauzóleumban."
Ulugbek – Wikipédia
Inkább iszlám világként mondanám, nem is arabnak.